" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Pár éve kerültek "beazonosításra " az alanytermő fáim.
Valamelyik Fórumon , de az elmondott érvek alapján jónak tűnnek az azonosítások.
Nálam a Lótusok elég sok tősarjat hoznak , / lehet , hogy rosszul fogalmazok / vagyis közvetlen a törzs földalatti
részéből újabb hajtások törnek elő. Ezeket oltom , Már több terem , persze ezeket csak a helyükön tudom megtartani, hiszen
átültetni őket nem nagyon lehet .
Egyébként a magonc fákra gondoltam az indításnál, hiszen a vásárolt káki fáim nem tudom mibe vannak oltva.
Érdekes jelenséget figyeltem meg az idősebb fákon , a fa egyik oldala vagy ága már szépen elindult , sőt néhány virágrügy is látszik,
más oldal vagy ágon viszont éppen csak indulnak a rügyek. A múlt évben azt gondoltam , hogy ez valami problémát jelent , nagyon figyeltem
az eseményeket , aztán pár hét elteltével minden rendbe jött - a két oldal azonos lett növekedésben és termésben is.
A Virginiainál volt gyökérsarjam , négy darab, egymás közelében , ezek már szépek , jövőre oltok.
Nagyon lassan nőnek.
Pár éve volt a fagykár , két fámnál csak a törzsek maradtak meg , illetve az egyik törzs elpusztult / biztonsági okokból , ha lehetséges kéttörzsű káki fákat és
kiviket nevelek/ Végül is a káki törzseken nem láttam repedést ,teljes keresztmetszetben elszáradtak.Ezeknél két év termés kimaradás volt.
Ezek valamiféle talján fajták , igen kényesek.
Az egyik Tipónál viszont csak az ágak fagytak el , ennél csak egy év volt a termés kimaradás.
Ugyanerről a Tipóról oltott fák ,Lótus törzshajtásba nem szenvedtek fagykárt, pedig azok teljesen nyílt terepen vannak.
Volt már sok törzs repedés nálam , de csak a kiviknél addig amíg kora tavasszal nem takartam őket.
Az idén minden kivi törzset , amit napfény érhet fehér papírral takartam.
Azokat a kiviket amelyek a kis fenyves erdőmben vannak nem takartam , de nincs repedés náluk , mivel kevésbé éri őket a közvetlen napfény.
Valamely nap kiültettem a Tőled kapott Nikitát , már van vagy egy méteres .
Azt volt vele a problémám , hogy bent volt egész télen , fűtettlen szobában , mégis hozott már vagy harminc centis hajtásokat .
Most naponta igazgatom az árnyékolást , hogy ne kapjon közvetlen erős napot , mert félek , hogy leégeti.
Még a szőrös kivire visszatérve , olyan harminc-negyven darab van nálam , még az azonosoknak tudott fajtáknál is jelentős eltérés van
a növekedésben, van olyan , hogy már látszanak a virágrügyek, máshol még csak most indulnak a levélrügyek.
Még egy érdekes dolog , van egy nem tudom mibe oltott Nikitám , pár éve vásároltam , tavaly már szépen termett , most éppen csak , hogy elkezdett rügyezni.
Másodszor! Érdekes egy fáid vannak! :D Biztos, hogy az a virginiana virginiana és a lótusz, lótusz? Bár ha arra gondolsz, hogy együtt indulnak és ez alatt a magonc fákra gondolsz, akkor félig meddig igaz, nagyon minimális a lemaradás nálam is. Viszont ha mint alanyokról beszélünk, akkor már megvan a 2 hét.
A másik furcsaság, hogy a lótusz nálam még sosem hozott tősarjat, csak a virginiana, de az is inkább az átültetett idősebb fák gyökeréről hajt ki. Majd rakj már fel róla képet, kiváncsi vagyok! Mint méhlegelőre is! :)
Mi lett azokkal a fákkal, amik elfagytak nálad? Nálam 99%ban a törzsük fagy szét(leválik a kéreg egy része, vagy teljes kereszt metszetében), persze lehet totál elfagytak egyébként is, de ha kihal nálam egy d.szilva, annak biztos, hogy a törzse repedt szét. Pedig vulkanikus, kálium túlsúlyos földben vannak, minimális tápozással tartva.
Egyébként 1 növény és 1-2 vessző kivételével a gránátalmák is rejtett rügyből hajtanak... Miközben a szecsuáni borsnak semmi baja, a pawoknak jó pár tucat virága lefagyott, de a mini kivi nem károsodott jobban, mint ahogy általában tavasszal szokott, viszont a szőrös kivi vagy nagyon egyenletlenül hajt ki, vagy ott is jelentős rügykár lett a fagy eredménye. Ki érti ezt?
Elgondolkodtam én is az oltáson és a kísérletezésen. Hol lehet beszerezni alanynak valót, hogy én is tudjak nevelni magamnak...s persze nikita oltóveszőt ... mert most ebben látom én is azt a lehetőséget, hogy ne csak nevelgetés legyen, hanem szüret is.
Nálam legalább 2 de inkább több hét különbség van a lótusz és virginiai rügypattanása között.
Árnyékos helyen vannak a fáid? Kiültetett növények?
Lehet, hogy a cserepes növények hajlamosabbak a korai indulásra (hamar felmelegedő földlabda) ezáltal érzékenyebbek a kései fagyokra.
Nekem kb 10 db lótusz kérge fagyott már le teljesen vagy részlegesen (főleg cserepes oltvány alanyai) és egy virginiai alany is csinált már részleges kéregelfagyást.
És volt, hogy a 5 éve kiültetett már termős, 4 méteres Tipo dobta le a kérgét a tavaszi fagyok miatt (2017 tavasz)
Eddig ami hajt, az szépen hajt ki eredeti rügyből. Különben érdekes, hogy 1-2 kivétellel a földfelszintől pár centire nyiltak szét... Lehet, ha be lettek volna földelve ott, akkor semmi bajuk? Mindenesetre legközelebb biztos, hogy megpróbálom őket védeni, eddig szerencsére nem történt hasonló sem a gránátalmával, se a datolyaszilvával.... Lassan nem is a téltől kell félnünk, hanem a tavasztól??
Judit! Ne aggódj a Nikita miatt! Virginiana alanyon van! A törzsrepedés pedig tipikus lótusz "halál ok". Mivel olyankor megindul a nedvkeringés, amikor még itt komoly fagyok is vannak, ezért válik le a kérge. Igaz, most a virginiana is korábban indult, de jobban is birja a fagyokat, igy a ráoltott nemes is. De pl van nem egy olyan lótusz alanyom!!! amin szintén levált a kéreg.... Nem ide való faj.
A gránátalmáid rügyei is károsodtak a többszöri, erősebb tavaszi fagyok után?
Nekem vannak olyan növények, amelyeken az összes főrügy elfagyott.
Most próbálna kihajtani több-kevesebb alvórügy.
Kb. 1,5 hónap múlva kiderül, hogy túlélik-e ezt a tavaszt.
Egyébként az első, komolyabb március 25-e körüli fagyok előtt megnéztem, hogyan állnak a növények: minden rügy erősen megduzzadt állapotban volt, illetve voltak rügyek, amelyek már a rügypattanás állapotában voltak.
Akkor még egyetlen károsodott rügyet sem láttam!
Szóval nem a tél, hanem a március végi, áprilisi fagyok rendezték le a gránátalmáimat....
Ezt nem gondoltam volna, hogy a rügypattanás előtti állapotban a -4-5 fok szinte vagy teljesen lerendezi őket.
Nálam egyik káki sem szenvedett a tavasszal fagykárt. Viszont a fügék nagy mértékben. 3 bokornak 100%-osan megsemmisültek az első termései, hajtórügyei, van amelyiknek részlegesen, de mivel sok féle fügém van, akad néhány ami jól viselte a kiképzést.
A jövőben a káki törzsrepedésére szeretnék felkészülni, amihez tőletek kérek és remélek ötleteket. 1 Jirót törzsrepedés miatt veszítettem el, az új Nikitámat már úgy félem mint a szemem fényét. Persze a Rosseyankát is, de ő akkor is jól állta a sarat, mikor a Jiro szanaszét repedt.
Hasznos az öntözés, mert szárazság van. Az a gondolat, hogy a szárazság miatt nem fakadtak meg ezidáig a káki fák téves elgondolás. Nem viselték el a rügyek a kora tavaszi fagyokat. Megfáztak, elfagytak, ezért rejtett rügyekből újra hajt a fa. Nekem 9 éve kertben lévő vaniglia kákim most kezd fakadni, de egyértelműen látszik, hogy a fakadó rügyek elfagytak. Kevés termés lehet azért rajta, de ugye a káki az 1 éves hajtások végén hozza a legtöbb virágot, sajnos ezek elfagytak.
Sajnos még sosem volt termés rajta sem az elődjein.. Vanigia, s másik tipo volt előtte... Igaz a Vaniglia megvan még, de csak kis derékig érő tavaly télen talajig fagyott. Gondoltam, elkezdek nevelni egy csemetét és ha nagyobb lesz kiderül, hogy pótlás lesz vagy egy barack/alma fa elbúcsúzik. Nagyon szereti a család...azaz szeretné :-)
Fagyzugos, sík vidéken élek, s gondolom itt nehezebb az ilyen fának megmaradni. De még nem adom fel...
Egy hete öntözöm ...azaz 2 naponta beárasztom (homok talaj), gyanús, hogy valóban a szárazság lesz a gond :-(
