Sziasztok!
Ezt a topikot azért hoztuk létre,hogy legyen egy hely ahol minden témáról lehet beszélni,akár kerti növény akár szobai,kerti tó,növények kártevői,barkácsolás a kertben,tanácskérés,szép tájak növényei,nyaraláskor lefényképezett pálmák,leanderek,rózsák,fenyők,vagy ha csak meg akarod mutatni a kedvenc virágodat,a kedvenc kutyádat ,macskádat ,akármit!!!!mindenkit várunk,itt nincs OFF téma:)
Tavaly augusztusban vetettem borsót, de jobban jártam volna, ha ezt júliusban teszem. Gyönyörűen megnőtt, tele volt virággal, hüvelyekkel. Sajnos csak kétszer sikerült szedni belőle, mert erősen lisztharmatos lett, meg jött a hideg, s a szemek már nem fejlődtek ki rendesen.
Van valakinek tapasztalata késői zöldborsóval? Érdemes próbálkozni? Egy helyen azt olvasom, hogy "Júliusban szintén vethetünk borsót, azonban jó, ha tudjuk, hogy a nyári borsó alacsonyabb lesz, és kevesebb hüvelyt köt, de ősz elején igazi érdekességnek számít a friss borsó." Ez azt jelenti, hogy ha júliusban elvetem, szeptemberben fog beérni?
Én tavaszrtól-őszig kint tartom, amíg meg nem jönnek első éjszaki 5-6 fokok, aztán temperál, világos helyen. 8-10 fokban.
De végül is mindegy... virág-differenciálódáshoz kell neki egy 1-2 hónapos hideghatás (8-10 fokon), ha ez nincs, csak ritkán hoz virágot, vagy egyszer sem...
attila! ide nézz, mit találtam. és még csak nem is a legfelső sorban, hanem a harmadik, a fához legközelebb eső pontján. pont a rózsa ültetőgödrön mennek át a gyökerek, kb. 120-150 centire a fától. hihetetlenül sekélyen futnak, talán még 10 centire sem a felszíntől. hajlamos vagyok a nagyon vastag mulcs (kb. 15 cm) számlájára írni. (egy selyemmirtuszos videóban legalábbis azt hallottam, hogy a vastag mulcsnak van egy ilyen hátulütője a legtöbbet gyökeret ki tudtam húzni, hogy ne keresztezzék a gödröt, csak 1-2 szakadt el. aztán ástam egy mélyedést a rózsa ültetőgödre mellett, abba hajtogattam be őket. egyrészt örülök, hogy két vegetációs időszak alatt ilyen brutál hosszú gyökereket eresztett, másrészt aggaszt, hogy sekélyen vannak, illetve nem tudom, hogy mennyire lesznek majd jóban a rózsával. lehet, hogy a felső sor fairyt és a legfelső sor narancsos színű rózsasort el kellene engednem...de mit ültessek helyettük?
Az érdekelne, erőteljesen terjed-e a föld alatt. Én is egy sarjat kapok majd nyáron, de akinek van dézsában tartja és még fiatal, nem tudja szabadban hogy viselkedik. Akkor fogadnám el, ha könnyen kordában tartható.
Nekem Cymbidiumjaim vannak, és amióta nem pátyolgatom őket, virágzanak igazán. Tavasztól őszig csak ki vannak téve bokrok tövéhez, nap ellen a bokor lombja fogja a fényt. Öntözőcsövet a gombájánál ráigazítom a cserépalátétre és meg is van oldva a napi öntözés. Ha néha lombtrágyázok, kapnak azok is.
A fagyok előtt viszem be télikertbe, 8-10 fok körül vannak egész télen.
Most virágzanak.
Tudtommal a Dendrobium is hideghatásra virágzik... szobában alig.
Vettem Dendrobium orchideát, de nem átlátszó cserépben van, hanem tejfehérben, ami nem átlátszó. Rendben van ez így?
Pár éve vettem már ezt a fajtát, de levirágzás után nem virágzott újra. Viszont szaporodik rendesen! Van már vagy 20 csemetém belőle, de egyik se virágzik.
lychnis a múltkor mondtad, hogy a tavaszi szabad gyökeres rózsák azért nincsenek még abban az előrehaladott vegetációs fázisban, mint az enyémek, mert vermelve vannak a piacra kerülésig. de mi van az őszi szabad gyökeresekkel? a legtöbb rózsa a fagyokig zöldell, virágzik. azokat hogy küldik nyugalomba előbb? leszedik róluk a levelet késő ősszel? (csak ötlet)
hát igen, mondják, hogy a lusta kertész a jó kertész. régen én is összeszedtem a szél által a málna közé befújt utolsó falevelet is, hogy "minden tip-top legyen". :D mondjuk azért ez inkább tudatlanság volt. ezt a dolgot egyébként fateromtól örököltem. ő egy egyszerű bányász volt, de bármihez fogott, hihetetlenül igényesen megcsinálta. bárhova nézek a szülői házban, azt látom, hogy aki ott intézte a dolgokat, az nagyon tudta, hogy mit csinál. minden ki van találva, igényesen megcsinálva. gyerekkoromban nem nagyon értettem, hogy miért mondták a szomszéd mérnökök meg művezetők, hogy "hát igen, apád kertje a legszebb", "apád nagyon ügyes kezű ember" stb., mert nekem az volt a természetes, hogy ha valamit csinálunk, azt megcsináljuk "tökéletesre". azóta már láttam másokat is dolgozni, szóval már abszolút értem, hogy miről beszéltek. én nem fogok a közelébe érni annak a színvonalnak sosem. amúgy nem is értem...nem volt jó minőségű anyag, modern szerszámok, hozzáférhető tudás (internet), és mégis. most hiába van internet, az emberek többsége tök fogalmatlan.
hú, most eszembe jutott egy eset, ami nagyon jól párhuzamba állítható az én ténykedésemmel. nem volt fűnyírónk, a 80-as években szerintem nem lehetett kapni, csak ilyen házilag eszkábáltak voltak. faterom nem volt rest, amíg nem sikerült villanymotort szerezni, addig térden állva, sarlóval vágta füvet az egész kertben, kb. 200 m2-en.
A kertben jó lesz elengedni ezt a tökéletességre törekvést. Anyukám könyvelő volt és a 100 % volt neki az alap hozzáállás.Ami ugye azzal jár,hogy nagyon sok idő elmegy valaminek az elvégzésére,ami egy hónap múlva meg sem látszik,mert újra gazos lesz,újra le kell vágni,stb.A kertben elég a 80%,a többi úgyis a természeten múlik.
na, ilyen biztatásokra van nekem szükségem. :D köszi. remélem, hogy a csonkra visszametszett rózsákban is dolgozik majd ez az ösztön, mert nem nagyon mocorognak egyelőre azok sem, amelyikeken maradt egy-egy ki nem nyílt levél. amúgy van egy olyan gyanúm, hogy ez a középkötött agyagos föld, amibe beletettem őket, nem nagyon fog tetszeni nekik. eleinte legalábbis oké, hogy sokkal jobban megtartja a vizet, mint az a vörös sóder, ami eredetileg itt volt, de a fiatal gyökerek azért lényegesen nehezebben fognak tudni fejlődni benne. viszont azt már tudom, hogy bent a kertben lévő homokos talaj dugványozáshoz tökéletes. a rózsáknak ideálisabb földet is hozhattam volna, de akkor ezt sikerült. még így is jobb szerintem, mint az eredeti, mert az pillanatok alatt kiszáradt és semmi humusz nem volt benne. legalábbis ezzel nyugatatom magamat.
Amekkora a korona, akkora a gyökér. Ha egy kicsit megkaparászod az ásóval, nem lesz baja a fának. Én annak idején a fiatal nyírfa törzsétől 40 centire betonoztam járdaszegélyt 30cm mélyen. Sok nagy gyökeret elvágtam miatta. Ma a nyírfa a 3. legmagasabb fa az udvarban.
Az élni vágyás, a túlélési ösztön sokszor erősebb, mint azt el tudjuk képzelni.
pedig nem azért rajzolgattam annyit, mert unatkoztam, hanem mert kíváncsi vagyok a te véleményedre is.
pl. a fákhoz mennyire közel és milyen mélyen érdemes kotorászni? 22 tavaszán lettek elültetve. a korábban ott álló fenyők gyökérmaradványaival nem találkoztam eddig, annak idején kijött a földdel együtt minden. szóval ha gyökérbe botlok, akkor az a gömbkőriseké lesz.
hát szeretném megérni legalább az első virágzást. :DD amúgy tudom, hogy betegesen perfekcionista vagyok. vagy nem is tudom, hogy mi erre a jó kifejezés. ha látom, hogy jobban is meg lehet csinálni valamit, akkor már elégedetlen és szinte bosszús vagyok. nagyon sok dolognak emiatt neki sem állok, mert előre lefuttatok magamban 25 forgatókönyvet és látom, hogy hol tudom elcseszni, vagy melyik részben vagyok bizonytalan, és szorongani kezdek, hogy elcseszem. csomó mindent így akár évekig tudok halogatni. aztán ha elkezdem, akkor meg nem bírom abbahagyni. :D
ki fogtok akadni, de van egy kis problémám a rózsatelepítéssel. ide tettem fel képeket, hogy érthető legyen a dolog. elkezdtem átültetni a fairy-ket, 4x11-esre terveztem az ágyást. 60 cm-re vannak egymástól az egyes növények és a sorok is, tehát minden irányban egyenlő távolságra vannak egymástól a rózsák. háromféle rózsaszín, random elosztásban. már az elején felmerült bennem, hogy cikk-cakkban kellene ültetni a sorokat, mert úgy látom, hogy a fairy a legtöbb helyen úgy nő, hogy hoz jó hosszú, kb. 50 centis hajtásokat, amik csoportosan megdőlnek jellemzően déli irányba vagy amerre lejt a terület, kb. 45-90 fokos körcikkelyt lefedve. így ha szabályos négyzetrács metszéspontokra vannak ültetve, akkor leginkább pont egymásra dőlnek, míg ha a sorok cikk-cakkban vannak, eltolva egymáshoz képest, akkor jobban kitöltik az egymás melletti sorok egymás közeit. azért vetettem el a cikk-cakkban ültetést, mert a rózsaágyást levendula szegélyezi majd, és ha cikk-cakkban ültetném a sorokat, akkor a rövidebbik oldalon a sorok nem egyforma távolságra lennének a levenduláktól, hanem 2 sor kb 70 centire, 2 sor 100 centire. viszont ma azzal a kínzó érzéssel ébredtem, hogy mégiscsak a cikk-cakk lenne a helyes megoldás. amúgy ne tudjátok meg, hogy milyen pontosan, milliméterre belőttem, hogy egyforma távolságra legyenek egymástól a rózsák. és hogy ez nekem mennyi ideig tartott az alsó 10-15 cm sóderes réteg cseréjével együtt. (4x6 óra a 22 rózsa). tudom, hogy gáz, ez van, vállalom. szóval két sor elültetve, de ha megerősítitek, hogy a cikk-cakk a jobb megoldás, akkor kiszedem a második sort és eltolom a képen látható módon. tudom, hogy az eltolt soros kép nem néz ki a olyan jól, mint a négyzetrácsos, mert egymásba érnek a színek, de a valóságban az a jobb szerintem. az egyik rajzon fekete pöttyökkel jelöltem, hogy hol vannak a már elültetett rózsák, és színes pöttyökkel, hogy hova kellene ültetni őket érzésem szerint. a narancsos sáv egy másik, magasabb, narancs színű rózsasor lenne, de azzal is lesznek gondok szerintem, mert a képen X-szel jelölt fákhoz nagyon közel kellene kotorászni a rózsák ültetésekor. de már a legfelső fairy sor is 30 cm-re menne a két fától. az elültetett sorok között lévő 3 db pálca a legsötétebb rózsaszín rózsák helye. azért vannak kihagyva, mert azokat még csak tavaly ősszel dugványoztam, egy évvel később lesznek átültethetők, mint a másik két rózsaszín. a bambuszok csak azért vannak leszúrkálva, hogy ne járjanak rá a helyre kocsival.