Szia! Én valahol olvastam, hogy ilyen magszalagot házilag úgy gyárthatunk, ha valamilyen könnyen elbomló papírból (papírtörlő?) csíkot vágunk és sima lisztből és vízből készült csirizpöttyöket rakunk rá sorban, ebbe potyogtatjuk a magot ami beleragad. Ha megszárad fel lehet tekerni, ezt kell földbe rakni, a papír és a csiriz elbomlik. Majd jövő télen hosszú estéken kipróbálom:)
Amit Te keresel, az a sárgarépa magszalag. Egy papír csíkra centinként vannak a magok felragasztva. (Tesco, Obi)
A barázdába berakod a szalagot, meglocsolod és betemeted, mintha csak mag lenne. És utána, optimális esetben centinként kelnek a növények.
Tavaly nekem bevált a dolog, mert végre nagy répák nőttek egyelés nélkül, de nagyon ritkán kelt, és ott kóválygott pár répa az egész sorban.
Az idén úgy vetettem, hogy egy 40 cm széles részt kijelöltem, beleduggattam elszórtan fél kiló dughagymát, és utána 7 magszalagot, olyan 6-7 centire egymástól leraktam. (Bavallom, nagyobb munka volt, mint gondoltam). Most várom, mi lesz ebből?
Terveim szernt a 40 centi széles területen egyenletesen nőnek majd a hagymák és az óriási répák :)))))
Lehet, hogy hülyeség, de a következőn gondolkodtam: ti hogyan vetitek a sárgarépát, petrezselymet, céklát?
Nekem mindig túl sűrű, persze ki kellene egyelni, de nagyon sajnálom, a férjem azt mondja, hogy vessek 2 zacskóval, és akkor kb. 1 marad (80-100 ft), de én már mikor kikelt nagyon sajnálom, akkor már nem 80-100 ft-ot ér a szememben, hanem már látom a lelki szemeim előtt a sok répát, amik persze nem túl vastagok, bár sok van köztük olyan is.
Szóval milyen jó lenne, ha lenne egy olyan tubus, mint mondjuk a homeós bogyóknak, hogy 1 tekerés 1 mag, vagy mint a golyóstoll 1 nyomás 1 mag kipottyan, és akkor egyelni sem kellene, és sűrű sem lenne.
Ne röhögjetek ki, hogy ilyeneken agyalok, de lehet, hogy vannak olyan praktikáitok amiket ti fejlesztettetek ki, csak még titkoljátok. Kérlek osszátok meg velem.
Nóra: salik hogy vannak, én nagyon örültem ennek az esős időnek, olyan szépen beálltak, ja és locsolnom sem kell őket.
Jaj de jó, akkor még nem késtem el. Ugyan nekem már elég nagyok, de elkezdtek palántadőlni. Nekem még nem volt ilyen, mintha a levelei is "megégtek" volna. Szóval marad amennyi marad és gyorsan vetek még. Te előcsíráztattad a magokat?
Brokkolim szokott lenni szabad földben. Nem szokott lenni rajta rendes méretű rózsa, de az oldalágakon hoz elég sokat, és sokáig lehet szedni róla. Rendes fehér karfiolunk nem volt még, csak pagoda karfiol. Gyönyörű, hatalmas növények voltak, fémesen fénylő levelekkel és aprócska rózsákkal. És miután azt leszedtem, már csak levelet lehetett volna róluk szedni. Nem kísérleteztem vele többet. Szerintem egyiket sem érdemes üvegházba ültetni, pláne olyan picurkába, mint a mienk. Uborkát érdemesebb, azzal legalább a fele tele is van. A padlizsán is bevált, csak vigyázni kell az atkákkal. Kíváncsi vagyok, idén lesznek-e, vagy a párásítással sikerül kivédeni.
A korai karfiol, és brokkoli magját a mult héten vetettem ládába. (ahogy lejjebb a káposztára írtam) Azt talán az üvegházba is vetheted, mert a retkek közé én is vetettem karalábét, még kintre is. Ahogy fogy a retek, marad 25 centiként a karalábé. A második, kései fajtákat, meg májusban szoktam vetni, és junius ban palántázom a fokhagyma helyére, abból lesz az őszi.
Nekem néhány tő brokkoli (calabrese) Satnya maradt az ősszel. Nem szedtem ki, áttelelt a szabadban. Most februárban kiszedtem, beültettem az üvegházba, locsolom, és mér kb 8 cm a termése. Majd holnap lefényképezem. Az üvegházban a locsolás nagyon fontos. A hideg miatt a retkek nem gumót fejlesztettek. Inkább frisset kellene vetni, ilyenkor már hamar kikel. Nekem már kikelt a szabadba vetett saláta, és retek is. A borsó a szabadban (igaz fóliával letakarva 2 cm-es. A lényeg, locsolni kell az üvegházat. A reteknek meg nagyon fontos az állandó nedvesség. Ha kevés, akkor fás lesz. ha sok, kireped. Inkább kevesebb adag, de rendszeresen.
Ez tényleg olyan, mint az én üvegházam! Az ősszel vetett saláták nemrég kezdtek növögetni, télen hideg volt nekik. Most meg már nyúlnak, a palántás tálcák beárnyékolják. Most ősszel már inkább nem vetek oda semmit.
De, nagyon hideg. De bent már nem fértek, mindent elborítottak, és akinek nem jutott jó hely azok megnyúltak. Különben most nálunk bent is ugyanolyan hideg van;-(
A ásodik kép fölirata: az üvegházban viszont végre minden a helyén. Emiatt viszont aggódom: Ez a hónapos retek kb. fél éves, és nem retekformájú, hanem földi gilisztaszerü, aminek csak kb az alsó ötöde van a földben, a többi fölötte tekergözik, és ilymódon teljesen élvezhetetlen. Bevallom öszintén, hogy sem paprikát sem uborkát még soha nem sikerült megtermeszteni. Tavaly öszre lett az üvegházban egyik tövön 2-3 nyeszlett termés novemberre. Szabadföldön már meg se próbálom, de az üvegházban se sikerült. Kinek van karfiollal és/vagy broccolival tapasztalata? Nekem óriási növények lettek, kb 1-2 cm-es "terméssel", míg le nem szedtem majd az összes levelét, akkor növekedésnek indult, de akkor már november volt:-(( Szeretném megint megprobálni, vetettem is, de nem tudom, hogyan tanulhatnék legalább a saját káromon.
Jó kis munka! Amilyen a második képeden van, az olyat én ősszel ráterítem a talajra, belekapálom, és a tél megesz. Legalább lazítja a talajt a szálasabb része.
Én a vékony, szinte zöld ágakat, borsó, babszalmát, nagyobb gazokat, falevelet úgy szoktam aprítani, hogy néhányszor átmegyek rajta a fűgyűjtős fűnyíróval. Mert komposztaprítóm nincs. A nagyobb benzines fűnyíró, a nagyobb kertemben a kukoricacsutkát is jól összedarabolta, Igaz azt előtte le kellett vágni. Borsónál, babnál meg így benne marad a gyökér, amelyen a nitrogén gümők vannak. Mondjuk eleinte néztek a szomszédok, hogy mit fűnyírózom a kertet:)
Ilyesmit keress. 1 db évekig elég. Vékonyabbat kell keresni, amivel lehet írni. Marker, Paintmarker, vízálló néven is lehet keresni. olyan kb 1mm vastagot kell nézni. A sima savfilc, az egy idő után lekopik, főleg a sok öntözéssel.
Az legyen ráírva, hogy permanent, az biztos megmarad a műanyagon. Ja!! Most vágtam fel egy félliteres tejfölös dobozt úgy, hogy a felső kemény karimáját levágtam, ez nem kell, aztán fölülről kb 1 cm-es csíkonként bevagdostam az aljáig, kb 18 db csík lett, most csak 4 db-ra volt szükségem, ezt levágtam az aljáról, a többit majd levágom amikor kell, a belső fehér felére remekül lehet írni és elég hosszú is meg tartása is van.
Nálunk is állt elég sokáig a darálék zsákokban. Igaz, hogy nem szándékosan, hanem trehányságból, és több, mint egy évig, de elég szépen lebomlott. Nem locsoltuk, kilyukadt a zsák. Még pajorok is lettek benne. Ősszel szórtam belőle a virágok tövére, csak aztán egyre több pajor került elő és nem tudtam velük mit csinálni, már fagyott éjjel. A végén visszadugtam őket a zsákba, hadd teleljenek át. Tavasszal gondolom, a madarak is jobban viszik, ha már vannak fiókák.
Jaja, a gyep lassan elfogy, a férjem reszortja volt a fűnyírás, mondta is, hogy egyszerűbb volt mint támrendszereken törni a fejét. Tényleg ma vettem 3 tő tüskenélküli szedret, még nem volt időm utánanézni, van valakinek tapasztalata? Ez nagyon futós? Fél méterenként sorbaültetve jó?
Szia! Mi is hasonló gondokkal küszködtünk, körben a kerítés mellett 2 m magas fagyalsövény van, ami tavaly több mint 3 méteres volt, a visszavágáskor hatalmas mennyiségű gallynak kellett helyet találni. El is hoztuk a lányomtól a gallydarálóját, de olyan lassú volt a gép etetése, hogy akkor nem volt rá idő, meg volt aki elvitte.
Idén már okosabb leszek, nem is lesz úgy elhanyagolva meg én is olvastam valahol, hogy a fekete zsákokban lebomlik, néha kis vízzel meg kell loccsintani. Majd amiből nem talajtakaró lesz az megy a zsákokba.
Szép estét mindenkinek! Hát az, hogy termelek kis túlzás,majd meglátjuk, igyekszem. Első évben - ahogy ideköltöztünk - kis fűszerkertem volt, a cserepes fűszernövényeket ültettem ki, meg egy cserepes epret amit kaptam, ennyi. Tavaly felástunk kis gyepterületet, hogy legyen néhány tő kis hegyes erőspaprika, akkor már lett néhány tő paradicsom és két tő uborka meg 6 db zeller, egy sor hónaposretek, egy sor répa-petrezselyem. Tavaly az eper szó szerint megbokrosodott, őszre meg szétvándorolt, különálló bokrocskák lettek így most van egy fél pad folytontermő eprem, de fogalmam sincs, hogy amik tavaly ősszel gyökeresedtek teremnek-e majd idén.
Most felástunk még egy ugyanakkora területet, idén már palántákat nevelek, szeretnék mindent kipróbálni ami belefér, majd remélem belejövök, ami nem sikerül, abból is lehet tanulni.
Nem volt igazan szerencsém ezzel a megnyúlt paradicsompalánta-tüzdeléssel. Nekem igazán még nagyon idegen ez az eljárás, hogy alig kikelt cérnavékony, két szikleveles növénykét átültessünk. A legnagyobb elövigyázatosság ellenére se maradt meg belöle cca 50%-nál több.
Ma egész nap esett az esö, a komposzt kint maradt az udvar közepén. Ráadásul azt hallottam valakitöl, hogy a komposzt szabad levegövel, föleg meg esövel érintkezve pillanatokon belül elveszti a nitrogéntartalmát. Erre föl lementem a pincébe, hasogattam fát (aprofát is) és beüzemeltem az öreg cserépkályhát. Ket napja nincs fütés nálunk, és ha nem lehet kimenni, qtya hideg van idebenn. 1. A szánalmas eredmény 2. a maradék még várhat 1 évet 3. az egész hült helye 4. Na ilyet ne vegyetek! 5. Ezekkel a fekete zsákokkal viszont egész meglepöen jó eredményt értem el: leveleö vannak benne, csak ösz óta, és ahhoz képest egész elörehaladott állapotban van 6. madáreleség 7. A Cserépkályha
Korai szabadföldi termesztés céljára tűzdeletlen és tápkocka nélküli, úgynevezett „sima” palántát nevelünk. vetés mélysége 1–1,5 cm, a növények a 8–12. napon kelnek ki. Érdemes benn virágládába előnevelni a palántákat kb 1 cm távolságra elhelyezni a magokat, ahogy kikelnek, hűvösebb helyre vinni őket, mert megugranak a palánták. 10-15 fok elég utánna nekik. Március második felében mehetnek palántázásra. A karalábé 20-25 cm tőtávra, a kel 40 cm-re. A karalábé közé a földibolhák ellen salátát kell tenni, és állandóan nedves legyen a talaj. (Nem öntözés, csak nedves.) A káposztához néhény zeller tő is mehet. káposzta és karalábé ültetésére március végétől július elejéig kerülhet sor fajtától , és tenyiszidőtől függően. Ilyenkor érdemes a korai fajtákat vetni. Általában a fehér karalábék rövidebb tenyészidejűek.
Ma nekem szerencsém volt, bár borús az ég, csak egyszer kezdett cseperegni az eső, így ma mindent meg tudtam csinálni a kertben!:-) Bár reggeltől mostanáig tartott, de kialakítottam az ágyásokat, és elvetettem egy rakás salátát, retket, borsót, répát, petrezselymet, pórét, sóskát, téli sarjadékhagymát, és duggattam hagymát és fokhagymát. Majdnem minden ágyásba jutott így valamilyen elővetemény. Kérdésem azért most is van:-) Szabadföldbe lehet vetni korai kelkáposztát és karalábét? Vagy érdemesebb a lakásban palántát nevelni belőlük? És ha lehet kintre vetni, akkor mikor?
