A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
"Megtudtuk, hogy a jövő fizikájában helyet kap Planck 122 évvel ezelőtti felismerése - miszerint az atomok nem folyamatosan, hanem szakaszosan sugároznak.
Csakhogy Planck szövegében szó sincs szakaszos sugárzásról.
Egyértelmű, hogy hazudtál, és ezért nem merted beidézni Planck szövegét.
Valamikor, még amikor nem ismerték az égés valódi természetét, azt gondolták, hogy a fa, a szén, stb. azért képesek égni, mert sok flogisztont tartalmaznak. Amikor elégnek, a flogiszton eltávozik belőlük, ami látható is, hiszen az égéskor füst száll fel.
Ez az elképzelés uralkodott több, mint 100 évig. A professzorok ezt tanították az egyetemeken, és számtalan tanulmány született, bizonyítandó a flogiszton létezését.
És 100 év múlva az egész jól körülbástyázott elmélet megbukott. Kiderült, hogy flogiszton nem létezik, mert az égés oxigénnel való egyesülés.
Nos, a foton is egy flogisztonhoz hasonló kitalált valami. Senki sem tudja, hogy micsoda, de minden "modern" fizikus meg van győződve a létezéséről.
De ennek hamarosan vége, a foton 100 éve is lejár lassacskán.
Vajon miért ragaszkodnak az ófizikusok a fotonokhoz ennyire görcsösen?
Ennek egyszerű oka van.
Ha nincsenek fotonok, akkor bukta a fény kettős természetének, kiderül, hogy a fény tiszta hullám.
Ha a fény hullámokból áll, akkor a terjedéséhez szüksége van a fényközegre.
Ha van fényközeg, akkor bukta a relativitáselméletnek is:
- mert akkor a rendszerek nem lehetnek egyenértékűek, hiszen a fényközeg rendszere kiemelt jelentőségű (relativitási elv buktája)
- ha van fényközeg, akkor a fény sebessége csak a közeghez mérve c, a közegben mozgó testhez mérve vagy több, vagy kevesebb. (fénysebesség állandóságának buktája)
De a kvantumelmélet is bukik, hiszen a kvantumelméletben részecskék közvetítik a kölcsönhatásokat, és a EM kölcsönhatás közvetítő részecskéje a foton lenne, ha létezne. De nem létezik, így bukta a kvantumelméletnek is.
Egyszóval, ha nincsenek fotonok, akkor bukta az egész "modern" fizikának.
Összeomlik a 100 éve toldozgatott-foltozgatott mesefizika.
Ezért rettegnek az ófizikusok attól a gondolattól, hogy fotonokat el kell felejteni, pedig fogalmuk sincs, hogy mi is lenne a foton.
"1911-ben Rutherford dolgozta ki azt az atommodell, amely szerint egy kisméterű atommag körül keringenek az elektronok. Ez a mai napig helyesnek bizonyult."
Nem.
" De tévesen azt gondolták, hogy mivel a keringő elektronok sebességének iránya folyton változik, vagyis gyorsul, ezért folyamatosan sugároz is. De ha folyamatosan sugároz, akkor folyamatosan energiát is veszít, ami miatt előbb-utóbb bele kellene zuhannia a magba. De nem zuhan bele."
Jól gondolták azt, hogy sugározna. Azt gondolták rosszul, hogy kering.
Ez csak egy önmegnyugtató mese. Nem tudod vele megmagyarázni, hogy mitől koncentrálódna az energia a tér egy pontján, akkor is, ha csak egyetlen forrás sugárzott ki egyetlen adag energiát, ami aztán izotrop módon szétoszlott a térben.
Ésovel az elemi reszecskék e, p, P és É helyét és sebességét NEM lehet sohasem pontosan megállapítani. Ezért a részecskeket mint valószonüségsürüsegeket kell ábrazolni.
