A virágzat felhasználásáról még nem hallottam. Most kicsit utánanéztem, van, ahol tényleg emlegetik. Nem fogom kipróbálni. Gyógynövényként a gyökerét lehetne használni.
Egész fiatalon talán kicsit emlékeztetet a virágzat a brokkoliéra, míg nagyon zsúfoltan állnak a bimbók. Később egyáltalán nem hasonlít. Nincsenek is rokonságban. A rebarbara a sóskának rokona, mindkét növény a keserűfűfélék (Polygonaceae) családjába tartozik.
A sóska mellé a német oldalak ami kitér a sóskára is (Sauerampfer) azok a rebarbarát mangoldot , édesköményt (Fenchel)és pár helyen az articsókát is és epret említik, én inkább az epret nem értem mert több éves sóskánál a föld felszíne is bevan hálózva a sóska gyökerével. Nekem 2 helyen van sóskám a szőlő alatt félárnyékos és 1 északi fekvésű árnyékos helyen. A félárnyékos helyen lévő augusztus elején megy csak magszárba addig folyamatosan szedhető az árnyékos meg nem is minden évben.
Hát nem mondom, ezek tényleg gigantikusak. Hát nem ilyennek képzeltem. Miért mondja azt a könyv, hogy ki nem nyílt virágzata, akár a brokkoli, párolva fogyasztható. A Te képeden ennek abszolult nem hasonlít a brokkolira a virága.
Inkább a bokorbab. A futónak amúgyis támrendszer kell, és a nagyobb lombtömeg miatt száraz időben öntözést kíván. Bokorbabot a kukoricával párhuzamos sorban érdemes vetni, ami árnyékot tart neki, mire megjön a nyári hőség.
Amiket nem kell rendszeresen locsolni, bármit. Akár lehet otthonra csak annyi zöldségfélét vetni, amiennyi a napi használatra kell, a többi eltecvésre valót oda. Aztán céklát. Akár nevelhetsz fűszerpaprikát. is. Kb 100 ikertő már ellát darált paprikával. Azt nem szokták locsolni. A vetést meg otthon meg tudod ládában oldani. Sütnivaló tök, babbal, kukoricával. Köromvirág. Ha nem lenne már késő ajánlanám a mákot. A borsóról lassan a jövő héten, ha rendbe jön az idő, leveheted a fátyolt. Esetleg rá lehet tenni a kései borsóra.
Köszi a segítséget! Rakhatok pl. tököt, patisszont, kelbimbót is? A borsón lévő fátyolfóliát meddig kell rajta hagyni? Ahogy nő a borsó, úgy emeli fel magával a fóliát (bocs, nagyon amatőr vagyok)?
Tavaly én is ezzel a pirosdobozos kenőszappannal fújkáltam a tetves szobaborostyánomat, meg a hibiszkuszomat. Nálam kipusztultak a tetvek tőle. A pontos hígitási arányt sajnos nem tudom, úgy sacc/kb kevertem.
A tomatillo palánták nagy részén már van kis bimbó. Tegnap átültettem őket félliteres pohárba. Úgy látszik, nagyon gyorsan fejlődnek, kíváncsi vagyok, nem lesznek-e ennek megfelelően rövid életűek. Van még mag, később vetek belőle, azt már nem teszem be az üvegházba.
Majd otthon keresek róluk képet. Elég nagy átmérőben takarja a talajt. És hát a szár csúcsán az a levél meglehetősen nagy. De nagyon szép, buja kinézetű növény. A félárnyékot is bírja, úgyhogy napos ágyásban nem érdemes foglalni vele a helyet.
Na megint jól elárultam magam. Az "okos városi"...... Idén lesz először rebarbarám. Apósomtól kaptam tövet. Szentül azt gondoltam, hogy az inkább szár és a leveleit olyan magasságban hozza, hogy az már nem zargatja a sóskáim leveleit.:-(
Nem tudom, pontosan mi a neve, nálunk kb. 15 éve ott vannak a szőlősorok végében :) Nagyapám pl. örökhagymának mondja, de hallottam már téli sarjadékhagyma, meg simán sarjhagyma néven is. Ahogy folyamatosan ássuk ki, úgy tud megújulni tőről, de ahol látszik, hogy kicsit távolabb is vannak, ott magról kelt ki (ezeket viszont mindig ki kell szednünk, mert a traktor letapossa forduláskor). Olyat is csinált már, hogy a virágzás után a magszár tetején kis hagymákat nevelt, ez télen kiszáradt, eldőlt és abból nőttek az új kis hagymák.
Káposztafélék a szélfogó üvegverandában laknak, oké, akkor nyugodt vagyok, hogy a jövő héten még nem késő. A palántázott babom és kukorica olyan típus, amelynek a szabadföldi vetését március vége- április eleje címszóval irányozza elő a tasak hátulja. De majd később a szabadba is vetek- legfeljebb a többi, a tasakon májusi vetésű bab és kukorica lesz az igazi. :) Ma süt a nap! /Még..:)/
Szerintem ezt mind meg lehet kérdezni. Tegnap beszéltem telefonon a cég egyik képviselőjével, nagyon készséges volt. Annyit már tudok, hogy a ragadozók a párás környzetet szeretik, a takácsok meg a szárazat, így mindenképpen érdemes valamennyire növelni a páratartalmat. Persze nyilván csak annyira, hogy még az uborkának is jó legyen.
Annak kellene utánnanézni, hogy milyen feltételek szükségesek nekik a szaporodáshoz, és az átteleléshez. Biztos beválik. Erről beszélgettünk tavaly a tripszek kapcsán is, hogy lehet lassabb ez a módszer, de természetes.
Már nagyon fúrja is az oldalamat, hogy fog sikerülni ez a dolog. Egész izgalmas így a zöldségtermesztés. Már elképzelem, hogy az új atkák ott fognak sertepertélni a növényeimen, és eszegetik a takácsatkát... Milyen más, mint csakk zutty, lefújni valami méreggel.
