Aki a cseresznyét szereti és szeretne cseresznyefát nevelni udvara előkertjében díszfaként, vagy gyümölcsösében a terméséért, az itt sokmindent megtudhat! ("A cseresznye édes meggy, a meggy savanyú cseresznye".)
Azért egy valamit tisztázzunk, a cseresznyelégy egyesével rakja a petéit.
Emlékezzetek, mint mondott a Tanár Úr az iskolába, ötösre a Jóisten, négyesre a professzorom, hármasra én, kettesre és egyesre a diák tudja az anyagot.
Ez igaz a cseresznyelégyre is 10-ből, talán ha 6-7 db-ot fog meg mivel 10-et csak a Jóisten tudna megfogni. A maradék 3-4 db képes 400-500 db cseresznyébe petét rakni.
Lehet számolni, hányszor 10 db légy van egy fán.
Én úgy gondolom, hogy mindent meg kell ragadni a kevesebb vegyszerhasználat érdekében.
A csapdák jelzése alapján lehet permetezni és ez jelentős vegyszer megtakarítást eredményez.
De ha valakit nem zavar a kukacos cseresznye, akkor vegye tárgytalannak a hozzászólásomat.
A lapok árával kapcsolatban sárga lapokat tudok csinálni, 100 Ft.- ért 6 db-ot, csak eső és nap ne érje őket. Illat anyag az már nem megy.
Én nem írtam 2125 Ft/ db árat. Amit én írtam az egységcsomagra vonatkozik, és az egész rajzás ideje alatt használható. Nem kell külön megvenni a lapokat és az illat anyagot. Na de tudod kinek a BMW, kinek a Trabant, közel BMW áron. Azt azért nem gondolom, hogy a kereskedő olcsóbban adja ugyanazt a csapdát, mint akik kikísérletezték?
Tényleg rengeteg a csapda, szinte már átláthatatlan kívülállónak.
Érdekes egyébkét, hogy a biocont oldalán a csapda almailonca-ként van feltüntetve, de a pótcsalétek már almamolyra van. Mást almára nem is lehet ott találni, míg a másik oldalon kb egy tucat van. Mondjuk nálam, ami almánál szokott lenni betegség, az a kukacosodás volt, de az sem olyan durván.
Egyébként ahogy nézem itt is azt írják, mint a biocont oldalán, hogy kb 4-6 hétig jó egy csalétek a csapdában.
No meg nekem az volt a kedvencem ezeknél a molyoknál, hogy a ragacsos lapot elég sűrűn cserélni kellett, mert ahogy beleragadtak és vegődtek benne, úgy össze is "poroták" az egész lapot.
No de maradjunk a cseresznyénél, cseresznyelég ellen sárga lapok:)
Ezek használatával sokat spórolsz a vegyszeren. Nekem már bejött, nem 10 naponta szórom méreggel, mint régen, hanem csak akkor, ha szükséges. Ebben nagyon hasznosak a csapdák.
Elképesztő mennyiféle csapda van, ezt azért nem gondoltam volna.
Mit fejlődött a kertészet Jókai óta, Ő *a darazsak czudar népe* ellen ágált a *Kertészgazdászati jegyzetek.*-ben. /Nagy kertész is volt, nem csak nagy író./
Javaslom, a gyártótól szerezd be a csapdákat, ott olcsóbb és még szakszerű útmutatást is kapsz hozzá. Link a 350-es hozzászólásomba. Az egységcsomagba küldött illatanyag egész évre elegendő, a sűrű csere csak kereskedői kamu.
Tavaly használtam almánál feromocsapdát, és fogtam is rendesen. De szerintem többet nem fogom. Egyrészt ki kellett sajnos vágni a nagy almafánkat, így most nem igen lesz alma egy ideig, mert most ültettem egy újat. De ha ez megnő, akkor sem fogok feromoncsapdázni. Elég drága az illatcsalétek, amit viszonylag sűrűn cserélni kell, és ugye ez csak előjelzés, hogy mikor kéne permetezni. Inkább veszek csak permetszert - Dipel - és a tavalyi feljegyzéseim alapján fogok majd permetezni. A csapdából tavaly is alig tudtam megállapítani, hogy mikor is volt a rajzás, mert szinte egyfolytában állandó mennyiséget fogtam. Lehet egyfolytában rajzottak :D
De szerintem nagyon sok mezőgazdasági bolt is forgalmaz már. Zömmel én is ilyenektől vettem.
Igazából én még csak arra nem jöttem rá, hogy mi a különbség a sima A4-es sárga lap meg az A4-es cseresznyelégyre való lap ellen. De szerintem semmi. Csak az utóbbinál ki van már lyukasztva a lap egyik átlóján lévő két satok, és van mellé drót. De a színe, ragacsossága ugyan az.
Tudod Ali-bá ez olyan, mint a feromonos légtértelítés. Két különböző előadást hallgattam meg ugyanazon cég képviselőjétől, az egyiket biotermelőknek tartotta. Azt mondta, ha minden fára kiteszik a feromon csíkokat, nem találja meg a hím a nyöstényeket és nem tudnak párosodni. Másik előadáson már vegyszeres védekezést is javasolt beiktatni. Mikor szóvátetem, hogy a másik előadáson szó sem volt vegyszerről, az volt a válasz a biótermelőknek nem számit egy kis kukacos gyümölcs. Én is használom ezeket a lapokat, mert AKG.-ba kötelező, de csak a rajzás csúcs megállapítására valók. Itt tudod megnézni és rendelni http://www.julia-nki.hu/csalomon/diabrotica.html ára kb. 1700 ft/db
Ezeket a sárga lapokat hol és mennyiért lehet venni és mennyi kell egy fára, mert tán még jobban megéri, mint a vegyszer és az biztos, hogy környezetbarát.
Kod1111, RCTiv, aqicza köszönöm a szép képeket. Azoknak a rózsaszin virágú csereznyéknek milyen a termése, ugye próbálta már valaki magról szaporítani.
Én is a bio kapirgálás híve vagyok:) Tavaly volt az első év, hogy minden vegyszer mellőztem, és csak öko gazdálkodásban használható szereket használok. Hidd el, ezekkel is tökéletesen lehet védekezni. Sőt, nekem sokkal jobbak vele a tapasztalataim. Mikor még használtam felszívódó szereket is, több volt a betegség. Igaz, az utóbbi években kezdtem jobban átrágni magam a növényvédelmen.
Egyébként szerintem a legnagyobb gond itt a tudatlanság. Hiába használ valaki vegyszereket, vagy öko szereket, ha nem tudja őket rendesen kijuttatni a megfelelő időben és mennyiségben, akkor semmit nem ér az egész.
Szokták is mondani, hogy jó baráti viszonyt kell tartani a szomszédokkal, mert én hiába védekezek ezerrel, ha ott magasról tesznek mindenre. Nekem is vannak ilyen szomszédaim, sajnos kb az összes. Van aki egyáltalán nem permetez, és pl a kb 20 éves kajszi fájának a 80%-a moníliától elszáradt, de ott van a mai napig a fa. Másik szomszéd permetez, de azt sem tudja szerintem, hogy miért teszi. Ilyen kis kézi, 1-2l-es valamivel szokta fújni, de úgy, hogy a fele rajta köt ki. Persze 0 védőfelszerelés mellett. Szerintem ő is csak azért ültetett pár gyümölcsfát, mert a szomszédban látta. Szerencsétlen fák még metszőollóval sem találkoztak soha.
Azon gondolkodtam, hogy én hiába védekezem ha a szomszéd kezeletlen sarjmeggy dzsumbulya ott van közvetlenül a kerítés másik oldalán és ő a "bio" kapirgálás híve.
Amikor jönnek a fekete tetvek, fehér kesztyűben lenyirbálja a tetves fiatal hajtásokat, melyek a keze ügyébe esnek. A többi marad, a fa pedig évről, évre nő és szaporodik.
Sárga ragacsos lapokkal teljesen tökéletesen lehet védekezni, és nem mellékesen vegyszermentesen!
Veszel A4-es méretű lapokat. A két szembe lévő sarkát kilyukasztod, majd összefűzöd, így lesz kb egy cső szerű valamid. A ragacsos fele legyen kifelé. Ezt felkötöd a fára. Kb 2xl mennyiség kell, ahol l a fa magassága m-ben. Főként a D-i, K-i, Ny-i oldalra érdemes kitenni, az É-ira annyira nem fontos. A legyek meg gyönyörűen beleragadnak. Kihelyezése a cseresznye zsendülésének időpontja, mikor elkezd már a zöld szineződni - sárgulni.
Ha képesek legyökerezni, akkor inkább bujtással próbálkozz. Ha leér az ága a földre, akkor a földbe érő részt vágd be kicsit alul és/vagy szorosan kösd el aluminium, vagy réz dróttal, majd egy év után bontsd ki, ha kicsi a gyökere várj még egy évet, mielőtt levágnád az anyatőről.
Ha nem ér le a földre, akkor a földet vidd fel az ágacskához /pl. egy lyukas zacskóban, vagy virágcserépben/, csak ezt macerás állandóan nedvesen tartani.
/Ha egy év mulva nincs gyökérkezdemény, akkor másik fával próbálkozz./
Szeretném megkérdezni,hogy virágzás után milyen permetet használtok kukacosodás ellen?Tavaly katasztrófálisan tönkretette azt a kevés kis termést is a cseresznyelégy.
- ősszel ássuk fel a fák körül a talajt, így a bábok a felszínre kerülnek és télen megfagyhatnak vagy megeszik őket a madarak. Tavasszal pedig döngöljük le a földet a fa alatt, hogy a legyek ne tudjanak előjönni."
Talátam én is egy pár képet. 
