(Csak sehogy se találom, hogy hol van. Nekem nem müködik ez a hozzászólás-visszakeresés 100-on fölül. Majdnem megmakkantam, mikor megpróbáltaM; órákig tartott. A "keresés topiconként" a legnagyobb szívas: tényleg kijönnek topiconként, maradéktalanul, csak nem tudod, hanyadik oldalon van, amit keresel. mire elérsz a 17. oldalra, közben megváltozik a sorrend, mert valahol hozzászóltak:)) Senkinek se ajánlom!
Csíráztattam paradicsom magokat. Már megjelentek rajtuk a kis csíra kezdemények. Kb.: 2-3 mm hosszúak. Tudna valaki segíteni benne, hogy mikor ültetessem el őket a földbe palántának?
Kicsit lejjebb betett képimen látható balkonládába vetek. A földet elsímítom, amagokat leteszem egymástól kb 1*1 cm távolságra (azért ki nem mérem:) Kézmeleg vízzel jól bepertmetezem, majd takarom a magokat. A vetést vizes ruhával takarom,és állandóan nedvesen tartom a kelésig, Meleg helyre teszem. Azokat a magokat, amelyek fényben csíráznak (petunia, bojtocska, bazsalikom, majoranna, kúpvirág...) csak beszitálom picit homokkal, és nem takarom, viszont azt is nedvesen kell tartani. Erre egy kis olcsó kézi permetezőt használok. Csíráztatni nem szoktam. Erre nincs időm, igaz helyem viszont van a ládáknak. A szükséges palánták mennyiségét előre összeírom, a magokból az esetleges hiányos kelés, vagy pótlás miatt 20-30%al többet vetek. (meg úgyis mindíg van akinek adjam a fölösleget) A ládából tűzdelem 2-4 leveles korban át a palántákat pohárba, vagy kis műanyagcserépbe, fajtától függően. A paradicsomokból 1 db, a nagynövésű paprikákból is 1 db, a kisnövésűekből 2db (ikertövek) kerül egy edénybe.
Én a 7 centis sortávolságot csak amiatt keveslem, hogy hogy fog elférni annyi répának a lombja olyan kis helyen. Nem fognak egymástól elég fényt kapni.
Matykoka! Még ládában vannak a saláták, de ma vagy holnap szeretném egy részét kiültetni. Kint éjszakáztak. Talán még tart az esős idő, emiatt igyekeznék, de most meg nagyon nagy a szél. Majd teszek rájuk fátyolfóliát. Én a répamagokat szépen egyesével berakosgatom a barázdába. Megy az homok nélkül is. Talán szörnyűnek hangzik, de nem az, elég hamar megvan és utána nem kell ritkítani. Én az annyira aprót nem szeretem, ami kikelne egy sűrű vetésnél, és egyelésnél sokszor a szomszédok is kijöttek a kihúzottal együtt. Mielőtt berakosgatom a magokat, a barázdát lenyomkodom a tenyeremmel, hogy kicsit összetömörödjön, és az apró magok le tűnjenek el a rögök között. Aztán a rászórt földet is lenyomkodom kicsit. Igaz, hogy kelés után sokáig messziről nem látszik semmi az ágyásban, nem sorol szépen, mint a szomszédban, de ilyenkor lótetű barátom (vagy valaki más) még nem szokott ritkítani, szépen meg szoktak nőni. Egyébként a drazsírozott répamag is nagyon jó, tubus nélkül is könnyen kezelhető, csak most valami olyan fajtát vettem, amit állítólag nem esznek a legyek, az nem olyan.
Háát, nem tudom:) Azt az időt, amennyit ilyen szöszmötöléssel eltöltök, az eredeti vetést is meg lehet rendesen csinálni. A virágmagokat érdemes palántának előnevelni. Amit meg nem lehet, azt helybevetéssel is meg lehet oldani. Jó megoldás a száraz homokkal keverés, (Azért száraz, hogy ne tapadjon össze) és sószóróval való kiszórás. azt még állítani is lehet. Elképzelem a csirízezést, mert én biztosan összekennék vele mindent. (szerintem, aki ezt kitalálta, az nem kertész, csak minden számban kell valami új ötlet) Az ilyen azonos távolságra elhelyezett magoknál azért a magokkal is meg kell beszélni, hogy biztosan kikelnek. Mert egy része biztosan nem fog, ilyenkor lesz hiányos a vetés. Ha nem kell sűrű állmány inkább jobb a ritkítás. Ez sem több idő, mint a felragasztás:)
A kései fajta attól kései, hogy elsősorban másodnövénynek termelik, tehát kb junius, juliusban kerül kiültetésre. Az még ráér májusig a vetéssel. A másik a hosszú tenyészidő miatt van, ez a tájékoztatón rajta van. Ilyenek a bimbóskel, őszikáposzta fajták. Ezeknek márciusban el kell kezdeni a palántanevelését. Ezt lehet szabadföldben is, ahonnan átpalántázhatók.
Ilyenkor, korai fajtákat érdemes vetni, mert abból jóval hamarabb van termés. Ezek rövid tenyészidejűek.
Jó ötlet ez a sáv, de a taljt hogyan tartod gyommentesen, mert az a 7 cm nem tul széles. Így vagy gyomlálni kell, vagy valami spec keskeny eszköz kell. Majd ha nőnek, kérek képeket, mert kíváncsi vagyok rá. Nekem a szabvány sortáv 20 cm. De dughagymnak való magot én is sávosan vetem, 20 cm szélesen. Bár céklát lehet így is, mert a levelekkel takarja a talajt.
Én bizony nem csinálok nagy felhajtást az aprómagokkal. Amit nem kell, hogy sűrűen keljenek, homokkal kevertem, pl mák. De pont a répát, és a céklát, mi úgy szeretjük, ha gusztusos kicsik. A répát a kihúzott barázdába, max 2cm mélyen, kb 3 cm széles sávban elszórom, betakarom, és hengerezem. Nagyon fontos a magágy tömörítése, a rossz kelésnek ez is gyakori oka, hogy nincs a magágy rendesen tömörítve. Amikor kikeltek a répák, és növögetnek, mi nem egyelünk, hanem folyamatosan kiesszük közüle, így ritkul és mégis lesznek nagyobb répák eltenni. Ugyanígy a céklát is.
De majd Flanel elmindja, mert ő nagytermelő, biztos nem egyel:)
Pár éve valamelyik Praktika számban olvastam ezt az ötletet, csak ott virágmagokkal. Azt hiszem, ott selyempapírt ajánlottak, az talán nem szakad olyan könnyen, mint a papírtörlő. Egy kis csiríz lisztből és vízből, utána mehetnek rá a magok olyan távolságra, ahogy szeretnéd. Mivel virágokról volt szó, egész nagy lapokat ragyasztottak így be ( nem csíkokat), és a papírra még ceruzával a fajta nevét is rá lehetett írni. Már akkor is jópofa ötletnek tartottam, de akkor még nem volt kertem, ahol kirpóbálhatnám. Lehet, jövőre én is megpróbálkozom vele, az biztos, hogy nagyon takarékos megoldás.
Köszi Il!:-) A késői fajtákat már lehet szabadföldben is nevelni? Arra gondoltam, hogy a tökfélék ágyásának szélére vetném majd a kései karalábét és kelkáposztát, és onnan ültetném át végső helyére. Akkor még valószínűleg a tökök nem nőnék be a teljes ágyást. Így szerinted jó lenne?
Ja, és tegnap, miután elvetettem, nyitottam egy kis füzetecskét, amibe feljegyeztem az ültetési tervet, ezután minden ágyásnak külön oldalt nyitva feljegyzem, hogy mikor, mit és mennyit vetettem bele. Feljegyzem majd, hogy mikor volt a betakarítás, kb. mennyi, így remélem, jövőre még pontosabban tudok majd tervezni az ezévi adatok alapján. Meg arra is kíváncsi vagyok, a tervet sikerül-e betartanom:-)
Szia! Én valahol olvastam, hogy ilyen magszalagot házilag úgy gyárthatunk, ha valamilyen könnyen elbomló papírból (papírtörlő?) csíkot vágunk és sima lisztből és vízből készült csirizpöttyöket rakunk rá sorban, ebbe potyogtatjuk a magot ami beleragad. Ha megszárad fel lehet tekerni, ezt kell földbe rakni, a papír és a csiriz elbomlik. Majd jövő télen hosszú estéken kipróbálom:)
Amit Te keresel, az a sárgarépa magszalag. Egy papír csíkra centinként vannak a magok felragasztva. (Tesco, Obi)
A barázdába berakod a szalagot, meglocsolod és betemeted, mintha csak mag lenne. És utána, optimális esetben centinként kelnek a növények.
Tavaly nekem bevált a dolog, mert végre nagy répák nőttek egyelés nélkül, de nagyon ritkán kelt, és ott kóválygott pár répa az egész sorban.
Az idén úgy vetettem, hogy egy 40 cm széles részt kijelöltem, beleduggattam elszórtan fél kiló dughagymát, és utána 7 magszalagot, olyan 6-7 centire egymástól leraktam. (Bavallom, nagyobb munka volt, mint gondoltam). Most várom, mi lesz ebből?
Terveim szernt a 40 centi széles területen egyenletesen nőnek majd a hagymák és az óriási répák :)))))
Lehet, hogy hülyeség, de a következőn gondolkodtam: ti hogyan vetitek a sárgarépát, petrezselymet, céklát?
Nekem mindig túl sűrű, persze ki kellene egyelni, de nagyon sajnálom, a férjem azt mondja, hogy vessek 2 zacskóval, és akkor kb. 1 marad (80-100 ft), de én már mikor kikelt nagyon sajnálom, akkor már nem 80-100 ft-ot ér a szememben, hanem már látom a lelki szemeim előtt a sok répát, amik persze nem túl vastagok, bár sok van köztük olyan is.
Szóval milyen jó lenne, ha lenne egy olyan tubus, mint mondjuk a homeós bogyóknak, hogy 1 tekerés 1 mag, vagy mint a golyóstoll 1 nyomás 1 mag kipottyan, és akkor egyelni sem kellene, és sűrű sem lenne.
Ne röhögjetek ki, hogy ilyeneken agyalok, de lehet, hogy vannak olyan praktikáitok amiket ti fejlesztettetek ki, csak még titkoljátok. Kérlek osszátok meg velem.
Nóra: salik hogy vannak, én nagyon örültem ennek az esős időnek, olyan szépen beálltak, ja és locsolnom sem kell őket.
Jaj de jó, akkor még nem késtem el. Ugyan nekem már elég nagyok, de elkezdtek palántadőlni. Nekem még nem volt ilyen, mintha a levelei is "megégtek" volna. Szóval marad amennyi marad és gyorsan vetek még. Te előcsíráztattad a magokat?
Brokkolim szokott lenni szabad földben. Nem szokott lenni rajta rendes méretű rózsa, de az oldalágakon hoz elég sokat, és sokáig lehet szedni róla. Rendes fehér karfiolunk nem volt még, csak pagoda karfiol. Gyönyörű, hatalmas növények voltak, fémesen fénylő levelekkel és aprócska rózsákkal. És miután azt leszedtem, már csak levelet lehetett volna róluk szedni. Nem kísérleteztem vele többet. Szerintem egyiket sem érdemes üvegházba ültetni, pláne olyan picurkába, mint a mienk. Uborkát érdemesebb, azzal legalább a fele tele is van. A padlizsán is bevált, csak vigyázni kell az atkákkal. Kíváncsi vagyok, idén lesznek-e, vagy a párásítással sikerül kivédeni.
A korai karfiol, és brokkoli magját a mult héten vetettem ládába. (ahogy lejjebb a káposztára írtam) Azt talán az üvegházba is vetheted, mert a retkek közé én is vetettem karalábét, még kintre is. Ahogy fogy a retek, marad 25 centiként a karalábé. A második, kései fajtákat, meg májusban szoktam vetni, és junius ban palántázom a fokhagyma helyére, abból lesz az őszi.
Nekem néhány tő brokkoli (calabrese) Satnya maradt az ősszel. Nem szedtem ki, áttelelt a szabadban. Most februárban kiszedtem, beültettem az üvegházba, locsolom, és mér kb 8 cm a termése. Majd holnap lefényképezem. Az üvegházban a locsolás nagyon fontos. A hideg miatt a retkek nem gumót fejlesztettek. Inkább frisset kellene vetni, ilyenkor már hamar kikel. Nekem már kikelt a szabadba vetett saláta, és retek is. A borsó a szabadban (igaz fóliával letakarva 2 cm-es. A lényeg, locsolni kell az üvegházat. A reteknek meg nagyon fontos az állandó nedvesség. Ha kevés, akkor fás lesz. ha sok, kireped. Inkább kevesebb adag, de rendszeresen.
Ez tényleg olyan, mint az én üvegházam! Az ősszel vetett saláták nemrég kezdtek növögetni, télen hideg volt nekik. Most meg már nyúlnak, a palántás tálcák beárnyékolják. Most ősszel már inkább nem vetek oda semmit.
De, nagyon hideg. De bent már nem fértek, mindent elborítottak, és akinek nem jutott jó hely azok megnyúltak. Különben most nálunk bent is ugyanolyan hideg van;-(
A ásodik kép fölirata: az üvegházban viszont végre minden a helyén. Emiatt viszont aggódom: Ez a hónapos retek kb. fél éves, és nem retekformájú, hanem földi gilisztaszerü, aminek csak kb az alsó ötöde van a földben, a többi fölötte tekergözik, és ilymódon teljesen élvezhetetlen. Bevallom öszintén, hogy sem paprikát sem uborkát még soha nem sikerült megtermeszteni. Tavaly öszre lett az üvegházban egyik tövön 2-3 nyeszlett termés novemberre. Szabadföldön már meg se próbálom, de az üvegházban se sikerült. Kinek van karfiollal és/vagy broccolival tapasztalata? Nekem óriási növények lettek, kb 1-2 cm-es "terméssel", míg le nem szedtem majd az összes levelét, akkor növekedésnek indult, de akkor már november volt:-(( Szeretném megint megprobálni, vetettem is, de nem tudom, hogyan tanulhatnék legalább a saját káromon.
Jó kis munka! Amilyen a második képeden van, az olyat én ősszel ráterítem a talajra, belekapálom, és a tél megesz. Legalább lazítja a talajt a szálasabb része.
