A Virágoskertbe nagyon jó fotót tettek föl egy atkás Datura levélről. Egy nem túl erős fertőzés ilyen. Nekem is vannak fotóim az otthoni gépen, de abban a stádiumban már nem nagy kunszt felismerni, tele volt a növény hálókkal és fürtökben lógtak rajta az atkák. Szétdörzsölve az atka vöröses nyomot hagy, ha egy kövérebb példányt fogsz ki.
A levél színén is látszik, hogy valami nem stimmel, apró fakuló pontok-foltok lesznek rajta, a fonákon pici hálókban laknak az állatkák. A háló sokszor nem látszik, de ha pl. föld szóródik a levélfonákra, beleragad.
Il is igazat adhat nekem, ne nézzétek végig amíg minden elrohad a kertben a harmattól, nedvességtől, vagy bármi mástól. Ha dolgoztatok vele, védjétek is meg. Sírva is fakadnék, ha a pl a 200tő paradicsomom tönkre menne és nem tudnám feldolgozni. A gombás betegséget nagyon nehéz gyógyítani, de annál könnyebb megelőzni és könnyű is védekezni ellene, csak időben kell elkezdeni. Tényleg nem kerül nagy fáradtságba. De ha úgy érzed abba kerül akkor Ridomil. Az felszívódó és kontakt is.
A mészkénlé egyáltalán nem mérgező. Főleg a réz nem az. Nagyon jót tesz a fotoszintézis elősegítésében és a szövetképződésben.
Nem meggyőződéses bio-mániából, inkább lustaságból nem szoktam permetezni. Elég probléma nekem az az egy sor szőlőkordon, amin folyton van valami kórság. :-((((((
A paradicsom xantomonászos betegsége:
leveleken barna kerek foltok jelennek meg, melyek a levélnyeleken és a száron hosszúkásak. A bogyókon kerek, repedezett, kiemelkedô foltok találhatók.
A paradicsom alternáriás betegsége:
leveleken szürkésbarna foltok láthatók, melyek körkörösen zonáltak, környékükön a levéllemez sárgul, szárad. A bogyókon besüppedô sötétbarna foltok láthatók. A piros bogyón a folt rothad, a bogyó belsejében barnulnak a szövetek.
Az alternária fellépéséhez a paprikához hasonlóan a száraz, meleg időjárás és a rendszeres, bőséges reggeli harmatképződés kell.
A paradicsom fitoftórás betegsége:
leveleken szürkésbarna foltok jelennek meg, majd hervadnak, elszáradnak. A bogyókon nagy méretû barnás foltok láthatók, melyeken fehér sporangiumtartó gyep figyelhetô meg. A betegség rendkívül gyorsan teszi tönkre az állományokat.
A fertőzéshez pedig a mérsékelten meleg és csapadékos környezeti körülmények teremtenek kedvező feltételeket. Mindkét betegség ellen akkor kell megkezdeni a védekezést, ha a növények 10%-án megjelentek a tünetek
A paradicsomvész elleni védekezés. A fertőzés kialakulásának feltétele a 75% feletti relatív páratartalom, minimum 4 órás levélnedvesség és 10-25OC hőmérséklet, de a fertőzési folyamat 18-22OC-on a legintenzívebb. Ha a betegség számára tartósan kedvezőek a környezeti feltételek, rövid időn belül járvány alakulhat ki, ezért megelőző jelleggel védekezzünk ellene.
taormina, szerintem ez a kórság a fitoftóra. :-( Én eddig egyetlen évben próbáltam vmivel permetezni a paradicsomot (talán 1-2x), de pl. a San Marzano bokroknál ugyanúgy előjött ez a betegség. Úgyhogy nem permetezek. :-)))
Kérdés: miért dőlnek el mindig nálam a borsók?????? A hátsó szomszéd mindig fészekbe veti, nála állnak, mint Mariban a gyerek :-)))). A másik szomszéd úgy veti, mint én, sorba, nála is szépen áll. Mindenféle támrendszer nélkül. Nálam meg fekszik.... Talán túl sekélyre vetettem...????
Arzenál? egy egyszerű bordói levet, meg mészkénlét említettem. Amúgy kapható Réz-kénlé néven, valami ezer pénz 1 liter, ami ekkorka kertekben 2 évre elég, ha azzal permeteztek, akkor több esély van a termés megmaradására. (amúgy, csak halk megjegyzésem, hogy a biotermesztés nem azt jelenti, hogy semmivel sem permetezek. De ez nem neked szólt:)
A foltok: paradicsom alternáriás betegsége, és a másik a paradicsomvész, ami mindkettő gomba, és a részkészítménnyel megelőzhető, főleg esős, párás időben. A réz készítmény nem méreg. elvileg 3 nap a várakozási ideje étkezésre, de ha megmosod, azonnal ehető.
Igen, megelőzésre, előtte kell permetezni, mert pl. paradicsomvészre utólag nem sokat ér.
Üvegházban az a baj, hogy az uborka a párát szereti, 25-30 fokig én tövenként/nap egy vödör vizet adok nekik, ha efölé megy a hőmérséklet, akkor reggel, este kell a víz. Vízhiány esetén a termés deformálódik, fellép a lisztharmat betegség, ami szinte teljesen leszárítja a leveleket.
A tápozás elmaradása nem túl baj, mert te tudsz trágyázni. nekem azért kell pótolnom így a tápanyagot, mert nincs szervestrágyám, csak valamennyi koposzt. Ez önmagában nem baj, ha a talajból fel tudja venni. De a tápanyag felvételének egyik alappillére a víz, tehát bennt is kell locsolni.
Én is homokkal, perlittel keverem a palántaföldet tűzdelésig. Eddig a palántoknak tápanyagra nincs szüksége, mert a kicsi gyökerével nem tudná felszívni sem. Tűzdelni már vorágföldbe szoktam, de egynegyed arányban az is van homokkal, perlittel lazítva, áttúzdelés után kapnak egy kis hígított tápoldat, pici rézzel (az idén wuxal+bordóilé)
TAlajtakarásnál tényleg olyan vastagság kell, amin nem nő át a gyom. Ha a füvet előtte megszárítod, nem lesz annyira nyálkás az alja. (amúgy nem kell nézegetni:)))
Ha átnő a gyom, tegyél rá még valamit.
Retek ilyenkor már tényleg felmagzik. Ebben az időben vethető a fehér Jégcsap, a Jánonapi, Junius, juliusban a Müncheni sör, és a fekete retek. Dobd ki ami eddig van, mert nem lesz belőle semmi. (ezt már korábban is javasoltam) Májustól augusztus elejéig szakaszosan a cékla. Vethető juniusig a zöldbab, és még vethető a csemegekukorica is. vethető uborka, cukkini, de azokat én inkább palántának nevelem elő. Az a tapasztalatom még ezekkel, hogy a palántázozott cukkinik, és uborkák sokkal hamarabb hoznak virágokat, mint a helybevetettek. Míg a helybevetettek először lombra gyúrnak.
Salátákból még vethetők a tépősaláták (pl. Lollo Rosso), Jégsaláta, endívia saláta, Cikória saláta, Radiccio.
A locsolásról annyit, mert tudom, sok a gondod a vízzel. Néhány hordó, betárolt esővíz is sok tőre elég. Nekem most kb 1500 Liter edényem van, de ez hetekig kitart. Egy 10 literes locsolóval 16 tő palántát tudok meglocsolni. persze később, ha teremnek, akkor ez már nem elég ennyire, de a fejlődésük korai szakaszában sok mindenre elég, akár egy hordó víz is. (Bár esőben, amikor vödörrel hordom egyik hordóból, a másikba a vizet, kicsit idiótának tűnök, de mind meg nem fér a csatorna alá. próbálom közel tenni, meg slaggal odavezetni a vizet a kerti hordóba a kicsatorna kifolyó alá tett tölcsérrel:))
Köszi il! De ugye nem baj, ha egy kicsit több bodzát rakok bele?:-)
Én is leírom a saját fejlesztésű limonádénkat: egy kancsó vízbe 5-6 db bodzavirágot, néhány levél ( kb. fél marék) mentát és citromfüvet rakok, majd pár órát állni hagyom. Ezután leszűröm, mézzel és citromlével ízesítem, de nem túl erősre, hogy a bodza és menta íze érvényesülhessen. Behűtve nagyon jó!
kb 20 szép virág, 5 l vízben melegítve feloldott 2 kg cukor, 1 evőkanál citromsav, átnézett, leöblített virágokat a kihült cukros, citromsavas lébe tenni, lefedni, hűvösebb helyen 4-5 nap állás után leszűrni, üvegeket mi hűtőben tartjuk,ha sok van, akkor meg fagyasszuk, és decemberig van a fagyasztóban. De aki akarja tehet bele egy kis tartósítót, és akkor üvegben is eláll. Lehet az éréskor tenni pluszban néhány karika citromot is hozzá.
Ha már szóba került a bodza: nekünk a kertünkben rengeteg van, de eddig csak teának meg limonádéba szedtük. Most viszont szeretnék bodzaszörpöt is csinálni. Le tudnátok írni nekem a receptet? Ahogy kivettem a szavaitokból, többféle recept is létezik, nekem valami egyszerű de nagyszerű kéne:-))
Nálam tavaly az üvegházban az uborka és a padlizsán atkákkal lett tele. Az uborka elpusztult, a padlizsán a 40 fokos meleg után magához tért. Az üvegházban nyilván volt vagy 50 fok, a padlizsán jobban bírta, mint az atkák. Nézd meg a padlizsánpalánták levélfonákát, nálam már most lett rajtuk atka, ezért szabadba ültettem.
Nálam a talajtakarás egyértelműen bevált. Elég vastagon kell rakni, akkor nem nőnek ki a gyomok. Azt a pár szálat, ami itt-ott kinő, óvatosan ki lehet húzni.
A palánták Floracsa virágföldete kaptak. Abban elég tápanyag van, nem kell adni semmit, míg ki nem növik az edényt. Ha nem tudom őket időben kiültetni, gyakran adok híg Wuxalt. Naponta 5 liter vízhez 1 kávéskanállal.
A kertben eddig elég volt a marhatrágya vagy komposzt, szabadföli növényeknek nem szoktam műtrágyát adni.
Elég ijesztö ez a vegyszerarzenál, amit fölvonultattok. Én még semmivel se permeteztem. baj lesz ebböl? Alapjában véve nem is szoktam zöldségeket permetezni. Nyilván ennek következtében majd a teljes paradicsomtermést el is vitte valami titokzatos kór: a bogyók alján keletkezett valami nagy barna folt, ami késöbb beszáradt ugyan, de emiatt nagyon aprók es élvezhetetlenek lettek. Ki ismeri? de ez csak tavaly elöször fordult elö. Alapjában véve permetezünk akkor is, ha nem látszik semmilyen kóros elváltozás? Profilaktikusan? Az üvegházban is nagy bajok voltak az uborkával, padlizsánnal, paprikával tavaly. A leveleiken ilyen sárgás mintájú elszínezödés keletkezett, némelyik deformálódott is, de föleg a fejlödésben maradtak annyira vissza, hogy padlizsán és uborka egyáltalán nem, parika meg csak októberben termett. Minthogy azonban nem sikerült a kórt azonosítani, nem nagyon permeteztem. Én csalánhoz itt nem tudok hozzájutni, még a suzénához is nehéz.. Tápozni se nagyon szoktam; összel gomba-vagy marhatrágyázok ásáskor, aztán tavasszal egy adag mütrágya, ültetéskor meg a tövekhez komposzt, aztán annyi. Biztos ez is kevés. Különösen a palántáim fejlödnek nagyon-nagyon lassan. Talán, mert homokkal keverem a földjüket, hogy laza legyen, aztán már kiültetésig nem is kapnak semmit. Ez biztos nem jo így...
Más: a talajtakarással kapcsolatos vegyes tapasztalataimat szeretném megosztani veletek. Kétségkívül áldásos hatása mellett több árnyoldalat is fölfedeztem. a növények ugyan gyönyörüek, nagyok, a tavalyi sokkoló év után, amikor sehogy se tudtam elég nedvességhez juttatni öket, de kérdés, hogy ez nem egyszerüen attól van-e, hogy ezúttal elég esöt kaptak. A nedvességet tartja tehát, a talajt is porhanyósítja, de most, hogy elöször komolyan utánanéztem, azt látom, hogy alul kellemes nyálkás-rothadó közeget képez a növények alsó leveleivel, az eper pl. könnyebben rohad. azután a gyomok eltávolítása is nagyon nehézkes. Már a különválogatásuk is nehéz, ha meg megpróbálom kihúzni, akkor ugye föltépem az egész szalmát, keveredik gyom, haszonnövény-szalma össze-vissza. kapálni meg persze nem lehet.
szomorú tapasztalatot szereztem ismét a retekkel. óriási növények lettek, majdnem embermagas, nagy répaformájú- és-nagyságú karógyökerekkel, amelyek azonban ehetetlenül fásnak bizonyultak, több mázsa került hasznavehetetlenül komposztra. a rucola fölmagzott, megpróbáltam csak lenyírni, de ehetetlen keserü-erös ízüek a visszamaradt levelek; ki fogom dobni. De mit vessek az egész üresen maradt helyre? Vettem 185 ft-ért (!) Jánosnapi retket egy kertészetben, úgy< emléxem azt mondtátok, azt még lehet. van még salátaféle, amit lehet? Céklát is úgy emlékszem Il említette. Kukorica mehet még ilyenkor? Azt látom, hogy minden sokkal lassabban megy, mint másoknál. A rajnait pl. emléxem, hogy sokkal elöbb vetettem, mint il, nálam mégse jó még. Szörnyen össze-vissza dült, elfeküdt , a gyom teljesen fölvetette, de azért szépen termett. Bokorbab megy a helyére, ha nem túl késö már annak is.
jaj nagyon köszönöm! Végre egy rövid, lényegre törő összefoglalás a teendőkről. Már gondolkodtam egy kis kerti napló írásán, de most végleg eldőlt, hogy elkezdem. Ezzel a bejegyzéssel indítok.
Nincs bevált szerem, amit éppen venni akarok. Tavaly valami guanós virágtápoldat volt, az idén Wuxalt vettem. Nagyon sok eltérés úgysincs közöttük, és túl sűrűn nem alkalmazom, csak kiegészítő kezelésre.
A rezes permetezés elsősorban időjárás függő, csapadékos időben rendszeresebben, ha meleg, száraz idő van, akkor nem nagyon.
Igazából nem lehet a Bordói levet vegyszernek nevezni. A rézgálic, és mész oldata alkotja a Bordói levet, amelyet Franciaország szőklővidékein használtak először gomba ellen. Az elkészítése nem túl egyszerű, ismeretet kíván, ezért mára készen összeállítva, lé, vagy por alakban hozzák forgalomba. A biotermesztésben engedélyezett szer. Kontakt hatású, nem szívódik fel.
Az állandójellegű megelőzésre a beáztatott növényi levek hígított kipermetezése szolgál, amiben csalánlé, céklalevél a nitrogént szolgáltatja, a vöröshagyma, fokhagyma gombaölő hatást fejt ki. Kiszoktam egészíteni, kenőszappan, vagy káliszappan oldatával levéltetvek ellen. Ha van tejes víz, savó, azt kis kézi permetezővel szoktam elsősorban az üvegházban az uborkára, paradicsomra kiszórni, gombák ellen. A réz peronoszpóra, paradicsom, burgonyavész ellen alkalmazható főleg, lisztharmat ellen kén készítmény kell. A réz 20 fok felett perzselő hatású lehet.
Neked is Nóra! (most krumplivadászatba kezdek) :))
Il! Van valami bevált szer amit levéltrágyaként használsz?
Biztos alapkérdés, de a én életemben nem permeteztem: a bordóilé az erős vegyszer? azt láttam leírásban, hogy mire ad védelmet, de nem nagyon szeretek vegyszerezni, csak a legszükségesebb mértékben. Végig egész nyáron10-14 naponta permetezel? Én tavaly csak növénytársítással védekeztem, de tudom, hogy ez egy "rossz" nyáron édeskevés.
Kösz! Ismerem őket, tőlük lehet kis tételben Novodort rendelni a krumplibogarak ellen. Gyorsan ki is postázzák. Telefonon beszéltem velük az atkáimról. Szabadföldi növényekre való ragadozókat árulnak, ők ajánlották a szentesi céget az üvegháziakra. Akiktől tényleg lehet venni ragadozó atkákat. Lassan aktuális is lesz, már kezdem kiüríteni az üvegházat. Gondoltam, alaposan fölmosom az agroszövetet, beviszek némi trágyát, és hét végén beültetem az uborkákat. A másik oldalra a szabadba kiültett padlizsánok helyett meg vetek helybe bazsalikomot. A palánták szokás szerint nyamvadtak, az üvegházba helybe vetve viszont tavaly nagyon szép lett az a pár tő.
Nem akarom otthon kiverni a biztosítékot. A biokert fórumon is ajánlottak egyet és már azt is üldözöm, ráadásul ez is jól néz ki. Egy időre ellövöm a könyvre szánt pénzem. :(
Régen volt egy olyan egyezségünk a feleségemmel, hogy minden hónapban 3e forintot könyvre költünk. (többet nem) ez akkor antikváriumban 5-6 átlagos könyvet jelentett. Amióta a gyerekek megvannak sajnos ezt a hagyományt nem folytatjuk. :(
Húha, én még semmit nem permeteztem, pedig a paradicsomok már ki vannak ültetve. De ha egy darabig nem lesz több eső, talén még nem lesz bajuk. Most délután még szépek voltak. Azért egy megelőző rezes permetezés tényleg nem ártana. Mi Cuproxátot használunk.
Pannónia. Csak elég új fajta, most még nehéz beszerezni. Tavaly a Farmerexpón a burgonyás szakmai napon pont arról volt egy előadás, hogy hogy lehet ugyanarról a területről két krumplitermést betakarítani. A Pannóniával csinálták. Tavalyelőtt szereztünk apósoméknak, idén az előző évit vetették újra. Ezt érdemes, mert jól ellenáll a vírusfertőzésnek. Amellett bőtermő és nagyon jóízű. Idén már nem tudunk szerezni, de ha lesz valami burgonyás rendezvény, megérdeklődjük, jövőre honnan kell venni.
Műtrágyát nem használok sem a palántáknál, sem kiültetéskor. Levéltrágyát akkor szoktam használni, amikor kiültetem a palántákat, virágzáskor, terméskötödéskor. Gombaölőként én csak a bordóilét használom, ezt átlagosan 10 naponta, két hetente, az időjárástól függően, kiültetés után, és előtte egy héttel. A bordóilét mindíg az általam használt növényi ázalékokhoz keverem permetezéskor. Elvileg lehetséges, csak ahoz vagy tudni kellene, hogy lesz-e elég csapadék, vagy locsolási lehetőség. Mindenképpen fajtafüggő, mert nem mindegy, milyet ültetsz.Hallottam, hogy sok helyen az aratás utáni tarlóba még vetettek krumplit, de ezt már tárolásra nem nagyon lehetett használni. Én ilyen fajtákat nem ismerek, talán mások javasolnak valamit.
Te használsz a magvetés-palántázás, vagy a már kiültetett zöldségeknél, valamilyen műtrágyát? Illetve esetleg megelőzően permetezel valamivel, pl gombaölő, vagy csak ha látszik valami?
üdv
Ha most találtam (ajánlottak fel)egy területet ahol rakhatnék krumplit az nagyon későn van? Napos, de nem öntözött terület.
Én is kérdeznék bodzáról. Azt olvasom mindenhol, hogy nem szabad hagyni, hogy megbarnuljon a virág, mivel ilyen vacak az idő, nekem bizony sok megbarnult. Ez veszített a beltartalmából is, vagy csak a meghelenése nem olyan szűzies? :) Az illata ugyan olyan finom.
Receptje válogatja. A feleségem tavaly több félét is csinált, volt amelyiket hűtőbe, volt amelyiket a kamrába tette. Idén még csak teának szárítottam, de ebben az esős időben nem szárad, úgyhogy a következő adagból szörp lesz. :)
