Én arra vagyok kíváncsi, előkerül-e még a kérdező, mert általában nem szoktak.
Nyilván nem várok köszönetet azért, mert foglalkozom valaki más problémájával, nem is azért csinálom, hanem mert engem is érdekel.
Csak azért mégis szimptomatikus...
Amúgy én a legritkább esetben használok ilyen kész paneleket, inkább megtervezem magamnak és akkor abban biztos lehetek, hogy azt csinálja, amit szeretnék.
Ez valami 4 ezer forint, ami persze nem megfizethetetlen, de az ár nagyobb része a csoki, mert a fetek 100 forintos nagyságrendet képviselnek.
Nincs baj az árazással így sem, mert az ökölszabály, hogy az alapanyag ár 4-szerese legyen az eladási ár, csak ha hülyeséget ír a nem is létező doksi, akkor bőven kidobjuk az ár többszörösét munkaidőben.
Ha ez valóban 817, akkor annak adatlap szerint 20 mA IF kellene. Az 5V-on biza 220 ohm.
Egyébként workaround....
Félre kell tenni az Arduino-t.
Rendesen meg kell tápolni a teljesítmény oldalt (kimenetet), ahogy a specifikáció előírja.
A kis panel C+-ára +5V-ot adni.
A kis panel bemenetére (bármelyikre) egy lehetőleg mA-es tartományban is tabilan mérő multiméterrel, árammérő módban rá kell ereszteni a földelést.
Ha világít a strip, akkor nyert ügyed van, a hiba másutt keresendő.
Ha nem világít, akkor meg kell nézni az áramot. Ha ez 5 mA alatt van, akkor sorban 2 k, 1.4 k, 1 k, 680, 560 ohm, 330 ohm, 220 ohm ellenállásokkal végigjátszani ilyen sorrendben úgy, hogy a műszert, az ellenállással sorba kötöd, majd nem a bemeneti lábra, hanem a láb és az optocsatoló közötti vezetőre (vagy az optocsatoló lábára, már ha ez értelmezhető) érinted. Lesz egy érték, amikor megindul a történet. Ez tippem szerint a 680 és az 560 közül az egyik lesz, és valahol 5 mA körüli áramot fogsz mérni. Fontos: előtétellenállás MINDENKÉPP legyen, és legyen nagyobb, mint 200 ohm.
Ha ez megvan, akkor már csak azt kell kitalálni, hogy a rosszul méretezett ellenállásokat mivel cseréled... Pontosabban nem te, hanem a kérdező.
Na jó, megnéztem ezt a panelt, mert a dizájnnak működnie kell.
Nem túl jól látszik, főleg az optocsatoló pontos típusa, de valami 817c-nek nézem.
Namost ennek a LED-jén egy 2,2k van sorosan, ez 12 V-on olyan 5mA áramot engedne át, ami pont jó is lenne, de 5 V-on csak 1,7mA, az pedig lehet, hogy kevés, hogy rendesen kinyissa a tranzisztort.
Szóval én azt próbálnám meg, hogy ráheftelni párhuzamosan valami 1k, 820 ohm, ilyesmi ellenállást az egyik csatorna 2,2k-jára és megnézni úgy.
Köszi a rajzot. Az egész nem lenne rossz, de ez is segít.
A baloldal a vezérlő felőli rész. A V+ megy az arduinó tápjára, az rgb a pwm kimenetekre. Nincs olyan hogy pozitív meg negatív pwm, a legrosszabb ami történhet hogy a 0 lesz a fényes és a 255 a sötét, majd programból megfordítod.
Ezeken kívül semmilyen vezeték nem megy a ledes cuccból az arduinóhoz. A panel másik felére kötöd a ledeket meg azok tápegységét.
Segítséget szeretnék kérni. Van egy Arduino Pro Micro ( alapból arduino Leonardonak látszódik..). És egy kód amit szeretnék rá feltölteni de nem megy.. :(.
Ezt a hibát írja :
Hiba a(z) Arduino Leonardo alaplapra fordításra. Az alaplap könyvtárban nincs arduino pro micro. Feltettem a SparkFun alaplap könyvtárat is. A hiba üzenet ugyan az..:(
"arduinó UNO 3 mely pinjeire lehet ilyen negatív irányú PWM-et bekötni"
Az arduino oldalon a PWM fejezetnél megtalálod, melyek az erre való dedikált lábak (azok is azok, amelyeket te használsz). Ezeken úgy tudsz pwm-et létrehozni, hogy a kontroller utána már nem is foglalkozik vele, tehát csak beállítod a megfelelő paramétert, és annyi.
Emellett bármelyik output lábra tudsz PWM-t készíteni szoftverből (High/Low kapcsolgatással). Ez utóbbival próbálnám ki. Ilyenkor a lábnak le KELL mennie gnd-re, illetve fel kell mennie +5 voltra. De szerintem a pwm-vezérlésnél is.
A simulide progival le lett szimulálva az arduino. a programom az rendben van, tökéletes a pwm vezérlés a bemenő feszváltozásra. a gond az, hogy ez pozitív jel az arduino generálja 5V-tal és egy NPN tranzisztort pl tökéletesen vezérel nyit-zár, teszi a dolgát. de ez az EM-8006 panelen nem működik, mert a PWM-jelem nem megy le a föld felé vezérelve az optikai kapcsolót (sajnos az optikai kapcsolókról kb alig tudok valamit, nem értek hozzájuk) mert Common + van hozzá, szuóval abból az irányból kéne hogy jöjjön az áram, és a PWM vezérlő felé kéne lemennie a földre!!!!!!!!! De ezt hogy kell megcsinálni az arduinóval AZT NEM TUDOM! sajnos arduinoban is csak kezdő vagyok. nem vagyok se profi technikus se mérnök, se fizikus, se programozó sajnos. Szóval még mindig az a kérdés, hogy arduinó UNO 3 mely pinjeire lehet ilyen negatív irányú PWM-et bekötni, és mit kéne változtatni a programban, hogy ezt tegye! Köszönöm!
Akkor egy szkóppal nézd meg, hogy ezzel az analogwrite() függvénnyel létrejön e bármilyen pwm.
Egyébként létrehozhatsz, nagyon primitív módon egy digitális kmeneten egy pwm-et, akár csak 50%-on, kapcsold rá azt, egyetlen csatornán, csak próbából.
szerintem ha egy analogwriteot használsz, akkor az konkrétan az 5V és a GND között kapcsolgat. Szóval fura lenne, ha nem adna ki testet.
Ez meg is volt. Teljes fényerő ok. A problem az, h arduinoval semmit nem csinál. Mert gondolom az is pozitiv pl 5V PWM-et ad ki, tehát nem negatív, így nincs aramkör. A kerdés az, hogy lehet az arduinoból -PWMet kinyerni
Ezt a panelt érdekes módon SEHOL nem lehet megtalálni, kivétel HESTORE meg valami Málta Bt. Ilyet még nem láttam. Logikusan gondolkodva:
Ennél a galvanikusan leválasztott panelnél a feteket az optocsatolók vezérlik, vagyis a logikai bemenet az opto ledjét kapcsolja, annak a kimenő tranzisztora pedig a fet gate-jét. Mivel a ledeknél azt írja, hogy R-OUT stb., illetve ugyanabban a 4-es csatlakozóban ott van a V+ is, ezért ugye a ledsor megkapja a közös pluszt, ami gondolom 12 volt, az R- meg adja a kapcsolgatott testet.
A V+ ott van a másik oldali csatiban is, vagyis az 12V - a teljesítmény számára. A GND az közös. A FET-ek gate-jét vezérlő pozitv az lehet a teljesítmény 12V-ja is. - ezt mondjuk ki tudod mérni. Ennek így lenne értelme a galvanikus leválasztás miatt.
Az optocsatolók bemeneténél R-IN látható - azoknak viszont nyilván kell egy plusz is - ami kizárásos alapon csak a C+ lehet (gondolom command +).
Vagyis arra (C+) kellene kapcsolni pl +5 voltot. Ez esetben az arduiono +5 voltját akár, mert ezen csak néhány milliamper fogyasztás lesz.
Ha ezt így megteszed, majd a bemeneteket egy vezetékkel (esetleg 220 ohmmal, bár a panelon biztosan van valami áramkorlátozó ellenállás)) leteszed a testre, akkor az adott csatornának max fényerővel kellene világítania.
Arduino UNO 3 -mal csináltam PWM vezérlést RGB LED-hez. 3 analógra megy be 3 poti, ezen bemenő fesz alapján megcsinálja a 6,5,3 PWM lábra a 0-100% kitöltést. ehhez vettem egy PWM meghajtó panelt: EM-8006. Led szalagra megy egy 12V és a 3 szál negatív, eddig oké. van a panelnek egy földje és egy +12V tápja. eddig is oké. és van egy 4 pines csatlakozó a PWM jelnek. R,G,B In és egy C+ jelöléssel. de úgy néz ki, ez nem működik ha csak a 3 szín PWM szálakat kötöm össze az ARDUINO-val. Mire jó a C+? Hát úgy néz ki, hogy az Arduino pozitív PWM-et csinál nekem, aminek pl egy tranzisztoton vagy FET-en le kéne menni a föld felé, vezérelve azt. Viszont ezen a EM-8006-os panelen érdekes módon úgy fest, mintha a C+ lábon meg kéne tápolni, és az RGB in lábakon megszaggatva menne le a földre, és gondolom akkor így szabályozná a fényerőt. Namost az a kérdés, hogy ezt hogy kössem akkor össze az Arduinómmal, illetve mit kéne változtatni az eredeti programon?
int Rpoti = 0; int R = 0; int Gpoti = 0; int G = 0; int Bpoti = 0; int B = 0;
void setup() { }
void loop() {
Rpoti = analogRead(A0); R = map(Rpoti, 1023, 0, 255, 0);
Gpoti = analogRead(A1); G = map(Gpoti, 1023, 0, 255, 0);
Bpoti = analogRead(A2); B = map(Bpoti, 1023, 0, 255, 0);
Az nem megoldás, hogy brute force újraindítod, mert "valamiért" rendszeresen leáll. Meg kellene találni az okot. A 2-3 hét kevés ahhoz, hogy a millis() függvény túlcsordulásából fakadjon, de ha rendszeresen (mérhetően, logolva) ugyanakkora időközönként történik, akkor lehet összefüggés az idővel valamilyen szinten. Lehet változó / memória gond is (memóriatöredezettség), érdemes áttekinteni, hogy melyik függvényben/könyvtárban milyen változókat és hogyan használsz. Ez sajnos még meglehetősen kis helyfoglalás (40% vagy több szabad kód- és változó memória) esetén is gondot okozhat. Lehet még táp, bár ez nem lenne ennyire "tervezhető" leállás tekintetében.
Meg kellene nézni (logolni), hogy melyik állapotban fordul elő, van-e felismerhető minta abban, hogy mikor áll le. Ehhez nyilván logolni kell (SD kártya + RTC).
A külső watchdog maximum annyiban segít, hogy ha eláll, akkor nem neked kell újraindítanod, hanem újraindul a megadott paraméterek szerint (és a legtöbb esetben pár másodpercen belül). De sokkal jobb megtalálni a hiba okát, mert a watchdognak lehetnek egyéb kellemetlen következményei is (pl. olyan állapotban marad egy szivattyú, fűtőelem, bármi, hogy annak akár anyagi kár is a következménye lehet.
Kell hozzá egy gépészmérnök, egy villamosmérnök és egy szoftvermérnök. Ők hárman pár hét alatt megépítik neked. ;-)
Ha mégis belevágsz, akkor számtalan példa van a neten. Tudok én is mutatni egy keypades, riasztós pénztárgépfiók kezelő programot, meg egy stopperóra programot. Ezekből máris elkezdheted összegyúrni, a fórumban szívesen válaszolunk a kérdésekre. Persze ehhez kell az is, hogy akarj megtanulni programozni. Angol tudás nem árt. A gépészeti részét passzolom, ahhoz nem értek.
Nagyon-nagyon precíz leírás alapján meg lehet csinálni. Még azt mondom, one-man-show is lehetne, de ehhez azért teljesen kezdőként maximum úgy láss hozzá, hogy van rá mondjuk 1 éved, sok tízezer forintod és hajlandó vagy az összes szabadidődet feltenni erre.
A kód nem téma, nem egyszerű megírni, de nem is lehetetlen. Sok függ a specifikációtól.
A hardveres eszközlista (még mindig nem a dobozolás) abszolút a specifikációtól függ (pl. milyen sziréna, mennyi ideig, hányszor, stb.). Ez vissza fog hatni a kódra is.
Végül a dobozolás / dizájn más tészta, ez, ami a filmen van, a polikarbonát-szerű tartállyal, légbefújással és egyéb ügyességekkel azért nem 3-4 hétvége.
Megépíthető, persze, nem is különösebben bonyolult, de teljesen laikusként elkezdeni ezt szerintem kb. reménytelen.
Persze elkezdhetsz utána nézni a dolgoknak, ha részekre bontod és kitanulod, hogyan lehet kijelzőt vezérelni, gombokat, fényeket, stb. külön-külön, akkor el tudsz jutni valameddig.
Teljesen laikus vagyok arduino és más elektronikai rendszerek kiépítésében, de egy Airsoft játékhoz használható, programozható játék kelléket szeretnék összehozni.
A kérdésem, kérésem a következő lenne.
Egy a linken látható eszközt szeretnék megépíteni, mert jelenleg készen nem kapható.
- egy kód beírása után kezdjen el egy előre beállított időről visszaszámolni. (10-120 perc közötti idő)
- egy hatástalanító kód beírása esetén álljon le a visszaszámlálás.(változtatható kódokkal)
- adjon hangot, a visszaszámlálás közben
- Élesítéskor, ha bekapcsolják, piros jelzőfénye legyen
- hatástalanításkor váltson át kék fényre
- ha a számláló eléri a 0 -időpontot, akkor egy motor, tolja /lökje ki a csőből a belehelyezett tárgyat, ezzel egy időben szólaljon meg egy hangos sziréna kb 10 mp időtartamig.
Kulcsos vagy RFID aktiválás esetén:
- egy kék /sárga gomb megnyomása esetén induljon el a számláló és mérje az időt.
- ha a másik csapat átváltja a piros gombja segítségével, akkor nekik induljon el egy külön számlálás, a másik pedig álljon le. és oda vissza, amíg a játék véget nem ér.
- amelyik csapatnak megy az ideje, olyan színű ledek világítsanak.
A játék végén felváltva mutassa mindkét csapat idejét.
Tápellátása USB powerbankon kersztül lenne, ha ez kivitelezhető.
Megépíthető e egy ilyen szerkezet a jelenleg kapható arduino kompatibilis eszközökből?
O tapasztalattal van e értelme belefognom, vagy lenne e valaki, aki sgítene ebben?
Kérhetnék e tőletek egy eszközlistát, hogy milyen alkatrészekből lehetne, vagy ajánlott megépíteni, ha egyáltalán lehetséges?
Előre is nagyon szépen köszönök minden segítséget.
