Ez a topic olyan nőkről,házaspárokról,élettársi viszonyban élőkről szól akik TUDATOSAN nem/vagy még nem/vállalnak gyereket.Hogyan élnek,mit szól hozzá a környezetük,eddig miért nem vállaltak?A késői gyerekvállalás előnyei és hátrányai.Véleményeket,hozzászólásokat,tapasztalatokat várok.
Logikailag szerintem sincs racionális érv a gyerekvállalás mellett :)
Másrészt teljesen racionális észérvnek tartom - tiéd mintájára ugye:D - hogy gyermeket vállaljak, ugyanis számomra logikus (nem emocionális), hogy a bennem lévő tudást, stb, egy általam választott "formába", történetesen a saját testemből származó gyerekembe öntsem.
De ez nem logikus érv, hanem egy belső igényed, és mint ilyen emocionális :)
arra szerettem volna rávilágítani, h semelyik gyerekhez se adnak a szülőnek se élet-, se házasság-, se mhely- se semmilyen biztosítást, mint ahogyan semmi máshoz se.
a tudottan sérült gyerekhez még annyit mondanék, h nem mindig lehet azt lehet biztosan tudni előre, h sérült, h milyen mértékben és h mennyire fejleszthető, azt meg gyak egyáltalán nem.
Amúgy ennek örülök, hogy belinkelted. Valójában arra gondoltam, hogy van egy témánk, ami mindenkinek rettenetesen egyértelmű, ugyanakkor nem beszélhetünk róla, és ezért már-már nem is létezik. : )))
Amúgy szerintem a hit természete kizárja a döntés lehetőségét. Csak a képesség marad. Én nem vagyok képes hinni, akkor sem, ha sok esetben hasznosnak tartanám. Más nem képes nem hinni. Pedig sok esetben hasznosabb lenne.
A hithez iszonyú fontos a döntés, és a tudatos döntés meghozásához pedig elengedhetetlen a racionális látásmód, hogy nem valami rózsaszín ködös, megfoghatatlan maszlagban fogok hinni, hanem.
Vitázni lehet, elvileg, de ha te a hitet csak egy kicsit is racionálisnak és egy kicsit is döntésnek akarod beállítani, akkor sikítani fogok. : ))) Mondjuk azt úgysem hallod, szóval ne tartson vissza. : )))
Pedig de. A motorozás az adrenalintermelés fokozásán kívül semmifelé racionális céllal nem indokolható. S még az is kétséges, hogy a fokozott adrenalintermelés vajh racionális célnak tekinthető-e? :-)
Sajátos racionalitásom - abszolut nem emocionális döntés. Nem érzésből hozom meg hanem tudatból és hitből - csak nincs jobb szó rá.
"2. Érték-racionális: ekkor a cselekvést egy meghatározott magatartásnak – pusztán mint olyannak, függetlenül attól, hogy sikeres-e – a feltétlen etikai, esztétikai, vallási vagy bármilyen más néven nevezendő önértékébe vetett tudatos hit határozza meg; "