Azert, hogy nevessunk, de ne kinevessunk, sirjunk, de ne rikassunk, vitazzunk, de ne veszekedjunk. Hogy meseljunk, elemezzunk, kibeszeljunk, segitsunk es talalkozzunk. Oregnek, fiatalnak, dolgozonak, haziasszonynak, ujnak, es foleg reginek, itthoninak es kulfoldinek. Felvetel kerese: mikoltekkukacgmailpontcom
Topikszabályok a 0. hozzászólásban.
Az hagyján, de a várkápolnában a gyerek még mielőtt az idegenvezető bármit is mondhatott voolna, odaállt az oltárkép elé és csengő hangon közölte:
Nézd csak, ez itt a Jézus! Ő pedig Mária.
Aztán leült és értő fejjel szemlélődött. Pedig bizisten nem oltogatom vallásossággal, de úgy látszik az szent család ábrázolás annyira tipikus, hogy még egy hároméves gyerek se téveszti el a szereplőket, akármilyen festő műveit nézegeti.
Ma az úton azt mesélte el nekem, hogy voltak egy várban, de nem volt otthon a király és zárva volt az ajtó, nem engedték be őt meg anyát és nagypapát. Namármost ez magyarra lefordítva azt jelentette, hogy vasárnap eredetileg ÍSimontornyára akartak lemenni az ottani várat megnézni, de vasárnap és hétfőn zárva volt a vár (tényleg miért is van éppen vasárnap zárva egy vár?) és emiatt átmentek OZorára az ottani várat megnézni, ott voltak lovagok az egyik teremben... de a fura az, hogy a lányom is nevetve mesélte, hogy neki is ezt mondta tegnap, szóval nem ők mondták neki, hogy azért nem engednek be minket, mert nincsen itthon a király. :-) Ja... és természetesen sárkány is volt a várban, de elbujt.
Ma manojoe elment késő délután vásárolni, és addig én vigyáztam rá. Hát szó ami szó, tévét néztünk. A minimaxon valami borzalom ment, így inkább továbbkapcsoltam az Animal planetre. Ott meg éppen kígyókat mutattak (imádja a kígyókat, nem vicc), úgyhogy ott ragadtunk Na de utána mutatták, hogy egy kb 6 méterse 1 tonnás krokodil betévedt egy Amasonas melletti luxusüdülő sós vizes medencéjébe, és ezt a nagy bazi állatot kellett onnan kiszedni és elvinni messzire. Iszonyatos nagy dög volt, a narrátor meg krokodilbuzi, mutatták hogyan csalják be egy ketrecbe a dögöt, meg hogyan vonszolják ki a partra, aztán azt is, hogy a narrátor egy fémketrecbe bujva lemerült, hogy alulról nézze hogyan mozog. Közben állandóan lelkendezett, hogy ugye látják, hogy milyen kecsesen mozog, nézzék mekkora a farka, itenem micsoda hátsó lábak, mekkora erős karmok, micsoda úszóhártya stb.
Na a film végén a gyerek azonnal elkezdett beszélni: mama én búvár leszek és meg fogom fogni a HATAAAALMAS krokodilt!!! Aztán azonnal a kanapé melletti terület folyóvá változott, ahonnan állandóan húzta ki a krokodilokat, és mutatta nekem, hogy néééézd mama milyen hatalmas szája van, nééézd mama mekkora lába van, nééézd micsoda úszóhártya stb - én meg sikoltoztam, hogy jujj megharap, jajj kösd le jól a száját, jajj védj meg a hatalmas krokodiltól ... a vége az lett, hogy a kedvemért a pokrócot öszegyűrte, kinevezte kemencének, és az összes krokodilt megsütötte nekem, és együtt megettük.. de még olyanokra is figyelmeztetett, hogy vigyázz mama még forró!!! :-))) Iszonyatosan aranyos volt.
Maczy, gratulálok az első lépésekhez! Úgy elképzelem magam előtt amint megáll, lecsüccs, pucsít, és ujra felemelkedik... :-)))
Poussi nagyon szép a fiad, de valahogy megváltozott, olyan nagyfiús lett nem? Már úgy benne van, hogy milyenféle lesz kamaszkorában... eltünt róla a kisbabás hímpor.
Most kicsit ömlengek, mert olyan aranyos ez az Iván gyerek. Ujabban a beszéde szárnyalni kezdett, mert annyit fecseg, hogy az csak na. (Igaz, nem minidg értek mindent, de mikor kiderül, hogymit akart mondani, akkor rájövök, hogy nagyon is választékosan akarja magát kifejezni.)
Először is, imádja a természetet megfigyelni. Ujabban azt csinálom, hogy az ovi után egy jó órát sétálunk a környéken, mindig ő mondja meg merre menjünk, és az ő tempójában (csigalassan) megyünk, mert állandóan megáll, leguggol, megfigyel valamit stb, közben kommentálja. Szól nekem, hogy nézd mama, milyen sötétek arra a felhők, eső lesz. Meg: hallod mama, ez a nyitnikék madár.. meg minden termést el kell neki mondani, és állandóan csigaházakat, bogyókat, jánoskenyért, tobozt gyüjtünk. Meg számolja, hogy hány magas fenyőt látott, ilyesmi. A nap fénypontja minid az, hogy vajon látjuk e a nagy papagájt vagy nem. Nem vicc: még augusztusban megszökött az egyik házból egy Sándor papagáj, aki azóta is a környéket kőröz, nem tudom hogyan telelt át, mit evett stb, de szemmel láthatóan semmi baja, csak az embereket rémiszgeti, mert váratlanul elriokácsolja magát mondjuk a fejed felett a villanypóznán, te meg azt se tudo, hogy hová szarjál ijedtedben.
Másodszor is imádja a könyveket, a meséket, akár könyvből akár élőszóval, és azt is imádja ha énekelek neki. Tán mondtam már, hogy az altató énekekbe beleszőttem pár mozgalmi dalt, nevezetesen a bunkócskát meg az amúri partizánokat, ugyanis ha lassan énekli az ember, akkor nagyon jól el lehet aludni rajta, és azt figyeltem meg, hogy ezeken nagyon el tud andalodni. Hát bejött: már kérni szokta, hogy énekeljem el neki a segíccsmost dalt... néha ő is énekli: hej te bunkóka te drága segíccsmost... tegnap a guantanamerót kezdem el dúdolni, és nagyon tetszett neki, na ma kikerestem a szövegt a gugliból!!! Szegény gyerek tiszta partizán lesz mire felnő... :-)))
Ma egyébként egész nap kirándulni voltak a lányommal, megnéztek valami várat ahol VOLTAK LOVAGOK (lovagi öltözet) - hát extázisba jött tőle teljesen. Most kezd úgy igazán érdeklődni, nagyon élvezem vele az együttlétet, anniyra régen vártam ezt az időszakot! :-)))
koszi a dicsereteket, hat en is szerelmes vagyok bele rendesen :)))) az apja az elobb vitte el, egy hetre, nekem meg mar most hianyzik (o is nyugtalan volt egesz nap, azt kerdezgette, hogy de biztos, hogy hazajohet utana?) viszont mikor az apja ideert, nagyon orult neki, azonnal megmutatta a hajat :) meg a szobajat, meg elmeselte, hogy megtanult fekezni a biciklivel :) azert megigertettem az apjaval, hogy 2 naponta felhivnak, hogy beszelhessek vele...
Nem nyalizásból, de bakker gyönyörű a fiad... mint egy kis kobold vagy tündérfi, nem is tudom. :) Zselé az kell, Iván maga teszi fel és utána elégedetten azt mondja:
Király vagyok!
(mert a tüsik neki a koronát jelentik :))
de a hajwaxomat rendesen dugni kell előle, merthogy ugye a waxban a legfontosabb a mérték... azt meg ő nem ismeri, csak az evésben. :D
Mi meg tegnap fodrasznal voltunk, kicsit tartottam tole, hogy a gyermek hogy viseli, de rendben volt, a varakozas alatt es vegig dumalt, kerdezgette a fodrasznot, eloadta az eletet :))) felugyelte, hogy mindenutt egyformara vagja a hajat, nem mozgott es a vegen zselet kert a hajaba (nem tolem tanulta, az tuti, en sosem zselezgettem a hajat) es hogy csinaljanak neki tuskeket.. ime a vegeredmeny:
Nem tudom, merre lehetnek most a tündérkirálynők, mert az enyém is eltűnt. Hihetetlen dolgokon bír krokodilkönnyes, üvöltő hisztiket levágni napok óta. Mára már én is hisztis lettem kicsit...
Nem, kérlek, A Gyereket :))) nekünk legalábbis egyelőre mindenképp ő az :)
Majd eszközölünk valahogy valamit, mert hát ezt meg kell örökíteni, ha már megtehetjük, bár erőst érik, hogy az első lépései az utolsók is lesznek, agyon fogom csapkodni, ui. valaki kedd éjjel elvitte az én tündérkirálylányomat, és azóta sem hozta vissza, de ezt az anyánlógós hisztikirálynőt bezzeg itt hagyta helyette... eh :))
Jaj, ne legyél már ilyen értetlen. Egy gyereket, ahogy az első lépéseit teszi! szerintem zseniális. Ahogy dülöngélnek, meg ahogy minirobotként masíroznak. Én máig elbőgöm magam az egyetlen felvételen, amin Iván mondjuk a 68-82. lépéseit teszi :) Olyan kis béna és olyan kis büszke magára, meg lelkes, imádom azokat a képeket.
