Ma a világon mind politikai, mind gazdasági, mind katonai téren tényező: Kína.
Magyarország is érintett: ingatlanpiacon a kínai vásárlók ( még ha most szünet is van e téren ), Belgrád -Bp vasútvonal, Fundan....úgy tűnik,. az USA is kénytelen átengedni a világ vezető hatalmának szerepét Kínának.
Vajon lesz háború emiatt? Hogyan érint ez minket itt Európában és Mo -on?
Felőlem Fokvárosig kúszhat térden bárki, ha erre van lelki késztetése. Bajom azzal van, ha nyomást gyakorolnak azokra, akik nem szeretnének letérdelni. Meg azokkal, akik szerint a BLM mozgalom bírálata maga a rasszizmus.
A térdelés a felsőbbrendűség elismerése, behódolás.
Filmes klisét majmolja a köznép angolszászoknál a 20. században, valójában sohasem volt szokás a lovagoknál nő előtt térdepelni, de jól hangzott, hát bevették a filmekbe.
Lovag akkor térdelt imádott nő előtt, ha az rangban felette állt.
Amikor a fiú letérdel a lány elõtt hogy megkérje a kezét, hûségesküt tesz. Ahogy a lovag is. Én nem hiszem, hogy ez esetben a sportolók hûséget akartak fogadni egy kontinensnyi négernek.
Ps. És pont ezért nem annyira van értelme itt a BLM-et és a letérdelést erõltetni. Már csak azért sem, mert ez a gesztus itt kis hazánkban, de szerintem szerte európában a megadás illetve a hûségeskü szimbóluma és nem a szolidaritásé. Akkor térdelünk le amikor könyörgünk valakinek (ez ma azért inkább csak templomban fordul elõ) vagy régen amikor a lovag esküdt tett a királynak az avatásakor. Itt ez a gesztus azt jelenti, hogy te mint fehér ember megalázkodsz a feketék elõtt. Szerintem amúgy ez az USA-ban is inkább csak szítja a faji ellentéteket de nem csökenti.
Amit Te itt irtal hogy a leterdeles allitolag Magyarorszagon mit jelent, ahhoz en infohiany miatt nemigen tudok mit mondani, de Europat, az EU-t en kihagynam a parhuzamodbol, mert a felterdre ereszkedesnek több kontextusa van, vagyis több kontextusban is megjelenik, peldaul az un civil-területen is, tehat nemcsak az egyhazaknal van ilyen ritual esetekben, meg a hatalom elismeresekeppen a multban.
Es nemcsak hüsegeskü meg könyörges, meg szerinted megalazkodas, hanem pont a civil kontextusban szerte Europaban ez a tiszteletnek, megbecsülesnek is az egyik gesztusa.
Valoszinü Magyarorszagon -mint a civil eletterhez tartozo esemeny- nem divat a lanykeresnel a megkerendö lany elött hogy a ferfi aki a lanyt felesegül akarja venni, hogy az felterdre megy es ezzel a gesztussal kerdezi hogy akar-e a felesege lenni, engem a Papa-a ferjem- anno igy kert meg :-) de egyikünknek sem jutott az eszebe a felterdre menessel valo megkerdezesemnel, hogy most akkor a jövendö ferjem azert ment terdre a megkerdezesemkor, mert ezzel akarta azt jelezni felem hogy elöttem egy egesz eleten keresztül meg fog alazkodni, hiszen az ember a ferjet/feleseget tarsnak valassza, tarskent elnek együtt, es nem megalazo es megalazott viszonyban a kezdettöl evizedeken keresztül.
Ugyan akkor a lovagkorban is a felterdre valo menes a tiszteletnek, a masik megbecsülesenek a jele is volt, tehat nem lehet megitelesem szerint ezt összehozni azzal hogy megalazkodas vagy megadas.
Ha jol tudom egyebkent, ma is resznek meg katonak -akik elmennek katonanak- a Magyar Allamra esküt, un hüsegesküt, es eközben nem terdelnek le, tehat mivel mara a hüsegeskühöz mar uj riutualok vannak, igy en magam nem tartom azt celszerünek, hogy mindenkeppen vagy ezer evet visszamenjünk, es abbol a relevans un civil-kontextust kihagyjuk.
(Egyebkent a 2. Vatikani Zsinat idejeben pont az ilyen kereszteny ritualisokrol is szo volt ott, mert peldaul az afrikai vagy Tavol keleti -pl Japanban vagy Indoneziaban, az akkötüli szigetvilagokban- püspök küldöttek azt szova tettek, hogy az Europaban szokasos ritualisok nagyon különösen mutatnak naluk, mert egesz mas hagyomany, mas jelkepek, rutusok vannak valaminek a kifejezesere mint Europaban.)
PS.: okay, akkor Magyarorszagon nem szokas a megkerdezesnel hogy akarsz-e a felesem lenni,-- a fiunak felterden ezt a kerdest tenni.
Es en magam nem latok abban semmi idegent, ha valaki a tisztelete -mas börszinünek a sajat maganak is elvart tisztelet, megbecsüles- megmutatasa keppen meleg, kielezett helyzetekben, amikor egy jellel, egy gesztussal is allasfoglalas törtenik- jelzi ezt a tiszteletet, megbecsüleset mas fele, azt amit sajat maga fele is elvar masoktol.
Nem csak szerintem, hanem kb. mindenki szerint akinek ez a letérdeléses dolog nem tetszik. Egy ideig el lehet ezt játszani, de aztán elõbb-utóbb meg fog jelenni az ellencsapás, legkésõbb egy-két generációval késõbb.
(Megj.: tölem, Bromholdtol: a mondat eleje a következö > "talan azt meg megjegyeznem altalanosan, mert egy rabszolgakereskedö is emlitve lett, hogy sokvagyon epül"- es az idezesedben aztan a mondatot folytattad Te >) "a jobbagysagra, ami Magyarorszagon is a 19. szazadnak kb a közepeig megvolt."
Kommentarod meg ez > Jobbágyságot nem szabad összemosni a rabszolgasággal.
Hm ... erdekesnek tünik nekem a Te meglatasod azzal, hogy Te azon az allasponton vagy, hogy a jobbagysagbol a magyar földesuraknak az un allodialis földjeiken törteno -a jobbagyok altal vegzendö kötelezö- munkabol szarmazoan evszazadokon keresztül nem lett, nem szarmazott vagyonuk.
PS.: itt az eredeti mondat, egeszben, aminek a veget Te beidezted >
talan azt meg megjegyeznem altalanosan, mert egy rabszolgakereskedö is emlitve lett, hogy sokvagyon epül a rabszolgakra, vagy a jobbagysagra, ami Magyarorszagon is a 19. szazadnak kb a közepeig megvolt.
PPS.: ugy tünik nekem, hogy Te a feudalizmusrol, a magyar feudalis tarsadalomrol, az allam akkori adorendszereben az allam fele adofizetesi kötelezettseg alanyai vonatkozasaban mast olvastal mint en.
Itt semmi baj nincs nekem ezzel, vannak ugye manapsag alternativ elmeletek, mindenki lehet nyugodtan ilyeneknek a hivöje tölem.
"a jobbagysagra, ami Magyarorszagon is a 19. szazadnak kb a közepeig megvolt."
Jobbágyságot nem szabad összemosni a rabszolgasággal.
Mellesleg az egyik legnagyobb tragédia a 19. századi jobbágység felszámolásának liberális módja volt. Ezzel gyakorlatilag földönfutóvá tettek sok százezer embert.
(jobbágyság már akkor annyira korszerűtlen volt, hogy addigra a földesuraknak is inkább nyűg volt )
Attól függ mit értesz alatta. Ha nagy tömegben, kb. hasonló körülmények között foglalkoztatott rosszul fizetett fizikai melósokat, akkor ilyet valóban Kínában vagy Vietnamban találsz legközelebb. Ma Európában nem nagyon van sok ezer fõt foglaloztató manuálisan mûködtetett gépipar - igazából már a kicsi kínaiaknál is gépekkel megy a legtöbb mûvelet.
Ha képzetlen tahó semmittevõ hátrányos helyzetû alkeszt értesz alatta - lásd lumpenproli - na, abból azért van.
Ps. És pont ezért nem annyira van értelme itt a BLM-et és a letérdelést erõltetni. Már csak azért sem, mert ez a gesztus itt kis hazánkban, de szerintem szerte európában a megadás illetve a hûségeskü szimbóluma és nem a szolidaritásé. Akkor térdelünk le amikor könyörgünk valakinek (ez ma azért inkább csak templomban fordul elõ) vagy régen amikor a lovag esküdt tett a királynak az avatásakor. Itt ez a gesztus azt jelenti, hogy te mint fehér ember megalázkodsz a feketék elõtt. Szerintem amúgy ez az USA-ban is inkább csak szítja a faji ellentéteket de nem csökenti.
Azért a jobbágyság pláne a végére és a rabszolgaság elég nagy kettõ volt. Elõször is, nem faji alapon mûködött, másrészt eleinte ugyan tényleg a röghöz kötés volt a gond ezzel, késõbb viszont nem annyira a jobbágyokból lett parasztok voltak igazán rossz helyzetben, hanem a zsellérek akik státuszuk alapján inkább a mai munkavállalónak feleltek meg. Csak sok volt az eszkimó és kevés a fóka. Kis hazánkban faji elnyomás nem igazán volt / van.
- a manchesteri az valoban a BLM-hez kapcsolodott;
- a bristoli az viszont nem, a következök miatt: a rabszolgakereskedessel foglalkozo Colston bristoli szobra miatt (melyen semmi hivatkozas sem volt a rabszolgakereskedö tevekenysegere) mar a 90-es evektöl -tehat evtizedekkel joval a BLM mozgalom 2013-14-es kezdete elött- problemak jelenkeztek;
- a budapest IX-kerületi szoborügyet is en eleg vegyesen itelem meg azon infok alapjan, melyeket most reggel olvastam, itt egy müvesz csinalt egy szobort, hogy egy müvesz nyarat hoz? Na ja, egy is a BLM-mozgalomnak a szimpatizansainak a magyarorszagi jelentetröl tanuskodik (meg mas is van mint szimpatizans a cikk szerint, de ahogy latom ez maganügykent van vive, nem nyilvanosan valami felvonulassal stb-vel, de itt lehetnek megint hianyos ismereteim, igy valoban -a lnktartalmaidat figyelembe veve- nem volt relevans informaciom az erintett tartalmam irasakor, a kiigazitas tehat a Reszedröl indokolt es zsüksegszerü volt, köszönet erte.
PPS.: talan azt meg megjegyeznem altalanosan, mert egy rabszolgakereskedö is emlitve lett, hogy sok vagyon epül a rabszolgakra, vagy a jobbagysagra, ami Magyarorszagon is a 19. szazadnak kb a közepeig megvolt.
Az USA-ban meg hiaba szüntettek meg a rabszolgasagot, meg a 20. szazad masodik feleben is a gyakorlatban sok amerikai allamban (mint az Egyesült Allamoknak allamai) a fajok elkülönitese megvolt, közlekedesben, oktatasban stb-ben, meg a 2. Vh alatt is az amerikai fegyveres erök allomanyaban a fekete börüek csak közkatonak lehettek, legtöbb esetben un kiegeszitö egysegekben szolgaltak, tehat nem un harci egysegekben.
Es ez a 20. szazad közepeben, masodik feleben, utolso harmadaban volt.
A 3. linkedben volt egy tovabbvezetö link, abbol van a lennti idezet >
Körülbelül egy hónapja ön felvettete, hogy szeretne a kilencedik kerületbe állítani egy BLM-szobrot. Ezt miért szeretné?
Soha nem vetettem fel ilyet, egyrészt. Másrészt ugye ez egy művészeti pályázat volt, ahol kortárs szobrászoknak írtunk ki egy kiállítási lehetőséget, amely kiállítás egy héten keresztül fog tartani a Ferencvárosban. Kiállítunk szobrokat, nem pedig állítunk szobrokat és a pályázaton – egyébként szakmai zsűri elbírált pályázaton – egyik győztes pályamű egy ilyen tematikájú szobor lett.
Ennek ^ tükreben a sajat velemenyem az, hogy egy kiallitasi müveszeti targyat megrongalni csak azert mert az valakinek nem tetszik, nem illeszkedik a vilagnezetebe a müveszeti alkotas be, azt en a magam reszeröl kritikaval latom el, mert jol neznenk ki, ha valaki egyhazi, vallasi targyu müalkotasokat amiatt megrongalna -mondjuk egy magyar muzeumban, csak azert, mert a müalkotas targya es a targy altal hordozott un üzenet a vilagnezeteben eredö okoknal fogva nem tetszk neki?
Most a mara -2021-re ertve: hova lesz akkor a müvesznek az un alkotoi szabadsaga?
Szobrokat mint mütargyakat szabadterre is kiallitanak mint az adott esetben, a terület amin a szobor volt egy kiallitasi terület volt, ugyan ugy mint egy muzeumban a kiallitasi terület, egy festmeny eseteben peldaul, most akkor mert valakinek a vilagnezete, beallitottsaga peldaul ateista, most akkor az elmehetne Pesten a Szepmüveszetibe es peldaul Tiepolonak a festmenyet (Maria es Jozsef öt Szentnek megjelenik) egyszerüen a vilagnezetükböl eredö motivaciobol megrongaljak? Magyarorszag lakossganak a jo harmada ateista, most akkor?
Erdekelne hogy mi lett a mütargyat megronkalokkal.
Az eredeti marxizmushoz nemigen lehet visszatérni, mert közben megszűnt a proletariátus... :-)
A legerősebb tőkések ellen se kell küzdeni, mert azok történetesen hajlandóak támogatni a balos és liberált mainstreamet.
Nagyon úgy néz ki, hogy önjáróvá vált az ideológia, elszabadult hajóágyúként viselkedik. Rombolja a társadalom kohézióját, a gazdaságot. Tönkretesz mindent, ami miatt Európa jó és élhető helye a világnak, mindezt az európai értékek védelmének jelszavát hangoztatva.
