Vitaindítónak vázolom Pál apostol lényegesebb eltéréseit Jézus tanításaihoz viszonyítva.
1. Hit általi önigazulás az igazság megismerése helyett
2. Test és lélek ellenségeskedése a sötétség leleplezése helyett
3. Krisztus váltsághalála vagy Isten megbocsátása
4. A törvény betöltése vagy Jézus tanítása
5. Egyházi elöljárók vezetése vagy Isten Lelkének vezetése
6. Kárhozattól való félelem vagy az Isten szeretete
Részletesebb magyarázatot találtok az alábbi linken:
http://jezusvagypal.andreanum.hu/
"Azért raktak bele mennél többet? Jól van, troll..."
Nem "belerakták", hanem "nem vették ki" az ellentmondásokat, troll.
Például azért, mert az ókorban esetleg minél érthetetlenebb, paradox és ellentmondásos volt egy anyag, annál "istenibbnek" tekintették. Hiszen az égiek gondolatait a porbafingó ember nem értheti.
Eleve úgy voltak vele, hogy az égiek gondolatait ember nem értheti, így ha egy szövegben értelemzavaró ellentmondások vannak, az akár ettől még "szentebbnek" számít, hiszen ember logikusan gondolkodva ezt nem értheti meg.
Tudva, aki HISZI, az spontán és érvek mentesen süketel a levegőbe, míg a normális gondolkozók a kíváncsiságuk, a tudásszomjuk által motiválva, után néznek miféle környezetben és szerzők által jöhetett létre a MÍTOSZ.
MÁSKÉNT gondolkodtak az ókoriak arról, hogy mi a hiteles, mi az igaz, mi a logikus és mi az ellentmondás. Ezt a gondolkodásmódot nem érti a nagyonhíg fórumozónk.
Ékes példa erre a mai szemmel idegen gondolkodásmódra, hogy az ókori szerzők, krónikások és történetírók nem tekintették történelemhamisításnak, ha az összes emberével odaveszett hadvezér csata előtti buzdító szónoklatát szó szerint "idézik". Komolyan! Honnan tudták? Senki nem élte túl a csatát, aki hallhatta! De az ilyesmit akkoriban nem tekintették hamisításnak, hiszen úgy voltak vele, hogy igazság és a valóság az is amit szerintük a múltbeli figura mondhatott, ezért aztán lelkiismeretfurdalás nélkül a szájába adták a szónoklatát.
Ugyanez dettó a jóslatokkal, jövendőmondásokkal és orákulumokkal kapcsolatban: a korabeli emberek eleve szokva voltak a ködös és többértelmű, nota bene ellentmondó szövegeknek, így aztán maguk se törekedtek a tiszta és egyenes logikus fogalmazásra vagy szerkesztésre. Eleve úgy voltak vele, hogy az égiek gondolatait ember nem értheti, így ha egy szövegben értelemzavaró ellentmondások vannak, az akár ettől még "szentebbnek" számít, hiszen ember logikusan gondolkodva ezt nem értheti meg.
"Ezzel egyidőben ugyanakkor állítod, hogy a szövegeket össze-vissza átírták, toldozták-foldozták."
Ilyet soha nem állítottam.
Amit állítottam az a kókány összeszerkesztésre vonatkozott mindig, hogy az ellentmondásokra oda se figyelve szögesen eltérő szövegeket raktak egymás mellé, ugyanazt az anyagot három forrásból is bemásolták meg hasonlók. Ja, és mielőtt az adott anyag valamilyen szinten kanonizált gyűjteménnyé vált (Tóra, Neviim, Ketuvim, Újszövetség) a még egyedileg megőrzött iratok szövevényes és mozgalmas életet éltek. Például még hozzá írtak (Márk szerinti evangélium befejezése), vagy meselegendákat kortárs apokaliptikával egybeírtak (lásd Dániel könyve), vagy ötféle változatban terjedtek.
Viszont miután egy-egy gyűjtemény fixálódott, senki nagyobb változtatást nem végzett a gyűjteménybe tartozó szövegeken. (Amit csináltak, az kisebb finom szórend- meg ragozás-változtatás, amivel egyes helyeken a jelentést is módosították. Origenész ki is fakadt ez ellen.)
Jav.: Ezzel egyidőben ugyanakkor állítod, hogy a szövegeket össze-vissza átírták, toldozták-foldozták. Látod, idevezet, amikor gondolkodás nélkül, vak gyűlöletedben egymásnak ellentmondó ostoba elméleteket összekutyulsz a kis fejecskédben...
Ezzel egyidőben ugyanakkor állítod, hogy ugyanakkor, hogy a szövegeket össze-vissza átírták, toldozták-foldozták. Látod, idevezet, amikor gondolkodás nélkül, vak gyűlöletedben egymásnak ellentmondó ostoba elméleteket összekutyulsz a kis fejecskédben...
