Ha nedves, akkor is keverd össze egy kis földdel, vagy fűrészporral, fűvel, ami van, még forgáccsal is lehet. így be sem kell locsolnod. Vékonyan tegyél a földre, a tövek kivételével, és lazán dolgozd bele egy gereblyével, vagy valami vélszerszámmal. Mindenképp ki kell bontani, mert ez nem érett, szárított, tehát befülled, mint a fű.
Már írtam, hogy a paradicsomok meg az összes káposztafélék össze-vissza keveredtek, mert leázott a papírjuk, így össze-vissza is vannak ültetve, lehet, hogy baj lesz a különbözö távolság-igénnyel.
Az üvegházban is takarjuk a talajt? Én paprikát, uborkát, padlizsánt kint meg se próbálom. Sose lett belöle semmi. Igaz tavaly bent se. Másrészt viszont elöször próbáltam, lehet, hogy idén ügyesebb leszek. Nem tudok hozzászokni, hogy az üvegházban meg annyi esö se esik, mint odakint, és borzalmas mennyiségü vizet kell osztani odabent. Árnyékoló hálót mikor kell föltenni? Tavaly nádfonat volt fönt, de az szerintem túl sötétet csinál, úgyhogy most vettem Raschel -hálót, csak nem tudom, hogy fogom fölerösíteni.
Köszönöm szépen. Tehat a trágyat mindenképp borítsam ki, ne maradjon a zsákban. Megyek megpróbálok legalább egy kicsit összekeverni valami földdel, hogy teríteni tudjam. Épp az, hogy nem száraz, hanem nedves gombócokba van összeállva, ahogy a Jóisten teremtette.
Ha nincs helyed, ahova kiöntenéd, és egy kis fűvel, esetleg földdel keverten tudnád őszg tárolni, nem sok lehetőség van. A kötött citrom mit jelent pontosan?:)) Száraz? Én úgy csinálnám, hogy a tökfélék, uborkák töve köré néhányat, vagy kis mennyiséget beleforgatnék a földbe,de csak éppen talajszinben, és nem pont a tő helyére. Lényegében még mindíg jobb a helyszínen feldolgozni, minthogy tönkre menjen. De a tőtől kb 15 cm-re Vagy kiöntheted egy kupacba, kicsit locsolóval beöntözni,annyira, hogy nedves legyen, így szétesik, kis földdel keverni, összeforgatni és mehet az előbbiek szerint ki. A paradicsomnál is, paprikánél is mehetne ki a sorok közé. Nem a tőre, mert melegtrágya, nehogy égessen. Úgy használnád, mint egy talajtakarót, vékonyan.
A tökféléket meg szabadban, a helyükre újravetheted, nem késtél el vele. Min 5 évig csíraképesek a magok a tökféléknél. Nem az lehetette a baj, inkább a hideg.
A taljtakarás jót tesz mindennek. ki ne dobd az epret, főleg, hogy most szép. Ha hagymát dugdostál, azt betakarhatod forgáccsal,kb 1 cm vastagon, öntözd be, biztos szebb lesz, hogy nem szárad ki. Az nem baj, hogy a kettessével kelt növénykéket szétszeded, én is szoktam. A retket hagyd a fenébe, megfázott, ebből semmi sem lesz. Vessél még most Fehér Jégcsapot, utánna van a Jánosnapi, ez hosszú, sárga, majd júniusban a Müncheni sör, Végül július végéig a feketeretek, amik vethetők. A retkek magja közé keverhetsz kapor, körömvirág magokat, ezek segítik a kelést, és védik anövényeket. A káposztaféléket én is szét szoktam szedni, szálasan ültetem el, nem tápkockában, így kevesebb hely kell a neveléséhez. A Lolló mellé közvetlen palántázhatod a karalábét, nem zavarja, a saláta védi a bolhától.
Borsót én sem kapálom. Tudod, tavaly beszéltük, hogy én sűrűn vetem 20 cm-re a sorokat, nem kell kapálni, még a Rajnai Törpe nekem is most virágzik, lejjeb volt betéve kép róla. A borsó után bab tényleg nem szerencsés, mert mindkettő pillangós. Esetleg a borsó után az uborka mehetne. De te tudod, hogy van helyed.
A lollo salátát lehet nyáron is vetni, meg van egy zöldlevelű tépősaláta is. Céklát vethetsz augusztus elejéig szakaszosan. Kései karalábét helybevetéssel. Kelkáposztát is lehet tenni.
Köszönöm szépen az ismételt részletes tájékoztatót! De akkor most konkrétan ezzel a három zsák lócitrommal mit csinaljak? A komposztra tenni nem tudom, már most nem fér rá, meg idöm sincs várni vele jövö tavaszig, ha egyszer összekeveredik az ottlevö többi anyaggal. Nagyon-nagyon kéne még egy kis trágya, mert a tökféléket meg az üvegházba az uborkát paprikát padlizsánt most kellene ültetni, de nincs már egy szem komposztom vagy trágyám se. Az a baj, hogy nagyon kötött állagúag ezek a citromok, hogy még egy kis földdel se tudom összekeverni legalább, hogy használni tudjam.
Az összes tök és uborkafélék 60-70%-a elhasalt. Üvegházban, pohárkában. Igaz, hogy bontott, tavalyi magok voltak. Tavaly kikeltek ugyan, de semmire se mentek, egy termés se lett. Nagy a helyszüke is; az eperágyás, ami évek óta nagyon rosszul terem, ezért föl akartam számolni a termés után, hogy tökfélék kerüljenek a helyére, most gyönyörü. Akkorák a növények, -talán a szénabunda miatt-, mint még soha, nincs kedvem fölszedni. Kezdjem újra, vagy dobjam ki?
Az apróbb magokat mindig kettesével vetem, hogy ha az egyik nem kel ki, ott legyen a másik. De ha meg mind a kettö kikel (a paradicsom, meg a káposztafélék mindig így vannak,) akkor sajnálom kidobni az egyiket, ezért "kettévágom" az amúgy is csöpp földlabdát. az ilyen nagy növényeket viszont egyesével vetem.
A faforgácsos takarás is van olyan hasznos, mint a szénás?
Nem tudom evvel a retekkel mi a baj. Febr végén vetettem, a lombja óriási, a gumó kicsi maradt, de már fás. Az üvegházban még rosszabb. Az összel meg a tavasszal vetett is megfásodott, kb 1 cm átméröjü gumónál. Korai vetemények nekem a retek, saláta (a jégsaláta sajnos még kicsi; újra kellett vetni) lollo rosso, ez nagyon szép, de még nem ehetö méretü, korai zöldborsó (csak rajnai törpét vetettem, hogy hamar lemenjen, de még csak most virágzik)
A borsó különben az egyetlen a vetemények között, amit nem takartam. Az ide-oda dülö sorokat nem is lehetne, gyomtalanítani, kapálni se tudom. Szerinted baj ez? Gondoltam úgyis hamar lekerül, arra a kis idöre meg...Ilyen támrendszert létesíteni meg nagy macera, ezért is vetek kizárolag korai és törpe fajtát. Helyére bokorbab kerül. Tudom, hogy ez nem optimális, de csak a borsónak van viszonylag nagy összefüggö táblája a veteményesben, a többi, ha le is kerül, csak egy-egy sor helyet szabadít föl. A tök féléket nem merem a veteményes közé ültetni, mert óriási növények, és ha egyszer nekiindul, minden mást elnyom maga körül. De akkor mit tegyek a fölszabaduló helyre? Saláta, retek nagyon kellene, de nem ismerek olyan fajtát, amit nyáron is lehet vetni.
A retket szedd ki, már nem fog ehető lenni. Minél hamarabb, annál jobb. A felszabadult helyre mehet más. A forgács mehet az évelők alá, de a szőlőt nem szokták takarni, bár a szőlőhöz nem igazán értek.
A magokat ha nincs időd néhány óra mulva kivenni, inkább ne áztasd be, mert tényleg befulladnak. Inkább a vetést locsold be jól. A sarkantyúka nekem is úgy járt, mint neked, már második éve. Egy hónapja vetettem, két zacsiból két szál kelt ki. De tavaly is, amikor csak kint félretettem a tálcát, utánna kikelt nagy része. Még jó, hogy nem öntöttem ki. Ha melegebb lesz, biztos lesz sok, amelyik kikel. A cukkíni, uborka magoknak is meleg kell. Melegben kikelnek egy hét alatt.
A akorai zöldségidmik? Mert ha fontosabb a főnövény, akkor ki kell szedni. Vagy ha van elég hely a ssorok közt, akkor oda kell vetni/ültetni a főnövényt, addig az előnövény még nőhet, használható. Mire a főnövény kifejlődne, addigra lekerül, és addig is védi a széltől, kiszáradástól.
A lótrágya tápanyag-összetételében nagyon hasonlít a marhatrágyához. Egymással keverve is komposztálhatók. Ha lótrágyát komposztálunk, minden réteget tapossunk meg a komposztprizma készítésekor, mert a laza szálas halom könnyen kiszáradhat. A komposzt néhány hónap múlva már használható. A lótrágya a hőfejlesztő trágyák közé tartozik, ezért használják trágyatalp formájában melegágyak melegítésére. Lótrágyát a kifejezetten tápanyagigényes növények termesztéséhez használjunk. Lótrágyát használnak a gombakomposzt-készítéshez is. A lótrágya a kötöttebb termôföldek javításában is jelentôs szerepet töltött be, a juhtrágyával együtt. 10 nm-re 30-40 kg szétrakása ajánlott. A helyesen kezelt lótrágya nitrogén-, foszfor- és káliumtartalma nagyobb, mint a szarvasmarhatrágyáé, szervesanyag-tartalma is magasabb 6-8 százalékkal, csupán a mésztartalma kisebb. Egy példa: http://nexusegyesulet.shp.hu/hpc/web.php?a=nexusegyesulet&o=v8lIPxrLA8
Ha a retetek nem megfelelően fejlődik, növekedése nem egyenletes, lelassul, akkor nem tud kialakulni a szép, megfelelő gumó. Elöregszik, fás lesz, kezd magszárba menni. Az ilyen retket ki kell szedni, mert élvezhető nem lesz. A nem egyenletes nedvesség, egyenlőtlen öntözés hatására is előfordulhat ilyen, de ha jirtelen sik vizet kap, akkor felreped, kicsattan. A retek a túl tápanyagsús talajt sem szereti, mert ekkor is felgyorsul a fejlődése. Ha melegebb idő jön, akkor a hónapos piros fajtáknak lejár az idejük. A hosszú megvilágítás, és a melegebb idő hatására magra kezdenek gyúrni. Ezeket is ki kell szedni. Ebben az időben kései, vagy már nyári fajtákat kell vetni. Ennek elleneére a retek termesztése nem bonyolult. Nem túl sűrűn, nem túl mélyre el kell szórni. Kis adagokban, rendszeresen öntözni, kiszedni, enni.
Nekem se sikerül. Nem hogy egy, de három hónap alatt se nö meg. Még mindig nincs akkora, hogy érdemes legyen fölszedni, de már tök fás, "mintha deszkát rágnák". Miért van ez? Aztán a szokásos probléma; a korai zöldségek még nem tüntek el a helyszínröl, viszont a késöieket ill. Másodgenerációt meg már vetni/ültetni kellene. Így vagy várok, vagy szorítok valahol nekik helyet. Aztán mikor ezek mégis lemennek, mégcsak június van, de már ott a nagy kopasz hely, amire nem tudok mit tenni. Ti ezt hogy oldjátok meg?
Még egyszer a talajtakarásról. Nekem nagyon beválik, (köszönet Ilnek az ötletért), már a környék összes füvét összekunyeráltam, úgyhogy meleg fübunda alatt figyel a vetemény. Az évelökre azonban már nem jut. Van viszont két hordó faforgácsom. Alkalmas ez is? Mire?Ezt kezdtem kiszórni most a málna alá, meg a dísznövények köré. Pl. szölöt érdemes takarni vele? Egrest-ribizlit?
Katbo: Neked milyen arányban keltek ki a csodacukkinik? Nekem a fele elhasalt, pedig pohárkában üvegházban elöneveltem. Más: Van olyan, hogy ha egy magot vetés elött túl sokáig áztatok, mondjuk 3 napig, mert nem jutok hozzá, hogy elvessem, akkor megfullad? Egy egész zacsi friss sarkantyúkamag készül így járni. Laasan 3 hete, hogy elvetettem, de se kép, se hang. Várjam még? A magok megvannak, szép kövérre duzzadtak, de nem csíráznak.
Mitől lehet csípős szerinetetek a retek. A hónapos is, meg a jégcsap is csíp. Szórtam rá hamut, permeteztem hagymateával, sok eső esett, mellette saláta és hagyma van. Ezek közül valami jelenthet gondot. Esetleg, hogy ősszel volt trágyázva a föld?
Vannak az udvaron helyek, amik még nincsenek rendbetéve. Ott a paptáska, vagy mi elszaporodott, felmagzott és most egyes szárakon valami fehér bevonat van. Ahol a bevonat van, ott görbült is a szár mi lehet ez? Veszélyes a kultúrnövényeimre? Ha levágom égessem el?
Na, ide is beteszem; a tápközegest úgyse olvassa soha senki rajtam kívül: Lótrágyával kinek van tapasztalata? Kaptam három nagy zsákkal, de még eléggé lócitrom küllemü és állagú. Mikor lesz ebböl trágya? Mit tehetek ennek elömozdítása érdekében? A zsákban maradjon? Vagy kiöntsem? Szabad levegön könnyebben beérik? Mennyire értékes a lótrágya? A marhához hasonló?
Az igaz, hogy mostanában sokszor a krumpli is elég drága. És tényleg sok zöldséget eszünk, főleg én, hús helyett is. Így meg pláne nem mindegy, milyen az a zöldség.
Lényegében erről van szó. Én sem használok mást, vagy többet, hiszen nem kell. A többi növényre nem szórok ki semmit, a wuxalon kivül.
A haszonról meg annyit, hogy ma is reggel kimentem a kertbe felvettem egy pár retket és reggelire ezt fogom enni finom vajas kenyérrel és szalámival. Nagyon jó lesz. :) Ennél többet szerintem nem kell mondanom :D
Nincs hasznotok?? Összeszámoltad már, mennyibe kerülne, ha azt a sok zöldséget pénzért kellene megvenni? Nem hiszem el, hogy ilyen sok költséged állna szembe ezzel.
Az biztos, hogy anyagi hasznunk nekünk nincs a veteményesből, főleg, ha a ráfordított időt is beleszámoljuk. De élvezem. És legalább tudjuk, hogy mit eszünk, olyan fajtákat válogatunk, ami ízlik, minden friss, és van egy-két olyan zöldségünk, amit nem nagyon lehet boltban kapni. És más érzés a sajátot enni. Szóval mégiscsak megéri.
Hát az biztos, hogy a kert olyan rettenetes nagy hasznot nem hoz, ha nem nagyban csinálja az ember, legfeljebb 50-100 E-t évente, de ezért nagyon sokat kell dolgozni. De hát ha hobbija is az embernek...
Van egy ismerősöm, aki szeret síelni. Már mondtam neki, hogy ami pénzt a családdal erre szánnak telente, annak a feléből felbérelnének valakit, hogy síeljen helyettük, és nem ők fagynak meg, nem ők fáradnak el, nem ők akadnak el a havas úton, nem az ő gyerekük töri el a karját, hanem otthon, a jó meleg szobában nézhetik a tévét. De hát nem ér ezeknek a szép szó... A kert ehhez képest még mindig hasznos, ha a bekerülési költséget meghozza, akkor is.
Krumplibogár: az elsőt Héderváron találták valamikor az ötvenes években. Aki megtalálta a határban, az vitte is rögtön a faluba, a tanácselnöknek (asszem). Ő meg már hallott erről, hogy terjed egy ilyen bogár Európában, és az elfogott példányt továbbküldte a minisztériumba. Vagy 10 éve a faluban szobrot is állítottak ennek az első bogárnak.
Még azt tenném hozzá, hogy lefújom évente 3x Actarával, 2x Ridomillal burgonyavész ellen, amikor látom, hogy az elsők elhervadtak, és kész. Amit a boltban vesz az ember, azt garantáltan 8-10 naponta permetezték, megelőző jelleggel, és nem ám ilyen bébitápszernek minősülő szerekkel.
Hát, most már nálunk is kezdődött volna a szárazság egy hét múlva, ezért örültem is az esőnek, de egyelőre még a legkisebb magoncok is jól voltak. Itthon 15 mm volt, hogy a telkeken mennyi, azt nem lehet megmondani.
Nem tudom, milyen fajta zöldbab, csak azt tudom, hogy ez a legjobb fajta. Legalábbis ezt mondta a vénasszony a piacon, akitől vettem. :)
Csak egy sort ültettem olyan korán, úgy voltam, hogy egy marék babért nem nagy kár, ha el is fagy, de amúgy meg minél előbb kikel, annál jobb termés lesz, mert a nyár mindig betesz neki. Azóta már biztos a későbbi vetés is kikelt.
Én is a kerten belül készítek csalogató helyet. Próbálom sövénnyel körbekeríteni, ez már néhány részen elég nagy. Vegyesen van mindenféle növény, nem csak zöldségfélék. Levelibékákkal és sünökkel pedig elég jól el vagyok látva:) A kerten kívül, nem nagyon van más. Vagy nyírt fű, kukorica tábla, és gaz. Bár abban is vannak állatok. Napi vendég néhány gólya, a gazban fácán. Éjjel pedig görényt vettem észre. A szomszéd ház padlásásn pedig baglyok laknak. Így leírva már látom, eléggé el van látva a környezetem. A szomszéd macskákról nem is beszélve:))
Nálunk a kerten túl nincs semmi normálisabb ökoszisztéma, a kertet igyekszem minél változasabbnak megőrizni. Azon kívül én szeretem a rovarokat, minden fejlődési stádiumukban. Szeretem figyelni őket. És eddig még ezzel a rovarkímélő gazdálkodással is mindig termett mindenből annyi, amennyire szükségünk volt. Elszaporodnal a ragadozók is. Mondjuk pont a krumplibgarat nem szokták leenni, azt le kell szedni, de a tetvek egy idő után maguktól el szoktak fogyni. Persze nem mondom, hogy ne használjon senki semmilyen vegyszert. Akinek nincs ideje szedegetni, permetezze le a krumplit, de a paradicsomot már túlzásnak érzem krumplibogár ellen permetezni. Elég lesz a gombabetegségeket kivédeni.
Ezt mondtam én is, amit Nóra. nyugodtan kísérletezz. Krumplit Lehet úgy is termeszteni, (persze csak kis mennyiségben, hogy a csírás krumplit a kert félreeső részén komposztálásra szánt szénával, gazokkal, szalmával takargatod. Abban is kinő. Nekem a komposztra kodobott krumplin, ami kinőtt soha nem volt bogár, míg a szépen vetettet ették. Akkor lehet nagy edénybe is vetni krumplit, azt pedig akár le is takarhatod. (Jamie azért nem kertész:))))
Igazából csak a kíváncsiság hajt, hogy Jamie Oliver módszere (állandó felkupacolás) megvalósítható-e itthon is. No meg van kicsírázott krumplim. Az a sárga, vékony héjú. De max. 2-3 bokrot gondoltam, mert kevés helyem van a kertben.
Nálunk minden évben van 8 sor krumpli és sok paradicsom. Nálunk a paradicsomot csak akkor szokták enni, mikor már szárad le a krumpli, de számottevő kárt eddig még soha nem okoztak. Figyeld azért, hogy nem megy-e a paradicsomra, de szerintem ez ne tartson vissza a krumpliültetéstől.
