Sziasztok. Kérdésem a következő lenne : beraktam a keltetőbe fácán tojásokat( vadász fácánt, arany fácánt) a kelési eredmény gyenge lett ez még a múltkori történethez tartozik. Vadász fácánból 4 lettek az arany fácánból egy se(a tojásba beledögölve se volt) az egyiknek a lába béna sajnálom de szerintem jobb lenne ha elpusztítanám. De nem is ez a lényeg. Tegnap előtt kikeltek a kotlós alatt is a fácánok. A vadász fácánból 7 ( ebből 3 estére megdöglött) az arany fácánból 1 és ez is béna a lábára. Tojásokban megint nincs több még döglötten se. A keltetőnél ráfogtam valamit rosszul csináltam de a kotlósom nem az első keltetésén van túl . Ráadásul piszkálja a csőröm mitől béna mind két keltetésben 1-1 fácán csibe. Valami fertőzés? Vagy ahonnan kaptam a tojásokat ott kapnak valami nyavalyát? A keltetőben 10 db arany fácán volt és 7 db vadász fácán a kotlós alatt 11 arany fácán és 8 vadász fácán. Ez azért elég rossz kelési arány nem?
Üdv. A megmaradt fehérje (szürke ragacsos izé) a tojás hegyében lehet a helytelen fogatás eredménye is? A 27napon lámpázok, és van olyan tojás ahol a hegyesebbik végénél áttetsző, van ahol pedig nem. A légzsák nagysága a 28napon már a tojás 2/3 -át kiteszi gondolom ez kielégitő, ami inkább aggaszt az a fel nem szivódott fehérje a tojás hegyében. Elvileg lehet úgy is a párát nézni hogy a tojás tömegvesztését figyeljük, tyúk tojás esetében ez a keltetés időtartalma alatt tömege 12% elveszti, viziszárnyas esetében is lehet ezzel a százalékkal kalkulálni? kérlek erősíts meg ebben.
Közben talán megvan a bibi, a bujtatóban a tojásokról szívatom a levegőt és a mennyezet felé továbbitom, az ntc-t a tojások felett helyeztem el középtájon. Üresen jól működött, leszedtem a digitális lázmérő ntc-jét majd egy hosszabb kábelre erősitettem (ugyanúgy, ugyanazokat az értékeket méri) majd a szellőzőnyillásokon tojás tetejénél mértem 37fok, benyomtam a tojások közé 36,5 fok, a tálca alján pedig 36 fok...:( Gondolom a levegő egyszerűen átbukott a tojások felett, a keltető alja pedig sokkal hidegebb maradt. Most vannak a bujtatóban, megemeltem kicsit a hőmérsékletet hogy a tojás közepe táján legyen 37,2 fok.. a tetején mérve 37,7. hátha..
Nem igazán tartozik ide, de egyazon "Feriről" beszélünk és ha nem haragszol én nyugodtan Ferizhetem, mert együtt jártunk egyetemre sőt gyakran egy söröző egy asztalához is leültünk. Csak utána ő a tanári pályát választotta, én meg jobban szerettem a gyakorlatot, de azért szoktunk találkozgatni egyes szakmai fórumokon, találkozókon...
Ha erre a táblázatra gondoltás, akkor ezért kár volt egy fél oldalt írnod. Egyrészt simán bemásolhattad volna, hisz a készítője fel van tüntetve (nem plágium), másrészt ez a tojások döntögetésének a szögét és annak a gyakoriságát mutatja és nem a vízszintesen behelyezett tojások forgatását.
Szerencsétlen embriónak nem mindegy ám, hogy csak jobbra-balra döntögetik 45 fokkal vagy fekvő tojásnál hol a hasára, hol a hátára vagy épp jobb oldaláról bal oldalára forgatják és főleg milyen gyakran.
A részeg embernél sem mindegy, hogy csak dülöngél vagy fetrengve fekszik a földön. :)
De felőlem mindenki úgy keltet ahogy akar. Az ő gondja.
Általában könyveket nem nagyon lehet letölteni a szerzői jogok miatt. Azért van néha megoldás, ha türelmed van másolási módszerrel Wordba át teheted, vagy PFD-be. Magadnak másolhatod, (ha engedi a rendszer), de tovább terjeszteni nem szabad, csak link ajánlással.
Szia , beszéltük hogy a billentéses módszer ha kézzel végzem nem igazán forgatás, most az új keltetést több féleképp forgatom, továbbra is megmaradt hogy napjában 2 szer(bár ezen még lehet fogok változtatni) átbillentem a tojásokat de most a tengelyük körül is elforgatom ugyan így kétszer na meg a tálcákat is cserélgetem minden fordításnál hol a két végét cserélem fel hol a két tálcát, ez szerintetek túlzás vagy megéri a bíbelődést? Ja és csak hogy zajlodjon az élet tegnap reggelre megdöglött a ventillátor, 1 hetesek a tojások a keltetőben, valamikor az éjszaka álhatott meg így reggelre 36 fokra esett vissza a hőmérséklet de minden felé a tojásokon, ez a keltetés most kicsit figyelmesebben megy így ebből az okból több szoba hőmérő is be van rakva ebből tudom hogy kb ennyire ment le , gyorsan bevágtam az új ventit így nem hűlt tovább. Kíváncsi leszek tett-e kárt a leállás.
Szerintem ezek szerint problémád (vegyes keltetés) itt leledzik! A keltetési technológián belül a pára jelentős, meghatározó tényező. A keltetés kezdeti szakában és a befejező szakában jelentősen meg kell emelni a páratartamát a tojásfajták szerint. Vegyes keltetés esetén az "átlagos" páratartalom, valamelyik kárára történik. Ha nem vegyesen fogsz keltetni, nagyban fog növekedni az eredményes keltetésed!
Szia! ( a tehén is elbőgi magát, amikor haza megy a legelőről)
Nos, Feri nekem nem cimborám, (ha egy emberre gondolsz), de tudása miatt mérték adó, sőt, etalon, de semmiképpen ne "Ferizném"! Kicsit több tisztelet és több szerénységet, ha már segítséget kérsz. Neked nincs google keresőd?
De,be is másolom Neked, viszont Te semmit sem tudtál igazolni vélekedésedre!
"A tojások helyzete és forgatása a keltetés folyamán
A forgatás a fejlődő embrió számára fiziológiai szükséglet, mert ez teszi lehetővé, hogy az osztódó csírasejt, illetve az embrió szabadon úszva lebegjen a sűrűségviszonyok miatt mindig a sárgája felső részén, és ily módon érintkezésbe juthasson a tojástartalommal.
A forgatás ezenkívül, elősegíti az allantois szabályos kifejlődését és a tojás táplálóanyagainak egyenletes eloszlását, ezáltal az embrió számára könnyebben hozzáférhető. Megakadályozza, hogy az embrió vagy a szik a keltetés első napjaiban a belső héjhártyához tapadjon. A mozdulatlan tojásban a chorioallantois a szükségesnél korábban a keltetés 7. napja előtt a belső héjhártyával összenő.
A legújabb vizsgálatok szerint a forgatás hiánya megakadályozza a fehérjezacskó kialakulását, ami nélkül a sűrű viszkózus fehérje az embrió számára hasznosulatlan marad, és keléskor visszamaradt fehérjecsomóként ismerhető fel. A magzat gyengén fejlett, ragacsos lesz a fehérjehiány mellett annak következtében is, hogy az elkülönült fehérjeréteg az allantois-légzés útjában akadályt képez.
A tojások forgatása az előkeltetés folyamán több adattal jellemezhető: a tojás tengelyével, amely körül a forgatás megvalósul, a forgatás szögével és gyakoriságával, az elfordítás síkjával, valamint az embriófejlődés stádiumának megfelelő forgatási igénnyel.
A tojások forgatási tengelye elsősorban a keltetés alatti elhelyezésüktől függ. A tyúk , pulyka és gyöngytyúktojások mesterséges keltetéskor kielégítő eredményeket kapunk, ha függőleges helyzetben, tompa végükkel fölfelé helyezzük el az előkeltető gép tálcáin. Ez adja egyúttal a legjobb térkihasználást is. Természetszerűbb a teljesen fekvő (természetes légcseréjű gépek), vagy dőlt helyzetben tompa végével magasabban tálcázás is, a modern géptípusokban azonban ez nem használatos. A víziszárnyasok esetében a fekvő elhelyezéssel érhetők el a legjobb kelési eredmények.
Az elhelyezés alapvetően meghatározza a helyes fekvés kialakulását. A tojásokat fordítva, hegyes végével fölfelé rakva a tálcára, az embriók 60 %- a hegyes végéhez közel helyezi el a fejét, mert a fejlődésük folyamán mindig úgy igazodnak, hogy a fejük legfölül legyen. Így, amikor a csibék bújnak, csőrükkel nem a légkamrába hatolnak. Ez légzési nehézséget okoz a tüdőlégzésre áttérés időszakában. A következmény minimum 10 % os csökkenés a keltethetőségben, és 35-40 % os romlás a csibe minőségében.
A forgatás szögének és gyakoriságának hatása a függőlegesen betálcázott tyúktojások keltethetőségére a 126. táblázaton látható.
Ha az elfordítás után azonnal vissza is fordítják a tojásokat, a keltethetőség csökken. Ugyancsak káros a tojások teljes kör mentén elfordítása is mert az allantois-zsák megreped. A csak egy irányban végzett forgatás a sziktömlő és a vérerek szakadását és embriópusztulást okoz.
A helyes forgatás tehát a tojások kíméletes elfordítása a keltetőtálcával együtt a vízszinteshez mért 45 fokos szögben, majd a forgatás gyakoriságától függően 1-3 óra elteltével visszafordítása az ellenkező 45 fokos elhelyeződésig. A modern keltetőgépekben ezt a műveletet automatikus fordítószerkezet végzi.
Az elfordítás síkjának növelése javítja a keltethetőséget és a naposállatok minőségét, csökkenti a helytelen fekvések gyakoriságát.
A forgatásnak az embriófejlődés első felében és különösen annak korai szakaszában van a legnagyobb jelentősége, hatása a chorioallantois záródásáig érezhető, azután csökken. A bújtatás ideje alatt a tojásokat vízszintesen helyezzük el, és a forgatást is megszüntetjük.
A helytelen forgatás a keltethetőséget rontja, a helytelen fekvés esélyét növeli. Hatása felerősödik azokban a tojásokban, melyek gyenge minőségűek."
A 126. táblázatot alaposan tanulmányozd, ott a megoldás! (persze kell egy pici számtan is)
Igen, arról a kocsonyás fehérjemaradványról beszélek. Ez arra utal az előkeltetőben hosszú ideig túl magas a páratartalom. Ezt a hibát a bújtatóban már nem tudod korrigálni.
A hitelesítés témakörében: A legpontosabb megfizethető árú és megbízható eszköz amit eddig találtam, az az SHT21 szenzor.
Mellékelek egy, az adatlapjából kiemelt táblázatot. Látható, a páratartalom mérési hibája 20 és 80% között a legrosszabb esetben sem több, mint 3%.
Tipikusan 2%. A hőmérséklet esetében az 5 és 60 Co közötti tartományban a legrosszabb esetben maximum 0,4 Co.
Tipikusan 0,3 fok. Azt tapasztalom, ez nem csak reklám!
Üdv. köszönöm a válaszod. mindenféleképpen megfogadom a tanácsod, keritek valami etalont amihez képest tudok mérni. Hőmérséklet mérésére 2 darab lázmérőt használok, egy higanyosat és egy digitálisat az utóbbi 2-3 tizeddel kevesebbet mér, így átlagolom. Pontos páramérőre egyenlőre nincs ötletem.
Visszamarad trutyival kapcsolatban, arra a szürke gélszerű ragacsos izére gondolsz?
Habár nem zárható ki a tenyészállomány hiba, - rossz takarmányozás, genetikailag belterjes állomány, stb., illetve a fertőzés lehetősége - szerintem jó eséllyel a keltetés/bújtatás körülményeiben kell a hiba okát keresni. Nem egyszerű feladat, de elkerülhetetlen a mérőeszközök , a hőmérő, páramérő hitelességének az ellenőrzése.
Tudom, tudom a hitelesítéshez szükséges etalon kérdése nem olyan egyszerű! A sikertelenség oka lehet helytelen technológia alkalmazása.
Sajnos gépfajtaként és keltetési módszerenként is lehet különbség. Nehéz eligazodni, tisztán látni a többféle leírások között. Az alapján amit írsz, csak tippelni tudok. Szerintem picit magasabb a hőmérséklet az előírtnál. Nem kell az előkeltetés során végig 37,7-37,8 fok. Túl magas lehet az előkeltetés során a páratartalom is. A bújtatáskor is túlzott lehet a pára. Ilyenkor árulkodó jel az esetleges sikeres kikeléskor a tojáshéjban visszamaradó fehérje, trutyi. Ilyen esetben a 2. lámpázáskor túl kicsi a légkamra mérete.
A bújtatáskor eltúlzott pára miatt légszomj léphet fel. A nagy igénybevétel miatt túlzottan elfárad a magzat és nem tud kitörni. A túl kicsi légkamra csak ront a helyzeten. Azt javaslom, miután kellően hitelesítetted a mérőeszközeidet, tartsd be az előírt értékeket, hogy kizárhassuk ezt a hibaokot.
Szerintem ez is már haladás, de még mindig van valami szőr a levesben. Felmerül a kérdés, mi hűt 1 fokot a tojások között feláramló levegőn? A gép hőszigetelése rendben van? A tojástálcák vagy a forgatómű fogja le ennyire az áramlást? Ezt az állapotot mikor mérted? Amikor még hidegek a berakott tojások, avagy akkor, amikor már átmelegedtek? A két helyen ugyan azzal a hőmérővel mértél más más időben, vagy egyszerre, két hőmérővel? Az utóbbi esetben mennyire térnek el egymástól ha egy helyen van az érzékelőjük? A ventilátor sem szerencsés. Ha jól értem, a névleges 24 V tápfeszültség helyett csak 12 V jut rá. Ez alapján a teljesítménye legalább a negyedére csökken.
Tovább ronthat a helyzeten, ha a leáramló levegőt csőbe kényszeríted, aminek a keresztmetszete esetleg túl kevés. Talán néhány kép, vagy vázlat is jól jönne, mert bár te tudod milyen a géped kialakítása, de mi nem. Így viszont nehéz kitalálni a hiba esetleges okát.
Szia, miután én is kínlódtam a keltetéssel ezt a könyvet (jobban mondva egy régebbi verzióját) megszereztem és át olvastam, sehol nem írja hogy nem lenne szabad többször forgatni, mindig a minimumot adta meg tehát gépi forgatás optimális ideje legalább 2 óra a kézi forgatás(ami nincs automatizálva) legalább 12 óra, viszont sehol nem olvastam hogy nem lehet többször így gondolom ha megoldható akkor nem igen árt nekik, most ez alapján vannak a keltetőben a tojások, és vegyesen, kacsa, fácán , tyúk,
egyébként a nálam kelt tojások hiába voltak vegyesen, még mindig a liba kelt a legjobb aránnyal, 5 tojásból 2 kelt ki egyben elhalt kettőben meg se indult a kelés. A kacsa tojásból egy se kelt a 10ből, tyúkból 50 ből 32 kettő (jobban mondva jelenleg ennyi él) a fácánokból 10 ből 5 kelt de mára ők is csak 4 maradtak. A feltört tojások aránya 10 ből 1-2 ben kezdődött meg a kelés a többi csak simán megmaradt. Mondjuk én elég sok bakit követtem el. Kevés volt a szellőztetés, nem tudtam mérni az optimális páratartalmat és mondjuk én forgatónak tituláltam hogy átfordítom napjában 2 szer a tojásokat(azóta már kiokosítottak hogy ettől ez még nem forgatós megoldás), de tanultam mást is , 20 tyúkomra 2 kakas jut mégse elég vagy nem megfelelő a kakasok intenzitása, a tyúk tojások kelési rátájáért nem csak én feleltem, időközben elült egy tyúkom, és alóla is ilyen rossz kelési aránnyal keltek a csibék, 15 ből 5 kelt ki és kettő volt elhalva így gondolom rosszak a tojások 15 napnál nem tettem régebbit se a keltetőbe se a tyúk alá. Most az új berakást vegyesen tettem, kacsa tojást kértem mástól( szinte félvadon tartja őket még se győzi vágni annyira kelnek, a csibe tojásokat is több helyről szedtem össze, no meg az enyémekből is raktam be, mind megjelöltem melyiket honnan szedtem össze kíváncsi vagyok az eredményre.
A párára kényesen ügyelek, nedves hőmérővel mérem 33-34 foknál stabilizlálom ami 77-88%-os relativ páratartalomnak felel meg. Valamint észrevettem ha túl nagy a pára akkor hajlamos nagyobb lyukat vájni a tojáshélyon, feltételezem hajtja a légszomj.
Táblázat szerint tömeges pattogzásig 63% utána pedig 77-88%
Valaki eltudná nekem magyarázni mi is történik a kelés előtt? gondolok itt arra hogy feltételezem az embrió helyes irányba helyezkedik megfordul, forgolódik a tojásban?
Valahol láttam (olvastam) hogy a 24 naptól a 28-ig 37,2 fok majd 28naptól újra 37,8 fok, ez reális?
A kelésnél nagyon fontos a megfelelő páratartalom. Ha túl sok a pára, akkor nyálkásak lesznek a kislibák, amibe bele is fulladhatnak kelés közben és amelyek sikeresen kibújtak un "löttyedtek" lesznek és gyakori a nyitott köldök. Ha kevés a pára, akkor rátapad a kislibára bent a tojásban a pergamenhártya ami akadályozza a szabad mozgásban és nem tudja rendesen körbevágni a tojáshéjat, hogy kibújjon és közben kimerül, elpusztul.
Mindkét esetben kelésgyengék lesznek a kikelt libák. (Bár a kikelteket nézve az utóbbiaknak kicsit jobb az esélyük.)
>ll. Ne szűkítsd le sehol túlzottan, - pl túl kicsi csövekkel - a légcsatorna keresztmetszetét.
Hát nem volt egyszerű és most sem tökéletes.
Megfordítottam az irányt, leszabályoztam a fűtést 110W-ról 80W-ra, de most meg alul van 38 fok míg felül éppen 37, sajnos a kialakítás miatt nem tudok nagyobb légáramlatot biztosítani mert ami ventilátor oda fér az 24V-os, de csak 12V-om van.
Csak liba van benn, tehát a nagy gépben sem kacsa sem tyúk tojás nincs. Csak a bujtatóban vannak fekve a tojások, akkor már nem is forgatom mivel a 27 napban teszem be őket (igaz a bujtatóban a tálca egyik és másik széle közt 0,5fok különbség van, ha 37fokra állitom az NTC alatt annyi is van, a két széle 36,8-37,3). A befulladt tojásokat megbontottam helyesen áll benne a kisliba "jobb fekvésű" , túlhűtésnek sincs semmi nyoma. Előfordulhat hogy valamivel befertőzhettem a keltetőt ettől kelésgyenge? gondolom ha ez a helyzet akkor így utólag elég nehéz korrigálni..
Szerintem a vegyes keltetés a hiba! Nem javasolt a liba keltetés más tojásokkal keverni. A libatojás gépi keltetése roppant nagy figyelmet igényel. Idén én is vegyesen keltettem, 20 db-ból 1 db kelt ki, a többi besült. Amikor egyedül keltettem, 24 db-ból 21 db kikelt!
Roppant egyszerű megoldás! Nedves tenyérrel könnyedén meg lehet forgatni a fürjtojásokat, 180 °-kal! Tegyél jelet a tojáshéjra, (alkoholos filc toll) mondjuk egy X-et, a másik oldalra egy - jelet, akkor láthatod a forgatás eredményét. Vigyázz, mindig - oda vissza forgasd, mert ha nem így teszed (mindig azonos irányba), akkor a jégzsinór könnyedén elszakad, az embrió elhal!
Ha, nem megy a "tenyerezés", egy újjal de nedvesen forgass.
Segítséget szeretnék kérni. Fürj tojásokat keltetnék, tyúktojás keltetőben (56 db-os). Kivettük a forgatót, így 110 db tojás most bent van. Hogyan lehet megoldani a forgatást fekvő tojásoknál? Teljesen a másik felére kell fordítani? 110 tojásnál azért van, amit ugyan átfordítok, de visszagurul, nem marad azon az oldalon, ahová fordítom. Vagy elég lenne csak tenyérrel átmozgatni naponta kétszer? Nem baj, ha egymáshoz érnek ilyenkor?
Természetesen fogatom 2 óranként, 12naptól kezdve hűtöm napi egyszer 8-10 percig, 15 naptól kezdve napi 2x 15-25 percig attól függ milyen idős a tojás, most mivel hideg van betakarom hűtéskor hogy ne intenzíven hűljön egészen addig hűtöm még a szemhélyammal nem érzem melegnek. kb 29 fokig.
Pára a nagy gépben durván 55-60% bujtatáskor emelem 75-85%-ig. Azért melegítem elő, hogy mikor beteszem a nagy gépbe a többi tojás közé, akkor ne hűtse nagyon vissza a gépet.
Annyi talán hogy az előkeltetés első szakaszában is 55-60% pára és egészen a bújtatásig ennyi.. holott elvileg az első 10 napban emelni kellene 65-70%ig ez lehet a hiba?
Nem értem, miért kell a "bújtatóban" előmelegíteni? Teljesen felesleges. Másodszor. Ha, jól értem nem forgatsz! Pedig elvleg 2 óránként illenék, de legalább 4 óránként! A párásításról nem írsz! Holott a liba érzékeny a pára hiányra, ez miatt is elhal az embrió. Nem írtál szellőztetésről és hűtésről sem! Fontos! A hűtéskor a tojásokon belül kicserélődig a levegő! Ha nem hűtesz, elhal!
Nem akarom ismételten leírni a keltetés technológiáját, javaslom keress vissza, minden kérdésre választ kapsz.
Üdv. Tudna nekem valaki libakeltésben tanácsot adni? Tulajdonképpen 2 gépem van az egyik bujtató, arányos szabályzóval működik mind a kettő , bujtatónál 2tized fok a hőlengés és a két sarkában a különbség durván 4tized fok 24 darab libatojás befogadására képes fektetve. A nagy gépnél jobb a légkeverés durván 1 tizedet ha leng alul felül ha mérem jelentős hőkülönbség nincs.
A keltetés folyamata a következő: Bujtatóban előmelegítem a tojást 37,8 fokra majd bekerül a nagy gépbe ahol 37,7-37,8 fok van ha megjelenik a tojáshő akkor sem kúszik feljebb 37,9 foknál majd a 27 napon a bujtatóba 37-37,2 fokra. A problémám a következő hogy rengeteg kifejlett és befulladt liba van, egyszerűen van amelyik még a légkamrához sem jut el és befullad (forgatás nincs a bujtatóba, és fektetve vannak) mintha lomhák lennének.
Tavaj is igy csináltam csak akkor hiszterizises szabályzó volt sokkal nagyobb volt a hőlengés, ott sok volt az embrió elhalás de ami megindult az ki is kelt, gyakorlatilag 24 tojásból tavaj 10-12 indult meg a többi elhalt a hőlengés miatt de az a 10-12 ki is kelt, most pont forditva van 24 tojásból 20-22 megindul ki is fejlődik majd a bujtatóban be is fullad, max 5-8 tud kikelni...mitől?
Hozzáteszem hogy a nagy gépbe 4*24 tojás fér be és kb 6-7 nap különbség van tálcánként..
szerintem a bujtatóban van valami bibi.. páratartalom okés hőmérséklet okés... szellőző nyillás a bujtatóban 2db 20 lyuk...
