Nincs bevált szerem, amit éppen venni akarok. Tavaly valami guanós virágtápoldat volt, az idén Wuxalt vettem. Nagyon sok eltérés úgysincs közöttük, és túl sűrűn nem alkalmazom, csak kiegészítő kezelésre.
A rezes permetezés elsősorban időjárás függő, csapadékos időben rendszeresebben, ha meleg, száraz idő van, akkor nem nagyon.
Igazából nem lehet a Bordói levet vegyszernek nevezni. A rézgálic, és mész oldata alkotja a Bordói levet, amelyet Franciaország szőklővidékein használtak először gomba ellen. Az elkészítése nem túl egyszerű, ismeretet kíván, ezért mára készen összeállítva, lé, vagy por alakban hozzák forgalomba. A biotermesztésben engedélyezett szer. Kontakt hatású, nem szívódik fel.
Az állandójellegű megelőzésre a beáztatott növényi levek hígított kipermetezése szolgál, amiben csalánlé, céklalevél a nitrogént szolgáltatja, a vöröshagyma, fokhagyma gombaölő hatást fejt ki. Kiszoktam egészíteni, kenőszappan, vagy káliszappan oldatával levéltetvek ellen. Ha van tejes víz, savó, azt kis kézi permetezővel szoktam elsősorban az üvegházban az uborkára, paradicsomra kiszórni, gombák ellen. A réz peronoszpóra, paradicsom, burgonyavész ellen alkalmazható főleg, lisztharmat ellen kén készítmény kell. A réz 20 fok felett perzselő hatású lehet.
Hű már nagyon rég nem jártam erre és hát van mit pótolnom olvasás terén.
Jó nézni a képeket a szebbnél-szebb veteményesekről.
Nálunk a borsó leérett. Épp annyi volt, hogy a gyerekek nyersen lelegelhessék.
A répa abszolult nem nőtt ki, úgyhogy másodvetésnek újra vetem a borsó helyére. Soha többé nem veszek magszalagot. Amit a hold szerint vetettem, az se nőtt ki. Mondjuk mást nem is tartottam be a biodinamikus gazdálkodásból.
A palántának nevelt növényeim viszont gyönyörűek.
Il valahol írtad, hogy rendszeresen mivel permetezed a parikat. El is mentettem valahova, de nem találom. Leírnád mégegyszer?
Semmi gond, néha leírva másként működnek a szavak:)
A csávázó szereknek az a hatásuk, hogy a magokat a vetés előtt a vírusoktól, gombabetegségektől, és esetleges kártevőktől megszabadítsák. Kémiai, és biológiai szerek vannak. A kémiai szerek sem mind mérgező hatásúak. Ezért nagyon fontos az alkalmazott szer pontos ismerete. Erre a csomagoláson található ismertető támpontot nyujt. De az interneten fellelhető minden anyagról, így a növényvédőszerekről is Biztonsági adatlap, ahol részletesen le van írva a benne található alkotóelem, hatóanyag, a hatása, minősítése, méregfokozata, teendők mérgezés esetén.
Tehát gondos kiválasztással ezek sem mind mérgezőek.
A vegyszermentes csávázásra a legegyszerűbb módszer a magok a kivonatokban, engedélyezett rézkészítményekben való beáztatása megfelelő ideig. Ennek is van szakirodalma. (Bordói por, lé, fokhagymalé, kamillatea, de ilyen a fagyasztás is)
Esetünkben a zsizsiket a virág illata vonzza oda máshonnan, ezt erősebb illatú növényekkel el lehet nyomni. (körömvirág, büdöske, de én a borsó között meghagytam az előző évi felmagzott retket is) Azt pedig, hogy a saját, esetleg vett maggal ne kerüljön a földbe, a csávázás megoldja.
Utoljára: A boltban vásárolt magok, legalábbis, amit én használok, gyárilag csávázottak. Ezek nagyrésze nem méreg, ennél több káros hatóanyag hullik az esővel a növényre, így ezek miatt én tulságosan nem aggódom. Azoknak a vegyszereknek, amik főleg állati kártevők elen készülnek az alkalmazását azonban határozottan elutasítom ,ert azok tényleg mérgek.
Elnézést, ha félreérthető voltam. Az él nem volt szándékos. Én minden téren csak tapogatózom a kertészkedésben, így elképzelhető, hogy nagyon hamar meg fogom találni azokat az eseteket, amikor kénytelen vagyok vegyszert használni. A szemléleted szeretném követni, mert egyetértek vele. Ugyan úgy a kert gyógyításában, mint, ahogy valaki felhozta, a családom egészségének a karbantartásában sem szeretnék vegyszerekhez nyúlni, de ha ez szükséges, akkor nem fogom megmakacsolni magam. Teszem azt, nem fogok a piacon borsót venni. Abban is ki tudja mi van.
A szakemberért is elnézést kérek, ha gondolod, bár itt se szándékoztam élt vinni bele. :)) Volt egy olyan érzésem, hogy dolgoztál már ebben a szakmában. Nem mellesleg papír nélkül is lehetsz szakember. :)
Ha nem gond megkérdezem és tényleg érdekel :) a véleményed a csávázószerekről. :))
Amúgy szinte semmilyen magnak nem árt a fagy, ami télen áttelel kinnt, az is kikel. Sok olyan növény van, aminek a kelését segíti a fagyhatás. Azt, hogy átjön valahonnan, nem tudhatod. ÍErre vannak riasztó növények, vagy a virágzáskori permetezés megfelelő növényvédőszerrel. (pl: Decis 2,5 EC 0,05%-os oldatával)
Ebben éreztem egy kis élt:) A csávázószerek ugyanabba a kategóriába esnek, mint az egyébb kémiai növényvédőszerek. Nem írtam, hogy én csávázottat használok. (a hűtőt igen:) Mivel azonban ez nem a Biokert topic, és máskor ért olyan bírálat, hogy csak növényi praktikákat javaslok, mertem ajánlani a csávázást. Mivel többen olvassák, nem csak az, aki a válaszra be van írva, gondoltam mindenki eldönti, mit alkalmaz.
(szakembernek sosem neveztem magam, nem ebből élek, ez csak hobby nálam, bár elvégeztem egy, a Gödöllői Egyetem által szervezett biotermelői tanfolyamot, de nem vagyok szakértő. Csak egyszerű tapasztalataim vannak az elmult huszonöt évből, amiket megosztok. A vegyszeres termesztésről valamivel kevesebb.)
A végére még egy kiegészítés: nem csak kémiai csávázószerek vannak, és a csávázásra sem konkrét szereket írtam.
Köszönöm a hozzászólásokat a borsóval kapcsolatos problémámhoz. Ha nem baj, én még kicsit feszegetném ezt a kérdést.
Azt olvastam a borsózsizsikről, hogy virágzáskor lepi meg a borsót. Gondolom ott várakozik közte, mert a következő infó az, hogy a lapos hüvelyekre rakja a petéit. Amikor azok kikelnek, akkor beregják magukat egy szembe és ott fejlődnek.
Mi lehet a védekezés? Virágzás után közvetlenül permetezzem valami kontakt szerrel? Van olyan ami nem túl erős, de hatásos. (a lányom és a szomszéd gyerekek már lapos korában rájárnak:) Vagy ültessem körbe valamilyen erős illatú virággal, hogy a szag alapján ne találjanak oda? Vagy ültessem később, mint a szomszédok? :)
Tippeknek is örülnék, nem csak már bevált módszereknek.
Nos hát úgy tűnik megvan a baj forrása. A KÉN. Beszéltem több gazdával is itt a cégnél és ők nem javasolták a kén használatát. Csak réz! Almafa, othello szőlő, illetve a krumpli, paradicsom nem nagyon kultiválja a ként.
Ilyen szépen tele vannak bogyóval a balkonparadicsomok. Kevéske tetűt leszedtem róluk, atkát még nem találtam. Talán tovább megmaradnak, mint tavaly, akkor az atkák hamar tönkretették.
Én a borsót még "kiskorában" Bi58-al megszórtam, majd rézzel és lájtosabb (Fyfanon) rovarölővel. Reggel szedtem egy nagy kosárral, de még válogatni kellett a csövek közt, sok a "gyenge". Tavaly bezzeg szedhettem fel egyszerre az egészet, mert kezdett rohadni a sok esőtől. Idén, ennek okán fűnyíróból nyert fűvel jól bemucsoltam:)
Lényeg, hogy majd háromnegyed részét már kifejtettem, de eddig csak egészséges szemeket találtam:)
Én emlékszem egész kicsi koromból piacon vett kukacos borsóra, amire anyám is emlékszik. Mindig nagyon kellett figyelni borsó pucolásnál, hogy kukacos ne menjen a kajába. És jól emlékszem régről arra jól feljett, fővéskor hosszúra kinyúlt kukacra (nyilván molylárva volt), amit vendégségben találtam a borsólevesben. A házigazda szerint kaporszár volt, de jól kivehetően ízelt. Nem ettem sokat a levesből.
Nem tudom, nekem még nem volt. A borsót beéréskor figyelni kell, elég egy - két nap, hogy túlérjen, és ilyenkor nem nagyon jó zöldfogyasztásra. Főleg a Rajnai, és a hasonló fajok, amikben hamar kiválik a keményítő, a héj belső falán pedig fehéres bevonat képződik. A védekezésről innen:
A borsónak van néhány kártevője, amely a termést fogyasztja. Fontos lenne tudni, hogy milyen volt a kárkép, illetve hogyan nézett ki a lárva. Ezek szükségesek ahhoz, hogy pontosan azonosíthassuk a károsítót, és ennek megfelelően időzíthessük a védekezést. Ezekhez segítségként a következőket mondhatom: Amennyiben a borsó magjain szemenként csak 1db, szabályos kerek lyuk volt, és a lárvák valóban kukacok voltak (kicsi, kifli alakú, lábatlan) akkor a borsózsizsik károsított. Ez a kártevő virágzáskor rajzik, ekkor lenne szükséges kontakt hatású készítménnyel védekezni ellene. Utólagos zsizsiktelenítés néhány napos mélyhűtéssel oldható meg.
Ha viszont a borsóhüvelyek belsejében, szövedéket és szabálytalanul megrágott szemeket talált, és a lárvák valódi hernyók (8 pár láb) voltak, akkor a borsómoly vagy az akácmoly is lehetett a kártevő. Ezek szintén a borsó virágzása idején rajzanak. A lepkék pontos rajzás-előrejelzése szexferomon csapdával követhető nyomon. A kárt még más kártevők (pl. bagolylepkék hernyói) is okozhatták. A védekezés egységesen végezhető pl. az alábbi készítmények valamelyikével a méhveszélyességre vonatkozó felhasználási szabályok messzemenő figyelembe vételével (lásd: Lexikon rovat: Méhveszélyesség; Méhkímélő technológia címszavak): Decis 2,5 EC; Fendona 10 EC (m.v.i.: 3 nap!); Chinmix 5 EC.
Ahogy a képet nézem nem biztos, hogy beteg. Nem volt nagyon meleg, és a paradicsom szomjas?Ilyenkor csökkenti a párologtató felületét, a lehajló virágnyelek is erre utalnak inkább. Néhány nekem is szokott ilyen lenni, aztán, ha este megöntözöm, másnapra semmi baja. Most is van ilyen néhány. Nem biztos, hogy minden egyből betegség.
Mi nagyon imádjuk a cseresznyét:-) Most van 2 féle fa(sajnos nem tudom még milyen fajta),és még egy Germersdorfit szeretnénk. Eredetileg volt is csak kulcsátadás előtt kivágták:-( pedig hatalmas volt.
Borsózsizsikről hallottatok már? A neten talált leírások alapján telerakta a lárváival a borsómat. :(
Mit tudok ellene csinálni. Most már gyanítom semmit. De jövőre? Permetezni kell valamivel virágzáskor? A mostani zsizsikes borsóval mit csináljak? Komposztra mehet?
A paradicsomban gyakran látható a páfránylevelűség, amit az uborkamozaik vírus okoz. Sajnos ellene ekkor már nem tudunk védekezni, illetve a levéltetvek irtásával csökkenthetjük a betegség terjedését. Kiskertekben a beteg tövek kihúzása is megoldható.
Milyen célból? Ha csak egy kis csalánlére vágysz, akkor 1 napig, ha trágyalét készítenél akkor két hétig, a víz pedig majd megmelegszik a napon :-) . Mindenképp érdemes a csalánt megzúzni az áztatás előtt.
Nálam 1 tő paradicsom beteg, ebben az évben nem vettem meg a szokásos 4 db. palántát, hogy legyen korai, abból a megfontolásból, hogy ne hurcoljak be betegségeket. Az a betegség amit most látok azt páfrány levelesedésnek hívják, ezt a akrtészeti egyetem web lapján láttam de, hogy mitől van és mit lehet kezdeni vele arról nincs is szó. Tavaly 2 ilyen beteg tövem volt tovább nem terjedt és a két tő nem azonos fajta volt. Valaki ismeri ezt a nyavalyát?
Persze azért vettem paprika palántát, mert azt nem szoktam nevelni, atkásak is lettek, úgy ahogy minden évben, azt már sikerült kiirtanom.
Egyenlőre minden rendben van, de nem igazán tudok örülni, mert még eztán jönnek majd a különféle paradicsom, és uborka nyavalyák.
