Ennek a megkeményedett talajnaka megelőzésére én egyetlen módszert ismerek, ez pedig a talaj takarása. Nem igaz, hogy ezáltal lezárjuk a felszínt, és mégjobban elromlik a talaj. Alatta nedvesség megmarad, kialalkul a talajélet, a szél nem szárítja. A rögöket az ágyás végében locsold be, és takard le gazzal, szalmával, lekaszált, szárazabb fűvel, faforgáccsal, bármivel, ami van. Meglátod hamar szétesnek a rögök. Ha az ágyásban nincs hely, a komposztos mellett kipróbálhatod, és utánna lehet visszahordani.
A perlitet, mivel csak építőipari, duzzasztottat tudtam venni, a palántaföldbe keverem,ez lazítja a talaj szerkezetét, megőrzi a nedvességet. A kovafölddel a palántakészítéskor a magvetés felszínét takarom vékonyan, ez is nedvesen tartja a felszínt, és nem keményedik meg, mint a homok. A kerti földben pedig talajszerkezet javító hatása van, de oda perlitet nem teszek, mert azt elvinné a szél. A kovaföld is tartalmaz olyan makroelemeket, és főleg szilíciumot, amit a növény fel tud venni a talajból, és a sejtépítésben fel tud használni. A kovaföld poros részével szoktam szórni a krumpli levelét is, amikor reggel még nedvesek a levelek, és rátapad, mert ezt a poros levelet nem szeretik a krumplibogarak.
(nemrég váltiztak a repülőgépre felvihető főleg folxékony anayagokra vonatkozó előírások, de ez már paranoia:()
Én ugyanígy jártam. Ijedtemben átükltettem őket nagyobb cserépbe és mindegyiket felkaróztam. Egyelőre még megvannak.
Az összes palántámat szokatatom a naphoz, és ma már másodszorra kint hagyom őket éjszakára (szerintem nem fog fagyni). Egyelőre bírják, csak három paradicsompalánta adta fel, de azoknak valami betegségük lehet, felpödrődőtt a levelük és annyi :(
De jó, hogy ezt mondod, mert a többiek fotóját látva, kezdtem nekikeseredni. Nem szeretnék végül a piacon palántát venni. Viszont hőmérőt azt veszek, mert nagyon kiváncsi vagyok, hogy hány fok lehet az üvegházban reggel, délben ill.este.
Szépek ezek. Majd megindulnak, ha melegebb lesz, a fűtetlen üvegház éjjel elég hideg lehet. A mienkben kicsit fűtve van éjjel 6 és 10 fok között. Az már jónak tűnik, bár az enyémek is kisebbek, mint Zsebié pl., pedig febrár közepén vetettem. Most várom a megugrást, elkezdtem átültetni őket féllíteres pohárba, utána hamar nagyot nőnek.
Köszönöm szépen! Nem írod viszont, hogy növényápolási szempontból melyiket milyen tulajdonsága miatt használjuk, ill. hogy ebböl a szempontból miben különböznek.
Hihetetlen és bosszantó dolog történt velem: hasonló okokra hivatkozve idefele jövet a repülötéren elvették tölem azt az öt kiló, eredeti csomagolásban levö bogyós gyümölcsüeknek szánt trágyát, amit már olyan rég kerestem, avval hogy nehogy dinamitot készítsek útközben belöle. Nagyon dühös voltam és azt kiabáltam, hogy ezt legközelebb okvetlenül kipróbálom és a levegöbe röpítem vele az egész "az önök biztonsága érdekében" a nyakunkra eresztett paranoid biztonsági vizsgálódó rendszert. Most mivel trágyázzam meg az epret? A ribizlit és egrest? A szölöt? (Érdekes módon a szölö nem volt föltüntetve a bogyós gyümölcsök között. Neki más összetétel kell?) Mütrágya? Szerves? vagy lombtrágya?
Zitka, ez nagyon emlékeztet a saját földem állapotára. Pont ilyen ott, ahol nem ásom föl lelkiismeretesen minden évben. Azt hiszem az ilyen fajta földet muszáj nagyon intenzíven müvelni, összel ásni, trágyázni, tavasszal elgereblyézni, mert a rögök egyetlen hathatós ellenszere a téli fagy és csapadék. Minden másnak ellenállnak. Ennek a leküzdésében nagy segítségemre van a gombatrágya. A környéketeken igazán nem probléma beszerezni. Összel hatalmas mennyiségeket forgatok be minden évben. Talajerö visszapótlásra ugyan kevéssé alkalmas, de talajszerkezet javításra annál inkább. Igazi szerves trágyából soha meg nem tudnék annyit venni.
Gödöllőn még most is van a mezőgazdasági boltban, itt mióta keressük, évek óta mindig van. Kár, mert jó fajta. Egyéb sárga krumplifajtákat a keszthelyiektől is lehet venni. Sárga a Vénusz Gold, világossárga a White Lady és fehéres, rózsás rügyekkel a Hópehely, ezeket már próbáltuk. Idén postán elküldték a vetőgumót. Nem keszthelyi, de nagyon finom új magyar sárga fajta a Pannónia, ez korai és vírusrezisztens (többször újra lehet vetni). Apósomék ültettek tavaly, nagyon szerették. Finom és sokat termett. Csak ezekből tavaly kevés vetőgumó termett, most már késő utánajárni.
Majd meglátom, mennyi gyűlik össze. Néha félek, hogy egyszercsak elfogy a föld a kertből. :-)))) Locsolás után, mikor megszárad, eszméletlen repedezett, kemény lesz a föld. :-( Ha megpróbálom kapával fellazítani, akkor meg termelem a rögöket. :-(
Köszi a fáradozásodat, hát azt hiszem idén nem lesz sárga burgonyánk.
Az általad ajánlott cég nagyon kedves és segítőkész volt, de Kecskemétre talán azért mégsem mennék el,burgonyáért. A közelben lévő cég idén nem rendelt sem tőlük sem mástól sárgát így nekem se lesz:-(
Kigyűjtöttem még vagy 5-6 félét amit szívesen kipróbálnék, de sehol semmi...így jártam.
Lenne egy kérdésem is. Ti hogyan "recirkuláljátok" a kisebb kőkemény földrögöket, amiket kapálás/felásás után kigereblyéztek az ágyások szélére??? Néhányat tudok hasznosítani a szomszéd macskáinak ijesztgetésére :-)))))), de sokszor a gazokkal együtt kidobom, vagy a komposztra, vagy a kukába. Elég agyagos nálunk a föld, ezek a tavaszi kis rögök (diónyitól a baracknyiig) kőkemények. :-( Gondoltam rá, hogy esetleg valami edényben össze kéne gyűjteni, és beáztatni...??? Hogy aztán újra vissza lehessen forgatni a termőföldbe. Vagy mit lehetne ezekkel csinálni??
Éppen pár napja tárgyaltuk ki a turbolyát a konyha-trükkök topikban. Többünknek csak úgy nő a sövény alján, mint a gaz. :-) Erdőben is sokfelé látni ilyenkor, az árnyékos, nedves helyet szereti.
Képzeljétek, az ablakban nevelt, kb. 15 cm magas uborkapalántáim virágozni kezdtek és kis ubik vannak rajtuk! Ez normális? Rajta hagyhatom az uborkát?
Amúgy a kertben minden kikelt. Március 12-én vetettem, de csak a napokban bújt elő a saláta, retek és borsó, viszont kikelt a sóska is, amire azt írták, hogy nagyon nehezen kel.
Gyönyörűek a paprikáid. Nekem sokkal kisebbek, pedig korábban vetettem valamivel. Igaz, hogy a fűtött szoba 18 fokos kb. és az ablak huzatos. De hát ez van, ezt kell elviselniük.
Nekem nyáron uborka és padlizsán volt benne. A kígyóuborka szépen termett, a Bernadette is. Ezek mind bírják a nagy meleget. Ha jól tudsz szellőztetni, érdemes lenne a paradicsomot is megpróbálni, védve lenne a burgonyavésztől. Nálam nem vált be, túl meleg volt, nem kötött termést. Nálunk olyan rengeteg palánta szokott lenni, hogy csak akkor ültetem be, ha a palánták már kikerültek. No meg persze atkák is voltak. Néha most is találok, de még mindig csak elvétve. Nem fúrtam ki a palántáspoharak alját, és vízben állnak. Úgy tűnik, segít.
Szia:):) Ezek gyönyörűek:) Bízom benne, hogy az enyéimnél nem volt végzetes a hűvösön tartás, egészségesen állnak mint a cövek. Ma behoztam a melegre, viszonylag kis lakás átrendezéssel nagyjából két oldalról kapják a fényt is. Pár napig amikor sütött a nap voltak ezek is szabad levegőn. 22 db tulipaprikám van!:) Hármat (vagyis 6-ot) ikertőnek tűzdeltem, nagyon szépek, remélem mostmár növekedni is fognak.
Tényleg érdekes. Nem lehet, hogy nem földszinten van oltva, hanem koronában? Mert máshogy nem tudom elképzelni. (A sárgabarackot én is koronába szoktam, a szilva ellenállóbb törzset nevel.)
Szilícium tartalmú kőzet. A földkéregnek körülbelül negyedrésze szilíciumból áll, úgyhogy ebbôl az elembôl körülbelül ugyanannyi van a földön, mint az oxigén kivételével az összes többibôl együttvéve. A szilícium azonban a vele kémiailag rokon széntôl eltérôen soha sem fordul elô szabad állapotban, hanem csak vegyületei alakjában, melyek igen változatos összetételûek, s többnyire igen bonyolódott szerkezetûek. Egyszerû vegyületei közül rendkívül el van terjedve a szilíciumdioxid (kovasavanhidrid, kvarc) egyrészt mint homok, másrészt mint a gránitnak s számos más kôzetnek az alkatrésze. A szilíciumdioxidból, ill. a kovasavakból származtatható le a többi szilikátok legnagyobb része is. Alig van a természetben olyan kôzet, mely kisebb-nagyobb mennyiségben ne tartalmazna kovasavat. Az ásványországnak a szilícium ugyanolyan fontos és jellegzetes elem, mint az élôlények világának a szén.
A kristályos módosulatokon kívül a szilíciumdioxid amorf alakban is elôfordul. Az opál is víztartalmú amorf szilíciumdioxid, míg a kovaföld (diatomaföld) vízmentes szilíciumdioxid, mely tulajdonképen ôskori diatomaceák páncéljából áll. A kovaföld nagymennyiségû folyadékot képes felszívni, ezért savak szállításánál az üvegedényeket kovaföldbe szokás csomagolni, hogy az üveg esetleges megsérülése folytán magábaszívja a kiömlô folyadékot, s nagyobb károsodásnak elejét vegye. Ugyane sajátságánál használják a dinamit készítésére is, mely infuzóriaföldbe itatott nitroglicerin. A kovaföld egyúttal kitûnô hô- és hangszigetelôanyag is, ezért gôzvezetékek hôszigetelésére, továbbá födémek és falak hangszigetelésére is kiterjedten használják.
A perlit is szilícium kőzet: ezt általában duzzasztott formában hozzák forgalomba, ami olyan könnyű, hogy viszi a szél.
A duzzasztott perlit fehér színű, nagy porozitású, szemcsés struktúrájú, környezetbarát, természetes kőzet, melynek hőszigetelőképessége magas (λ = 0.045 – 0.070 W/mK)
A paprika nagyon melegigényes növény, volt olyan nyár, hogy napközben nagyon melegvolt, de az éjszakák viszonylag hűvössek voltak abban az évben igen rossz volt a paprika termés.
Napközben a palántáknak 18-20 fokra van szükségüg, ahhoz, hogy fejlődjenek.
Ennél alacsonyabb hőfokon ha nem is pusztul el de csak vegetál, és könnyen lesz áldozata különféle betegségeknek.
Ha nem megoldható a melegebb környezet, akkor érdemesebb, később ültetni.