A kies jelentésváltozásáról azt gondolom, hogy a valóságos jelentésével leginkább Jókainál lehet találkozni. Aki pedig nem olvas Jókait, annak a kies szó a kiesőre, távol lévőre emlékeztet, ez pedig kietlen jelentést sugall.
A régi rendszerben a gazdasági élet területén a szanálást megsegítés, modernizálás, oda beruházás jelentéssel használták. (Ha mást tettek, arról nem mondtak/írtak semmit.)
Lakóterületre meg szintén így használták, hiszen az elavult, a még régebbi rendszer felfogását tükröző, egyénieskedő, hogy ne mondjam polgárkodó! házakat, lakásokat a korszerű panelházas lakásokra cseréltették a lakókkal. Mi ez, ha nem szanálás, az akkori pozitív értelemben?
Azt tán nem kell mondanom, hogy az ilyen szanálásnak nem gazdasági oka volt: barátnőm a szüleivel a Magyarország leghosszabb lakóházában lakott, és a rendszerváltáskor a ház épp otthon lévő fele nézte, ahogy egy aknából húzzák ki a mikrofonokkal felszerelt kábelt.
Szerintem a köznyelvben már ez a leggyakoribb használat. Az Éksz 2003-as kiadásába is bekerült már ez a jelentés, bár a pejoratív mellékzönge említése nélkül:
Mint írtam, én gyerekként olvastam, amikor az ember sok új dolgot megismer. Először sivárságra gondoltam, ha ez a szó elém került. Amikor kicsit később emiatt nem tudtam értelmezni a szöveget (ellentmondást érzékeltem), akkor utánajártam. Lehet, hogy egy szövegben alul a lábjegyzetben lapuló magyarázat világosított fel, vagy más módon történt, erre nem emlékszem, csak arra, hogy egyszer fény derült a dologra.
Mindenesetre nem túl gyakori szó, az egész MEK anyagában 2041 -szer fordul elő
Szanálás ügyben szeretnék ellentmondani. A jelentéstorzulás már a hetvenes években, az iparszerű lakásépítési kampány csúcsán megkezdődött. A "lakónegyed szanálása" a gyakorlatban a meglévő régi negyed földig rombolását, és lakóteleppel való helyettesítését jelentette. Ami mondjuk a Mária Valéria-telep tekintetében valóban szanálás volt, a maga eredeti jelentésében, de sok helyen (legjobb péda talán Újpest) a meglévő és megfelelő minőségű házakból álló városrész - költségtakarékossági okból való - lerombolását jelentette.
- Kiszanáltak bennünket - kesergett nagyapám régi háziorvosa és barátja, miután apró, kifogástalan állapotú villáját lebontották a lakótelep-építés miatt, és kapott helyette egy háromszobás panellakást a Rózsa utcában, a harmadik emeleten. Pedig a doktor úr kiválóan tudott mind latinul, mind németül, tehát tisztában volt a szó eredeti jelentésével.
>Végül is a szanál is azt jelenti, hogy megújít, egészségesebbé tesz, ...
A nagy rendszerváltás előtt mindig így használták. Ha az állam szanált egy iparágat, gazdasági területet, az segítést, pénzt odaadást, beruházást jelentett.
A rendszerváltás után, mikor az állam szanálta a bányászatot, az acélipart, a ... az nagyjából a megszűntetés lett.
A szana, ha jól tudom, egészség tartalmú szó. Végül is, néha amputációval kell valamit egészségesebbé tenni.
Hosszú ideig sivár értelemben olvastam a kiest, ha épp elém került, talán épp egy Petőfi versben. Míg aztán egyszer megelégeltem a disszonanciát, és utánaolvastam (úgy kamaszkorom hajnalán) , azóta tudom a különbséget, mely nem csekély :)
Végül is a szanál is azt jelenti, hogy megújít, egészségesebbé tesz, nem pedig azt, hogy lebont, aztán mégis így használjuk... De ez a kies-kietlen engem kifejezetten idegesít, szerintem ez nem nyelvi önfejlődés, hanem egyszerű pongyolaság.
Egy zenekritikus egyszer azt írta egy közepesen nagy zongoraművészről, hogy a koncertjén számtalanszor melléütött. Mire a művész beperelte, mondván, hangfelvétellel tudja igazolni, hogy nem számtalanszor ütött mellé, csak tizenhétszer. A nevezett újságnál azóta tilos leírni azt, hogy számtalan. :)
A "kies" szót sokan – még a sajtóban is – "kietlen" értelemben, azaz sivár, elhagyatott jelentésként használják. Tehát azt a szót is ellentétes fogalomként lehet hallani és olvasni.
Teljesen tudatlanul csak érzés alapján szeretnék még visszatérni az emberiség - emberiesség témára.
Nekem ez két teljesen különböző fogalom. Az emberiség az egy nagy tömb, aminek globálisan tudok ártani, ha pl. mérges gázokat engedek a levegőbe. Az emberiesség pedig az én fülemnek egy tulajdonság, az embertelenség ellentéte.
Igen, a miénket én is valahogy előrébb tartom a konkurenciánál :-)
De azért irigylem az olaszokat, angolokat. Nem elég hogy minden latin, szláv némi odafigyeléssel megérti a másikat, de a családtagok olasz tanulása során tapasztaltam meg hogy az olasz szavak több mint fele angolul is szinte ugyanaz. Így könnyű nekik, nem ér! Most csak az attenzione=attention<->vigyázat, treno=train<->vonat, direzzione=direction<->irány hasonlattal javaslok jó szórakozásként egy esetleges angol szótudást olaszra váltani :-)
