Ez a rovat az Írástörténeti Kutatóintézet baráti körének a szélesebb nyilvánosság felé történő megnyitása kíván lenni. Be akarunk számolni az itt végzett munkáról, meg akarunk vitatni nyitott kérdéseket az előrelépés érdekében.
A székely rovásírás eredetét kutatva ugyanis sok új felismerésre jutottunk a kutatótársakkal, amelyeket érdemes megbeszélni. Azt is tapasztaltuk, hogy nagyon sok segítséget kaphatunk a nyilvánosságtól.
Így jutottunk például egy hun tárgyhoz, amelyiken székely betűs, magyar nyelvű rovásfelirat van. Így kaptuk a most bemutatandó honfoglaláskori keresztet is, amelyiken szintén van egy magyar nyelvű rovásfelirat. Az akadémikus "tudomány" mindezekről még - tudtunkkal - semmit sem tud, vagy nem foglalkozik vele.
Így találtunk egymásra és újabb segítőtársakra is, akik fordításokkal, nyomdai előkészítéssel és millió más módon segítettek nekünk, meg a tudományos kutatásnak. Illik valamit közreadni ezekből az eredményekből és érdemes a nyilvánosságnak ezt a formáját is kihasználni a továbblépés érdekében.
A rovat címében megfogalmazott állítást is megvitathatjuk (a google-ba beütött "Az Éden írása" keresőszövegre megjelenik a tanulmány), de van ezer más írástörténeti tárgyú megbeszélnivalónk is.
A rovatot rovó nyitja, de ezen a fedőnéven több munkatársunk is közreadhatja a véleményét.
nem is biztos, hogy a modira kell haragudjál. szerintem járnak itt olyanok, akik szállítják neki az ötleteket.
ha nem lennének férgek, mitől lenne porhanyós és termőképes a szántó földje? szóval a férgek hasznosak, esetenként még akár szépek is lehetnek. képzeld csak el, amikor egy féregfiú megpillant egy féregkislányt!
A cenzor egy hónapra eltiltott, nem is nagyon indokolta meg, hogy miért (férgezést emlegetett?). Nem emlékszem semmi szörnyű bűnömre. Hacsak arra nem, hogy felvilágosítottam, amikor utolsó figyelmeztetésben részesített (a politizálás tilos voltáról), hogy a politika és a történelem elválaszthatatlan egymástól (és ez nem az én hibám) - ezért acsarkodik annyit a nagyérdemű ebben a rovatban is.
Cenzorkánk nem szeretheti, ha visszabeszélnek neki. Azt hiheti, hogy ha hatalmat kapott, akkor már az elméleti kérdésekben is ő az atyaisten. "Pláne egy rovó ne villogjon egy ballib terepen, mert odacsapunk." Esze talán nem sok van szegénynek, de hát mit várhat manapság az ember egy ballib cenzortól.
S a kettős mérce nagyobb dicsőségére a saját elvtársai nyugodtan pofázhatnak. Mocskolódniuk lehet, azt nem tíltja a cenzúra. De ez legyen nekik a legnagyobb örömük (az édesanyjuknak okozotton kívül).
".... A kelet-európai nyelveket azért neveztem a fejezet elején fonetikusnak, mert a kelet-európai szemlélet úgy teszi föl a kérdést: „hogy kell ejteni ezt a betűt?” – a nyugati pedig úgy: „hogy kell ejteni ezt a szót?” Nyugaton a betűk hatással vannak egymás ejtésére, sokszor nemcsak a szomszédokéra, hanem távolabbiakéra is (például az angol „lit” ejtése lit, a „lite” viszont lájt) – Keleten ez kevésbé fordul elő. Megesik azért itt is, például a szlovákban, amelyben ugyanúgy megvannak a ď, ň és ? betűk, mint a csehben, de csak mély magánhangzó előtt és szó végén használja őket, a magas magánhangzók lágyítanak, akár az oroszban. Hasonló történik a lengyelben is. De Keleten ez ritka, s csak nagyon szabályozott formában fordulhat elő....."
A kiemelt rész alapján hogyan lehetne egyáltalán egységes HANGVÁLTOZÁSI EGYEN-TÖRVÉNYEK szerint vizsgálni a nyelveket ???
A latin írás nemcsak azért ezerarcú, mert minden nyelvhez alkalmazkodni tud: azért is, mert minden nyelvben más és más. Alább látható, hogyan írják ugyanazt a hangot különféle európai nyelvek: mindegyik másképpen, pedig a hang azonos.
A listát, bár csak mutatvány, óvatosan kell olvasni: a gaelben a „si” nem mindig jelent s hangot, többnyire az i-t is ki kell mondani. Az indonézben ugyanez a „si” csak magánhangzó előtt jelent s-t, mássalhangzó előtt az ejtése szi. Hasonlóképpen az olaszban a „sci” mássalhangzó előtt si, magánhangzó előtt s. Ugyanez a helyzet a „ci” betűkapcsolattal mindkét feltüntetett nyelvben. A svéd „kö” pedig azt jelenti, hogy az ö betű előtt a k-t cs-nek kell ejteni, de az ö is hangzik ám! Tehát: a magyarban az s hangot „s” betű jelöli, a franciában „ch”, ami a spanyolban a cs hang jele, ezt a hangot a magyarban „cs” jelzi, amit egy német úgy olvasna, hogy ksz, de ezt ő inkább „x” betűvel írná le, amit viszont egy mexikói torokhangú h-ként értelmezne, ezt a hangot viszont a német úgy írja le, hogy „ch”, ami a szlovákban közönséges h-t jelent, ezt az angol úgy írja le, hogy „h”, ami viszont a portugálban néma betű... És ennek adnak egyetlen közös nevet: latin írás-„rendszer”?! Hát hol itt a rendszer?
Nem lehet, hogy az angol szavak mai kiejtése azért tér el, mert a kiejtés időközben megváltozott? Én ezzel nem foglalkoztam, de az angolok elég kevert nemzet s a keveredés hangzásbeli változásokkal járhatott. Hátha a leírás, legalább egyes esetekben, az eredetibb kiejtésnek jobban megfelel?
Ami pedig az 500 évet illet, nézz már fel a rovat nevére, légyszi!
S Werbőczy hogy kerül az asztalra? Miért pont ő? Mert a törökök megszállta Budán a magyar közösség egyik vezetőjeként tiszteletre méltó tevékenységet folytatott?
Sajna írástörténeti tevékenységet nem - ezért minden rokonszenvem ellenére őt nem tekintem fontos forrásomnak.
Én nem érzem magamat sumérosnak. Te meg feltehetően nem is tudnád meghatározni, mit kell suméros alatt érteni. De ha most mégis meghatároznád, rám nem fog illeni.
Az Írástörténeti Kutatóintézetnek három tagú kuratóriuma és néhány száz fős baráti köre van. A kiadott könyveinket több szerző jegyzi. Az előadássorozatunkban vagy 50 előadó tartott előadást.
Mitől lenne ez egyszemélyes?
A cenzoroknak köszönhetően még a nicknevünkből is kettő van.
(p)rovó: Valóban, már elmondtad egy csomószor s ugyanannyiszor válaszoltam is rá, hogy ez nem érdekes. De rólad az érvek nyom nélkül leperegnek - mert téged csak a gyűlölet vezérel.
Mi Japánnak mondjuk azt, amit az amerikaiak (ha jól tudom) Dzsápán-nak ejtenek. De ettől még ugyanarról az országról van szó. Neked nem jutott az eszedbe ez a példa? S hogy ez azt is jelentheti, hogy Jima és Dzsima is ugyanaz a személy? Az egyetlen hangnyi eltérés ellenére?
Egyébként az lenne a különös, ha 50 000 év alatt a név nem változott volna meg a világban szétszóródott leszármazottak ajkán az isten neve. A finnek például jumalá-nak mondják az istent. Ebbe miért nem kötsz bele? Itt is van eltérés?
S az nem gondolkodtat el, hogy mi lehet a magyarázata az egyezéseknek (a négyből három egyezik)? Ha a kota és a ház gond nélkül azonosítható egymással, pedig egyetlen hangja sem azonos, akkor a Jima-Dzsima esetében miért lovagolsz egyetlen hang eltérésén? A kettős mércéd miatt?
Azaz ne reménykedj, nem dőlt meg semmi!
Még a te hiteled sem, mert neked olyanod sohasem volt.
Az amerikai indiánok egyik csoportját yuma-indiánoknak hívják (Simon Pétertől származó adat).
Hogy esetükben mi volt a csoportképző faktor, azt nem tudom, talán nyelvi jellegzetességekről van szó. Van indiánlakta területen egy Yuma nevű város is - talán ugyanott, ahol te is találtad ezt a megyét. Nyilván ez egy olyan indián megye és város, amelyet a yuma indiánok laknak. Ők feltehetően az istenükről (uralkodójukról, hősükről, ősapjukról) lettek elnevezve - de ezt jó lenne ellenőrízni.
1) Igen: a hangutánzó szavak csak "SZINTE MINDIG" . A "SZIN-TE" mit is jelent ? ( talán LÁT-SZATRA ??? SZÍNLELVE ?????? MEGTÉVESZTŐEN ????)
2) Önkényesség : ugyanannyi , mint a hangváltozásos hozzáállásnál
3) melyik kornak az angol kiejtése ? (erről a végén részletesebben)
4) Szóval a hangutánzók mind nyelvújítás utániak ????
5) Szerinted melyik szavak a régebbiek : azok, amelyekben több az absztraktív / elvonatkoztatott jelentés, vagy azok, amikben a jelentés egyértelműsít és HANGBAN / KÉPBEN / KÉPZELETBEN egyértelműen megfogható ????
A 3)-hoz visszatérve:
A "HIÉNC" német eredetiben "HIENZ" vagy "HIANZ" , néha "HEINZ" elnevezés alatt a déli BURGENLANDI ŐSI ( Kr. u. 700-tól) NÉMET lakosságot értjük. A Magyarország résézre elveszett, német nyelvű egykori Vas megyei törzs neve feltételezhetően a németújvári grófok gyakori "HEINRICH", illetve "HEINZ" keresztnevéből jön, alattvalóikat egyszerűen csúfolóan nevezték hirhedt uraik nevével. A Vas megyei szlovént ugyanígy nevezik ősi nevén "VEND"-nek, bár nem annyire negatív töltettel, mint az előbbit. A vasi magyar és az 1921 előtti szintén német "HIÉNC" nyelvjárás közötti hasonlóság néhány példája:az inkább "A" felé hangzó vasi "E" (pl: "FOLFaELaE") a burgenlandi "WAIN" a "WEIN" helyett, vagy "G'SCHAIT" a "GESCHEIT" helyett, a magánhangzók kettőzése, ill. toldása 'QUIT" a "GUT" helyett, "WAO" a "WO" helyett, vasiasan pedig "JOÚ" a "JÓ" helyett és "UÓRA" az "ARRA" helyett ....stb.....
A nyelvi határokon az egymás holdudvarában élő nyelvjárások akár egy évszázad alatt is képesek magukba olvasztani a szomszédos nyelv domináns hangzóit, így megnehezítve az "ÍROTT" nyelv VISSZAOLVASOTT KIEJTÉSÉT.... Mint tudjuk, az ilyen számtalan esetben okozhat ugyanazon nyelven belül érthetőségi gondokat (lásd éppen az angol) , ami egy idő után fölveti az egységesítés kényszerét. Ebben az esetben pedig jobbára az éppen domináns nyelvjárás válik ( vagy választják) köznyelvvé.... Tehát amikor "önkényességről" beszélünk, azt én jelen esetben úgy értelmezem, hogy az "L" hiányosítási TENDENCIA adott, de még nem ismerjük ennek kialakulási folyamatát. ( Újfent említhetném Krantz-ot, aki Európa területét egy nagy ősi nyelvvel fedi le: az ősi BRITektől a Fekete-tengerig bezáróan. És mint ismert, a Britek római megszállása nem igazán sikeredett, ellenben az őket követő ANGOL és SZÁSZ folyamatos betelepülés ez utóbbiak térhódítását és erőfölényét tette lehetővé. Ugyanígy ( akár analóg a magyar honfoglalás körüli kérdésfelvetésekkel) a britek asszimilációja kétségtelen, ellenben nyelvükből (mint az európai ősnyelv legnyugatibb ága) rengeteg szó átment az angol-szász nyelvbe, a szavakra gyakorolt módosulásokkal. Vagyis ebben az esetben a betelepülők nyelve lett domináns, de a beolvadó őslakosság a maga ismert szavaival is betársult...
(LÁsd akár az emigrált magyarok HUNGLISH nyelvezetét....)
Véleményem szerint ez elég mesterségesen kreált hasonlítás.
A következőkkel van gondom:
nem látom, hogy a nyelvtörvények szerint megfelel-e , hogy pl. az angol szavakból elhagyjuk csak úgy az L-hangot.
A második harmadik oszlop váltás a legneccesebb, mert a harmadik, és negyedik oszlop között, így már könnyű hasonlóságot találni, főleg mert a harmadik oszlopban magyarosítottuk az angol szavakat.
És még egy megjegyzés:
A 33 szó nagy része hangutánzó, vagy hangutánzó elemeket tartalmaz. (pl. csatt, csobogó, szürcsül stb.), és továbbiak visszavezethetőek hangutánzó, vagy hangfestő szavakra (pl.: buborék, fecseg, csapás stb.).
Ha a világ két táján veszünk két tök idegen nyelvet, akkor azonos hangokkal járó folyamatok esetén hasonló szavakat fognak alkotni.
Qedrák!
Teljesen egyetértek veled.
Két nyelv között a hangutánzó szavak szinte mindig hasonlóak.
A mellékelt lista DIREKTre 1.) önkényesen kihagyja az "L" hangot 2.) nem veszi figyelembe az angol szó kiejtését 3.) nyelvújitás utáni magyar szavakkal hasonlitgat 4.) az angol szavak magyar jelentéstartományának széleiről ( 3., 4. stb szótári jelentésalak) válogat..........
A genetika és az írástörténet által diktált iram felvételére képtelenek; az új kérdésekre választ adni képtelenek; csak a saját, kétszáz éves korlátaik között képesek totyogni
Milyen genetikai és IRÁSTÖRTÉNETI erdmények.... már megbocsáss...
A Te "egyszemélyes kutatóintézeted" eredményeire? :)
Ti, sumérosok meg a saját 500 éves, Werbőczytől eredő korlátaitok között vergődtök....
Szerinted az 5. századi angolszászok körében az írástudók aránya mennyi lehetett? Gondolod látták leírva, hogy climb, és erre azt mondták, hogy na, ez nálunk a hangtörvények alapján klájmb-nak ejtendő. Aki nem így ejti, azt kibelezzük.
A tulajdonnevek egészen más kategória, mint egy nyelv alapszókészlete. Nyilván idegen nevek esetén nagy arányban a leírt alakkal találkoztak először. Az Ivan akkor terjedt el, amikor az i különböző ejtéseire megvoltak a szabályok, a te felsorolásodban viszont egy rakás láthatóan germán eredetű szó van, amely évszázadokkal, esetleg évezredekkel korábban került abba a nyelvbe, amely később az angol lett.
Köszönöm, hogy érdemi kérdéshez szóltál hozzá új adatokkal. Így érdemes folytatni.
A jégkorszak kb 50 000 évvel ezelőtt kezdődött és kb 9000 éve ért véget. Megbocsátható, ha a népek emlékezete "hóözön"-ként emlékszik rá és persze a korábbi szakaszaira kevésbbé. A lényeg az, hogy Jima a "hóözön" előtti korszak uralkodója volt. Akik a Himalájába, vagy hova menekültek, azok az ő egykori birodalmának csak a túlélői voltak. Maga a birodalom korábban és máshol létezett.
Itt némi joggal gondolunk az interglaciálisra, amely kb 100 - 50 ezer évvel ezelőtt volt. A kezdő időpont nagyjából megegyezik azzal, amikor a homo sapiens sapiens Afrikából Eurázsia földjére lépett (az Éden területén). Azaz Jóma királysága az Éden területén volt kb. 100 és 50 ezer évvel ezelőtt. Ezt a birodalmat ábrázolja a körbe zárt kereszt alakú "Föld" jel.
A kínai jelek pedig a székely és indián jelekkel függenek össze, a szanszkritot én nem kevertem bele.
Hiába próbálod magyarázni, ha egyszer megmagyarázhatatlan. Finnugor ősnép, ősnyelv és őshaza csak a hunfalvisták álmaiban létezik. Ezért aztán finnugor őstörténet sincs. Mi ezen olyan érthetetlen? Nem lenne jobb olvasnod a szakirodalmat?
Ezért írta az általad jobban tisztelt Vékony Gábor is a "sötét kor"-ról azt, amit írt. Hogy ugyanis a legkorábbi "finnugor" régészeti kultúrák és az ismert "finnugor" népek története között nincs meg a kapcsolat. Volt egy "sötét kor", ami miatt az egész csak hit kérdése. Ez persze nem az ő megfogalmazása, de az ő állítása. És nem csak az övé.
Én megpróbáltam rovóna kelmondani, hogy a nyelvi jelenségek függetlenek attól, hogy a finnugor kutatásról beszélünk-e, vagy sem. És akkor rovó elsütötte a poénját a nemlétező finnugor őstörténetről. No, erre nem akartam reagálni.
Mennyire ismered, vagy hallottál-e: SZABÓ MÁRIA : A MAGYAROK CSILLAGA művét?
(Cheiron Kiadó, Bp, 2005. B5/200p)
A Müchenben élő történész-asztrológus bemutatja a magyarok mitológiáját, amelyben közép-ázsiai és kárpát-medencei gyökerekre és mindenekelőtt eleink korai kereszténységére helyezi a hangsúlyt. Vallási hagyományaink áttekintésében - ZOROASZTRIZMUStól kezdődően a pannóniai MITHRAS-kultuszon át a BOLDOGASSZONYtiszteletig - külön kiemelve jelennek meg a kozmológiai-asztrológiai elemek. .....
Róna-Tas a hírek szerint a magyar nyelvben megjelent cikkében módosította egy kicsit a magyarság keletkezésének helyszinét. Közelebb hozta a Fekete-tengerhez.
Ez az araszolás jellemző a finnugrászok értelmi képességeire és lehetőségeire. A genetika és az írástörténet által diktált iram felvételére képtelenek; az új kérdésekre választ adni képtelenek; csak a saját, kétszáz éves korlátaik között képesek totyogni.
