Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
A későiekkel nincsen baj, hanem amik most érnek. A Big Red, Kioto, Pink Cot gyönyörűek, szépen fejlődnek. A Frisson az még apróka de ugye az elég kései. A baj a Wonder és Magic Cot és Tsunami fajtákkal van. Vélhetően a permetezésnek köszönhető hogy bár megrepedt, de benövi és nem a monília eszi meg. Persze az íze az érésben levőknek semmilyen :-(
Bizony hogy az😠. springblushon is van pár ami repedt a Tsunami katasztófális,Ladyn is láttam, Big Red, Pincot, és az a pár szem Frisson jól bírja eddig még☝🏼
Tsunamiból tavaly készült lekvár ... a fagy miatt alig volt rajta így ami lepotyogott abból nem cefre lett hanem lekvár , teljesen klasszikus ízvilág akár egy gönci kajsziból .
Kioto szintén sűrű lekvárt ad , de azt mindenképp érdemes utóérlelni befőzés előtt mert fáról szedve kemény ... ha sokáig rajtahagyjuk akkor meg íztelen lesz .
Gondolom a 150 fa terméséből nem saját fogyasztásra készül lekvár hanem eladásra is ha így van akkor lehet akár az elsőből is friss lekvárt csinálni újdonság lesz és hamarabb lehet értékesíteni . Amúgy tényleg javaslom , hogy próbálj több féléből is főzni az idén és meglátod melyik milyen lekvárt ad .
annyi a különbség, hogy cukor helyett eritritet használtam, fajlagosan valamivel többet
Az eritrit konzerváló hatása kisebb mint a cukoré, ezért kisebb üvegekbe töltöttem (400 g). Rövidebb idő alatt fogy el, ez alatt nem romlik. Testvérem felbontás után a lekvárt hűtőben tartotta és nagyon elégedett volt az Orangered fajtájú lekvár illatosságával, ízével.
Köszi, ilyen részletes és tételes lekvárügyi leírást az új fajtákról még nem olvastam sehol. A Kiotóról van esetleg tapasztalat? Gondolom a Tsunamit és az egyéb extra korai fajtákat vétek lekvárnak használni.
Köszi! Hát ültetésnél kapott alginitet, és amalgerolt a gyökérzónába, plusz marhatrágya pelletet a tányérba. Most egy kis volldünger kiszórását terveztem, mert úgy is újra kell alakítani a tányérpkat mert belemosta az eső a földet. Azért bízom benne hogy a másik hajtások is beindulnak mert ez a két megnyúlott ág egy oldalon van.
Az én Harlayne kajszimnál hasonló, bár jobb a helyzet, mint lentebb, van 4 db "kiugró" hajtása és még vagy 6-8 db ezek hosszának kb. 1/3-át elérő hajtások, ráadásul térben majdnem tökéletes az összes elhelyezkedése... Én is csak a 4 db "nagyot" vágjam vissza, vagy a kisebbeket is? Ha igen, milyen mértékben?
Jó ötletek! Valamilyen megoldást kipróbálok, ez a damilos kaszálás nagyon kutya. Oldalazó maróm még nincs. Van egy kölcsön kultivátorom, azzal művelem a sorközt, a sort meg szecskázom a damillal...
Nyugodtan vághatod most amíg van víz a talajban . A két csonkon lesznek kihajtások 3-4 darabonként de lehet hogy az alsóbb nyársak is beindulnak . ( van -e tápanyag ??? ) július közepén már válogathatod a jó állásúakat .
Lekvárfőzés nálunk: megmosom a gyümölcsöt, hibásat kivagdosom, lobogó vízbe vetem (egy tésztaszűrőnyit), pár perc után kiszedem, mire kihűl egy kicsit megereszkedik a bőre is. Kimagozom, héját lehúzom, ezek mennek külön edénybe, az alján szörpnek való lé gyűlik majd össze. Kis citromsavval felfőzöm a kajszit, robotgéppel (merülőmixer) pépesítem ízlés szerint. Kevés pektint kap csak, meg valamikor a cukrot is kb. 20-30 dekát per kg kajszi. Forralom, majd üvegekbe töltöm, tetejére kis benzoát (szerintem kihagyható), lapkával zárás, nem forgatom, és megy a szárazdunsztba (pokrócok alá tesszük a forró üvegeket).
Köszi. Semmiképp nem hagyom így mert szeretnék majd zöldmetszést július elején...várjak vele addig, vagy most visszavághatom? A visszavágással minden oldalon be fog indulni újra vagy csak a vágásnál lesz elágazásom?
Nagy választék nincsen ...glifozát . Azért nem ajánlják 4 évesnél fiatalabb ültetvényben használni mert a törzsén is fel tud szívódni a kisebb fáknak . Ha megoldjuk ezt a lehetőséget akkor semmi baja nem lesz a fáknak . Legegyszerűbb módszer az újságpapírral való betekerés ha többször is alkalmazná az ember akkor lehet csőhéjat is használni ( vizesek használják ) ezt kisebb darabokra vágni , de nem jó rajtahagyni mert alatta be tud fülledni a nyári melegben ....tehát kirakni majd beszedni . Ha vastagabbat vesz az ember akkor több évig is használható ..... de bármi egyébb megoldás jó lehet , lényeg hogy a törzset ne érje a szer .
( mi is gyomirtóztuk az 1 éves fákat is , úgy csináltuk , hogy a traktorral szórtuk én pedig mentem mindegyik fához és egy lemezzel eltakartam a fa törzsét mire odaért a szórófej ...semmi bajuk nem lett )
Gyenge volt a csemete ennyire futotta az erejéből .... hogy kihajtáskor melyik hajtás indul meg és melyik záródik le nyársnak azt a növény dönti el az erejéhez mérten . Most már tolja , csak a két meginduló hajtást . Egyszerű a megoldás , vágd vissza mindkettőt arasznyira és lesz elegendő hajtásod a vázágaknak ...... ha így hagyod az eléggé gáz lesz , könnyen széthasad a jövőben .
Én kimagozom a kajszit ráteszem az elképzelt cukormennyiséget 20 -30 dkg / kg , teszek rá egy kis citromsavat és 1 napig hagyom állni a hűtőben időnként kavargatva . A főzés kb 1,5 óra de ebbe nem kell semmilyen idegen anyag sem tartósító . Forrón üvegbe töltjük és megfordítjuk ( így sterilizáljuk a kupakot . Ebben sem lesz se héj se szálka .... én azt sem tudom az milyen .
Hogy melyik fajta a legjobb lekvárnak ??? ha valaki csak mandulakajsziból csinált annak biztosan a mandulakajszi . Ha másból is megpróbálja akkor már lesz összehasonlítási alap. Pl : az Orangeredből citrusos ( grapefruitos ) felhangú lesz kis kesernyés citrusízzel ....kitűnő !!!! A sweetredből is főztünk az alacsony savtartalmú szinte olyan mint a fügelekvár ... pazar !!!! A frissonból ( héjjastól ) igazi kajszilekvár lesz autentikus aromával . Pinkcot megint csak alacsony savakkal és jó sűrű . Az idén kipróbáljuk a Bergerouge-t is annak egész sötét a húsa . Én azt mondom minden kajsziból lehet lekvárt főzni és csak ízlés kérdése hogy kinek melyik tetszik . Tőlem sokat visznek vásárlók és általában meg vannak elégedve .
Volt olyan hogy rábeszéltem a Sweetredre a vásárlót hogy próbáljon meg pár kilót befőzni ebből a fajtából el is vitte majd pár nap múlva megjelent és nagy komolyan azt mondta hogy baj van a kajszilekvárral ... ( nagyon nem ijedtem meg , mert max adok helyette másikat ) ....hát persze az volt a baj hogy már el is fogyott . ( érdemes kipróbálni akinek van ez a fajta mert tényleg különleges lekvárja van ) .
Amúgy ha én feldolgozásra csinálnám egész biztos , hogy ezeket a karakteres fajtákat is beválogatnám így az értékesítéskor is tudnék választékot adni , nem csak kajszilekvár hanem több fél karakter , ízvilág .
Érdekesen fejlődik az egyik goldrich csemetém, pedig ez nem kapott zöldmetszést az őzikék részéről. Mi lehet az oka, hogy csak két ág növekszik ilyen intenzíven, a többi hajtás csak éppenhogy.. Jól látszik a képen a rengeteg csapadék. Lejtős területen ültettem, és komoly vízfolyások alakultak ki, és az összes tányér betelt földdel, úgyhogy csinálhatom újra őket. Pluszban mivel jó nagy gödrök voltak ásva így egy-két va süllyedt is 10-15 centimétert a hirtelen csapadék miatt.
Nekem ennek a sorozatnak a MED JUNIOR tagja van meg, kb. 8 éve használjuk paradicsomra és kajszira, eddig bevált teljesen. Ahogy látom van eggyel nagyobb, 300 kg/h névleges kapacitású is. Szükség esetén a passzírozó által kiszedett részt többször át lehet nyomni a gépen és a végeredmény szinte teljesen száraz héj-"szálka" lesz.
A lekvárkészítés szerintem olyan dolog, mint a magyar foci szövetségi kapitányi poszt, mindenki maga tudja a legjobb módszert (összeállítást, taktikát).
Ettől függetlenül az én módszerem:
Ha a barack lekvár érettségű, akkor egyből mehet a passzírozóba, ha nem, akkor egy nagyobb üstben egyet "rottyantani" kell rajta (folyamatos keverés mellett), amíg kicsit összeesik és csak utána.
Ezután jön a leégés szempontjából a legkritikusabb rész, amit én ilyen üsttel és ilyen gép használatával előzök meg. Ez lényegében a sokszázezres ipari duplafalú lekvárfőző berendezéseknek egy házi/kisüzemi adaptációja.
Ezután ezzel a megoldással a gőzfürdőn felforralom, nagyon leveses barack esetében kicsit párologtatok a levéből, majd utána beállítom az édességet és a sűrűséget.
Az édesség abszolút ízlés kérdése, én a passzírozott barackot megmérem Brix mérővel és 20°-ig kiegészítem cukorral, nekünk ez az édesség jön be.
A megfelelő sűrűséget pedig nem az órákon át való főzéssel, hanem citruspektinnel állítom be, nekem eddig a 9 g/liter hozta azt a sűrűséget, amit szeretnék. Ezután a színmegőrzés érdekében még citromlevet/savat lehet hozzáadni, üvegbe töltés után pedig megy a fent már említett befőzőautomatába és 95 °C-on 35 percig kap hőkezelést és lényegében kész is. Ezt a hőkezeléses módszert is csak ajánlani tudom, szinte hibátlanul és tartósítószer nélkül működik.
A ceglédi aranynál akkor lehet rosszul tudom az alanyt. Az érdi gyümölcsnemesítő faiskolájából tervezem beszerezni a magyar fajtákat, majd utánaérdeklődöm, hogy ennek konkrétan mi az alanya.
Hosszabb távú személyes tapasztalatom nekem is csak a Ceglédi arannyal van, viszont bárkit kérdeztem eddig, akinek van Mandulakajszija, az mind dicsérte, mint lekvár alapanyagot.
Amúgy ha túl van terhelve, akkor a Ceglédi arany is tud kicsit szálkásodni, amit mi úgy küszöbölünk ki, hogy van egy nagyobb teljesítményű passzírozónk és azon átengedjük a masszát felforralás után és az kiszed minden ilyet.
Az agroszövetből az 50 g/m2, max 2 évet bir ki, utána szétfoszlik. A vastagabbak tovább birják, ugynakkor nagyságrendekkel drágább.
Rágcsálóinváziós években, észre sem veszed és már kirágtak jó pár fádat.
Fél méterre nem tennék. Ugye ezt le kell fektetned, a széleire teszel kevés földet mindkét oldalt, igy marad kb. 30 cm-es aktiv felületed. Ahova földet tettél, idővel ott is megjelenik a gyom, főleg most, hogy minden nap esik.
Leszúróval rögziteni sem túl jó ötlet, mert extrém szeles napokon a szél kimozgatja (bármilyen feszes) és szakad.
