Az uborkát ne a neveldébe, hanem pohárba vesd. Nem szereti, ha széthúzkodják a gyökerét. Mi cseresznye helyett szamócát és málnát eszünk. Inkább hagyjuk a fenébe a cseresznyét, ha azt a hatalmas fát lepermeteznénk, a fél kertet lefújnánk. Alighanem bútor lesz belőle a sógoroméknál. Szerintem a bogárinvázió változó lehet, hátha idén megússzátok.
rédei kertimag zrt-s. Nem is volt semmi más. Illetve volt még egy kifejezetten salátaubis,de azt tegnap nem vettem. Talán majd ma mégis veszek.
ma úgyis vissza kell mennem decis-ért...megveszem aztán kitaláljuk fújjuk-e a fát.
Tegnap feltöltöttem a krumpli felét.Ma készülök a másik felét.
Megszámoltam:-))) 252 bokor van összesen...
Jövő héten kicsit a babot is...
A paradicsomot este kiültetem a neveldéből a helyére,most néztem,hogy szép erősek és már virágoznak.Olyan büszke vagyok rájuk:-))) Remélem nem sínylik meg nagyon és hamar helyrejönnek.
Holnap csinálunk ubitámokat,ahová majd mászhatnak és vetek helyben mellé ubit.
Aztán rakok el a neveldébe is palántának ubit (a paradicsom helyére),az pedig ha megnőtt megy a borsó helyére.
Tegnap voltam a gazdaboltunkban.Még mielőtt bármi szert kértem volna konkrétan,ecseteltem neki a tavalyi bogarak általi cseresznyemészárlást. Megkérdeztem a manusztól mit ajánl. Azt mondta nagyon semmit mert ha leölöm őket ,úgyis jönnek mások 3-4 nap múlva.Egyszerűen legyünk gyorsabbak a bogaraknál.
na,mondom köszi.-)
Aztán említettem a decist,azt mondta,hogy ha nagyon akarom jó lesz az bogár ellen.Ma kapnak menjek vissza.
Idén csak feleannyi cseresznye van a fán,mint tavaly.Törvényszerű,hogy így is annyi bogár lesz,mint tavaly?Nincs esély,hogy idén megússzuk bogárinvázió nélkül?
Attól félek vmit elszúrunk a permetezéssel és leöljük még a fát is...vagy ilyesmi
fölösleges megpermetezni rovarölő szerrel egy hatalmas cseresznyefát csak azért, mert néhány hajtás végén a levelek összekunkorodtak a levéltetvek fertőzése következtében
Én nem is emiatt aggódom főként,mert ez a kisebb gond.Emiatt nem is gondolkodnék permetezésen..
De tavaly nem ettünk egy kisebb tálnál többet és rogyásig volt a fa:-(Idén le szeretném győzni a bogarakat(és itt nem a pici tetveket értem,bár gondolom nekik is annyi lesz),hogy mi együk a többet.
Az a gond,hogy a legyeken kívül minden más bogarat sajnálok,ami ilyenkor kimúlik,azok ellenére,hogy jól kiszúrtak(ez itt egy enyhe kifejezés:-) ) velünk tavaly. Nem is tudom,hogy lesz így permetezés...:-)
Én is kezdő vagyok, úgyhogy csak azt tudom írni, amit már itt mások leírtak. :) Nem szabad a levelét locsolni, főleg nem reggel, vagy napközben, mert az erős nap megégeti a vizes levelet. A tövét kell öntözni. Szerintem nem tudod túlöntözni, nagyon szereti a vizet.
gyerekkorunkban fogtunk egy hosszú fűszálat, benyálaztuk a végét és bedugtuk a tücsök lyukba. Valamiért ráharapott és ki lehetett halászni. Na, jó ez csak vicc, ezzel a módszerrel eltartana egy darabig. :)
Valahol olvastam, hogy csak a friss vetésre, a kicsi sérülékeny növényekre veszélyes. Nálunk rengeteg van. A komposztot szeretik a legjobban, de szinte mindenhol vannak. Még nem jutott eszembe, hogy bántsam őket.
Sziasztok! Eddig még sosem írtam ebbe a topickba szóval még új vagyok. Azért is kerestem egy topickot mert lenne egy kérdésem mivel én nem igen értek a kertészkedéshez. Nagyjából 3 napja vettem észre hogy a paprikáimnak a levelei nem élnk zöldek mint előtte hanem kissé sárgássak és nem is nőttek olyan sokat. Gondoltam arra hogy sok vízet lócsólók rájuk nem tudom e miatt lehet e ? Meg azt is hallotam hogy ha kicsik a növények és nem fejlődnek annyira ,sináljam azt hogy szedek csolnát és a levelét 2-3 napra áztassam vízbe és lócsóljam azzal nem tudom ez jó ötlet e ? Ha tudtok legyszíves segitsetek.Előre is köszönöm.
Nekem a vakonddal eddig szerencsém volt. Még csak eggyel találkoztam, szegény döglött volt. Beleesett a kerítésoszlopnak fúrt gödörbe. Érdekes, hogy nem tudta magát kiásni. Érdekes volt, hogy a lányommal eltemettük és megkérdezte, hogy azért kell-e a föld alá temetni, mert ott megint élni fog? :)
Nem akarok vihart gerjeszteni, de gyakorlatilag semmi nem riasztja el. Tavaly én végigpróbáltam mindent, nem maradt ki módszer. Ez vált be, dez a tájékozódásának megzavarása miatt működik. A telek persze körben van dúrásokkal. Nemrég volt az AnimalP csatornán egy film róla, éerdekes volt megtudni sokmindent az "ellenségről":)
Vakondrisztó. Egy kétméteres 10 mm átm. betonvasra van téve, ami fél m mélyen a földbe van szúrva. A palackba alul luk van fúrva, hogy forogni tudjon a vason. Az oldalán kivágással három kis szárny van kialakítva, hogy a szél forgatni tudja. A kupak alájavaslok egy fém korongot tenni. A forgás által keltett hangot levezeti a vas a földbe, ez meg a vakont tájékozódását zavarja. Több ilyet kell elhelyezni, és néha átrakni, ne szokja meg. Nem momdom, hogy 1-2 kósza dúrás nem volt, de a nagy vész megszünt. (A livenc egyik kedves topiktársé, A. I.-é)
Nálam is volt olyan probléma,hogy vettem gyönyörű lugasparadicsomot, és 1 hét után elkezdett-1-2 nél lefehéredni a levél, azóta adtam neki voldüngert, meg kezelgetem gomba ellen is, remélem rendbe jön.
nem akarok fontoskodni, csak nekem olyan nagy melónak tűnik ez az egyesével való rakosgatás. Én beleteszem nejlonba, ellapogatom benne, hogy ne legyenek egymás tetején és egy egyenes felületen, (akár tálca) lefagyasztom, (általában ez este szokott lenni), reggel még nem teljesen kemény, akkor kicsit átmozgatom, onnantól kezdve már nem fog összefagyni, gurulós és mehet a többi közé. Én igy csinálom gurulósra a málnát is. Bocs, hogy belepofáz, csak hátha gyorsabban haladtok.:-)))
Nem saját dolog, másolom. Gyümölcsökhöz nemigen értek, de talán segíthet.
A moniliniás betegség (kórok.: Monilinia fructigena) a cseresznyén gyümölcsrothadást okoz, ami a cseresznyelégy okozta sebek, jégverés és az egyenetlen vízellátás miatt keletkezett gyümölcsrepedés esetén válik jelentőssé.
Kártevők. A cseresznyegyümölcs kártevői közül a cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi) meghatározó jelentőségű. Kártételével különösen a középkésői és a késői fajtákon rendszeresen találkozhatunk. A cseresznyelégy által károsított gyümölcsön a moniliniás betegség gyümölcsrothadást okoz.
A lombkártevők közül veszélyes a fekete cseresznye-levéltetű (Myzus cerasi spp. pruniavium). A tavaszi, nyár eleji erős hajtásnövekedés időszakában a károsított hajtások legfiatalabb levelei a levéltetvek szívogatásának hatására besodródnak, a hajtásnövekedés leáll. A fiatal leveleken kolóniákban élő levéltetvek által ürített mézharmat a gyümölcs minőségét még tovább rontja. Nyár elején a cseresznye-levéltetű szárnyas egyedei elhagyják a cseresznyét, és a nyári tápnövényre (galajfélék, Veronica-félék) repülnek. Számottevő kártételt őszi visszatérésük után nem okoznak.
A rügyfakadást követő időszak lombkártevői közül a kis téli araszoló (Operophthera brumata) gyakori kártevő. A fiatal levelek megrágásával, esetenként tarrágásával, továbbá a kötődött gyümölcsök odvasításával, különösen tömegszaporodásának időszakában okoz kárt. A legnagyobb egyedsűrűséggel előforduló, a kis téli araszolóval egy időben jelentkező nagy téli araszoló (Erannis defoliana) jelenléte a kártételt még fokozhatja.
A cseresznye rovarkártevői elleni védelem a rügyfakadástól a termésérés előtti időszakig indokolt, és általában néhány rovarölő szeres permetezéssel megoldható.
A nyugalmi időszakban a kaliforniai pajzstetű elleni védelem csak a kártevő előfordulása esetén szükséges. Alacsony egyedsűrűségénél a bárium-poliszulfid (Bárium-poliszulfid 45) és a kalcium-poliszulfid (Tiosol), magasabb egyedsűrűségénél a vazelinolaj (Agrol Plusz) eredményesen használható).
A rügyfakadáskor megjelenő kis téli araszoló ellen még a virágzást megelőző időszakban indokolt lehet a növényvédő szeres beavatkozás. Gradációs esztendőben, alacsony hőmérsékleti viszonyok között a cseresznyében engedélyezett piretroidok (Chinetrin 25 EC, Chinmix 5 EC, Cymbush 10 EC, Cyperil 10 EC, Decis 2,5 EC, Ripcord 20 EC, Sherpa, Sumi-Alfa 5 EC) illetve foszalon (Zolone 35 EC) használhatók. A felsorolt piretroid hatóanyagú készítmények a gyümölcsösben élő hasznos rovarfaunát sem kímélik, ezért felhasználásukat csak súlyos kártételi veszélyhelyzetben, az araszoló lepkefajok gradációja esetén javasoljuk.
Az araszoló hernyók elleni rovarölő szeres permetezés a levéltetvek ősanyáit is számottevően gyéríti. A virágzást követő erőteljes hajtásnövekedés idején, különösen, ha az araszoló hernyók és a sodrómolylárvák ellen nem védekezhetünk, szükség lehet a fekete cseresznye-levéltetű elleni kezelésre. Környezetvédelmi megfontolásból a levéltetvek természetes ellenségeit kímélő pirimikarb (Pirimor) hatóanyag – levelek besodródása előtti – kijuttatása megakadályozza a kártevő tömeges elszaporodását.
A gyümölcsöt károsító cseresznyelégy elleni védekezés eredményességén nagyban múlik a termesztés sikere. Az eltérő érésidejű fajták eltérő mértékben és időben károsodnak a cseresznyelégytől. A cseresznyelégy elleni védekezés időpontjának meghatározása az imágók sátorizolátor alatti kinevelésével, a védekezés szükségességének, illetve idejének megállapítása az adott ültetvényben elhelyezett sárga ragadós lapok segítségével történik.
Az imágók tömeges rajzásakor kontakt hatással is rendelkező inszekticidek felhasználásával védekezhetünk. Ilyenek például a foszalon (Zolone 35 EC), a metil-paration (Danatox 50 EC) valamint a kis téli araszoló elleni védelemre javasolt piretroidok. Elhúzódó rajzás esetén az imágók elleni kezelést a növényvédő szer hatástartamától függően egy-két alkalommal szükséges lehet megismételni. A szüret előtti utolsó kezelések élelmezés-egészségügyi előírásai betartására fokozottan ügyeljünk.
Amennyiben az imágók elleni kezelések elmaradása vagy sikertelensége miatt a cseresznyelégy a tojásokat már lerakta, a bőrszövet alá helyezett tojásból kikelő lárvák ellen a szisztemikus vagy mély hatású hatóanyagok, például a dimetoát (BI 58 EC), a triazofosz (Hostathion 40 EC), a kinalfosz (Ekalux 25 EC) eredményes védelmet adnak. Forrás:
Nem győzöm hangsúlyozni, hogy fölösleges megpermetezni rovarölő szerrel egy hatalmas cseresznyefát csak azért, mert néhány hajtás végén a levelek összekunkorodtak a levéltetvek fertőzése következtében. Ilyenkor sokkal egyszerűbb, olcsóbb - és főként a környezetre nézve kíméletesebb - eljárás, ha a fertőzött hajtásvégeket levágjuk és elégetjük!
Én ugyan nem vagyok nagy szakértő, de a második képen leginkább tetvesnek látom az ágat. :-( Egyébként a hangyák jelenléte is erre utal, mert szeretik a tetvek által kiválasztott nedvet nyalogatni.
