Sziasztok! Eddig még sosem írtam ebbe a topickba szóval még új vagyok. Azért is kerestem egy topickot mert lenne egy kérdésem mivel én nem igen értek a kertészkedéshez. Nagyjából 3 napja vettem észre hogy a paprikáimnak a levelei nem élnk zöldek mint előtte hanem kissé sárgássak és nem is nőttek olyan sokat. Gondoltam arra hogy sok vízet lócsólók rájuk nem tudom e miatt lehet e ? Meg azt is hallotam hogy ha kicsik a növények és nem fejlődnek annyira ,sináljam azt hogy szedek csolnát és a levelét 2-3 napra áztassam vízbe és lócsóljam azzal nem tudom ez jó ötlet e ? Ha tudtok legyszíves segitsetek.Előre is köszönöm.
Nekem a vakonddal eddig szerencsém volt. Még csak eggyel találkoztam, szegény döglött volt. Beleesett a kerítésoszlopnak fúrt gödörbe. Érdekes, hogy nem tudta magát kiásni. Érdekes volt, hogy a lányommal eltemettük és megkérdezte, hogy azért kell-e a föld alá temetni, mert ott megint élni fog? :)
Nem akarok vihart gerjeszteni, de gyakorlatilag semmi nem riasztja el. Tavaly én végigpróbáltam mindent, nem maradt ki módszer. Ez vált be, dez a tájékozódásának megzavarása miatt működik. A telek persze körben van dúrásokkal. Nemrég volt az AnimalP csatornán egy film róla, éerdekes volt megtudni sokmindent az "ellenségről":)
Vakondrisztó. Egy kétméteres 10 mm átm. betonvasra van téve, ami fél m mélyen a földbe van szúrva. A palackba alul luk van fúrva, hogy forogni tudjon a vason. Az oldalán kivágással három kis szárny van kialakítva, hogy a szél forgatni tudja. A kupak alájavaslok egy fém korongot tenni. A forgás által keltett hangot levezeti a vas a földbe, ez meg a vakont tájékozódását zavarja. Több ilyet kell elhelyezni, és néha átrakni, ne szokja meg. Nem momdom, hogy 1-2 kósza dúrás nem volt, de a nagy vész megszünt. (A livenc egyik kedves topiktársé, A. I.-é)
Nálam is volt olyan probléma,hogy vettem gyönyörű lugasparadicsomot, és 1 hét után elkezdett-1-2 nél lefehéredni a levél, azóta adtam neki voldüngert, meg kezelgetem gomba ellen is, remélem rendbe jön.
nem akarok fontoskodni, csak nekem olyan nagy melónak tűnik ez az egyesével való rakosgatás. Én beleteszem nejlonba, ellapogatom benne, hogy ne legyenek egymás tetején és egy egyenes felületen, (akár tálca) lefagyasztom, (általában ez este szokott lenni), reggel még nem teljesen kemény, akkor kicsit átmozgatom, onnantól kezdve már nem fog összefagyni, gurulós és mehet a többi közé. Én igy csinálom gurulósra a málnát is. Bocs, hogy belepofáz, csak hátha gyorsabban haladtok.:-)))
Nem saját dolog, másolom. Gyümölcsökhöz nemigen értek, de talán segíthet.
A moniliniás betegség (kórok.: Monilinia fructigena) a cseresznyén gyümölcsrothadást okoz, ami a cseresznyelégy okozta sebek, jégverés és az egyenetlen vízellátás miatt keletkezett gyümölcsrepedés esetén válik jelentőssé.
Kártevők. A cseresznyegyümölcs kártevői közül a cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi) meghatározó jelentőségű. Kártételével különösen a középkésői és a késői fajtákon rendszeresen találkozhatunk. A cseresznyelégy által károsított gyümölcsön a moniliniás betegség gyümölcsrothadást okoz.
A lombkártevők közül veszélyes a fekete cseresznye-levéltetű (Myzus cerasi spp. pruniavium). A tavaszi, nyár eleji erős hajtásnövekedés időszakában a károsított hajtások legfiatalabb levelei a levéltetvek szívogatásának hatására besodródnak, a hajtásnövekedés leáll. A fiatal leveleken kolóniákban élő levéltetvek által ürített mézharmat a gyümölcs minőségét még tovább rontja. Nyár elején a cseresznye-levéltetű szárnyas egyedei elhagyják a cseresznyét, és a nyári tápnövényre (galajfélék, Veronica-félék) repülnek. Számottevő kártételt őszi visszatérésük után nem okoznak.
A rügyfakadást követő időszak lombkártevői közül a kis téli araszoló (Operophthera brumata) gyakori kártevő. A fiatal levelek megrágásával, esetenként tarrágásával, továbbá a kötődött gyümölcsök odvasításával, különösen tömegszaporodásának időszakában okoz kárt. A legnagyobb egyedsűrűséggel előforduló, a kis téli araszolóval egy időben jelentkező nagy téli araszoló (Erannis defoliana) jelenléte a kártételt még fokozhatja.
A cseresznye rovarkártevői elleni védelem a rügyfakadástól a termésérés előtti időszakig indokolt, és általában néhány rovarölő szeres permetezéssel megoldható.
A nyugalmi időszakban a kaliforniai pajzstetű elleni védelem csak a kártevő előfordulása esetén szükséges. Alacsony egyedsűrűségénél a bárium-poliszulfid (Bárium-poliszulfid 45) és a kalcium-poliszulfid (Tiosol), magasabb egyedsűrűségénél a vazelinolaj (Agrol Plusz) eredményesen használható).
A rügyfakadáskor megjelenő kis téli araszoló ellen még a virágzást megelőző időszakban indokolt lehet a növényvédő szeres beavatkozás. Gradációs esztendőben, alacsony hőmérsékleti viszonyok között a cseresznyében engedélyezett piretroidok (Chinetrin 25 EC, Chinmix 5 EC, Cymbush 10 EC, Cyperil 10 EC, Decis 2,5 EC, Ripcord 20 EC, Sherpa, Sumi-Alfa 5 EC) illetve foszalon (Zolone 35 EC) használhatók. A felsorolt piretroid hatóanyagú készítmények a gyümölcsösben élő hasznos rovarfaunát sem kímélik, ezért felhasználásukat csak súlyos kártételi veszélyhelyzetben, az araszoló lepkefajok gradációja esetén javasoljuk.
Az araszoló hernyók elleni rovarölő szeres permetezés a levéltetvek ősanyáit is számottevően gyéríti. A virágzást követő erőteljes hajtásnövekedés idején, különösen, ha az araszoló hernyók és a sodrómolylárvák ellen nem védekezhetünk, szükség lehet a fekete cseresznye-levéltetű elleni kezelésre. Környezetvédelmi megfontolásból a levéltetvek természetes ellenségeit kímélő pirimikarb (Pirimor) hatóanyag – levelek besodródása előtti – kijuttatása megakadályozza a kártevő tömeges elszaporodását.
A gyümölcsöt károsító cseresznyelégy elleni védekezés eredményességén nagyban múlik a termesztés sikere. Az eltérő érésidejű fajták eltérő mértékben és időben károsodnak a cseresznyelégytől. A cseresznyelégy elleni védekezés időpontjának meghatározása az imágók sátorizolátor alatti kinevelésével, a védekezés szükségességének, illetve idejének megállapítása az adott ültetvényben elhelyezett sárga ragadós lapok segítségével történik.
Az imágók tömeges rajzásakor kontakt hatással is rendelkező inszekticidek felhasználásával védekezhetünk. Ilyenek például a foszalon (Zolone 35 EC), a metil-paration (Danatox 50 EC) valamint a kis téli araszoló elleni védelemre javasolt piretroidok. Elhúzódó rajzás esetén az imágók elleni kezelést a növényvédő szer hatástartamától függően egy-két alkalommal szükséges lehet megismételni. A szüret előtti utolsó kezelések élelmezés-egészségügyi előírásai betartására fokozottan ügyeljünk.
Amennyiben az imágók elleni kezelések elmaradása vagy sikertelensége miatt a cseresznyelégy a tojásokat már lerakta, a bőrszövet alá helyezett tojásból kikelő lárvák ellen a szisztemikus vagy mély hatású hatóanyagok, például a dimetoát (BI 58 EC), a triazofosz (Hostathion 40 EC), a kinalfosz (Ekalux 25 EC) eredményes védelmet adnak. Forrás:
Nem győzöm hangsúlyozni, hogy fölösleges megpermetezni rovarölő szerrel egy hatalmas cseresznyefát csak azért, mert néhány hajtás végén a levelek összekunkorodtak a levéltetvek fertőzése következtében. Ilyenkor sokkal egyszerűbb, olcsóbb - és főként a környezetre nézve kíméletesebb - eljárás, ha a fertőzött hajtásvégeket levágjuk és elégetjük!
Én ugyan nem vagyok nagy szakértő, de a második képen leginkább tetvesnek látom az ágat. :-( Egyébként a hangyák jelenléte is erre utal, mert szeretik a tetvek által kiválasztott nedvet nyalogatni.
Először is bocsi,hogy ide írom,de a gyümölcsfás nem mozog annyira...
Szóval tavaly lezabálták a rovarok a cseresznyét.
Ezt írtam ott idén áprilisban:
"Minden amit el tudsz képzelni.Egyszerre. Hangya,légy,méh,többféle bogár(nem tudom név szerint),pillangók,stb...szóval minden,olyan gusztustalan volt,hogy az embernek hányingere lett ha arra nézett.Iszonyú hangos dünnyögés,zümmögés.Gyönyörű cseresznyék halomban az ágon és egy szem ehető nem volt rajta a rovarok miatt.
még szarvasbogarakat is láttam,bár ők inkább párzani,meg verekedni járhattak oda:-)
Igen,kívülről rágták a szemeket.
Ez kb. úgy volt,hogy egyik vasárnap anyósom cseresznyét akart szedni sógornőméknek.De még épphogy pirosodott.Befőttnek ok lett volna,de jóízűt enni belőle még nem.Gondoltuk 2-3 nap és jó lesz.Letelt a 2-3 nap,akkor én szedtem is egy kisebb tállal róla pirosabbakat,akkor még nem volt semmiféle "támadás" a cseresznyénk ellen. Hétvégére(vasárnapra vártuk sógornőméket cseresznyézni).De mire eljött a vasárnap addigra már nem lehetett enni róla az említett okok miatt.
Szóval ez kb. 7 nap alatt lezajlott(maga a "mészárlás" kb. 3-4 nap).Az épphogy piros cseresznyétől,a lerágott rohadt cseresznyéig. (A mellette levő meggyfán ugyanez volt a szitu.)"
1 hónapja azt a tanácsot kaptam a gyümölcsfás topikban,hogy permetezzem a cseresznyét 3 napos rovarölővel.
Vagy ha érik vagy ha jönnek a bogarak...
Most itt tart a cseresznye.Épp,hogy elkezdett pirosodni,de félek mert tavaly is olyan gyorsan leért,hogy csak lestem...
A másik probléma pedig ez...Szerencsére nem sok ág van ilyen,és gondolom,hogy ezek az apró izék nem is bírják leenni előlünk a cserit,de vmit csak kellene ellenük tenni...
Tudtok vmi jó permetet amivel eltűnnek ezek az apró vmik és a nagyobb bogarak sem jönnek majd?
Ennek a 3 napos rövarölő permetnek van vmi neve,használta már vki?
Eltettem a kedvencek közé. Nálunk túl közel van a város biztos az a baj. (a zöldségeseknél lehet nálunk magokat venni. Gyanítom azt, amit a Metróban meg tudnak venni. Miskolcon meg egy darab gazdabolt van. Ez így nem igaz, mert több bolt van, de ugyan az a cég. Biztos van más is, csak még nem találtam meg. Olyan bizonytalan vagyok. Vagy nem.
Már terem az eper szépen. Versenyzünk is a csigákkal, ki eszi, le hamarabb. Most a feleségem azt találta ki, hogy egyesével tette bele a jégkockatartó lukaiba, fagyás után teszi csak zacskóba, így szép gurulós eper lesz.
Amúgy én is eléggé falun vagyok. 40Km-en belül még rendes város sincs:(
Idén a Bernadettből elvetettem mind a 10 szemet, hogy több helyen is legyen. A Ritmoból meg eleve csak 5 szem van egy zacsiban. De tényleg megéri, rengeteg uborka terem rajtuk, meg se szoktuk tudni enni mindet, még a szüleimnek is hordjuk.
MAjd rendbe jönnek. Ha láttad volna ezeket kiültetéskor. Amilyen szépek voltak, úgy elrontottam őket. De ezzel itt nem dicsekedtem:) Kitettem őket szoktatni, vendégek jöttek, elfelejtettem, odaért a nap, egy egész délután sütötte őket, napégést kaptak:( Nem győztem rendbe hozni. Kapták permetezve az ázalékleveket, meg kiültatés után is azzal locsolom őket hetente kétszer, A lesárgult, megfehéredett leveleiket el is dobálták. Így egy héttel kédőbb lesz termés, de rendbe jöttek.
(Majd ha az Öreg látja az eredményt lehet hogy ő is "megtér":)))
Kint áttelelt Münheni sör, és fekete retek magzott fel. Ebből lesz majd "rengeteg" retekmagom, amit majd csak el kell szórnom, mint a régebbi jégcsapot, és céklát:)
tudja vki,hogy ez milyen barack?
Most itt tart a cseresznye.Épp,hogy elkezdett pirosodni,de félek mert tavaly is olyan gyorsan leért,hogy csak lestem...
A másik probléma pedig ez...Szerencsére nem sok ág van ilyen,és gondolom,hogy ezek az apró izék nem is bírják leenni előlünk a cserit,de vmit csak kellene ellenük tenni...