A nagy fa nálam max 3m magas:) Mivel kicsi a kertem, így választottam törpae alanyon növő fajtákat, és ennél a magasságnál nem szoktam nagyobbra engedni, a másik része meg még eleve néhány éves fa. A kertészetekben is a műveléshez igazítják a fák nagyságát. NAgy fákat tényleg nehéz permetezni, de ebben nincs is tapasztalatom.
"Másrészt egy otthon ésszerűen permetezett zöldséggel is jobban jár az ember, mint ha vesz valamit a piacon, amiről nem lehet tudni semmit."
Valami ilyesmit akartam én is mondani. Vannak, akik paranoiás félelemmel tekintenek a vegyszerekre, vannak, akik ész nélkül szórnak mindent, de a saját kertjében mindenki maga el tudja dönteni, milyen módon védi a növényeit. Csak sajnos az arany középút megtalálása gyakran nagyon nehéz...
Más helyzet, ha valakinek a megélhetése függ a terméstől. Ha nálunk valamelyik zöldség tönkremegy, legföljebb eszünk mást, ha kevés terem, csak a szűk családnak jut, és nem ajándékozunk a barátoknak. A kenyérnél kénytelen az ember tudomásul venni, amit írtál. Fehér kenyérnél különösebben nem izgatom magam. Barna kenyeret meg lisztet inkább biotermesztésből származót veszünk, mivel a szermaradványok elsősorban a magok külső rétegeiben halmozódnak föl. Úgy tudom, a szermaradványok, nehézfémek a levelekben halmozódnak föl legjobban, aztán a gyökerekben, a termésben legkevésbé. Már azzal sokat nyerünk, ha a saláta, spenót, sárgarépa vegyszermentes. Ha meg tudjuk oldani. Másrészt egy otthon ésszerűen permetezett zöldséggel is jobban jár az ember, mint ha vesz valamit a piacon, amiről nem lehet tudni semmit.
Azt hiszem az nem ugyan az a kategória. Én elismerem, hogy kellenek, meg hasznosak, a negatív hatásaik ellenére is szükség van rájuk. De azt többen leírtuk, hogy a fő ellenérv nem a minimális szermaradvány.
Én annyit szeretnék mondani a vegyszerekről,hogy 150 hektáron gazdálkodom és szántóföldi kúltúrákat termelek, búza,kukorica,napraforgó,árpa,repce. Vegyszerek nélkül semmim nem teremne mert biogazdálkodással nagyonnehéz. Hidjétek el van,hogy aratás előtt 2-3 héttel is kell kezelni a búzát és sokszor nem is bírjuk kivárni a növényegészségügyi várakozási időt mivel nem lehet! Abból a búzából ugyanúgy liszt lessz és én, meg ti is eszitek ezt a kenyeret, amiben sajnos van vegyszermaradvány. Remélem nem fogtok most eért megkövezni, de más gazdák is tudnának mesélni erről, például a napraforgó deszikálása, amikor totális perzselést alkalmazunk ,hogy minél előb el tudjuk végezni a betakarítást és a napraforgó mag-ban is maradványok vannak:S
Én nem tudok szakmailag hozzászólni, csak a vegyszerektől való idegenkedésem összefügg a gyógyszerektől való idegenkedéssel, ezért nem is tudom az említett gyógyszerek mire valók. Talán a tudatosság mellett szerencse is vagy genetikai örökség, mindenesetre a házirorvos, gyerekorvos csak a TB-kártyáinkat ismeri. A legtöbb gyógyszer a tünetet gyógyítja nem az okot, de más jól működő szervnek ugyanakkor árthat. Leegyszerűsítve talán a vegyszerekkel is ez lehet a helyzet. Ahogy írtad, vannak akik kis kertekben nem nagyon vegyszereznek, igen, ha lehetséges egy kis házi veteményesben vegyszer nélkül létezni, akkor mindenképpen meg kell próbálni. Ahogy írtad, apáink-nagyapáink idejében kevés szer volt, aztán ahogy immunissá váltak a kórokozók egyre több és erősebb szer kellett, azóta iparágak épültek és gazdagodtak a mindenre vegyszert elméleten. Ahogy én pl. a lányomat egyebek mellett a nagyanyámtól tanult disznózsíros mellkasborogatással gyógyítottam ki a súlyos légúti szövődményből és lázcsillapítónak sem tablettákat kapott, igyekeztem nem tönkretenni a szervezetét amikor gyerekként minden meghűlésre antibiotikumot írta fel neki az orvos. A természet is ilyen, ártalmatlan veygszer szerintem nincs. Na nem akarok okoskodni, csak ezt gondolom az alábbiakról.
Il a nagy fákat is szoktad permetezni a csalánlével, mert azt írod, hogy egy adagből többször tudsz permetezni. Nekem meg a 16l nem elég az 5 nagy fára, meg a rakás kicsire és a veteményesre.
Akkora jó eső esett most nálunk, hogy öröm volt nézni. :)
No, hogy az érintett is hozzászóljon. Nem érzem vétkesnek magam azért, mert nem permetezem a szilvafát. Nem hiszem, hogy attól a környezetemben nagyságrendekkel több lenne a tetű. Sőt. Egyszer nálunk járt látogatóban egy ismerősünk, aki az egyetemen növényvédelemmel folalkozik. Szerinte direkt jó, ha van a kertben pl. egy tetves bodza, mert azon el tudnak szaporodni a katicák és egyéb hasznos rovarok, akik majd leeszik a többi növényről is a tetveket. Most ezt a szerepet tölti be a szilvafa is. Másrészt a veteményes elsősorban szórkozás, mellesleg fedezi a család teljes zöldség szükségletét az említett módszerekkel is. Ebbe mindenféle kísérletezés, természetes módszerek kipróbálása belefér. Mivel én élvezem a kert változatos rovarvilágát, nem szívesen használok rovarirtót. De pl. a buxusokat már permeteztem Actarával, sőt nemsokára újra fogom is. Meglehetősen szeparált helyen vannak, nem virágoznak, és permetezés előtt rövidre nyírjuk körülöttük a füvet. Így elsősorban a megcélzott rovarok pusztulnak el, más aránylag kevés. Amúgy az általad felsorolt gyógyszerek közül az Aszpirint ismerem, mást nem veszek be, ha nem írja fel orvos. Legjobb gyógyszer az alvás.
OK, ezt is megértem. Én is tapasztaltam ilyet, akár a sima bordóilé említésekor, a Glialka miatt meg kaptam eleget a bióstopicban is, amikor itt említettem itt is. Tényleg mindenki maga dönti el miként akar termelni. Bármelyik módszer alaklmazásához pedig ismereteket kell gyüjteni. üdv:))
Olvaslak már benneteket és néha írogatok is úgy 1,5 éve. Úgy tűnik, hogy itt mindenki, mintha félne bármilyen vegyszertől. Én tudom, hogy miért. Azért, mert nem ismerik és nem is akarják megismerni. Ha leszór valamit akkor nem lehet kiengedni a gyereket az udvarra játszani meg ilyen butaságok. legnagyobb évi-je az általam használt ridomil kontakt és felszívódó gombaölőnek van. Paradicsomban 7nap, krumpliban 21. De hát ki eszik zöld krumpliszárat, gyűszűnyi krumplit, vagy körömnyi paradicsomot? Egyébként is ez gombaölő szer, nem gyomorméreg. Testsúly kilonként 2000mg kéne bekanalazni a halálos tünetekhez. Akkor nekem az 200000mg(200g)-ot jelentene. Csak észrevenném :) Actara évi-je:3 nap. Kullancsot viszi mint jég a vetést. Réz-kén: évi 0 nap. Amistar, csak az eltarthatóság szempontjából egy kezelés egy évben é.v.i.:14nap krumpliban, paprikában paradicsomban 3 nap És ezek csak evésre vonatkoznak. Megfogásra, esetleg levélnyalogatásra nem. :) Ridomil 2x egy évben, előtte, közben, utána réz-kén ha _szükséges_. Egyszer egy évben Amistar. 2x egy évben Actara. Szép termésem van, nem viszi el semmilyen vész, nem rohad el. Tovább eltarthatom a termést, amíg olcsó lesz a boltban a krumpli. Ez csak a krumplira, paradicsomra, paprikára vonatkozik. Más növény nem kap semmit a rez-kénen kivül. Néha az se...
Te ismered a biológiai védekezést én meg tudom az alapját a vegyszeresnek, azért nem félek tőle.
Ezeket csak azért írtam le, mert úgy látom, hogy itt nagyon erős tévhitek vannak felbukkanóban. A csalános témát már ismerik az emberek. Ismerjék meg egy kicsit kémia oldalát is védekezésnek. Persze akinek kis kertje van az nem fog szórni semmit és meg is értem. De azt viszont nem, hogy ha küzd valaki egy növénnyel és ebben a mindentől fertőzött levegőben megtámadja mondjuk a burgonyavész területet és viszi a szép kis növényeit, amikben esetleg még különlegességek is voltak, ő meg nézi tétlenül azt nem értem meg. Képtelen vagyok. És mindez csak azért van, mert bár a csalánből ki tanulták magukat mást nem is nagyon tudnak.
Én nem is tudom mit írjak erre. Talán azzal kezdeném, hogy akkor szerencsésebb lett volna, ha konkrétan személyhez kötöd, kire értetted. Igazából ez nem biokertes topic, ezért nem is volt itt szó arról, hogy csak, és kizárólagosan kémiai származékok alkalmazása nélkül kell termelni. Én magam nem emlékszem, hogy valaha is kijelentettem volna, hogy csak ez a helyes. Mindenki a saját elképzelése, meggyőződése szeint alkalmazza a módszereket. Ha arra gondolsz, hogy egyes növényi kivonatokat javaslok, azokat nagyrészt kérdésre, mert erre volt érdeklődés. De ha valaki más védekezést kérdezett, azt is megmondtam, ha tudtam. Azt mindíg kijelentettem, hogy a biológiai védekezés egy komplex rendszer, amelyben a különböző módszrerek és eszközök kiegészítik egymást. Az, hogy most a csalánlé előtérbe került, ez az érdeklődés miatt volt. Ez azonban bizonyítja azt is, hogy aki eziránt érdeklődik, nem felelőtlen a környezetével szemben, csak éppen nem óhajt vegyszeres védekezést, különféle okok miatt. A valamilyen védekezés mindíg több, mint a semmilyen.
Az, hogy ki, mekkora területen kertészkedik, igazából nem volt lényegi kérdés. Mindenki maga választja ki, mit alkalmaz, a lehetőségei szerint. Az, hogy neki az a jóleső dolog, hogy minden növényt tövenként locsol, vagy bekapcsolja a szivattyút, és mehet a víz, az ő dolga. Hozzáteszem, hogy ismerek olyan kertészeket is, akik nem zsebkendőnyi területen tövenként locsolnak. Nekem sincs minden palánta búra alatt, de ha lehet a vegyszerek alkalmazását kerülöm. Csak azt a módszert ajánlom másoknak, amit ismerek, és tapasztalatom van benne. Akkor sem mondom, hogy csak ez a megfelelő. Mindenki, maga dönti el, hogy mit használ fel.
A régi időkből nekem is vannak emlékeim, ismereteim. Az én nagyapám is kertészkedett, ebből élt egész életében. Valamikor több holdon, aztán, amit meghagytak, engedtek neki. Mellette nőttem fel, de azok a fajták, azok a módszerek lassan kihaltak. Ezekből szeretnék valamennyit átadni, amellett, hogy amennyit tudtam tanultam hozzá. Ha néhány embernek segítettem valamennyit, ennek örülök.
Apósodnak akkor respect, ha értett a földhöz! Tisztelem azokat az embereket akik amikor látják a növényt tudják mi van és mit kell tenni!!
A permetezés-nem permetezés témája nem rád irányult 90%-ban. Tudom, hogy aki csak ismerkedik még ezzel az egésszel az nem fog rögtön Amistart szórni vagy mást, mert technikája van az ilyesminek.
Én csak arra akartam rávilágítani egy kicsit, hogy ha az ember beteg és mondjuk nem használ a forró _igazi akác mézes_ tea és a kamillás gőzölés, akkor nyúlunk valami szerhez.
Nagyapám mesélte, _kicsit_ nagyobb területen gazdálkodott, mint most én, hogy régebben nem volt ennyi betegség, más volt az egész mezőgazdaság. Akkor csak a Bi58-at ismerték meg a rézgálicot aztán csókolom. Amire nem használt az egyik megszórták a másikkal. :)
Mint mondtam, kívánom, hogy szeretsd meg a kertet! Az ökoszisztémát pedig nem egy tetű vagy kukac elpusztításával fogod felborítani.
Én palántát szoktam venni a piacon, nagyon bevált ez a fajta. Kb. 1,30-1,50 magasra nő meg, nálam a szőlőkordon folytatásában szokott lenni (ahol már régebben kipusztult két tőke).
Most nem azért mondom, de ha esetleg például ridomillal és/vagy bordói lé + kén-nel permezte volna (persze nem összekeverve, csak hol ez hol az) apósod a veteményét akkor nem kapta volna el semmilyen betegség. Azért a csalánlé se jó mindenre...
Bocsánat,kis keveredés van...te kevered apósom+engem,meg apósom kertjét az enyémmel
Apósom sosem használ(t) csalánlevet permetezésre.
Amikor még fiatalabb volt; volt egy nagyobb földjük(a falun kívül a határban). Ott termeltek mindenfélét(kukorica,bab,krumpli,stb...) és ott permetezett is amit és amikor kellett,értett is a földhöz.De miután pár éve azt eladta,így csak az otthoni (zsebkendőnyi) pár nm kerten bogarászik. Ott nem permetezik,mert nem éri meg...elültet ezt azt, kis répát,zöldséget,max 10 tő paradicsomot,azt meglocsolja vízzel(nem csalánlével) aztán vagy megmarad vagy nem.Olykor elviszi a vész(mostmár tudom),de ha elviszi az sem érdekli már különösebben,mert akkora energiát nem fektet az egészbe.
Szóval ő már senki kedvéért nem fog permetezni,20-30nm-en:-)
Van azért egy olyan palánta-, vagy vetemény-, vagy földterület mennyiség, aminél a praktikáitok gyakorlása már irreálisan sok időt vesz el. Pl. minden palántára palack, minden palánta tövére locsolni és hasonlók.
Igen ez már az én kertem és az én nyűgjeim.Felismerem...:-)
A palackozás nem vett sok időt igénybe,mert 2-3x-ra csináltam.Jövőre pedig még ennyit sem fog elvenni,mert nem dobom ki a palackot és vágnom sem kell így újat. És jó volt "palackozni",mert vmi újat is kipróbáltam és lényegében megérte.
A locsolás pedig tényleg időigényes nálam,mert én csak a haszonnövényeket locsolom.Tényleg csak a sorokat és töveket öntöm meg.
Én a gazt nem locsolom. Azt majd locsolja az eső...És mivel amúgy is szeretünk kint lenni,időbe belefér,miért-ne locsoljak így? Ha netán egyszer lesz lottóötösöm+öntözőrendszerem lehet,hogy máshogy gondolkodom majd,de most így esik jól:-)
Illetve azzal, hogy az emberek nem kezelik a növényeket semmivel, vagy semmi olyannal ami totális védelmet vagy is nyújt a betegségekkel szemben, szerintem felelőtlenül jár el.
Mivel én még abszolút kezdő vagyok és az első 1-2 évet a tapasztalatszerzés céljára fordítom,így nem igazán várok sokat magamtól.Ezért úgy gondolom,hogy akkor lennék felelőtlen,ha kezdő módjára(3 kis gyerek mellett) össze- vissza permeteznék tudás nélkül. Egyenlőre most próbálkozunk ezzel azzal,ha kell csalánlével és társaival.Nem kizárt,hogy majd permetezünk is - ha kell...pl.van egy macerás cseresznyefánk - de nem akarok rögtön azzal kezdeni a gyerekek miatt.Ha környezetbarát módon mással is meg lehet oldani a betegségek elkerülését akkor annak adok egy esélyt.Talán a csalánlével sem rontunk el semmit elsőre.
Időnk,mint a tenger...majd belejövünk...
Az aszpirintől, panadoltól, xanaxtól, trentaltól, corinfartól, augmentintől stb-től nem féltek?
Megmondom őszintén,hogy én egy torokgyulladásnál sem rögtön az augmentinhez nyúlok...hanem vmi humánusabb megoldáshoz,ami az immunrendszerem nem teszi tönkre.
Tehát ha ezt vesszük alapul akkor a permetezéssel is így leszek...
Egyenlőre jól érzem magam azzal amit csinálok,majd kiderül jó-e vagy nem.Kell-e majd máshogy csinálni vagy nem.
Szerintem ez a permetezés egy örök téma lehet(ne) akkor sem értene mindenki egyet.És amég nem vagyok tapasztaltabb én nem is nagyon tudok hozzászólni,majd talán 1-2 év múlva...
Miért baj az, ha mást is kipróbálunk. Egyébbként a vegyszerek ellen nem csak az az érv, hogy bejut a szervezetbe, hanem pl kiirtod vele azokat az élőlényeket a kertből, amelyek hasznosak. Emieatt hosszútávon megszüntetsz minden természetes védelmet és sérülékennyé válik a kerted, egyre többet permetezhetsz.
Igazából nem értek ehhez, de nekem ezek az érvek logikusnak tűnnek. Ja és gyógyszerekkel és élelmiszerekkel épp elég mérget viszel be a szervezetedbe, ahhoz, hogy ha nem muszáj, akkor a saját terméssel ne vigyünk be még többet. (ez szép mondat lett:) Nem véletlen az allergiások, asztmások számának rohamos növekedése.
Az pedig, hogy másoknak is bosszúságot okoz valaki, mert nem permetez kissé megmosolyogtatott. Engem az bosszantana, ha a permetszer átjön hozzám. Ráadásul az út menti bodzabokrokon mindennél több tetű van, az az egy szilvafa nem oszt nem szoroz. Nagy fákat szoktak egyéltalán tetű ellen permetezni.
Gyerekkoromban volt egy kis szilvásunk. A gondozása a fű kaszálásából és a száraz ágak levágásából állt. Nem permetezte senki.
Ezek mellet is azt mondom, hogy akár még permeteznék is, de inkább nem eszek a saját almából, de a gyereknek ne kelljen tiltani, hogy mikor a kert melyik részében nem játszhat! Nekem ez a legfőbb érvem.
Az időjárásra már nem emlékszem, de ahogy visszakerestem, tényleg 2005-ben volt. A környéken az összes kert így nézett ki, de az ország különböző tájairól is ugyanezt panaszolták.
Most nem azért mondom, de ha esetleg például ridomillal és/vagy bordói lé + kén-nel permezte volna (persze nem összekeverve, csak hol ez hol az) apósod a veteményét akkor nem kapta volna el semmilyen betegség. Azért a csalánlé se jó mindenre... Van azért egy olyan palánta-, vagy vetemény-, vagy földterület mennyiség, aminél a praktikáitok gyakorlása már irreálisan sok időt vesz el. Pl. minden palántára palack, minden palánta tövére locsolni és hasonlók.
Illetve azzal, hogy az emberek nem kezelik a növényeket semmivel, vagy semmi olyannal ami totális védelmet vagy is nyújt a betegségekkel szemben, szerintem felelőtlenül jár el. Volt itt valaki, aki mondta, hogy ááá nem permetezi a fáját tetű ellen, mert már öreg a fa, meg egyébként is beterítené a fél kertet. Arra nem gondol, hogy ezek az állatok szaporodnak és másoknak is bosszúságot okoznak?
Még valami: Az aszpirintől, panadoltól, xanaxtól, trentaltól, corinfartól, augmentintől stb-től nem féltek? 1,5mg actara-tól, amitől nem lenne tetűs a fa, vagy nem zabálná a krumpli bogár a krumplit, egyszer egy évben meg igen? Én ezt nem értem. Nem szabad szerintem elutasítani a gyógyszeres segítséget, csak nem szabad túlzásba vinni
Mostmár nevén tudom nevezni ezt a betegséget.Eddig is tudtam,hogy van,de nem tudtam a nevét.
És mostmár tudom,hogy akkor anyósnál mért jelentkezett olyan hamar és minden évben.:
Após slaggal locsol,nem a töveket,hanem az egész növényt(ültetvényt) felülről,reggel és este is.Nincs ideje leszáradni/felszáradni.És a levelek is a földön lógnak.
Én a leveleket nem locsolom,csak a tövét a palántának.És mindig lecsípem az alsó leveleket,nem lógnak le.
Remélem jó nyár lesz,és én remélem sem rontok el semmit:-)
Ugyanaz a gomba fertőzi a paradicsomot és a krumplit. Fajtától is függ, hogy milyen gyorsan megy tönkre a növény, van, amelyik kevéske terméssel kihúzza a fagyokig, más fajták pillanatok alatt teljesen tönkremennek. Azt hiszem, a talaj miatt nem kell nagyon izgatni magunkat. Csak akkor szokott megjelenni, ha tartósan nedves a lomb. Az azért biztos, hogy jobb, ha a levelek nem érnek le a csupasz földre.Talán a tavalyi volt az egyetlen év, mikor nem volt nálunk, máskor legkésőbb ősszel a sok harmattal meg szokott jelenni, de ilyenkor már nem olyan veszélyes, a fagyokig kitart a paradicsom. Azt olvastam, hogy 30 fok fölött elpusztul a gomba, így nyáron a nagy meleg féken tudja tartani. A hűvös, csapadékos nyarak a rosszak.
Remélem az enyémek egészségesek maradnak.Szeretjük a paradicsomot és még befőzni is meg lecsónak is szeretnék szedni róla.
Ahogy nézem ha ez a betegség elkapná,akkor keresztet vethetek a termésre,sőt még az eső is bemoshatja a talajba a gombákat(?)így jövőre még fertőzött lehet a talaj(?)...
Ha lehet, ne tedd a paradicsomot a paprika mellé. Nem szeretik egymást.
Na én akkor jól kicsesztem velük...Megint tanultam újat.Ha előbb tudom nem teszem őket egymás mellé(mért nem jutott eszembe ezt megkérdezni...nem is gondoltam,hogy nem bírják egymást)
Na majd ezentúl már ezt is észben tartom.(Idén már nem bolygatom őket)