Nem tudom éppen mire gondolt, aki ezt írta? A nem évelő gyomokat be lehet kapálni, ha még nincs magja. Az évelők, meg a felmagzott gyomok kikelnek, főleg ha kapnak esőt. Meg én nem is válogatom ki őket. :)
Lehet, hogy a komposztra gondoltak, de arra is ugyan ez vonatkozik, vagyis évelő és felmagzott gyomokat nem teszünk rá.
Mondjuk a szüleim krumliföldjén mindig az volt, hogy tavasszal meg kellett egyszer kapálni, aztán egyszer töltögetni, utána elnyomta a gazt. Aztán amikor kezdett beérni, akkor a levelei elsatnyultak és a gaz ellepte az egészet, de azzal nem törődtünk soha. Krumpliásás előtt lekaszáltuk és elégettük. A közben elpergett mag meg következő éven megint jó gyomtermést biztosított. :)
Én is aggódom:-(( Bár még semmim nem kelt ki ( szerencsére), az utóbbi napokban rendszeres, hogy még reggel hatkor is -7-6 fok van nálunk. Ez nem árt a földben lévő magoknak túlságosan? Főleg ha már esetleg meg is indult a csírázás?
Köszönöm a választ! Kelbimbót pl. rakhatok-e ilyen helyre? Olvastam itt a fórumban régebben, hogy valaki a gazt is visszaforgatja a talajba tápanyag gyanánt. Ez annyit jelent, hogy belekapálom a gazt a talajba?
Szerencsére én láttam, hol vágtam el, rögtön kiástam, és a férjem már ki is javította. A legszebb az egészben, hogy az eszemben is volt, hogy lehet ott cső. Többször nekiment valaminek az ásó, gondosan megnéztem, mi az - vagy 4x gyökér volt. Aztán megnyugodtam, hogy ott gyökerek vannak, és a következőt igyekeztem átvágni. Az már nem gyökér volt. A gödör túlsó végén nem éreztem, hogy elvágtam, de biztonság kedvéért kiástam, és lám... el volt vágva.
Az ágyásoknál jó mélyen van és az ágyás közepén jön fel 3-5 méter hosszú kígyóként, ott nincs is gond. A fűben sajnos 2 helyen már sikerült elvágni, vicces lesz majd keresgélni, ha végre üzembe helyezzük.
Brico-ban biztosan van és mintha a Praktikerben is láttunk volna (Törökbálint, Budaörs) Igaz, mi nem a szalagot néztük, hanem a merevebb változatot, ahhoz való nyomáscsökkentőt és betápcsövet. (nálunk évek óta félkész, be vannak ásva és elrendezve a vékony csövek, csak nincs rájuk csatlakoztatva a csepegtető, meg nincs összerakva a rendszer lelke - a miértet inkább ne kérdezzétek :))
Tökéletes technológiám még nincs a gyomirtózásra , vannak új szerek amikkel egyszerűen és jó hatást lehet elérni , de még utána kell néznem . A legjobb amit eddíg használtam az a vetés utáni Stomp , de csak nagyon óvatosan , mert egy kis túladagolást is megsínyli a vetés , vagy rösszabbik esetben ki is öli . És miután 3-4 leveles akkor Afalonnal még egy állománykezelés , és így elég tiszta lesz télire a hagyma . Én tavaly a Stomp-ot kihagytam , és meg is látszott rajta , most át kell kapálnom .
A dughagymás is jó , egy ismerősöm így csinálja , 10-15 nappal tudja korábban elkezdeni a szedést , viszont nem jobb sem a hozam sem a minőség . Nálam ha sűrűn marad akkor is szép lesz a hagyma , csak apróbb , de a dughagymásnak aza apraja az nem piacos áru , mert látszik , hogy olyan csököt hagymák . Nekem így az egyszerűbb , most hogy vetőgépem is van , nem gond akár nagy terület vetése sem , szemben a duggatással ami időigényes , és nem egy izületkímélő megoldás .
De a dughagymás termesztés is jó , ha az ember megfelelő minőségű anyagot tud szerezni , mert erről az alföldi zsákos dughagymáról nekem nagyon rossz tapasztalataim vannak .
Ja, mihez képest. Most ezek, amiket felraktok nagyon megtetszettek és valszeg olcsóbb is, de a gardéna meg háromszor ennyi. Most épp gazdaboltot keresek errefelé, de nem sok jóval kecsegtetnek.
Ezt én is gyerekkoromban láttam, kicsi voltam, minden nagyobbnak tűnt. Most biztos más szemmel nézném. De iszonyúan tetszettek azok a hagymák, évtizedek alatt sem ment ki a fejemből. Ahogy lett kertünk, rögtön próbáltam beszerezni.
Gyerekkoromban nálunk is be volt ültetve a kordonos szőlő köze, mert kicsi volt a konyhakert, de erről már leszoktunk, mert nem sok haszna volt, semmi nem nőtt meg. Lehet, hogy kevésbé szaharai vidékeken, vagy sok locsolással eredményt lehet elérni.
Csak olvastam erről a fajtáról. A kertem csak Mindenszentek körül van felszántva, de épp mostanában tervezem, hogy egy sarkát kihagyom, és ide teszek áttelelő hagymát. Egy net-ismerősöm dughagymát szokott venni ebből a fajtából, ő hozta meg a kedvem. Mivel gyomirtózod?
Ilyesmi a mienk is, lehet, hogy pont ilyen. Nálunk a férjem rakta le, és szereli, ha módosítani kell valamit. A típusát én se tudom, de biztos nem Gardena, a helyi mezőgazdasági boltban méterben lehet kapni, többféle áteresztő képességgel is. A kompakt végelzárók párszor már lecsúsztak, némileg dőlt a víz, de a férjem visszadugta, és a végén jó lett. Nekünk kútról megy, a szivattyúnkhoz kell nyomáscsökkentő is. Volt elé betéve szűrő is, de pár óránként kellett tisztítani, nem csöpögött. Tavaly a szűrők ki lettek iktatva (a szivattyú után van egy, de nem szedi ki az összes finom hamokot), a csöpögtető elemeknek így sem lett bajuk. Automatikánk eredetileg volt, de a mágnesszelepeket fokozatosan csapokra cseréljük, mert a szelepek túl gyakran meghibásodnak, drágák, szivárog a rendszer, és folyton bekapcsol a szivattyú. Egy-egy csap kinyitása és elzárása nem tart semeddig, és rugalmasabban lehet alkalmazkodni az aktuális vizigényhez. Van, hogy több helyen megy egyszerre, de néha csak egy-egy ágyásban.
Nálunk az öntözés vegyesen van megoldva csepegtető csövekkel és mikroszórófejekkel. Motoros kapát is használunk, olyankor leszereljük a csöveket. Elég hamar megy, a férjem pár óra alatt újra föl is tudja szerelni.
Árakat valszeg csak bontva tudom mondani, mert a kerti öntözőrendszerrel együtt fizettem egyben, az pedig úgy nem jó. de a számla részletes, majd megnézem melyik alkatrész mennyibe kerül. Nem igérem, hogy ma,de rövidesen előkeresem.
Sziasztok! Megmutatom néhány képen nálam milyen csepegtető rendszer van lenn.
Ezt ugyan szakember csinálta, de ügyes kezűek könnyedén megcsinálják szerintem. Nagyon kompakt a végzárókát is, meg a csatlakozásokat is csak rá kell nyomni. Nekem a kútra + öntözőrendszerre van egy külön körre rákapcsolva, így automatikusan működik, de hálózatra is biztos rá lehet kapcsolni. Vannak benne elzárók is beépítve, hogy egy-egy részt el lehessen különíteni, ha épp nincs semmi az ágyásban.
Aki lerakta az azt mondta, hogy nem gardenát használ, hanem valami mást, de meg kell néznem a számlát, vagy meg kell kérdeznem pontosan mit. Megnézem majd a méterárát is. Arra már pontosan nem emlékszem miért nem gardena, de az biztos, hogy az ár, meg talán a vízmennyiség áteresztő képesség, meg a lyukak mennyisége volt az érv.
Összel az ásáshoz csak odébb raktam, és kész.
Képek:
1, Első öntözés
2, A sarokban az elzáró. A T elosztókra is csak rá kellett nyomni.
3,Bal oldalt látszik van hozzá lefogató tüske is, meg a záródugó is látszik.
4, Itt már kezdik benőni a növények.
5. Ez már a kifejlett növényes állapot.
Szerintem egyébként sokkal kevesebb vizet használ el az ember, + a gyökér locsolásával sok betegségtől is megkíméli a növényt.
Arról nem is beszélve, hogy egy időkapcsolóval nem kell naponta külön a locsolással időt tölteni. Én nagyon meg vagyok elégedve vele.
De azt is tudom, hogy ennek a kiépítése azért nagyobb kertben költséges lehet, de nekem ezen a 30 nm-en nagyon jó.
Mi elég kemény csepegtető csövet használunk, az csak nagy ívben hajlítható. Egy gerincvezetékhez vannak rögzítve a párhuzamos csövek. Elmozdulás ellen U vasakkal van rögzítve, a férjem hajlította 5-ös köracélból. (Az U-vas egyébként nagyon praktikus holmi, uborkahálótól kezdve a fátyolfóliáig mindenfélét azzal rögzítek.) Krumplihoz, paradicsomhoz használjuk. Ezeknél mindig azonos a sortávolság és kb. ugyanannyit ültetünk, a rendszert nagyjából változatlanul tudjuk átrakni a növényekkel együtt.
Egyrészt takarékos, másrészt nem lesz vizes a növény lombja, kicsit csökkenti a gombabetegségek veszélyét. Elég lassan csepeg, kevésbé baj, hogy hideg a kútvíz, mintha slaggal locsolnék. Meg persze nem telik vele az idő.
Biztos jönnek nálam sokkal okosabbak is, de addig is...
Én arra emléxem, hogy a szüleimnek gyerekkoromban a nem ház körüli kertben volt borsó, hagyma, srépa, petrezselyem (ez ritkán sikerült) krumpli, tökök, babok, kukorica, cékla, fokhagyma
egy ideig voltak káposztafélék is, de azok miatt esténként eljártunk öntözni és nagyon utáltam, mert foci helyett hordhattam a vizet a patakról :)
Nálunk a kert igen kicsi, de azért próbálkozom némi bio kerti zöldség termesztésével. De, most a szemben lakó néni felajánlotta, hogy használhatom a kertjének egy nagy részét. Nagyon örülök a hírnek, de egy kicsit el is vagyok bizonytalanodva, hogy mit is vessek oda. Melyek azok a növények, amelyek nem igénylik a napi öntözést?
Most első körben zöldborsóra gondoltam, esetleg tökre, patiszonra. Mondjátok meg légyszíves, mit termeszthetek így egy 4 fős család részére?
