A feliratozás nem jelent meg. A lényeg röviden: 1. főzni való kukorica 2. zöldbab 3. saláta 4. A Rajnai törpe csak bokrosodik, már hatalmas, de a csövek nem nőnek. Van olyan velő, amin már nagyobbak. 5. fokhagyma 6. vöröshagyma 7. jövőre ezt duggatjuk 8. Nantes-i 9. korai cukorzöldség 10. félhosszú (van hosszú is, ami hosszú tenyészidejű, csak az hiányosan kelt, mint a bolti mag szokott, pedig az is saját gyártmányú mag) 11. Az elkésett krumpli még csak most kezd bimbósodni, az öreg szomszédé már javában virágzik, lassan újkrumplit eszik.
Nálunk lehet, hogy jót tett, hogy föléjük raktam azt a kis lyuggatott fóliasátrat, amit Ilnél láttam először. De elég sokáig nálunk is pont ugyanolyanok voltak, mint mikor kiültettem, pedig szép gyökerük volt, és nem is kornyadtak le kiültetés után.
Igen én csak ebből élek,közel 200 hektáron van szántóföldi növénytermesztésem, búza,árpa,és napraforgóm van vetve. Minden 1-es riasztáskor a gyomrom egyben van az idegtőlhttp://www.idokep.hu/?oldal=felhokep ezt az oldalt nézem mindíg, és látom a lakóhelyem szerint merre megy vagy jön a vihar.
igen olvaslak titeket, és már a múltkor is irni akartam amikor kérdezted, hogy esszük-e már illetve képeket is raktál fel. Igen esszük, bár eleinte el voltam keseredve mert nagyon nem akartak megindulni. Szerintem attól, hogy már márc. 8-án kiültettem őket, aztán itt Szadán nálunk még húsvétkor (márc 24) is volt hó. Szóval akkor sokkot kaphattak, nagyon nem tetszett az nekik, aztán csak nagy nehezen kupálódtak ki. De most itt a jó kis esős idő, és napról napra egyre több fejesedik be. Igen ez a fajta nem erős zöld, inkább világos zöld, egy picit sárgás is.
Jövőre majd egy kicsit később ültetem ki, inkább április elején, mint március elején, illetve a magokat is ritkássabban szórom majd mint idén.
Nem tudom. Rendeltem már 400 Ft-os könyvet, annak 800 volt a szállítás. De nekem egy oda- vissza út Bp-re majdnem 8000 Ft. Most meg 7 könyvön oszlik el a max 985 Ft.
Emlékeim szerint ebben a topicban mondta valaki, hogy nem szokta a paradicsomot hónaljazni, hanem a leveleket vagdalja vissza. Akkor sajnos nem mentettem el és most nem találom, pedig szeretném kipróbálni. Aki így szokta csinálni, kérem írja le hogy pontosan hogyan.
Én is ezért kattantam rá az online Antikváriumra, és jó néhány könyvet találtam, amirt egyszerűen nem bírtam ott hagyni.
Nem igazán akarom én kritizálni (meg hamuesőt sem akarok a fejemre:). Szerintem az biztos, hogy úttörő ötletek, de ennél mára már van modernebb, összefogottabb könyv. Persze az haladó, és értékelendő, ha valaki akkor összegyűjtötte a régi művelési módokat, mert bizony akkor, Németországban még ismerték a régi falusi kertek praktikáit.
Az utak kérdése: A régi, nagyobb kertemben nekem is csak egy fő útvonal volt, amit füvesítettem. Bóklászni meg eleget bóklásztam én is, a talaj is kötöt felénk is. A kötött talaj művelésére szerintem nem teljesen alkalmazható a csak takarással művelt felület A tömörödés miatt lazítani kell. Akár szerszámmal is. De így lehet egy tagban művelni. Mára a kis kertemben inkább burkoltam az utakat. Így a mai eső és jég után egyből tudtam menni:)
Szerintem sok ismeret van benne, de ez csak egy a sok könyv közül. Módszereket ismertet, de ha olvasol másokat is felismered, hogy bizony több témában hiányos, vagy egyszerűen nem jön be a módszer. Másokat is kell olvasni, és főleg azokat a vonatkozó szakirodalmat, amelyek az adott növények termesztésével foglakoznak. Nem csak a módszert, hanem a növényt is kell ismerni. De majd megbeszélhetjük.
Nekem sajnos erős visszatartó erő a pénztárca. Csak antikváriumba járok.
Belenézegettem a vonatkozó topicba. Mi az ami szerinted nem megvalósítható. Még a könyvet nem olvastam, talán majd akkor kérdezek konkrétan, ha elolvastam. (160 oldal nem szokott sokáig tartani:)
Elsőre az tűnik kérdésesenk, hogy az én agyagos kötött talajom mit szól hozzá, ha a sorok között bóklászom. Ráadásul mint kezdő kertész sokat mászkálok akertben és gyönyörködöm a pudvás retkekben és a kukacos hagymákban. :))
Nekem próbaként az Edina volt, és az is nagyon finom. Az üvegházas, és a kinti képeken is azok vannak. Kint nem is volt palántázva, egyelve sem, és szépen fejesedik. megtartom.
Matykóka! Remélem olvasol minket. Már két napja esszük a Kobakokat. Nagyon finom! Szép kis tömött, egyforma fejek lettek, szinte csak szíve van. Nem olyan ijesztő sötétzöld, mint az áruháziak. Most már én is mindenkinek csak ajánlani tudom, jobban ízlik, mint a Május Királya. Biztos, hogy jövőre is vetek.
Egyszer már fogtam pockot, teljesen véletlenül. Ástam ki a krumplit, végig minden sorban járat volt. Csak be kellett dugni a karomat a járatba, megmozgatni, és omlottak ki a krumplik. (Szerencsére jó termés volt, maradt elég.) Aztán egyszer csak ott volt a járatban a lakó. Megölni nem volt szívem, átküldtem a kerítésen túlra a patakpartra, ahogy a csigákat szoktam. Csak nem tudom, épségben ért-e földet.
Később vettünk riasztót, amit be kell csavarni a földbe, és elég erős, ronda hangot ad. Azóta egészben vannak a sárgarépáink, bár ez véletlen is lehet. A vakondokok teljesen megszokták a riasztót.
A vakond sem lehet, mert az ragadozó, űrge, meg hörcsög nem megy emberi lakóhelyre. A földikutya pedig olyan ritka, hogy csak néhány helyen található az országban. Annak a valószínűsége, hogy valakinek a kertjében földikutya tesz kárt, szinte a nullával egyenlő. Ráadásul sokak vélekedésével ellentétben a földikutya soha nem rágja el a gyümölcsfák (és más fáknak sem) a gyökerét, hogy az elszáradjon. Ez a kószapocok (Arvicola terrestris) jellemző viselkedése. Igaz, hogy növényevő állat és a gyökereket szereti, de sokkalta jobban kedveli a füves élőhelyeket, azok természetes növényzetével (mezei iringó, ökörfarkkóró, vadmurok, hosszú zsurló, fűfajok), mint a kiskerteket! Egykor valóban kártevőként tartották számon, azonban állománya olyannyira lecsökkent, hogy a földikutya kártételéről szóló híreknek ma már semmi realitása nincs! Annál is inkább nincs, mert utolsó állományai szigorúan védett területeken találhatóak, legtöbbjük távol esik a lakott területektől.
szert nem mondok/tudok, mert állítólag ez a dög is pénzbe kerül. Egyik agrároldal azt javasolja, hogy a járataiba csövön PB gázt engedjünk. (Tűztilalom!!!!!) Ez is csak elriasztja. A fenti link HSZ- ének betevőjével vedd fel a kapcsolatot, hogyan kapta el:))))
A segítségeteket szeretném kérni,hogy milyen állat harapja el a növényeimet.Kb 7-8 cm a lyuk átmérője.Próbáltam teleengedni vízzel de végtelen.Főleg a gumósokat szereti mint pl liliom,de a szomszédba a sárgarépát ette.Biztos hogy nem vakond,mert nincs túrás.Köszönöm előre is a segítséget!
Tarackok kivételével minden gazt is a komposztra teszünk. Sokszor nem érem el a kupac tetejét, főleg így szezon elején, mikor szedem ki a tél óta növő gazokat. Aztán elég jól összeesik.
Mi is betettük volna, de akkor három komposztládát kellett volna vennünk. Meg a szomszéd kertjéből elbitorolni pár négyzetmétert.... :-))))))))))
Az a baj, hogy nem is "vegytiszta" moha, hanem tele van gyomnövényekkel is. Ahogy a szellőztetőgép feltépte. Múlt nyáron iszonyatosan elszaporodott ez a fajta fűmoha (egyáltalán nem olyan, mint a tetőn, meg az északi fekvésű fatörzseken-köveken lévő bársonyos moha) a kertben, némelyik helyen 5-8 cm vastag is volt. Ahogy léptünk, mintha süppedős szőnyegen jártunk volna...
Én a cukkinikkel vagyok így, biztos meleg volt rájuk, míg rendesen gyökeret nem vernek, de már kiheverték. A kiültetésre váró uborkákat én szombaton vetettem el cserepekbe, üveg alatt vannak. Majd a borsó helyére mennek Perez F1-et szoktam vetni.
Ezt a tetős felvételeket kellene sűrűbben csinálni. Van egy kedvenc blogom, amit látogatok, ott van ilyen felvétel sorozat. Talán kb akkora az ő kertje is mint a tied. Nézzétek meg, biztos tetszeni fog: (meg sok ötlet van benne)
