Én a Treasure change-nél előre "igényeltem" és amikor érkezett, felhívtak. Ők is mondták, hogy igen ritka valuta.
De jövőre ez már nem lesz többé probléma... :-))
na kesz, most omlottam ossze teljesen.
ket kulonbozo, nemzetkozi hircsatorna honlapjat bongesztem at idojarasjelentesileg es eleg lehangolo, hogy mindketto szerint csak 21 a celsius lisboaban es erosen felhos az eg.
nagyon tetszik a portugal naplo 1. resze,remelem lesz folytatasa is. /mar tegnap olvastam/
Habar mi Portoba most nemigen jutunk el, de most mar legalabb van nemi fogalmam rola, milyen lehet a feeling.
Kicsit gyulik az izgalom gyomortajekon a holnapi indulas miatt, de mitagadas, nagyon jo erzes.
Azt hiszem megegyszer atfutom majd az elozo hozzaszolasokat, igazan nagyon hasznos dolgokat tudtam meg /csak gyozze az ember megjegyezni:)/
szoval tenyleg nagyon jo.
Portóban végig esett. Először csak finoman szitált, ahogy Rotterdamban szokott, vízszintesen, apró tűszúrásokban pattan neki az arcnak, felesleges esernyőt rántani, aztán hirtelen nekilódult, és esett, esett, ahogy nálunk esik - rendesen. Egy holland nevű (Gert Ster) kávéházba vettük be magunkat egy holland nevű utcán, ahol minden üzlet holland volt - talán szimpátiából a csapadék sajátos beesési szöge miatt. Óriáskivetítőn angol nyelvű film suttogott valamelyik tévéadóról a roppant hodályban, és pár ember, mintha csak utcai teraszon ülne, mélyedt bele az újságba a mértani sorokba rendezett asztalok fölött. A pincér talán ipari kamerával leste az új vendégek érkezését, mert azonnal megjelent, és perceken belül fordult a kávéval a messzi távolból. Külön újságos stand is m?ködött a kocsmában meg cigarettaautomata. A városi reptér, a bodegabár két veszteglő repülőgépével, nem túlzás, eltörpült e mellett a gigantikus létesítmény mellett.
Kint egyre esett. Vettünk egy esernyőt és tovább nézegettük az elhagyott, lakatlan emeleteket a lerobbant belvárosi házakon. Helyenként kínaiak szállták meg a várost piros lampionos éttermekkel és minden-száz-forintos boltokkal. Vagy ezekből öltöztek a helyiek, vagy az Únió küldött gyors segélyt nekik tíz éve levetett ruhákból, melyeket még pár évre zárolt a vámhivatal - így tűnt egy valódi teraszról, ahonnan a gyalogosok rohamát figyeltük az utcán. Nyugdíjas portugál turisták molyirtós zacskók közül előhalászott ancúgokban veselkednek neki a zebrának, három turnusban sikerül végre az átkelés. A következőképp zajlik: míg az előőrs az újságüzlet elé kifüggesztett csábfőcímeket böngészi mellettünk, a másodjára érkező kis csoport eltanakodik, beüljön-e egy sörre hozzánk, de az utolsó hullám gátat vet a tétovázásnak és magával sodorja a gyorsakat, a sportosokat az időközben szűkössé lett téblábolásból. Mások is megállnak az újságos előtt alibiből, anya és lánya karonfogva, egy középkorú kockás inges pár, újabb anya és lánya hihetetlen kis kosztümben, hogy felmérjék a kávéházat, van-e esélyük, de végül mind elkullognak. A pincér újabb pohár sört hoz, de előbb felállít, hogy két lépéssel odébb rakja a székemet. Nem értem. Így jó lesz, biccent az utolsó pincér Portugáliában, aki még komolyan veszi a hivatását. Ő Koteque, az igazi Koteque, rémlik fel bennem. Egy dráma szereplője volt, megölték a tarisznyás turisták.
Este a panzió hátsó traktusát övező mellékutcában sirályok marakodnak egy darab húson. Szanált grillcsirke lehet. Kettő marad a ringben. Az erősebb szörnyű hangon riogatja a másikat, miközben bele-bele kap a dögbe és odébb ráncigálja egy darabon. A társa egy kocsi tetejéről lesi sóváran, aztán újra próbálkozik, de megint hiába. Lépesek zaja, beszédtöredékek közelednek, a sirályok fölrepülnek. A felső emeleten Debussybe kezd a félmeztelen zongorista. Aztán újra csend, szabad a pálya, folytatódhat a viaskodás. De nem messze már egy macska is megneszelte, mi folyik erre, és lassú mozdulatokkal közelít. Ő a gyorsabb, nem vitás. És lecsap a húsra, már Ő húzza-vonszolja az üres utcán, és a sirályok a magasból nézik a váratlan fordulatot éhesen. Én az erkélyről a váratlan hierarchiát. Éjjel lábujjhegyen kilopózom a csöndbe, még ott a megtépett hús az utcán, de a veszekedő sirályok már sehol. Vijjogásuk párzási hangnak tűnt elsőre, de ki hallott sirályokat párzani Budapesten. Lehet, hogy minden következtetésünk hamis volt: Porto egy tehetős, gazdag város, és az egészet csak mi álmodtuk rotterdamosnak, koteque-osnak, budapestesnek.
Portóban végig esett. El?ször csak finoman szitált, ahogy Rotterdamban szokott, vízszintesen, apró t?sz?rásokban pattan neki az arcnak, felesleges eserny?t rántani, aztán hirtelen nekilódult, és esett, esett, ahogy nálunk esik - rendesen. Egy holland nev? kávéházba vettük be magunkat egy holland nev? utcán, ahol minden üzlet holland volt - talán szimpátiából a csapadék sajátos beesési szöge miatt. Óriáskivetít?n angol nyelv? film suttogott valamelyik tévéadóról a roppant hodályban, és pár ember, mintha csak utcai teraszon ülne, mélyedt bele az újságba a mértani sorokba rendezett asztalok fölött. A pincér talán ipari kamerával leste az új vendégek érkezését, mert azonnal megjelent, és perceken belül fordult a kávéval a messzi távolból. Külön újságos stand is m?ködött a kocsmában meg cigarettaautomata. A városi reptér, a bodegabár két vesztegl? repül?gépével, nem túlzás, eltörpült e mellett a gigantikus létesítmény mellett.
Kint egyre esett. Vettünk egy eserny?t és tovább nézegettük az elhagyott, lakatlan emeleteket a lerobbant belvárosi házakon. Helyenként kínaiak szállták meg a várost piros lampionos éttermekkel és minden-száz-forintos boltokkal. Vagy ezekb?l öltöztek a helyiek, vagy az Únió küldött gyors segélyt nekik tíz éve levetett ruhákból, melyeket még pár évre zárolt a vámhivatal - így t?nt egy valódi teraszról, ahonnan a gyalogosok rohamát figyeltük az utcán. Nyugdíjas portugál turisták molyirtós zacskók közül el?halászott ancúgokban veselkednek neki a zebrának, három turnusban sikerül végre az átkelés. A következ?képp zajlik: míg az el??rs az újságüzlet elé kifüggesztett csábf?címeket böngészi mellettünk, a másodjára érkez? kis csoport eltanakodik, beüljön-e egy sörre hozzánk, de az utolsó hullám gátat vet a tétovázásnak és magával sodorja a gyorsakat, a sportosokat az id?közben sz?kössé lett téblábolásból. Mások is megállnak az újságos el?tt alibib?l, anya és lánya karonfogva, egy középkorú kockás inges pár, újabb anya és lánya hihetetlen kis kosztümben, hogy felmérjék a kávéházat, van-e esélyük, de végül mind elkullognak. A pincér újabb pohár sört hoz, de el?bb felállít, hogy két lépéssel odébb rakja a székemet. Nem értem. Így jó lesz, biccent az utolsó pincér Portugáliában, aki még komolyan veszi a hivatását. ? Koteque, az igazi Koteque, rémlik fel bennem. Egy dráma szerepl?je volt, megölték a tarisznyás turisták.
Este a panzió hátsó traktusát övez? mellékutcában sirályok marakodnak egy darab húson. Szanált grillcsirke lehet. Kett? marad a ringben. Az er?sebb szörny? hangon riogatja a másikat, miközben bele-bele kap a dögbe és odébb ráncigálja egy darabon. A társa egy kocsi tetejér?l lesi sóváran, aztán újra próbálkozik, de megint hiába. Lépesek zaja, beszédtöredékek közelednek, a sirályok fölrepülnek. A fels? emeleten Debussybe kezd a félmeztelen zongorista. Aztán újra csend, szabad a pálya, folytatódhat a viaskodás. De nem messze már egy macska is megneszelte, mi folyik erre, és lassú mozdulatokkal közelít. ? a gyorsabb, nem vitás. És lecsap a húsra, már ? húzza-vonszolja az üres utcán, és a sirályok a magasból nézik a váratlan fordulatot éhesen. Én az erkélyr?l a váratlan hierarchiát. Éjjel lábujjhegyen kilopózom a csöndbe, még ott a megtépett hús az utcán, de a veszeked? sirályok már sehol. Vijjogásuk párzási hangnak t?nt els?re, de ki hallott sirályokat párzani Budapesten. Lehet, hogy minden következtetésünk hamis volt: Porto egy tehet?s, gazdag város, és az egészet csak mi álmodtuk rotterdamosnak, koteque-osnak, budapestesnek.
Nem nagy pénzekkel, csak egy egy százassal kaptunk néha kevesebbet vissza, de hát itthon is megesik. Nem kell görcsösen, de azért érdemes figyelni, mit kapsz vissza (számold meg mielőtt zsebre teszed, ennyi) Egyébként tök kedvesek az emberek, és gyönyörűek a fekete lányok. Nagyon sok helyen váltják már a forintot is, én 0.78 esc-t kaptam egy forintért és mindenütt volt comission, jobb helyeken csak 200 escudo, például a Rossió közelében. A rendes bankokban jelentősen többet vonnak le USD váltásáért mint az EUs pénzekért.
Nekem eddig csak az Air France utazta meg külön a cuccomat, ha ez megtörténik, feltétlenül kérjetek kártérítést, én Indiában két hétig éltem belőle...
Egyébként nem érdemes parázni az utazás miatt.
Persze könnyű annak aki kérheti a portugál étlapot, mi nem voltunk ilyen szerencsések, de azért ettünk jókat is.
A legjobbak a sütemények, ezere féle van belőlük, mi próbáltunk mindig mást enni és állati jók voltak.
en holnaputan szallok gepmadarra, nem is lenne rossz kifogni egy keso gepet es 5*-ozni Zurichben, :) de talan nem.
tenyleg jo lenne tudni, hol vertek at a tifuszt, nehogy mi is igy jarjunk / Tifusz ha hallasz pliiizzz/
ja es meg egy kerdes hatha valaki tudja: az egesz belvarosban nem lehet kapni sem escudo-t sem spanyol peseta-t /utobbit meg csak-csak/ .Arfolyam mindenhol van csak epp penz nincs raktaron.
velem mindig korrektek voltak...
csak egyszer spanyolnak neztek akkor jatszotta a fejet 4 eve a pincer, de a portugal etlap kerese utan mar megjavult a helyzet (gondolom atortenelmielnyomo nemzet fiait nem szivlelik, kb. mint a roman/magyar viszony)
repteren nem kell izgulni, ha atszallsz vhol mar itthon egy bazi nagy narancssarga transzfer matricat raknak a csomagodra, es oda teszik ahol gyorsan le lehet szedni....
en igy mar volt ugy 1 oran belul at tudtam szallni... es a csomag is meg lett...
a kapuk megtalalasa nem gond, de pl. a charles de gaulle repteren kb. 3 kilometert kell buszozni, meg van egy resze ahol 2 km gyalogjarda es egyebek
mas, hogy most kifejezetten ajanlom, hogy kb. 3 ora legyen a ket gep kozott mert kesnek ossze-vissza az eu. legiranyitasi csodje miatt (bovebben a 2 het elotti time-ban)
Számtalanszor utaztunk már átszállással, és még soha nem volt gond. Egyszer, amikor Izlandra mentünk, Koppenhágában, ahol át kellett szállni, nagyon megjártuk, mert az eleve bazi nagy repülőtér egyik felén szállt le a gép, az izlandi viszont a másik végén indult. Szoros volt, de még akkor is elértük volna, ha a dánok nem adják el a helyjegyeinket. Végül várnunk kellett másfél órát, míg indult a következő gép, fájdalomdíjként pedig leszámoltak nekünk fejenként 200 dollárt. Szóval az is jó buli volt.
Ja, meg egyszer kallódtak el a csomagok, de az viszont Kenyában volt, ők pedig nem éppen a szervezettségükről ismertek.
Most, hogy visszaolvastam, jól megnyugtattalak.. :)
Nyugi, nem így lesz...megtalálod a kaput a csomagod pedig már eleve a végállomásra fogják címezni, tehát jobb esetben ha ti nem is de a csomagotok megérkezik
;-PP
Minthogy nincs közvetlen járat Lisszabonba, mindenképpen valahol át kell szállni. Nekem emiatt továbbra is aggályaim vannak: nem találom meg Brüsszelben a megfelelő kaput (életemben nem jártam még azon a reptéren), elhagyják a csomagokat, meg ilyesmi. Nyugtassatok meg, hogy nem így lesz, illetve ha tudjátok , hogy hol kell résen lenni, mire kell nagyon odafigyelni, akkor mondjátok meg lécci! Köszke.
Sajna már csak itthon olvastam az üzenetedet, nem láthattam ál-pacsinót.
Klassz volt az egész, persze párszor átvertek kissebb összegekkel, de az bárhol megtörténik.
Most indulóknak csak annyitt, hogy ha előételt adnak (márpedig vendéglőben adnak mindenképpen) azt fel is számolják, ha megeszed. Amúgy nyugodtan ott lehet hagyni.
feltetlenul nezd meg a ninho dourado nevu kocsmat a fo utca elejen (de csak a pultnal)
udvozoljuk jorge-ot mo-rol(az a pincer aki feltunoen hasonlit al pacinora):))
adeus
dismay
repulok,
most megy csutortokon egy haverom a swiss air-el
allitolag ha raszamolsz az atszallasokra, akkor nincs gaz, de szerintem az air francenal beleszamoltak az idobe
csak a tap es a spanyol legitarsasag gyengelkedik
amugy okes a helyzet...
kisse felmentek az arak...
de szerintem el lehet boldogulni
ha az ember meg akarja szoritani a nadragszijat is:)
tul sok a shopping center, meg a mobil mizeria is hodit
ha kicsit szemfules vagy es nem a turista negyedekben vagy
mindig talalsz ettermet stb.
a minimal portugal szerintem alapveto
mert en pl. nagyon kinosnak ereztem, ha az angol/amerikai turistakrol nyilatkoztak
most pl. kifejezetten nem elonyos kelrt-europainak lenni, ugyanis 2005-tol mi kapnank ha belepnenk az euba a segelyt
jelenleg meg semmi se keszult el portugaliaban
pl. a volt ukrajnai belugyminiszter is egyszeri melos egy epitkezesen kb. 130.000 escudo-ert
ua. egy szuletett portugalnak 500e escudo:(
Dismay,
Üdv újra itthon!
Szomorúan hallom (olvasom), hogy vacakolnak a repülőkkel. Ez általános, vagy csak adott légitársaságra vonatkozik?? Mi Sabena-Swissairrel megyünk brüsszeli átszállással. Hallottál erről valamit?
a visszaut kisse nightmare-re sikeredett
az air france torolte a 14.00-as jaratat
lisboabol kisse nyomor volt
a paris-budapest ut meg kinos volt
sehol kiierva a jarat
ha nem vagy gyanakvo lemaradsz
kisse eu-n kivuli parasztnak erezheted magad
a gepen meg negyedjarat volt...
ha minden igaz a hetvegen megszerkesztjuk parneremmel a naplot
Kétszer voltunk már úgy, hogy csak a repcsijegy volt meg oda-vissza. Semmi probléma nem akadt a szállással, ICEP által adott listából ill. a helyszinen sétálva találtunk elég olcsó panziókat (Portó, Aveiro, Lisszabon) kempingeket (Lagos). Ut. irodával is próbáltunk foglaltatni (Iberia), de ők csak 1-2 szállodát ismertek kb. 5x áron! Ha vkit érdekel talán megvan még a listám hol voltunk.
na most eppen sikerult 1.5 ora utan szerezni egz gepet itt caiscaisban
baromi meleg van vegre, csak este van baromi nagz szel...
a portugalok berezeltek mert 2005-ig kapnak csak eu tamogatast az egesz lisboa es caiscais szet van durva
a visor-os digitalis terkep bevalt, csak meg nem ismeri az oriente allomast stb.
az internetes bar/etterem guide-ok nem uptodate-ek
de kb. 10-12 helyet teszteltem, majd a reszletes beszamoloban a jovo het vegen...
tap-al ne gyertek ki mert epp most ment csodbe, kb. 1000-en szivnak a repteren
en is egz 5 csillagosban hevertem 1 napig parizsban, mert kesett az air france es nem volt hely a portu-i gepre
Mondjuk ma már lehet olyat csinálni, hogy az ember kinézi magának, hogy mit akar megnézni, meg, hogy mennyi pénze van, megjelöl néhány helyet, és akkor az utazási iroda lefoglalja a szállást. Azt persze nem tudom, hogy vajon mennyivel lehet olcsóbb, ha az ember saját magának intézi az ilyesmit, interneten.
Isten ments, hogy utazási irodával menjetek! Hát mire való az internet meg a telefon meg az útikönyvek? Sokkal olcsóbb, izgalmasabb és rugalmasabb, ha magának szervezi az ember. Ha valamit elcseszett, csak magát okolhatja és még jutalékot sem fizetett utána. A terven módosítani is könnyebb, ha meglátsz valamit útközben, ami megtetszett. Szóval csináld magad - ez a legjobb! :-))
