Én palántát szoktam venni a piacon, nagyon bevált ez a fajta. Kb. 1,30-1,50 magasra nő meg, nálam a szőlőkordon folytatásában szokott lenni (ahol már régebben kipusztult két tőke).
Most nem azért mondom, de ha esetleg például ridomillal és/vagy bordói lé + kén-nel permezte volna (persze nem összekeverve, csak hol ez hol az) apósod a veteményét akkor nem kapta volna el semmilyen betegség. Azért a csalánlé se jó mindenre...
Bocsánat,kis keveredés van...te kevered apósom+engem,meg apósom kertjét az enyémmel
Apósom sosem használ(t) csalánlevet permetezésre.
Amikor még fiatalabb volt; volt egy nagyobb földjük(a falun kívül a határban). Ott termeltek mindenfélét(kukorica,bab,krumpli,stb...) és ott permetezett is amit és amikor kellett,értett is a földhöz.De miután pár éve azt eladta,így csak az otthoni (zsebkendőnyi) pár nm kerten bogarászik. Ott nem permetezik,mert nem éri meg...elültet ezt azt, kis répát,zöldséget,max 10 tő paradicsomot,azt meglocsolja vízzel(nem csalánlével) aztán vagy megmarad vagy nem.Olykor elviszi a vész(mostmár tudom),de ha elviszi az sem érdekli már különösebben,mert akkora energiát nem fektet az egészbe.
Szóval ő már senki kedvéért nem fog permetezni,20-30nm-en:-)
Van azért egy olyan palánta-, vagy vetemény-, vagy földterület mennyiség, aminél a praktikáitok gyakorlása már irreálisan sok időt vesz el. Pl. minden palántára palack, minden palánta tövére locsolni és hasonlók.
Igen ez már az én kertem és az én nyűgjeim.Felismerem...:-)
A palackozás nem vett sok időt igénybe,mert 2-3x-ra csináltam.Jövőre pedig még ennyit sem fog elvenni,mert nem dobom ki a palackot és vágnom sem kell így újat. És jó volt "palackozni",mert vmi újat is kipróbáltam és lényegében megérte.
A locsolás pedig tényleg időigényes nálam,mert én csak a haszonnövényeket locsolom.Tényleg csak a sorokat és töveket öntöm meg.
Én a gazt nem locsolom. Azt majd locsolja az eső...És mivel amúgy is szeretünk kint lenni,időbe belefér,miért-ne locsoljak így? Ha netán egyszer lesz lottóötösöm+öntözőrendszerem lehet,hogy máshogy gondolkodom majd,de most így esik jól:-)
Illetve azzal, hogy az emberek nem kezelik a növényeket semmivel, vagy semmi olyannal ami totális védelmet vagy is nyújt a betegségekkel szemben, szerintem felelőtlenül jár el.
Mivel én még abszolút kezdő vagyok és az első 1-2 évet a tapasztalatszerzés céljára fordítom,így nem igazán várok sokat magamtól.Ezért úgy gondolom,hogy akkor lennék felelőtlen,ha kezdő módjára(3 kis gyerek mellett) össze- vissza permeteznék tudás nélkül. Egyenlőre most próbálkozunk ezzel azzal,ha kell csalánlével és társaival.Nem kizárt,hogy majd permetezünk is - ha kell...pl.van egy macerás cseresznyefánk - de nem akarok rögtön azzal kezdeni a gyerekek miatt.Ha környezetbarát módon mással is meg lehet oldani a betegségek elkerülését akkor annak adok egy esélyt.Talán a csalánlével sem rontunk el semmit elsőre.
Időnk,mint a tenger...majd belejövünk...
Az aszpirintől, panadoltól, xanaxtól, trentaltól, corinfartól, augmentintől stb-től nem féltek?
Megmondom őszintén,hogy én egy torokgyulladásnál sem rögtön az augmentinhez nyúlok...hanem vmi humánusabb megoldáshoz,ami az immunrendszerem nem teszi tönkre.
Tehát ha ezt vesszük alapul akkor a permetezéssel is így leszek...
Egyenlőre jól érzem magam azzal amit csinálok,majd kiderül jó-e vagy nem.Kell-e majd máshogy csinálni vagy nem.
Szerintem ez a permetezés egy örök téma lehet(ne) akkor sem értene mindenki egyet.És amég nem vagyok tapasztaltabb én nem is nagyon tudok hozzászólni,majd talán 1-2 év múlva...
Miért baj az, ha mást is kipróbálunk. Egyébbként a vegyszerek ellen nem csak az az érv, hogy bejut a szervezetbe, hanem pl kiirtod vele azokat az élőlényeket a kertből, amelyek hasznosak. Emieatt hosszútávon megszüntetsz minden természetes védelmet és sérülékennyé válik a kerted, egyre többet permetezhetsz.
Igazából nem értek ehhez, de nekem ezek az érvek logikusnak tűnnek. Ja és gyógyszerekkel és élelmiszerekkel épp elég mérget viszel be a szervezetedbe, ahhoz, hogy ha nem muszáj, akkor a saját terméssel ne vigyünk be még többet. (ez szép mondat lett:) Nem véletlen az allergiások, asztmások számának rohamos növekedése.
Az pedig, hogy másoknak is bosszúságot okoz valaki, mert nem permetez kissé megmosolyogtatott. Engem az bosszantana, ha a permetszer átjön hozzám. Ráadásul az út menti bodzabokrokon mindennél több tetű van, az az egy szilvafa nem oszt nem szoroz. Nagy fákat szoktak egyéltalán tetű ellen permetezni.
Gyerekkoromban volt egy kis szilvásunk. A gondozása a fű kaszálásából és a száraz ágak levágásából állt. Nem permetezte senki.
Ezek mellet is azt mondom, hogy akár még permeteznék is, de inkább nem eszek a saját almából, de a gyereknek ne kelljen tiltani, hogy mikor a kert melyik részében nem játszhat! Nekem ez a legfőbb érvem.
Az időjárásra már nem emlékszem, de ahogy visszakerestem, tényleg 2005-ben volt. A környéken az összes kert így nézett ki, de az ország különböző tájairól is ugyanezt panaszolták.
Most nem azért mondom, de ha esetleg például ridomillal és/vagy bordói lé + kén-nel permezte volna (persze nem összekeverve, csak hol ez hol az) apósod a veteményét akkor nem kapta volna el semmilyen betegség. Azért a csalánlé se jó mindenre... Van azért egy olyan palánta-, vagy vetemény-, vagy földterület mennyiség, aminél a praktikáitok gyakorlása már irreálisan sok időt vesz el. Pl. minden palántára palack, minden palánta tövére locsolni és hasonlók.
Illetve azzal, hogy az emberek nem kezelik a növényeket semmivel, vagy semmi olyannal ami totális védelmet vagy is nyújt a betegségekkel szemben, szerintem felelőtlenül jár el. Volt itt valaki, aki mondta, hogy ááá nem permetezi a fáját tetű ellen, mert már öreg a fa, meg egyébként is beterítené a fél kertet. Arra nem gondol, hogy ezek az állatok szaporodnak és másoknak is bosszúságot okoznak?
Még valami: Az aszpirintől, panadoltól, xanaxtól, trentaltól, corinfartól, augmentintől stb-től nem féltek? 1,5mg actara-tól, amitől nem lenne tetűs a fa, vagy nem zabálná a krumpli bogár a krumplit, egyszer egy évben meg igen? Én ezt nem értem. Nem szabad szerintem elutasítani a gyógyszeres segítséget, csak nem szabad túlzásba vinni
Mostmár nevén tudom nevezni ezt a betegséget.Eddig is tudtam,hogy van,de nem tudtam a nevét.
És mostmár tudom,hogy akkor anyósnál mért jelentkezett olyan hamar és minden évben.:
Após slaggal locsol,nem a töveket,hanem az egész növényt(ültetvényt) felülről,reggel és este is.Nincs ideje leszáradni/felszáradni.És a levelek is a földön lógnak.
Én a leveleket nem locsolom,csak a tövét a palántának.És mindig lecsípem az alsó leveleket,nem lógnak le.
Remélem jó nyár lesz,és én remélem sem rontok el semmit:-)
Ugyanaz a gomba fertőzi a paradicsomot és a krumplit. Fajtától is függ, hogy milyen gyorsan megy tönkre a növény, van, amelyik kevéske terméssel kihúzza a fagyokig, más fajták pillanatok alatt teljesen tönkremennek. Azt hiszem, a talaj miatt nem kell nagyon izgatni magunkat. Csak akkor szokott megjelenni, ha tartósan nedves a lomb. Az azért biztos, hogy jobb, ha a levelek nem érnek le a csupasz földre.Talán a tavalyi volt az egyetlen év, mikor nem volt nálunk, máskor legkésőbb ősszel a sok harmattal meg szokott jelenni, de ilyenkor már nem olyan veszélyes, a fagyokig kitart a paradicsom. Azt olvastam, hogy 30 fok fölött elpusztul a gomba, így nyáron a nagy meleg féken tudja tartani. A hűvös, csapadékos nyarak a rosszak.
Remélem az enyémek egészségesek maradnak.Szeretjük a paradicsomot és még befőzni is meg lecsónak is szeretnék szedni róla.
Ahogy nézem ha ez a betegség elkapná,akkor keresztet vethetek a termésre,sőt még az eső is bemoshatja a talajba a gombákat(?)így jövőre még fertőzött lehet a talaj(?)...
Ha lehet, ne tedd a paradicsomot a paprika mellé. Nem szeretik egymást.
Na én akkor jól kicsesztem velük...Megint tanultam újat.Ha előbb tudom nem teszem őket egymás mellé(mért nem jutott eszembe ezt megkérdezni...nem is gondoltam,hogy nem bírják egymást)
Na majd ezentúl már ezt is észben tartom.(Idén már nem bolygatom őket)
Na nálam nem szeretnél kapálni. Frissen feltört rét gyomirtó nélkül. Gyakorlatilag folyamatosan lehet kapálni. :) Jó muharos.
Szintén zenész:-)
A két kisebb veteményesből az egyik,amit már tavaly is felástam.Annak jó a földje,mert valaha fóliasátor volt felette.
Viszont a másik kisebb és a nagy veteményem már 5 éve nem volt felásva/szántva.Sőt tavaly még fűnyíróztuk is.Idén húsvétkor ástuk/szántattuk fel(sajnos nem ősszel,mert még akkor nem tudtam mit akarok).
Azt mondta a traktoros sokat ne várjak idén,mert ez gyöp volt már.Minden volt/van benne.Muhar,tyúkhúr,rendes fű(csomók)pitypang,parlagfű,stb..Szántás után még a párom átkapálta 4x géppel+én 2x kézzel.Iszonyat mennyiségű gazt szedtem ki.Ültetéskor is szedegettem még.
Meg most kapáláskor ist azt dobálom kifelé...A széle a legrosszabb,de megbírkózom vele(remélem).
Szóval ennek ellenére én szeretek kapálni és ha tehetem minden nap csinálom is kicsit:-)
Talán hétvégén már én is megkarózom egyik másik palántát...
Nekem külön ágyások ellenére is voltak kerszteződések. Viszont a pritamin kivételével észre lehetett venni az eltérő alakról és/vagy szinről. De persze ez függ nagymértékben a szél nagyságától és irányától és a beporzó rovarok jóindulatától is. :)) Összességében azért nagy többségben fajtaazonos termések lettek.
Én múlt évben jártam úgy, hogy a pritamin paprika erős lett. (De a zért elfogyott) :))
Esetleg mit ültethetek kettejük közé (paprika/paradicsom) elválasztónak a fóliába? (brokkoli, karfiol palánta van, karalábé, mángold, albatök, cukkini lesz)
Persze fóliában nem sok hely van, de szabadföldre gondoltam, amikor nem kellene egymás mellé tenni, mert ott jobban hat az időjárás okozta betegségek hatása.
Ha lehet, ne tedd a paradicsomot a paprika mellé. Nem szeretik egymást. Én régóta ültetek paprikát, mivel kis mennyiséget, de sok fajtát termesztek, így egy ágyásban vannak a különfélék. Általában legalább 10 fajta szokott lenni. a fehérektől, a zöldekig, pirosakig, édestől az erősekig, de soha nem kereszteződtek, és olyan nem volt, hogy erős lett valamelyik a másiktól.
