Persze, emlékszem a hívójeletekre. Anno az enyém HA5KQ volt, de QSO-ztam a HA5YAG-vel és a HA5KAI-val is. Köszi a csövet, de ma már nem hiszem, hogy építenék vele bármit is. :-))
Anno a BEAG 100 W-os végfokaiban is a 807 dolgozott. Ezért itt Büdipöstön volt belőle ellátás. AV760-as sorozatban. Sokat szórtam az igét olyannal, de a hangfrekis sávon.
A régi Népstadion hangosítása is olyanokra volt alapozva.
Kicsit összeszorult a gyomrom, miközben a videót néztem. Az első 3,5 MHz-es adóm végfokában ez a cső dolgozott. Több, mint 10.000 QSO-t csináltam vele 1971 és 1973 között. Aztán sajnos tönkrement és nem tudtam újat beszerezni... Nagyon sajnáltam.
Pedig elébb-utóbb megvalósúl! (Erről az esetről meséltem, miként váltam meg elődjétől, de arról sem mondtam le, hogy visszakerűljön hozzám! Erre a "pót"lásra meg az okán is szükség volt, hogy bekap az ember fia az "alkatrészkereskedés" során ezt-azt...)
A trafó készítése volt a nagyon macerás az elsőnél. Ennél a példánynálviszont az az ötletem támadt, és bejött, hogy a sec. oldalt úgy tekerem meg, hogy "visszafelé" tekerem meg. Azaz: Eőször a vékony huzalú nagymenetszámmal, és vékony huzallal kezdek, és úgy haladok a kisfeszültségű vastag huzalok felé. Így vált lehetségessé, hogy a megcsapolásokat a jó műszaki érték mellett a "szemre" viszonylag "szépen" lehetett megoldani.
Ah! Igen: A készülékecske doboza a legnagyobb (195x275-ös) Guman-tábla szembeforgatásával keletkezett. A csavarok helyére egy-egy pontosan beleillő mü.a tiplit ragasztottam, így azok összerakva egy olcsó (750 Ft-s) dobozt nyerhetünk.
A készülék leírása a RT 2007/1-es számában jelent meg. Dr. Simonics László leírásában. Valószínüleg az eredetitije 1948-banszintén a RT márciusi számában jelenhetett meg. Erről talán sokunk Barátja, Gálusz Antal tudna mondani, hisz a 2007-es cikk leírása hivatkozik rá, mint a leírt, és bemutatott példány egykori megalkotója. Igaz, az eredeti 1948-as leírás, még ködfénylémpás indikálású volt, ez pedig már modernebb. Az anódáramot műszeresen méri, a mérőfeszültségek transzformátorilag fixek, és ismertek, míg a rácselőfeszt skálázott poti által lehet állítani.
A mellékelt képen már a véső "fínom" feliratozási munka előtt állok, és van még némi forrasztani valóm is.
2x Electro Harmonix 6H30PiEH Gold - 8e Ft 2x 6N6P (08.1983) szovjet katonai - 4e Ft
Hajtó csövek: 2x CV4010 - 4e Ft 2x Sylvania CV4015, Made in USA, Apr 1972 - 5e Ft 2x 6J1P-EV Gold Grid szovjet katonai, "rakétás" - 5e Ft
Az összes cső párba válogatva (mérten), egyik sem működött tovább 30 óránál, gyakorlatilag újak. Eredeti dobozukban vagy törésbiztos buborékos zacskóban.
Van ismerős aki rendelkezik az összes géppel és technikával de még nem jött le egy profi cső se a gépsorról.Igaz, hogy Ő nem "csak egy kísérleti csövet" kíván gyártani.
Ilyen apró gondokkal küszködik:
A 70 mikronos katód kristály szemcséit 4 mikronra kell levinnie.Közben a katód anyag elegye az egész gyártás alatt nem érintkezhet levegővel.
A TÁKI-ban a vákumtechnolgiai főoszályon elég egyszerűen csinálták az ultra vákumot.
Először mechanikus szivattyú.Utánna a szívócsonkon 3 egymást követő aktív szénnel töltött edény kőztük csap.Az aktív szenes flaskát cseppfolyós levegőbe mártották majd a csapot elzárták.......és így a többit.A hideg levegő egyszerű étel thermoszokban volt parafa dugóval
lefedve.
Ez után statisztikusan megszámolták, hogy hány molekula lézeng térben.
Már elég kevés volt de még sokalták.Most jött a nagyágyú a titán szublimációs szivattyú.
Egy Titán fűtőtestet izzítottak fel 1 percig és ezt bináris növekmény szerinti időközökben
megismételték.(2-4-8-16.........)
Nem tudom a végét mert visszapofáztam a Tomori elvtársnak és kirúgtak.
Egyébként, annak idején simán megalkudtam volna olyan primitív csővel, ami csak mutatta volna az effektust, már ezzel is fölötte lettem volna az átlagnak. De ez csak mostanra valósult meg, mikor egy baráttal, aki olyan helyen dolgozik ahol van vacuumszivattyú, és tiszta heccből csináltunk elektroncsövet. Sajnos a meredeksége elég kicsi lett, 0,3 mA/V, mert a rács nem volt elég közel a katódhoz, de azért kíváncsian várom a jelentkezőket, akik jobbat csináltak (volt Tungsram dolgozók nem versenyezhetnek) :)
Rádiócsőben is a 10-5-re leszívás után a getter elpárologtatásával lehet 5x10-6 körül csinálni. Ipari csövekben még ennél is jobb kell.
Ami még nagy probléma, hogy olyan nagy tisztaság kell az alkatrészek megmunkálása közben, ami nem hétköznapi.
Egyetlen ujjlenyomat töredék a légüres teret az első melegítésnél teljesen elrontja. Pár szerves porszem szintén elpárologva rácsáramossá teszi az eszközt.
Ez őrült jó. Magam is gondoltam elektroncső készítésre, de bohó fiatal voltam még. Én egy villanykörtéből indultam volna ki, és az üvegművességet is gyakorolgattam. De mindennek akadálya a vákumszivattyú. Ha ez nincs, el se kell kezdeni.
