Hú, hát nem is gondoltam, hogy ilyen gyorsan válaszoltok és ilyen jókat! Nagy örömet okoztatok most! :) Szívesen átveszem a magokat is meg ha marad palánta azt is! És előre is nagyon köszönöm! Kérem, hogy akkor jelezzétek, ha már tudjátok, hogy lesz felesleg és megbeszéljük a részleteket!
Nagyon régi mag volt itthon amiből 2-3 növényke kelt ki, már kiültettem őket, de ha paradicsom érésekor írsz szivesen küldök, hogy jövöre legyen neked. Én is akarok eltenni belőle jövőre.
Hú, nekünk volt, csak most hirtelen nem tudom, van-e még a magból. Tényleg nem rossz, de ugyanaz pirosban szerintem jobb ízű. Az a mag még valószínűleg megvan, amit egyszer Ausztriában vettünk sárga körtének, de abból nem pont olyan paradicsomok lettek, mint amit régebben ismerőstől kapott magból neveltünk. Inkább tojásalakúak, nem annyira körték. Irdatlan nagy, vastag szárú, terebélyes növények voltak az eredetiek. Az osztákok nem annyira.
Arra lennék kíváncsi ismeri-e valaki, (esetleg tudja, hol lehetne palántát, magokat kapni) a kis, sárga, körte alakú paradicsomot ( talán: provar. pyriforme)?! Régen egy ismerősömnél termett, nagyon finom, sajna sehol nem tudok ráakadni... :(
A gazdálkodók gyakran rá vannak kényszerítve a vegyszeres kezelésre. Ismerek olyan gazdálkozót, aki vegyszerbe is és műtrágyában is felét-harmadát alkalmazza mint mások. A termése inkább harmada mint fele. A házi kertben nem szívesen használ az ember vegyszert, főleg ha a gyermek időnként még a zöld termésre is titokban rájár.
Nagyon függ a fajtáktól a betegség terjedése. Van otthon több őszibarackfám. (Magról kelt kategória mindegyik.) Van amelyiknek majd minden levele nagyon fodros, hogy maguktól hullanak le a levelek, van amelyiken meg csak egy két hullámos szélű levelet látni. Ez utóbbi termése kisebb, termése szőrösebb, és nem olyan sérülékeny a termés, de zamatosabb. A fa talán 1,3 m magas, de több rajta a gyümölcs mint a nagyobbakon. Szilvából vettem igénytelen bőtermőt, amit nem kell permetezni és idén letetvesedett. A másik (szintén magról kelt kategória) a kertben pedig abszolút mentes a kártevőktől.
Szóval régen más fajták is voltak, amik nem igényelték a vegyszeres kezelést.
Köszi a hangyás linket, de ezek a "fenevadak" konkrétan a járdaburkolat fugái között túrják fel magukat. A járda tele van apró kupacokkal. A cserepekből meg teljesen kitúrják a földet. Az említett növények főzetével locsoljam meg őket?
Sajnálattal kell tudomásul vennem, hogy hiába a sok tervezgetés, társítás, ráolvasás és egyéb módszer, a vetemény azon részei amiktől az idén nagy meglepetést vártam tragikusan néznek ki.
A szalag répa (kiváncsiságból próbáltam ki) ki sem kelt. Egy darab sem. A kapor, amit segítőként rászórtam az igen, de a répának se híre, se hanva. Az újhagymák elhasaltak és amiket kihúztam színte kisebbek, mint amikor a dughagymaként a földbe kerültek. Cékla immel-ámmal. De az azért mutat valamit. Rengeteg apró gaz.
A mángold elég szépen növöget. A borsó az szép, virágzik, de az mindig szép szokott lenni. Azzal nem is csináltam semmi hókusz-pókuszt. A tiszai szomszédasszony nem csinál semmi különöset, vet, szór, ültet, de a veteménye az csoda. A gazosban megbújva gyönyörűen nő neki minden. Se fólia, se semmi. Akkorák a retkei, a salátái, hogy csak na. (és egészségesek) A saláták mondjuk nálunk is szépek lettek. Csinálhatok szerintem akármit, ha vacak, poros talaj van nálunk. Komplett földcserére lenne szükség. Itt 60-70 éve még homokbánya volt, azóta rakodott rá némi-nemű porréteg. Kicsit neki keseredtem, de azért van ami megvígasztal. Ami minden évben gyönyörű, az évelő fűszerek. Azok gyönyörűek. Na meg a kamilla.
Kamilla a második szüret elött.
Csipkebogyó és zsálya. Ma ők voltak a legszebbek, ezért csak őket fényképeztem le.
Ez a permetezés eléggé felkavarta a véleményeket. A nagy gazdálkodók tényleg kénytelenek használni vegyszereket. Ismerek olyat, aki műtrágyát és vegyszert is felét, harmadát használja mint más. A termése inkább harmada mint fele. De otthon a kiskertben az ember nem szívesen használ, főleg, ha a gyerekek rendszeresen kint rohangálnak...(folyyt. köv.)
Nem nagy csavar: a Selvatica a vadrucola, a Coltivata pedig a "nemesített" változat, az alapfaj ugyanaz.
Mivel a magjaim olaszok, ezért az olasz megnevezéseket használtam, nem tudom, latinul hogy hívják őket. Az általad linkeld oldalon azt is írják, hogy a selvatica-t coltivata-ként is értékesítik, de ennek az íze sokkal markánsabb, csípősebb. Valamint találtam még egy érdekességet: a rucola levelei állítólag fagyasztva is tárolhatók! Erre azért kíváncsi lennék...
Amúgy én szoktam simán szedni virágzáskor és utána is, bár akkor már csak óvatosan adagolom, mert sokkal csípősebbé válik.
Csak megemlítem, hogy Fendona, Chinetrin, decis Alkalmazható a hagymalégy ellen, a ceruza vastagságú hagymát kell permetezni, tapadássegítő kell hozzá.
Nem fontos levenni, mert a hagyma elviseli az árnyékolást, és juniusban újabb hagymalégy rajzás várható. szellőzni a fátyol alatt tud. később, junius közepe után leveheted, mert a beéréshez már jobban kell a napfény.
Azt hiszem végre fényt derítettél a hosszadalmas rucola-homályra. Most mindkét fajt részletesen megvizsgáltam; nekünk egyértelmüen coltivata van; kevéssé csipkés, viszont hamarosan virágba borul... úgyhogy sokáig nem volt örömünk benne. Az íze...elég jó, de azért nem olyan, mint amit venni szoktam, és a hosszú egy-egy levél lecsipkedésböl se lesz semmi. Kb egy hónapig lehet enni, aztán kivirágzik. Szemlátomást egyértelmüen a másik faj a nyerö, nem tudtam, hogy kettö van. söt van valami rejtélyes harmadik is; Zitka küldött tavaly saját fogású magvakat, abból tényleg valami nagy növény lesz, ami sokáig él, és hosszan lehet csipegetni, de ennek sajnos a legkevésbé sincs rucola íze.
Az általad betett képen a zacskón felül apró betűvel "Eruca Sativa" látható. Szerintem amit viszont a kinőtt növénykékről tettél be, az nagyon az én coltivatam-ra hajaz...
Nem lehet, hogy neked a "coltivata" fajta van? Annak a levelei fiatalon kerekdedek és csak virágzás előtt kezdenek csipkésedni. A boltban általában a "selvatica" van, az már fiatalon is sokkal csipkésebb.
Kamilla a második szüret elött.
