Köszönöm a helyreigazítást. Csak két elgépelés volt.
Örülök, hogy csak ennyi hibát találtál benne.
Akkor úgy veszem, hogy a többivel egyetértesz.
A Holdnak mindig ugyanazt az oldalát látjuk a Földről. Vagyis a Hold nem látszik forogni a Földről. Ha a Nap felől nézzük, akkor meg lassan forogni látszik.
Most akkor melyik az igaz?
Ezt könnyű eldönteni, mert a forgásnak tapasztalható, mérhető jelei vannak a forgó testen.
Tudjuk, hogy a Föld forog a tengelye körül. Ennek következményei:
- A Föld az egyenlítőnél kidudorodik, a sarkoknál pedig belapul. Ezt az alakot hívják geoid formának.
- A Foucault inga a sarkokon egy nap alatt körbefordul.
- A centrifugális erő miatt a testek súlya kissebb az egyenlítőn mint a sarkokon.
- A Földnek dipól mágneses mezeje van, ami a forgásból adódik.
Vanna-e ilyen tapasztalatok a Holdon?
- a Hold körte alakú, nem geoid formájú
- centrifugális erőt nem tapasztaltak, a holdraszálláskor nem is számoltak vele
- a Foucault ingás kísérletet még nem végezték el a Holdon
- a Holdnak nincs dipól mágneses mezeje (mérés bizonyítja)
Vagyis egyetlen egy tapasztalati tény sem támasztja alá a Hold forgását.
Ha a Holdra felvisznek majd egy Foucault ingát, akkor azonnal kiderül, hogy forog-e vagy nem. Ezt a mai technika már lehetővé teszi.
Az én elméletem azt az előrejelzést adja, hogy a Holdon nem fog elfordulni az inga, vagyis a Hold nem végez tengelyforgást. Ez a kísérlet nem csak azt fogja igazolni, hogy a Hold nem forog, hanem egyúttal az elméletem igazolását is jelenti.
