A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
A valószínűségek, a van is, meg nincs is feltételezése jogos, és kézenfekvő. Egy téridő kvantum feltételezése miért lenne kivétel? Az is megfelel ennek az elvárásnak, hiszen olyan rövid ideig van, hogy gyakorlatilag nem mérhető meg. A valószínűsége ettől még fennáll.
Szerintem a diszkrét téridő-struktúra segítségével, mivel annak van olyan gyors a kölcsönhatási sebessége. Az elektromágneses és gravitációs mezők sebessége, éppen a téridőtől van c-re korlátozva. A téridőé, viszont korlátlan. Ezt gondolhatta Newton is, amikor a gravitációról elmélkedett)
"...azt hogy a fényt szakaszokban bocsátják ki az atomok, Max Plank publikálta 1900 táján."
Ez volt az eredeti állításod. Ez persze csak egy egyszerű tévedés, hiszen 1900 táján még a nem ismerték az atom belső szerkezetét. 1911-ben Rutherford dolgozta ki azt az atommodell, amely szerint egy kisméterű atommag körül keringenek az elektronok. Ez a mai napig helyesnek bizonyult. De tévesen azt gondolták, hogy mivel a keringő elektronok sebességének iránya folyton változik, vagyis gyorsul, ezért folyamatosan sugároz is. De ha folyamatosan sugároz, akkor folyamatosan energiát is veszít, ami miatt előbb-utóbb bele kellene zuhannia a magba. De nem zuhan bele.
1913-ban állt elő Bohr azzal, hogy az elektron a keringés során nem sugároz. Csakis akkor bocsát ki egy rövid fényimpulzust, amikor az elektron pályát vált. Vagyis innen számítódik a szakaszos sugárzás, ami nem Planck, hanem Bohr ötlete volt.
A hazugságod abban állt, hogy tudsz hozni Plancktól arra vonatkozó idézetet, hogy ő már 1900 táján publikálta a szakaszos sugárzást. De nem tudtál.
Inkább azóta is folytatod a hazudozást ahelyett, hogy elismernéd a tévedésedet.
Téged nem érdekelnek a fizikai tények és megfigyelések? Csak az a néhány, ami nagyjából egyezik az elméleteddel? De azokat se ismered pontosan, csak kisiskolás mesék formájában:
"a fényhullámok . . . óriási távolságokra is el tudnak jutni."
Mániákusan csak ezeket ismételgeted, másról tudomást se veszel.
Megadtam az idézet linkjét. Nem keresgélek tovább, mert a célom csak az volt, hogy leendő könyvedben ne dicsekedj a fénnyel kapcsolatos véleményedre, mert kinevetnek, akik tudják, hogy Planck már 120 éve megírta - elindítva vele a kvantumelméletet.
Még mindig nem tudod megmondani, hogy miféle "interferenciától koncentrálódna" egy pontszerű forrás sugárzási energiája a térnek abba a pontjába, ahol elnyelődik? Hisz egy gömbszimmetrikusan szétterjedő EM sugárzás energiasűrűsége a távolság négyzetével fordított arányban csökken, mégis számtalan tapasztalat van olyan esetekre, amikor egy kisugárzott energiakvantum a forrásától messze egyetlen pontban egyben nyelődik el.
