Az az igazság, hogy fogalmam sincs. Akitől vettem a barackot a piacon, az a néni mondta, hogy az ő fája is ilyen (pontosabban igy ültette), 3 éves korára termett, amikor meg a piacon vásároltam tőle, abban az évben meg 15-20 kg közé saccolta a termést. Én teljesen amatőr vagyok, így elhittem neki. Egy biztos, az a nektarin isteni finom, és a tárolást is elég jól tűri. Aug-ban terem, talán a vége felé.
A barack még lehet, hogy ki fog kelni, ha a kertben tartottad. Úgy tudom, kell a hideghatás a csírázáshoz. Várjál még, és tartsd nedvesen továbbra is. Ha a szobában volt, kisebb az esély, de jövőre még lehet, hogy kikel.
Persze kérdés, hogy mennyire fognak a termések hasonlítani az eredetire. De az őszibarack magról is lehet finom.
Azzal a módszerrel is lehet tartósítani, de én a hagyományos szárított módszerrel tettem el. Piros állapotban leszedés után felfűztem, szellős helyen kiszárítottam. Amikor csörgősre száradt kicsumáztam, magot kiszedtem, összetörtem és darálón ledaráltam. Így házi pirospaprika port kaptam, amiből elég fele annyi, mint a boltiból. erről nincs képem, akkor nem volt fényképezőm, csak videó. De majd mentek le képet róla. Az üveges eltevéshez a fűszerpaprikát érdemes pritaminnal, kocsolaival, kapiaval, giganttal (ami van) keverni, húsosabb, ízesebb. Ez főzéskor ételízesítő, zsíroskenyér, vajaskenyér, szendvics, fantázia kérdése.....:))
Ha van lehetőség, akkor lehet locsolni, ha kell. Ha nem kell, nincs szárazlás, akkor nem kell locsolni:)
Azért ugye szárazabb nyarakon az ilyen kertet is illik hetente egyszer megolocsolni?
Először furcsán hangzott, amit a fűszerpaprikáról írtál, de egyre inkább érdekel a dolog. Csak simán ledarálom és sóval keverve üvegekbe töltöm? Ezt mire használod fel?
Szeretnék még valamit kérdezni: tavaly nyáron sok törpe nektarint vettem a piacon, ezt nagyon szeretjük. Az eladó néni mondta, hogy evés után a amgot még frissen ültessem el, és kb. három év múlva már termő barackfám lesz. 10 darabot biztosan elültettem, de semmi nem lett belöle. Valamit rosszul csináltam (nem hagytam kiszáradni, locsolgattam is)?
Amúgy talajtakarónak is ajánlják 180 cm tőtávolsággal...
A Plants For A Future oldalakon elég sok meglepő dolgot lehet találni, mi mindent lehetne megenni.
Nekünk egy folyamatosan virágzó sóskánk van, a Rumex scutatus. Mindig hoz levelet és virágot is. Tulajdonképpen sziklakerti dísznövénynek tartom, de jó ízű a levele, csak kicsi és lassú szedni.
Az írónő is azt írja, hogy egész fiatal virágról van szó. Összehasonlítva a Te fotóddal, eltudom képzelni, hogy mielött úgy "szétesik" a virága, képezhet olyan egybe csomót, mint ahogy a könyvben van.
Mindenesetre mostmár látom, hogy rossz helyre raktam a tövet, mert hiába almafa alá került(ahogy ajánlják), de ez kisnövésű alma. Nem fog elférni.
Magot lehet kapni, én is a mezőgazdasági boltban vettem évekkel ezelőtt. Éppen ezért nem szoktam eltenni a magjából.
Merre laksz? Ki van szedve néhány nagy tő, ami szerintem még megmaradna, de postázhatatlan méretűek. A kicsik már hajtanak, nem tudom, mennyire viselnék el a szállítást. Gödöllőn vannak.
Az én német könyveimben abszolult nem esik szó sóskáról. Nem tudom, a németek nem eszik a sóskát? Nálunk napos helyen van, szépen terem, de viszonylag könnyen felmagzik. Félárnyékos helyet nem tudok neki produlálni. Inkább kitöröm a virágnyelet.
A virágzat felhasználásáról még nem hallottam. Most kicsit utánanéztem, van, ahol tényleg emlegetik. Nem fogom kipróbálni. Gyógynövényként a gyökerét lehetne használni.
Egész fiatalon talán kicsit emlékeztetet a virágzat a brokkoliéra, míg nagyon zsúfoltan állnak a bimbók. Később egyáltalán nem hasonlít. Nincsenek is rokonságban. A rebarbara a sóskának rokona, mindkét növény a keserűfűfélék (Polygonaceae) családjába tartozik.
A sóska mellé a német oldalak ami kitér a sóskára is (Sauerampfer) azok a rebarbarát mangoldot , édesköményt (Fenchel)és pár helyen az articsókát is és epret említik, én inkább az epret nem értem mert több éves sóskánál a föld felszíne is bevan hálózva a sóska gyökerével. Nekem 2 helyen van sóskám a szőlő alatt félárnyékos és 1 északi fekvésű árnyékos helyen. A félárnyékos helyen lévő augusztus elején megy csak magszárba addig folyamatosan szedhető az árnyékos meg nem is minden évben.
Hát nem mondom, ezek tényleg gigantikusak. Hát nem ilyennek képzeltem. Miért mondja azt a könyv, hogy ki nem nyílt virágzata, akár a brokkoli, párolva fogyasztható. A Te képeden ennek abszolult nem hasonlít a brokkolira a virága.
Inkább a bokorbab. A futónak amúgyis támrendszer kell, és a nagyobb lombtömeg miatt száraz időben öntözést kíván. Bokorbabot a kukoricával párhuzamos sorban érdemes vetni, ami árnyékot tart neki, mire megjön a nyári hőség.
Amiket nem kell rendszeresen locsolni, bármit. Akár lehet otthonra csak annyi zöldségfélét vetni, amiennyi a napi használatra kell, a többi eltecvésre valót oda. Aztán céklát. Akár nevelhetsz fűszerpaprikát. is. Kb 100 ikertő már ellát darált paprikával. Azt nem szokták locsolni. A vetést meg otthon meg tudod ládában oldani. Sütnivaló tök, babbal, kukoricával. Köromvirág. Ha nem lenne már késő ajánlanám a mákot. A borsóról lassan a jövő héten, ha rendbe jön az idő, leveheted a fátyolt. Esetleg rá lehet tenni a kései borsóra.
