Mutatok neked mozgó mágneses mezőt. Elektromágneses hullámok, fény. Elhagyta a szülőhazáját és száguld a téren át. Leszel szíves behelyettesíteni a képletbe. :-)))
Semmit nem indokol (ahogy most se tudta kiszámolni azt a "létrehozott" E mezőt), hanem kinyilatkoztat, mint valami orákulum, de az is merő egy homály, olyan, mint akinek nincs gyakorlata a szakmai körökben szokásos világos fogalmazásban, mint aki csak magával szokott értekezni, egy magának kialakított nyelven, saját magának kitalált szavaival és fordulataival. És hajlamos áltatni magát is mindenfélékkel, most ezzel a forgó töltésgömbhéjjal.
De ez a beszédmód egy stratégia is, ezzel igyekszik kidumálni magát minden szorult helyzetből. Mint most a mozgó erővonalakból. Már a Kozmofórumos vitáiban is ezzel operált. Ott, és a Szkeptikus fórumon ilyen homályosan használta még a formalizmust is. Végtelen hosszú "levezetésekben" törte kerékbe a matematikát mindaddig, míg azt nem hitte, hogy bebizonyította az igazát. Tele saját találmányú értelmetlen definíciókkal, deriválási hibákkal, nemlétező integrálokkal, stb. Aztán amikor dgy. vagy más szakértők leleplezték, akkor feldühödött, s hirtelen átváltott valami egészen útszéli gyalázkodásba.
Szerinte minden vita addig tart, amíg ő ki nem hirdeti a maga győzelmét. A többiek meg elkullognak, elundorodnak tőle.
Persze, hogy ott van. Mert az elektromágneses mező egy komplex entitás, és minden vonatkoztatási rendszerben a saját vetületüket látják. Például ha a mágnes nyugszik, abban a vonatkoztatási rendszerben csak tuszta mágneses mező van és ott áll. Egy hozzá képest mozgó volatkoztatási rendszerben van mágneses és elektromos mező is. Az is áll, de időben változik; és implicite térben is.
Megpróbálom másképp. Ez ugyanaz a transzformáció, mint a hely és az idő. Legyen két megfigyelő. Az egyik áll, a másik mozog. Ezek szerint az álló megfigyelő számára a mozgó megfigyelő ideje mozog? Hová megy térben a másik ideje? ;)
HK kísérlete nem ezt mutatta. Mindegy, hogy a mágnes forog vagy nem forog. Einstein pedig az indoklásban összemosta a mozgási indukciót a fluxusváltozással.
Valahogy ezt elemi lépésenként le kellene vezetned. Szerintem szuperpozíciót kell alkalmazni. Töltött gömb + semleges köráramok. A nem forgó töltött gömb belsejében az elektromos térerősség nulla. A semleges köráramoknak pedig az egymenetes tekercs belsejében van mágneses terük. Most jön a rotáció rotációja. Mennyire vagy jó vektoralgebrából? Ha az elektromos mező rotációja tengely irányú, milyen irányú a rotáció rotációja?
Azért, mert egyértelműen badarság. Nem fogok minden hibás kijelentésre részletes hibaleírásokat adni, mert nincs rá időm.
Te mondd meg azt, hogy szerinted miért nem számít a mágnesrészek sebessége? Ugyan miből gondolod, hogy azzal nem is kell foglalkozni, csak a vezeték sebességével? Nem gondolod, hogy itt valami nagy hiba van akkor?
Képzeledben felszeleteled a korongot. Csakhogy az erővonalak nincsenek dedikáltan hozzárendelve a korong darabkáihoz. Kicsit más lenne a helyzet, ha a darabkák között nem mágneses anyag töltené ki a hézagot. De még az sem jelentené azt, hogy az egyik darabka cipeli a saját erővonalát. Az erővonalak a nyugvó megfigyelő vonatkoztatási rendszerében vannak, az erússégük változik, de nem mászkálnak. A mozgó megfigyelő vonatkoztatási rendszerében is vannak erővonalak. Ez két külön dolog.
Már többször elmondtam, de olyan, mintha nem olvastad volna. A mágnesrészek mozgása alapján lesz E. Ennyi. Tekintheted hozzá az EM tér Lorentz-transzformációját.
Vagy honnan veszed mondjuk, hogy az egyáltalán nem számít?
Felszeletelhetnénk a gömböt vékony gyűrűkké? Egymenetes tekercsek a szélességi körök mentén. Innentől kezdve a problémát felbonthatjuk töltések és áramok szuperpozíciójára.
Ez a d/dt(területxmerőleges_fluxus) dolog egy egyszerűsítés, sokszor működik is, de nem mindig.
Pl. csináltak olyan - eléggé vicces - kísérletet, hogy fix fluxusú területre beraktak egy nagyobb meg egy kisebb vezetékhurkot. Meg egy kétállású kapcsolót, amivel katt, átváltottak a kicsi hurokról a nagyra. Ott van a jó nagy terület x fluxus változás, de valahogy mégse akar feszültség keletkezni. :-)
Nem fogalmazod meg pontosan, de mintha az alábbi faramuci gondolatmenetet követnéd:
Ok, beletörődöm, hogy Maxwellnél nincsenek mozgó erővonalak, ha ennyire ragaszkodtok hozzá. De mivel azok mégiscsak vannak, valahogy Maxwellnél is meg kell jelenni a hatásuknak, ha máshogy nem, az általuk létrehozott E mező képében... :-)
Ha áram folyik, valahol záródnia kell az áramkörnek. Ebből következően ez nem csak egy darab drót. Azt pedig minden tankönyv megmutatja, hogy a mozgó vezetékben keletkező feszültség ugyanannyi, mint amit a változó területű görbe által határolt fluxusváltozás ad.
