Ez a téli porcsin, a Claytonia perfoliata. A galambbegy saláta jobban ízlik, de ilyenkor ez is jó. Gusztusos húsos levele van. Túl sűrű lett a vetés, de most már mindegy. Magot gondolom, így is hoz, majd ősszel ritkábban vetem.
Milyen szerencsém vam! Bedugdostam a hagymát, kiültettem a salátapalántákat, a salátákat letakartam fátyolfóliával, szedtem madársalátát és téli porcsint, bejöttem, és elkezdett esni az eső. Pont, mire mindennel kész lettem. Így talán a kiültett palánták nem fognak lekornyadni.
Sziasztok! Délelött sikerült teljesítenem a tegnapra tervezett feladatot. Földben a répa, boldog házasságban a kaporral, na nem a retek sorjelölőnek. Szórtam még hagyma magot is. Tömörítettem, rendesen betartottam minden utasítást. Közben a szél majd elvitte a fejem. Harmadszülöttem meg serényen kapirgászta kifelé a dolgokat. De én gyöztem. Mostmár a magokon a sor.
Az anyukám is csinált ilyen magszalagot megboldogult fiatalasszony korában a munkahelyén. Mikre volt idejük?
Aztán megszülettünk mi:-))
Az elmondása szerint neki mindig nagyon jól sikerült.
Kiváncsi vagyok ebből a gyári magszalagból mi lesz?
Vettem fűszernövényesbe is ilyet,(gyengéim a fűszernövények, rengeteg van belőlük itthon, de nem tudtam ennek ellenállni. Arra leszek kiváncsi, hogy hogyan fog az kinézni, mivel vegyes vannak rajta a magok?!
De ha jól értettem, ezek nem földben vannak. Ha tovább nő, túl hosszú lesz a száruk, a gyökerük összegabalyodik, alig bírod beletekerni a pohárba. Én vizes papírban csíráztatok, épp kibomlott sziklevéllel ültetek évek óta, és majdnem mind megmaradt. Újabban úgy szoktam, hog az ujjammal lyukat fúrok a földbe, belerakom a magoncot (közben finoman fogom a sziklevélnél fogva), és homokkal töltöm ki a lyukat a növény körül. Az belocsolás után teljesen odatapad a gyökérhez, biztos nem maradnak üregek. Amíg a virágföldet próbáltam odatömködni, egy kicsi pusztulás volt. Most semmi. Földből tényleg korai lenne széttűzdelni.
Én nem ajánlanám; az nagyon korai. Amiket ilyen állapotban ültettem át, csak 50%-ban maradtak meg, de amit Borókától kaptam parit, már szép nagy volt, rendes levélkéi voltak, csakne 100%-ban élte túl.
Van itt baloldalt ez a Keresés menű, oda beírom, pl. borsó, gyorskeresés innen, és csak azokat adja, amelyikben szerepel ez a szó. Ez azért nagymértékben leszűkíti a keresést. Az a hozzászólásonkénti lista tényleg nem, a legjobb. Az csak mentésre jó.
Tegnap esett, ma nagy szél van. nem valami kedvező az időjárás:(
(Csak sehogy se találom, hogy hol van. Nekem nem müködik ez a hozzászólás-visszakeresés 100-on fölül. Majdnem megmakkantam, mikor megpróbáltaM; órákig tartott. A "keresés topiconként" a legnagyobb szívas: tényleg kijönnek topiconként, maradéktalanul, csak nem tudod, hanyadik oldalon van, amit keresel. mire elérsz a 17. oldalra, közben megváltozik a sorrend, mert valahol hozzászóltak:)) Senkinek se ajánlom!
Csíráztattam paradicsom magokat. Már megjelentek rajtuk a kis csíra kezdemények. Kb.: 2-3 mm hosszúak. Tudna valaki segíteni benne, hogy mikor ültetessem el őket a földbe palántának?
Kicsit lejjebb betett képimen látható balkonládába vetek. A földet elsímítom, amagokat leteszem egymástól kb 1*1 cm távolságra (azért ki nem mérem:) Kézmeleg vízzel jól bepertmetezem, majd takarom a magokat. A vetést vizes ruhával takarom,és állandóan nedvesen tartom a kelésig, Meleg helyre teszem. Azokat a magokat, amelyek fényben csíráznak (petunia, bojtocska, bazsalikom, majoranna, kúpvirág...) csak beszitálom picit homokkal, és nem takarom, viszont azt is nedvesen kell tartani. Erre egy kis olcsó kézi permetezőt használok. Csíráztatni nem szoktam. Erre nincs időm, igaz helyem viszont van a ládáknak. A szükséges palánták mennyiségét előre összeírom, a magokból az esetleges hiányos kelés, vagy pótlás miatt 20-30%al többet vetek. (meg úgyis mindíg van akinek adjam a fölösleget) A ládából tűzdelem 2-4 leveles korban át a palántákat pohárba, vagy kis műanyagcserépbe, fajtától függően. A paradicsomokból 1 db, a nagynövésű paprikákból is 1 db, a kisnövésűekből 2db (ikertövek) kerül egy edénybe.
Én a 7 centis sortávolságot csak amiatt keveslem, hogy hogy fog elférni annyi répának a lombja olyan kis helyen. Nem fognak egymástól elég fényt kapni.
Matykoka! Még ládában vannak a saláták, de ma vagy holnap szeretném egy részét kiültetni. Kint éjszakáztak. Talán még tart az esős idő, emiatt igyekeznék, de most meg nagyon nagy a szél. Majd teszek rájuk fátyolfóliát. Én a répamagokat szépen egyesével berakosgatom a barázdába. Megy az homok nélkül is. Talán szörnyűnek hangzik, de nem az, elég hamar megvan és utána nem kell ritkítani. Én az annyira aprót nem szeretem, ami kikelne egy sűrű vetésnél, és egyelésnél sokszor a szomszédok is kijöttek a kihúzottal együtt. Mielőtt berakosgatom a magokat, a barázdát lenyomkodom a tenyeremmel, hogy kicsit összetömörödjön, és az apró magok le tűnjenek el a rögök között. Aztán a rászórt földet is lenyomkodom kicsit. Igaz, hogy kelés után sokáig messziről nem látszik semmi az ágyásban, nem sorol szépen, mint a szomszédban, de ilyenkor lótetű barátom (vagy valaki más) még nem szokott ritkítani, szépen meg szoktak nőni. Egyébként a drazsírozott répamag is nagyon jó, tubus nélkül is könnyen kezelhető, csak most valami olyan fajtát vettem, amit állítólag nem esznek a legyek, az nem olyan.
Háát, nem tudom:) Azt az időt, amennyit ilyen szöszmötöléssel eltöltök, az eredeti vetést is meg lehet rendesen csinálni. A virágmagokat érdemes palántának előnevelni. Amit meg nem lehet, azt helybevetéssel is meg lehet oldani. Jó megoldás a száraz homokkal keverés, (Azért száraz, hogy ne tapadjon össze) és sószóróval való kiszórás. azt még állítani is lehet. Elképzelem a csirízezést, mert én biztosan összekennék vele mindent. (szerintem, aki ezt kitalálta, az nem kertész, csak minden számban kell valami új ötlet) Az ilyen azonos távolságra elhelyezett magoknál azért a magokkal is meg kell beszélni, hogy biztosan kikelnek. Mert egy része biztosan nem fog, ilyenkor lesz hiányos a vetés. Ha nem kell sűrű állmány inkább jobb a ritkítás. Ez sem több idő, mint a felragasztás:)
A kései fajta attól kései, hogy elsősorban másodnövénynek termelik, tehát kb junius, juliusban kerül kiültetésre. Az még ráér májusig a vetéssel. A másik a hosszú tenyészidő miatt van, ez a tájékoztatón rajta van. Ilyenek a bimbóskel, őszikáposzta fajták. Ezeknek márciusban el kell kezdeni a palántanevelését. Ezt lehet szabadföldben is, ahonnan átpalántázhatók.
Ilyenkor, korai fajtákat érdemes vetni, mert abból jóval hamarabb van termés. Ezek rövid tenyészidejűek.
Jó ötlet ez a sáv, de a taljt hogyan tartod gyommentesen, mert az a 7 cm nem tul széles. Így vagy gyomlálni kell, vagy valami spec keskeny eszköz kell. Majd ha nőnek, kérek képeket, mert kíváncsi vagyok rá. Nekem a szabvány sortáv 20 cm. De dughagymnak való magot én is sávosan vetem, 20 cm szélesen. Bár céklát lehet így is, mert a levelekkel takarja a talajt.
Én bizony nem csinálok nagy felhajtást az aprómagokkal. Amit nem kell, hogy sűrűen keljenek, homokkal kevertem, pl mák. De pont a répát, és a céklát, mi úgy szeretjük, ha gusztusos kicsik. A répát a kihúzott barázdába, max 2cm mélyen, kb 3 cm széles sávban elszórom, betakarom, és hengerezem. Nagyon fontos a magágy tömörítése, a rossz kelésnek ez is gyakori oka, hogy nincs a magágy rendesen tömörítve. Amikor kikeltek a répák, és növögetnek, mi nem egyelünk, hanem folyamatosan kiesszük közüle, így ritkul és mégis lesznek nagyobb répák eltenni. Ugyanígy a céklát is.
De majd Flanel elmindja, mert ő nagytermelő, biztos nem egyel:)
Pár éve valamelyik Praktika számban olvastam ezt az ötletet, csak ott virágmagokkal. Azt hiszem, ott selyempapírt ajánlottak, az talán nem szakad olyan könnyen, mint a papírtörlő. Egy kis csiríz lisztből és vízből, utána mehetnek rá a magok olyan távolságra, ahogy szeretnéd. Mivel virágokról volt szó, egész nagy lapokat ragyasztottak így be ( nem csíkokat), és a papírra még ceruzával a fajta nevét is rá lehetett írni. Már akkor is jópofa ötletnek tartottam, de akkor még nem volt kertem, ahol kirpóbálhatnám. Lehet, jövőre én is megpróbálkozom vele, az biztos, hogy nagyon takarékos megoldás.
Köszi Il!:-) A késői fajtákat már lehet szabadföldben is nevelni? Arra gondoltam, hogy a tökfélék ágyásának szélére vetném majd a kései karalábét és kelkáposztát, és onnan ültetném át végső helyére. Akkor még valószínűleg a tökök nem nőnék be a teljes ágyást. Így szerinted jó lenne?
Ja, és tegnap, miután elvetettem, nyitottam egy kis füzetecskét, amibe feljegyeztem az ültetési tervet, ezután minden ágyásnak külön oldalt nyitva feljegyzem, hogy mikor, mit és mennyit vetettem bele. Feljegyzem majd, hogy mikor volt a betakarítás, kb. mennyi, így remélem, jövőre még pontosabban tudok majd tervezni az ezévi adatok alapján. Meg arra is kíváncsi vagyok, a tervet sikerül-e betartanom:-)
