Hú, ez a hátravetett "is" is mennyire bántja a fülemet is.
Még ha így is kell(ene) mondani is, akkor is olyan igehalmozásnak érzem. Pedig az "is" nem is ige. De a feltételes mód miatt nekem torlódónak hat, mint az előző mondatban is. Álljon benne bárhol is "is".
U.i: Mindenki rosszul tudja! Helyesen ugyanis: megbocsált. ;-D
Álltam ma egy elromlott ajtó előtt, nem nyílt a mágneszár, mire voltam kedves azt mondani a mellettem állónak: "De akár sikerülhetett volna is". És akkor úgy éreztem magam, mint aki az Úri társalgás, egyszerű, hétköznapi párbeszédekkel 1902-es kiadásából lépett ki.
"Várhatóan a magyar Btk.-ba 2013-ba kerül be a szabályozás, de ennek ellenére a római statútum értelmében a jog hazánkra is vonatkozik."
Ezek szerint 2012 óta nem vizsgálták felül a szócikket, és (mint említetted) a 2012. évi C. tv. ténylegesen beemelte a magyar jogrendszerbe - de csak 2013-ban:
"Hatálybalépés
463. § E törvény 2013. július 1-jén lép hatályba."
Ugyanakkor a Wikipédia az "Emberiség elleni bűncselekmények" szócikkében kiemeli:
"Az emberiesség elleni bűntettek tehát az emberiség elleni bűntettek részhalmazát képezik."
Na, ez a "kettősség" kavart meg engem, ami miatt megkérdőjeleztem az "emberiesség elleni" szófordulatot, de most már tudom, hogy létező.
Ezért szeretek idejárni a kávézóba, mert sok hasznos információt felszed az ember. Akár akaratlanul is... ;-)
Ezért szoktam mindenkit óvni attól, hogy a Wikipédia magyar szövegét referenciaként kezelje. A beidézett szócikk szerint az emberiesség elleni bűntett (sic!) "Habár a jelenlegi (2012) magyar Btk.-ban nem szerepel önálló tényállásként, az emberiesség elleni bűntettről az 1947. évi XVIII. törvény is említést tesz. Mivel a statútumot Magyarország is elfogadta így a Btk szabályozás hiánya ellenére hazánkban is érvényes."
Nomost, a 2012. évi Btk (2012. évi C. tv.) teljes XIII. fejezete az emberiesség elleni bűncselekményről szól, és a tényállások leírása szinte szó szerint megegyezik a Római statútum 6. és 7. cikkében leírtakkal, annyi különbséggel, hogy a magyar Btk a népirtás és az emberiesség elleni bűncselekmények mellett az apartheidet is külön tényállássá emeli a 144. §-ban.
Amúgy jó volt ez a szócikk, mert elolvastam mégegyszer a párizsi béke szövegét, és abban valóban "emberiség ellen elkövetett bűn" szövegrész szerepel. (1947. évi XVIII. tc. 6. cikk 1.a))
Szóval Johnny bácsinak is (részben) igaza van, hogy az emberiség ellen elkövetett bűn kifejezés is előfordul a magyar jogban.
Mostanában egyre többször olvasok olyan címeket, szövegeket, ahol a mondatból kispórolják a ", hogy" (majd megmondod szakszerűen) részt. Meg hasonlók. Sokszor ott tartottam, hogy beidézem ide, puffogások kíséretében.
De én meg azt mondom, hogy rossz a példamondat, mert nem valós. Mivel - érzésem szerint - ilyet magyar anyanyelvű nem mond megengedő értelemben, ezért szembeállítani sem lehet azzal. (És őszintén szólva én kételkedem abban, hogy Nádasdy ilyet mondott vagy írt volna.)
Épp erről beszélek, hogy ennek is van értelme, vagyis önmagában helyes. :) Ilyenkor azt mondom, hogy mást mond, mint amit akar. Ez a laikus nézőpont. Nyelvészeti aspektusból nézve:
"megengedő értelemben nem helyes"
Ez a "nem helyes" kitétel zavaró lehet, ha nem illeszkedünk be előre a a nyelvészeti metódusokba. vagy hogy mondjam...
Nem helytelen. Inkább egyre jobban kikopik a közbeszédből. Legalábbis így értettem a vizest, és az azóta olvasott szakanyagot. Újfent megjegyzem, hogy nem tudom a nyelvi szabályokat, csak a fülemre és a szöveg értelmére hagyatkozom. Árnyalatnyi különbségek tömege van, amik nem is mindig árnyalatnyi jelentéskülönbséget takarnak. Itt egy újabb példa, Nádasdy alapján újrafogalmazva: "3. ún. megengedő „is"
„Elmegyek, ha cigánygyerekek potyognak is az égből!" Vagy: „Elmegyek, ha cigánygyerekek is potyognak az égből!" Vajon mindkét változat helyes?
Nem. Ez az „is" az ún. megengedő is, melynek szintén kötött helye van, mégpedig szintén az állítmány, méghozzá az összetett állítmány után kell szerepelnie. „Még ha meg is tehetném…" helyett tehát a „Még ha megtehetném is…" a szabályos. Mindennapi érintkezésinkben, a közbeszédben olyannyira elterjedt a szabálytalan változat, hogy már-már kénytelenek vagyunk elfogadni helyesnek, én magam is egyre ritkábban javítom a szövegkönyvekben, mert már előttem is akadémikus szőrszálhasogatásnak tűnik, ám a megengedő is kötöttségének helyességét könnyedén beláthatjuk Nádasdy Ádám példamondata alapján, amely ragyogóan rávilágít a megengedő is jelentés-megkülönböztető szerepére. Mást jelent ugyanis, ha azt mondom: „Ha a falak is vizesek, megvesszük a lakást!", és megint mást, ha ezt: „Ha a falak vizesek is, megvesszük a lakást!"."
Megtévesztő viszont azt állítani, hogy nem helyes egyik vagy másik, hanem mást jelent. Persze szerintem. Vizes azt írja lentebb, hogy ő próbálja szabályosan, a helyére tenni az "is"-t, de időnként vitába kell szállnia azokkal is, akik amúgy megfelelően/kiválóan használják a nyelvet. Ha rosszul értettem, akkor majd tiltakozik, és jól megvitatjuk.
Egyáltalán nem helytelen, sőt. Viszont a mondaton belüli helye változik: a régi irodalmi norma szerint igekötős igéknek mindig a vége után következik (...ha elmondhatnám is...), míg a mai használatban az igekötő és az ige közé ékelődik (...ha el is mondhatnám...).
Sem nevét, sem a szabályt nem tudtam, csak használtam. Itt találtam hivatalos leírást :
"Két különbözô dolgot mutattam be: egyrészt az is szócska használatát, másrészt a ,,megengedô'' mondatokat. Van azonban egy olyan eset, amikor a kettô ötvözôdik: Ha Mátrai veri is a nagynénjét, évek óta ô tartja el az öregasszonyt. Ez is megengedô szerkezet, hiszen úgy is mondhatnánk: Noha Mátrai veri..., mégis évek óta... Két olyan állításom van, melyek látszólag ellentmondanak (veri, mégis eltartja), s az elsôt megengedem a másik ellenében. A megengedésnek a magyarban az egyik eszköze a ha...is szerkesztés: Ha hideg is a víz, az emberek (azért) fürdenek. Ha pap is volt, (mégis) katonaként védte a templomba menekült embereket (= Jóllehet pap volt...). Ha zajos is a lakás, mi szeretjük (= Bár zajos..., mi mégis... -- Vigyázat! Ez nem feltételes mondat, mint amilyen az volna, hogy Ha zajos is a lakás, meg drága is, akkor nem vesszük meg: ez utóbbiban rendes kapcsolatos is-ek vannak, amiket fent már elintéztünk.)
Az utóbbi néhány példában, a ha...is szerkezetben az is szócska megengedô használatát látjuk. Ennek más az értelme, mind a kapcsolatos is-nek, hiszen itt nincs ,,és, továbbá'' jelentése. Vagyis a magyarban kétféle is van: létezik egy kapcsolatos is és egy megengedô is. Mindkettôrôl -- a fentiek alapján -- úgy láttuk, hogy ugyanott áll a mondatban, a leghangsúlyosabb szó után. A kétféle is között csak értelmi különbséget találtunk, viselkedésit nem. A mai természetes nyelvhasználat ehhez tartja magát, s az is szócskát -- akát kapcsolatos, akár megengedô -- egyformán használja: Megsózták és megborsozták. Ha meg is ették, váljék egészségükre (kapcsolatos); Ha meg is ették, nem ízlett nekik (megengedô). Ha pap is volt, hát változatos élete lehetett (kapcsolatos); Ha pap is volt, katonaként védte... (megengedô)."
