Keresés

A Balaton szó azeri jelentése: kis tenger.

 

http://almadi.varosunk.hu/hir/1694/

Találtam valamit Sundaland körül. Itt azt írják a tamanások, hogy

http://web.telia.com/~u40916719/zala.htm

és ennek a végén ugyanerről a területről van szó, mint alább is.

Úgy tudom, a tamanások mindig szerették volna, ha a felfedezett helynevek terjedési irányairól valamiféle bizonysággal szolgálhatnánk. Nemrég találtam egy szerzőt - Oppenheimer - , aki az Eden of the East c. könyvében egy délkelet-ázsiai paradicsom létéről értekezik.

 

http://www.amazon.co.uk/exec/obidos/ASIN/0753806797/bradshawfound-21/026-9197067-2994808?creative=6394&camp=1406&link_code=as1

 

Ezt írják a könyvről:

 

An Atlantis in the Indian Ocean
(Review of Stephen Oppenheimer’s Eden in the East)

Koenraad Elst

 

One of the many insulting epithets thrown at AIT disbelievers is that they are no better than “Atlantis freaks”. Actually, this is not entirely untrue. Some AIT skeptics who have applied their minds to reconstructing ancient history, have indeed thought of centres of human habitation in locations now well below sea-level. When Proto-Indo-European was spoken, the sea level was still recovering from the low point it had reached during the Ice Age, about 100 metres lower than the present level. It was in the period of roughly twelve to seven thousand years ago that the icecaps melted and replenished the seas, so that numerous low-lying villages had to be abandoned.

After all, it is a safe bet that more than half of mankind lived in the zone of less than 100 m above sea level. In the context of the present debate on global warming, it is said that a rise in sea level of just one metre would be an immense catastrophe for countries like Bangla Desh or the Netherlands. The Maledives would completely disappear with a rise of only a few metres. But more importantly, most big population centres today are located just above sea level: Tokyo, Shanghai, Kolkata, Mumbai, London, New York, Los Angeles etc. If the sea level would rise 100 m, most population centres including entire countries would become a sunken continent, a very real Atlantis. Consequently, there is nothing far-fetched in assuming the existence of population centres and cultures, 10 or 15 thousand years ago, in what are now submarine locations on the continental shelf outside our coastlines.

In a recent book, Eden in the East: the Drowned Continent of Southeast Asia (Phoenix paperback, London 1999 (1998)), Stephen Oppenheimer has focused on one such part of the continental shelf: the region between Malaysia, Sumatra, Java, Borneo, Thailand, Vietnam, China and Taiwan, which was largely inhabitable during the Ice Age. Thinking that this was then the most advanced centre of civilization, he calls it Eden, the Biblical name of Paradise (from Sumerian edin, “alluvial plain"), because West-Asian sources including the Bible do locate the origin of mankind or at least of civilization in the East. In some cases, as in Sumerian references, this “East” is clearly the pre-Harappan and Harappan culture, but even more easterly countries seem to be involved.

Oppenheimer is a medical doctor who has lived in Southeast Asia for decades. He is clearly influenced by Marxism, e.g. where he dismisses religion as a means to “control other people’s labour", with explicit reference to Karl Marx’s Das Kapital (p.483). His book is based on solid scientific research (genetic, anthropological, linguistic and archaeological), and is in that respect very different from the numerous Atlantis books which draw on “revelations” and “channeling”.

The most airy type of evidence, in its massiveness nonetheless quite compelling, is comparative mythology: numerous cultures, and especialy those in the Asia-Pacific zone, have highly parallel myths of one or more floods. These are not opaque allusions to Freudian events in the subconscious but plainly historical references to the catastrophic moments in the otherwise long-drawn-out rise of the sea level after the Ice Age. For, indeed, this rise was not a continuous process but took place with occasional spurts, wiping out entire tribes living near the coast. The last such sudden rise took place ca. 5500 BC, after which the sea level fell back a few metres to the present level.

According to Oppenheimer, the Southeast-Asian Atlantis, provisionally called Sundaland because it now is the Sunda shelf, was the world leader in the Neolithic Revolution (start of agriculture), using stones for grinding wild grains as early as 24,000 ago, more than ten thousand years older than in Egypt or Palestine. Before and especially during the gradual flooding of their lowland, the Sundalanders spread out to neighbouring lands: the Asian mainland including China, India and Mesopotamia, and the island world from Madagascar to the Philippines and New Guinea, whence they later colonized Polynesia as far as Easter Island, Hawaii and New Zealand.

Oppenheimer aligns with the archaeologists against the linguists in the controversy about the homeland of the Austronesian language family (Malay, Tagalog, Maori, Malgasy etc.): he locates it in Sundaland and its upper regions which now make up the coasts of the Southeast-Asian countries, whereas most linguists maintain that southern China was the land of origin. Part of the argument concerns chronology: Oppenheimer proposes a higher chronology than Peter Bellwood and other out-of-China theorists. My experience with IE studies makes me favour a higher chronology, for new findings (e.g. that “pre-IE” peoples like the Pelasgians and the Etruscans, not to speak of the Harappans, turn out to have been earlier “Aryan” settlers) have consistently been pushing the date of the fragmentation of PIE back into the past.

Another reason for not relying too much on the theories of the linguists is that Austronesian linguistics is a very demanding field, comprising the study of hundreds of small languages most of which have no literature, so the number of genuine experts is far smaller than in the case of IE, and even in the latter case linguists are nowhere near a consensus on the homeland question. Linguistic evidence is very soft evidence, and usually the data admit of more than one historical reconstruction, so I don’t think there is any compelling evidence against a Sundaland homeland hypothesis. Conversely, archaeological and genetic evidence in favour of the spread of the Austronesian-speaking populations from Sundaland seems to be sufficient.

It is quite certain that some of these Austronesians must have landed in India, some on their way to Madagascar, some to stay and mix with the natives. Hence the presence of some Austronesian words in Indian languages of all families, most prominently ayi/bayi, “mother” (as in the Marathi girls’ names Tarabai, Lakshmi-bai etc.), or words for “bamboo", “fruit", “honey”. More spectacularly, linguists like Isidore Dyen have discerned a considerable common vocabulary in the core lexicon of Austronesian and Indo-European, including pronouns, numerals (e.g. Malay dva, “two") and terms for the elements. Oppenheimer doesn’t go into this question, but diehard invasionists might use his findings to suggest an Aryan invasion into India not from the northwest, but from the southeast.

But he does mention the legend of Manu Vaivasvata saving his company from the flood and sailing up the rivers of India to settle high and dry in Saptasindhu. Clearly, the origins of Vedic civilization are related to the post-Glacial flood, probably the single biggest migration trigger in human history.

The Tamils have a tradition that their poets’ academy or Sangam existed for ten thousand years, and that its seat (along with the entire Tamil capital) had to be moved thrice because of the rising sea level. They also believe that their country once stretched far to the south, including Sri Lanka and the Maledives, a lost Tamil continent called Kumarikhandam. If these legends turn out to match the geological evidence quite neatly, our academics would be wrong to dismiss them as figments of the imagination. But the Indian or Kumarikhandam counterpart to Oppenheimer’s book on Sundaland has yet to be written. This indeed is probably the most important practical conclusion to be drawn from this book: extend India’s history by thousands of years with the exploration of now-submarine population centres.

Another language family originating in some part of Sundaland was Austro-Asiatic, which includes the Mon-Khmer languages in Indochina (its demographic point of gravity being Vietnam) but also Nicobarese and the Munda languages of Chotanagpur, at one time possibly spoken throughout the Ganga basin. It is the Mundas who brought rice cultivation from Southeast Asia to the Ganga basin, whence it reached the Indus Valley towards the end of the Harappan age (ca. 2300 BC). In this connection, it is worth noting that Oppenheimer confirms that “barley cultivation was developed in the Indus Valley” (p.19), barley being the favourite crop of the Vedic Aryans (yava). Unlike the Mundas who brought rice cultivation from eastern India and ultimately from Southeast Asia to northwestern India, and unlike the Indo-European Kurgan people whose invasion into Europe can be followed by means of traces of the crops they imported (esp. millet), the Vedic Aryans simply used the native produce. This doesn’t prove but certainly supports the suspicion that the Aryans were native to the Indus Valley.

Concerning the political polemic, the usual claim that the caste system with its sharp discrimination was instituted by the invading Aryans to entrench their supremacy is countered by the finding that even the most isolated tribes on India’s hills turn out to have strict endogamy rules, often guarded with more severe punishments for inter-tribal love affairs than exist in Sanskritic-Hindu society. Here, Oppenheimer confirms that in the Austro-Asiatic and Austrone-sian tribal societies, where many of India’s tribals originate, inequality is deeply entrenched: “Yet the class structure which cripples Britain more than any other European state, is as nothing compared with the stratified hierarchies in Austronesian traditional societies from Madagascar through Bali to Samoa. (...) This consciousness of rank is thus clearly not something that was only picked up by Austronesian societies from later Indian influence.” (p.484) Social hierarchy is not a racialist imposition by the Aryans, but a near-universal phenomenon especially pronounced among Indo-Pacific societies including most non-Aryan populations.

Stephen Oppenheimer makes a very detailed and very strong case for the importance of the culture of sunken Sundaland for the later cultures in the wide surroundings. India too certainly benefited of certain achievements imported from there. What is yet missing is a similar study for the equally important and likewise neglected culture of the sunken lands outside India’s coast.

 

© Dr. Koenraad Elst, 2002.

 

 

Steven Oppenheimer könyvéről eszembe jutott egy pár  régebbi közlemény a Tamanával kapcsolatban. Vámos Tóth Bátor évekkel ezelőtt felhívta már e könyvre a figyelmet, mint olyan földrajzi térségre, ahol van kutatnivaló - és Tamana név is bőven.

 

 

Kedves vagy!

Eszembe is jutott, az általad felsorolt forrásokból szedjünk ki minden helynevet, és a tamanakutatók kezébe nyomjuk. Hasonlítsák össze. Találnak-e valamit? Egy KARABUKÁt biztosan.

Götz és Baráth megvan itthon. Ezeket bevállalnám. De mondd meg, neked melyik van meg?

A lényeg, hogy történelmi korokból származó nevekhez jussunk, mertígy az időben is követhető lehetne egy-egy név felbukkanása.

 

Mit szólsz hozzá?

Kedves Barátom!

 

Ennél én azért egy kicsit optimistább volnék hiszen - a teljesség igénye nélkül, csak hézagos felsorolásban -  Szentkatolnai munkássága nem egyedüli a maga nemében.

 

László Gyula

Első tanulmányai még egyetemista korában jelentek meg. Érdeklődési köre főként a Kárpát-medence honfoglalás előtti története, valamint az Árpád-kor kérdései. A Honfoglaló magyarság művészete Erdélyben, valamint A honfoglaló magyar nép élete című 1943-ban, illetve 1944-ben megjelent munkái szakmai szempontból korszakalkotó művek. Az 1960-as évek közepén dolgozta ki a kettős honfoglalás elméletét, amelyet érdemben cáfolni még senki nem tudott.

 

Götz László

Keleten kél a nap I.-II. kötet Kultúránk a történelmi ôsidôkbôl

 

Baráth Tibor 

Népünk őshazájának földrajzi helyére jelenleg mintegy: nyolc javaslattal állunk szemben amelyek ural- szibériai vidék helyett a következő tájakra helyezik a magyar fajta bölcsőjét. Hogy ezeken az egymástól távoleső helyeken magyar nyelvemlékek találhatók, kétségbe vonni nem lehet.:
1. Magas- Ázsia hegyvidéke,
2. az Aral-tó környéke,
3. az Indus völgye,
4. a Kaukázus hegyvidéke,
5. Dél-Mezopotámia,
6. Délkelet-Afrika,
7. a mai Török- és Görögország és
8. az amerikai kontinens középső része.

Egyes finnugor szakemberek szívesen mutatnak rá e belső ellentmondásokra és azokkal kapcsolatban a magyar őstörténeti kutatások zűrzavaráról, a műkedvelők elburjánzásáról beszélnek, fűszerezve kritikájukat jó adag humorral.

 

Kiszely István

Írott források, amelyekből ismereteket szerezthetünk a magyarok elődeiről és a magyarokról
    Kínai források a hunokról
    "Türk", tibeti és mongol írott történeti források
    Szír források
    Örmény és grúz források
    Muszlim források
    "Középiráni" és perzsa nyelvű források
    Oszmán-török írott források
    Görög nyelvű források
    Szláv nyelvű források
    Latin nyelvű források
    Magyar krónikák

Látod, mihelyst akadémiázni kezdek, elvesztem a fonalat.

 

Szegőt idézed:

"A nyelvtudósok mellett mindmáig gyakorlatilag csak a zenetudósok képesek a magyarság (zenei) gyökereire vonatkozó következtetéseket nagy bizonyossággal levonni. Ezek a kutatások pedig Kodály Zoltán és Vikár László óta csak részben erősítik a finnugor eredetet"

 

Ekkora állatságot régen olvastam. Éppen Bartók és Kodály voltak azok, akik megállapították a sztyeppei népekkel, törökökkel való zenei hagyatékunk azonosságát.  Semmiféle finnugor eredetet nem igazoltak semmiféle formában. Azt azért lehet tudni, hogy ők odamentek a helyszínre, felvételeket készítettek, hazahozták, feldolgozták, stb. Pentaton, ereszkedő és kvintváltós dallamív, stb. Hát akkor ez a fickó miről beszél?

 

eZ A sZEGŐ NEVŰ FICKÓ JÁRT VALAHOL, VAGY A PÁRTKÖZPONTBAN MONDTÁK NEKI, MIT NYILATKOZZON?

 

Komolyan mondom, ez kész röhej - és sajnos egyben dráma is.

Isten ments, hogy lelohasszalak.

Inkább arról lehet szó, hogy kezdenek végre arról is beszélni, mi történhetett? Az akadémia környékén ez már nem kevés - elismerem. Ha így megy, talán 40 év múlva már a magyarokkal is foglalkoznak kicsit komolyabban. Obrusánszky dédi korában megtarthatja a következő előadását, na mit szólsz a távlatokhoz?

 

Erdélyinek igen nagy munkájába került, hogy azt a bizonyos kutatói napot megengedjék neki a vén rohadékok. Csak tudod, Erdélyi is 70 körül járhat... (mint lázongó fiatal)

 

Ha a sok 98 éves vén finnugrista átköltözik végre a pihenőhelyre, talán jöhetnek a fiatalok. De magyarhitű akadémikusban még 60 évig ne reménykedj. Mert ezek egymást választják, és nem téged. Ha frankó vagy - magyargyűlölő, szabadkőműves, komcsi stb - két hét alatt helyen lehetsz. Ha meg nem, akkor annyi.

 

Ha gyorsabb változást szeretnél, szólj az Oszamának.

Ûdvözöllek kedves turtur!

 

Isten mentsen meg még az utódaiktól is,  de - lehet vagy csak nekem tünk úgy -mintha elmozdulni látszana valami a jó irányba? Gondolok itt Szentkatolnaira való hivatkozás meg a hunok irányába tett Orbusánszky féle kutatás bátortalan kezdeményezése.

 

Ismét megjelent egy igen figyelemreméltó cikk:

Szenzációs kutatási eredmények a honfoglaló magyarokról

 

Vagy a következö megállapítás Szegö Iván Miklós szerint:

 

"A nyelvtudósok mellett mindmáig gyakorlatilag csak a zenetudósok képesek a magyarság (zenei) gyökereire vonatkozó következtetéseket nagy bizonyossággal levonni. Ezek a kutatások pedig Kodály Zoltán és Vikár László óta csak részben erősítik a finnugor eredetet"

 

 

Ha már mindenképp rá kellen bízzam az életemet valakire, az inkább Szentkatolmnai lenne, és nem a germánszármazású égetők...

Szia!

Embert próbáló felvetést tettél a csobán-Csaba kérdéssel. Megkísérlem a nyomozás segítését, ha találok hozzá szakértőt.

 

murgo

"Talán a hun nyelvet kellene kicsit megvakargatni, amelyről az utóbbi időben sok szép közleményt olvastam."

 

A magyarság "mássága" egyrészt felelősséget követel múltunk kutatóitól, másrészt ennek tudomásulvétele és elfogadása záloga fennmaradásunknak.

 

Azt mindenesetre elképzelhetőnek tartja Orbusánszky Borbála is, hogy a nyugati hunok, Attila vezérlete alatt esetleg olyan népelemek is sodródhattak nyugatra, Európába, amelyeknek egy része a mai magyarság alkotója.  A történész-orientalista például arra hívta fel   figyelmet, hogy a „csobán” hun méltóságnév és a Csaba név között is lehet összefüggés. A kutató a hun méltóságnév eredete kapcsán egy külföldi szakértőre, de Grootra hivatkozik, aki szerint ez az egyik legrégebbi méltóság Attila népénél.

 

Ezzel szemben a finnugor elmélet elhivatott képviselői nem hajlandók tudomásul venni, hogy eljárt felettük az idő. Ezt erősítette meg a nemzetközileg elismert olasz nyelvész, Angela Marcantonio. (Hírek szerint a nyelvész asszony 2005-ben Magyarországra is ellátogat, ahol meggyőződése szerint a magyaroknak is be fogja bizonyítani, hogy nyelvük finnugor eredetének elmélete elavult és téves.)

 

Mára már széleskörben ismert tény, hogy a 17 éves koráig magyarul egy kukkot sem beszélő Paul Hunsdorfer, aki villámsebesen emelkedett a ranglétrán. 31 évesen, immáron Hunfalvyként  elégette a Szentkatolnai Bálint Gábor által tanulmányozás céljából begyűjtött rovásírásos emlékeket. Vámbéry Ármin halála után annak kéziratai nyomtatott változatában a keletkutató véleményével ellentétes részleteket hamisított....

 

 

Szerintem kicsit sokat lelkizel. Nyomd be a megoldási javaslatot, és kész.

Az általad említett Kara-buka kifejezést ismerem, a jelentését is. De szándékosan nem hozakodok elő vele, mert az itthon magyar? értelmet ad, mégha rokonítják a törökkel, esetleg más nyelvvel, pl. a besenyővel. mINDENSETRE NEM LEPNE MEG.

Talán a hun nyelvet kellene kicsit megvakargatni, amelyről az utóbbi időben sok szép közleményt olvastam.

Mándokí már sajnos nem tud válaszolni a név, a szó keleti kapcsolataira, netán a mongolra is. Talán vannak követői, mint pl. Obrusánszky Borbála, akik hihetőnek látszanak az MTA felől. Persze, ha túl sokra jut, őt is elássák.

 

A nagy hitetlenség miatt, csakis a külföldi nyelvpárhuzamoknak van hitelük - bár sokan vannak, akiket az sem hat meg.

 

Most, hogy így nézem, én lettem a szkeptikus, pedig nem annak készültem... Igazából nem látom a kiutat egy finnugrista akadémia "áldásos" rombolása mellett, miképpen lehetne új eredményekre jutni?

 

 

...akkor forgassuk tovább az ugart hátha kifordul még valami a barázdából

 

A Káta után KARA-BUKA   név-szerkezet lehet a következô amelynek jelentéstartalma ismét azt igazolja, hogy az egyes településnevek valóban valamilyen kiemelkedô, jelentôs vagy figyelemfelktô jelentéssel bírnak.

 

A név Arbuga, Arbua alakban 1293-ban ismert személynév. Karabuka (Fekete Bika) halomnevet Kunhegyes és Kunmadaras határán Mándoky is említ (Mándoky Kongur I. 1993. 149.) megjegyezve, hogy a magyarországi kun nyelvjárásban a két szó együtt él. http://www.tageo.com/index-e-hu-v-06-d-m1274491.htm

 

 

Érdekes gondolat a KÁRPÁT-MEDENCE - SZTYEPPEI KÖLCSÖNHATÁS, a magyar gyökszótár meg kifejezetten elgondolkodtató.   

Folytassuk...

 

Keresőd igen hatékony!

 

1.

 

Gata vagy káta, besenyő nyelven házat jelent; A besenyőkkel Magyarországban is elterjedt ez a név, p. Mosonyban 1339. említenek egy Kata nevü falut; a Tápió vidékén kivétel nélkül csak összetételekben előforduló Káta helynevek kétségtelenül szintén egyet jelentenek ezzel a besenyő szóval; s összefügghet vele a Káta-nemzetség neve is.

 

Obrusánszky a mongolban találta a Káta nevet. Ez kiterjedt sztyeppei nyelv létezésére illetve annak feltételezésére adhat lehetőséget.

 

2.

Fejér megyében, a Mezôföld keleti peremének völgyekkel szabdalt lösz fennsíkján települt Perkáta, melynek neve kelta eredetu.

 

Van még Nagykáta, gondolom máshol is van még ilyen helynévlelet. A kelta rokonítás tovább színezi a helyzetet. Eszerint ők is ismerték (volna). Utánanézek. Így hirtelen egy külföldi tanulmány jut eszembe, ahol a "briga" és "DUNUM" VÉGZŐDÉSŰ KELTA VÁROSNEVEK SZORTÍROZÁSÁVAL FOGLALKOZTAK. Értelmét nem adták, csak leletfelvétel történt. Nem állítom, hogy e kettőnek közvetlenül köze lenne egymáshoz, de emberi lakóhely megnevezéséről volt szó. Értelmezhetjük "-háza" értelemben is, végülis házakról van szó.

 

3.790-böl datált:

A Dnyeper menti hat város: Gyana-Káta, Szaka-Káta, Szalma-Káta, Karakák-Káta, Tényő-Káta és Szabir-Ögyek.

 

Kezdesz szürreálisba átmenni. Etelköz magyar városainak névsora majdnem mind KÁTA . Ezt hagyták hátra Árpád honfoglalói - gondoljuk mi ma.

Adatod azonban bomba is egyben. Azon vélekedéseket erősítik, amely szerint 895-ben NEM Árpád népe jött ide, hanem a besenyők - hisz a tarsolyok mind az ő leleteik. A román történetírás csakis ezzel foglalkozik. Árpád addigra már régesrég a Kárpát-medencében kellett legyen későavarként vagy ahogy tetszik.

 

4.

(A honfoglalást követő alapítások még a kereszténység felvétele előtti időkből: Solt, Kál, Szolnok, Tarján, Keve, Tur, Nagyvárad, Tarcal, Abasár, Heves, Gyöngyös, Üllő, Jutas, Káta, Doboka, Bonyhád, Kálló, Salgótarján, Megyer és még nagyon-nagyon hosszan lehetne folytatni a sort.)

 

Ezt gondolom Padányitól vetted?

 

5.

Káta nemzetség, első ismert tagja Farkas, kinek II. András idejében tüzes vasat kellett hordoznia, mivel szolgáját lopásról vádolták; 1231. pedig Demeter comes, utóbb győri főispán, a pannonhalmi apátsággal pörlekedett. A helynevekről itélve, a nemzetség ősi birtokai Pest és Heves vmegyékben feküdtek, de mára XIII. századtól kezdve jószágaik zöme főkép Szatmár, Bihar és Ugocsa vármegyékbe esett, mig egyes ágak a Dunántul birtokoltak. 1227-1483 közt összesen 61 helység tartozott hozzájok. E nemzetségből vált ki a Kátay-család, melynek őse Gugh (1297-1343), a Csaholyi-család, melynek őse János (1323-1352), a Vasvári-család, melynek őse Pál (1284-1313), a Surányi-család, melynek őse Sebestyén (1347), a Csarnavodai-család, melynek ősei Miklós és István (1347-79), a Lázári-család, melynek őse János (1319-52) és az Ösi-család, melynek őse István (1340 előtt). A nemzetség első vitéz tagja Tamás, ki 1274. azért kapta az ugocsavármegyei Kökényest és Halmit, mert a csehek ellen viselt háboruban Laa vára alatt (1273) kitünt. A nemzetség több tagja viselt főméltóságot; p. Péter már IV. Béla alatt főpohárnnok volt. A tatárjárás után Bereg és Ugocsa vmegyékben e nemzetség több várat és helységet alapított. V. ö. Komáromy András, A Káta-nemzetségről (Turul 1887., 160-181); Wetner, Nemzetségek (II. 114-123).

 

Újabb érdekes kitérőre adsz lehetőséget a Kátaiak felsorolásával.

Akkoriban Magyarország olyan emberekre épített, akik a haza érdekében mutatott hősi küzdelmeik révén emelkedhettek fel akár hivatalba, akár birtokra. Ráadásul utódaikkal benépesítették a földet.

 

(Csak zárójelben: szeretném, ha manapság nem a legnagyobb rablóké lenne az ország, hanem az érte önfeláldozóan élő és küzdő embereké.)

 

 

Tehát ennyit tudunk, innentôl aztán újra az elméleté a szó, - a szóelemnél maradva - a gyakorlat szempontjából tovább, illetve visszalépve. Az, hogy a dolog továbbra is hiteles maradjon, a szemiotika alapelveinek figyelembevételével a klasszikus névválasztás szabályai szerint haladjunk.

 

Nyilvánvaló, hogy a Káta nemzetség korai felmenôi is (!) valamilyen központi közismert - letôleg és láthatóan minél nagyobb terjedelmû - meglévô "dolog" nevét kapták, vagy vette föl. (...itt szándékosan nem használom a város nevet) Tehát már egy korábban meglévô és minél tekintélyesebb központú jellemzô felvételével külömböztették meg elökelö mivoltukat. A nevek, köztudottan, rangot  is közölnek.

 

Mostmár "csak" az a feladat, hogy honnan/mikortól számítjuk az emberi gondolkodás kezdetét. no meg azt , hogy hol milyen földrészen kezdtek eleink legelôször fogalmakat alkotni. Mert ha ezt sikerül valamejest behatárolni akkor teljes mértékben igazolhatóak a tamana tételei.

 

Én Eurázsiára gondolok az eddigi jelek alapján. Egy kÁRPÁT-MEDENCE - SZTYEPPEI KÖLCSÖNHATÁSON IS alapuló töreténelmet, amely sztyeppe azonban sem dél, sem kelet felé nem volt korlátozva terjedésében.

 

Vajon az ôsi korokban melyek lehettek az ember legkezdetlegesebben használt szavai, azt gondom ennek tudatában, mintegy kódfejtéssel, be lehtne azonosítani az egyes névelemek jelentését. 

 

Én a magyar gyökszótárt tartom erre legalkalmasabbnak.

 

Köszönöm a megtiszteltetést kedves turtur!

 

Ezesetben sajnálom, hogy magam sem vagyok szakavatott mûvelôje a nyelvészet tudományának.

 

Amit tudok/unk az eddigi -káta név-elem mivoltáról, az alig 600-1200 évben mérhtô vissza.

 

(Az itt kiemelt pontokba rendezett források, azok tetszöleges szövegrészeinek kiemelésével egy keresömotor segítségével visszakereshetöek) 

 

1.

 

Gata vagy káta, besenyő nyelven házat jelent; A besenyőkkel Magyarországban is elterjedt ez a név, p. Mosonyban 1339. említenek egy Kata nevü falut; a Tápió vidékén kivétel nélkül csak összetételekben előforduló Káta helynevek kétségtelenül szintén egyet jelentenek ezzel a besenyő szóval; s összefügghet vele a Káta-nemzetség neve is.

 

2.

Fejér megyében, a Mezôföld keleti peremének völgyekkel szabdalt lösz fennsíkján települt Perkáta, melynek neve kelta eredetu.

 

3.790-böl datált:

A Dnyeper menti hat város: Gyana-Káta, Szaka-Káta, Szalma-Káta, Karakák-Káta, Tényő-Káta és Szabir-Ögyek.

 

4.

(A honfoglalást követő alapítások még a kereszténység felvétele előtti időkből: Solt, Kál, Szolnok, Tarján, Keve, Tur, Nagyvárad, Tarcal, Abasár, Heves, Gyöngyös, Üllő, Jutas, Káta, Doboka, Bonyhád, Kálló, Salgótarján, Megyer és még nagyon-nagyon hosszan lehetne folytatni a sort.)

 

5.

Káta nemzetség, első ismert tagja Farkas, kinek II. András idejében tüzes vasat kellett hordoznia, mivel szolgáját lopásról vádolták; 1231. pedig Demeter comes, utóbb győri főispán, a pannonhalmi apátsággal pörlekedett. A helynevekről itélve, a nemzetség ősi birtokai Pest és Heves vmegyékben feküdtek, de mára XIII. századtól kezdve jószágaik zöme főkép Szatmár, Bihar és Ugocsa vármegyékbe esett, mig egyes ágak a Dunántul birtokoltak. 1227-1483 közt összesen 61 helység tartozott hozzájok. E nemzetségből vált ki a Kátay-család, melynek őse Gugh (1297-1343), a Csaholyi-család, melynek őse János (1323-1352), a Vasvári-család, melynek őse Pál (1284-1313), a Surányi-család, melynek őse Sebestyén (1347), a Csarnavodai-család, melynek ősei Miklós és István (1347-79), a Lázári-család, melynek őse János (1319-52) és az Ösi-család, melynek őse István (1340 előtt). A nemzetség első vitéz tagja Tamás, ki 1274. azért kapta az ugocsavármegyei Kökényest és Halmit, mert a csehek ellen viselt háboruban Laa vára alatt (1273) kitünt. A nemzetség több tagja viselt főméltóságot; p. Péter már IV. Béla alatt főpohárnnok volt. A tatárjárás után Bereg és Ugocsa vmegyékben e nemzetség több várat és helységet alapított. V. ö. Komáromy András, A Káta-nemzetségről (Turul 1887., 160-181); Wetner, Nemzetségek (II. 114-123).

 

 

Tehát ennyit tudunk, innentôl aztán újra az elméleté a szó, - a szóelemnél maradva - a gyakorlat szempontjából tovább, illetve visszalépve. Az, hogy a dolog továbbra is hiteles maradjon, a szemiotika alapelveinek figyelembevételével a klasszikus névválasztás szabályai szerint haladjunk.

 

Nyilvánvaló, hogy a Káta nemzetség korai felmenôi is (!) valamilyen központi közismert - letôleg és láthatóan minél nagyobb terjedelmû - meglévô "dolog" nevét kapták, vagy vette föl. (...itt szándékosan nem használom a város nevet) Tehát már egy korábban meglévô és minél tekintélyesebb központú jellemzô felvételével külömböztették meg elökelö mivoltukat. A nevek, köztudottan, rangot  is közölnek.

 

Mostmár "csak" az a feladat, hogy honnan/mikortól számítjuk az emberi gondolkodás kezdetét. no meg azt , hogy hol milyen földrészen kezdtek eleink legelôször fogalmakat alkotni. Mert ha ezt sikerül valamejest behatárolni akkor teljes mértékben igazolhatóak a tamana tételei.

 

Vajon az ôsi korokban melyek lehettek az ember legkezdetlegesebben használt szavai, azt gondom ennek tudatában, mintegy kódfejtéssel, be lehtne azonosítani az egyes névelemek jelentését. 

 

 

 

Kedves barátom!

Azt hiszem sikerült kézzelfogható összegzést közölnöd az eddigi fontosabb mozzanatokról. A -káta Gattendorf kérdés éppen ez volt, és csak remélhetem, hogy a továbbiakban más is kifordul a barázdákból.

 

Csak félve teszem hozzá, hogy nem vagyok nyelvész, így a tamana nevek "megzenésítésére" legfeljebb ötleteim lehetnének csak. Vagy nyelvhez is értők gondolatainak felkarolása éppen azért, hogy mások is hozzászólhassanak érdemben.

 

Éppen magam is szorgalmaznám nyelvészek bevonását a kutatásba, de ezzel nagy akadályokba üktözünk. A hivatásos nyelvtudomány csak finnugorban utazik, eképpen semmi érdeke nem fűződik ahhoz, hogy nem finnugornak vélt területen párhuzamokat találjon. Ez alól Obrusánszky a kivétel. Na de ezek után nem lövik le az ortodox finnugristák?

 

Igaz is, miért kellene Óceániában vagy más elvarázsolt helyeken magyar helyneveket kutatni? Mégis, hátha adódik valami, amit értelmezni lehet, ha már egyszer Mongóliában elsült?

No akkor fussunk neki mi is mégegyszer kedves milyennincs, Ön azt írja, hogy:

 

Azt hiszem ki kell igazítsalak.

Az általad a 43 hsz-ból nevem alatt idézett kijelentést nem én állítottam, valójában turtur 33 hsz-ból származik, amit én a 43. hsz-ban hozzáfűztem, az azzal némileg ellentmondó megállapítás volt.

 

Valójában elôször én idéztem Obrusánszky Borbála cikkét (lásd:2005.07.20 20:20:49 (31) amire turtur  eképpen reagált:

 

Elolvastam az NG cikket. Köszönöm szépen, mert nagyon érdekes dolgok vannak benne.

 

Kezdem azzal, hogy a tamanásoknak eddig nem volt nyelvész segítségük, így a névelemek magyar értelmű jelentéséről alig van tudomásuk. Többek közt emiatt nem "nyelvészkednek".

 

De most Obrusánszky kinyitott egy kis ablakot: (itt jön az idézet és benne): "...az el- nevezésének egy részében magyar településnevek alkotóelemét fedezhetjük fel – hívta fel a figyelmet Obrusánszky Borbála. A mongol hot, azaz a város szónak a magyarban a -káta végződésű helynevek felelnek meg.

 

2005.07.21 21:48:22 (33) olvasható a részérôl  levont - tegyük hozzá logikus - elméleti következtetés.

 

Az Ön hozzászólása (2005.07.25 10:37:12 (38) illetve megállapítása ugyan nem elméleti jellegû mégis fontos mert tényszerû, vagyis le van írva gattendorf hivatalos web oldalán  ez meg az és kész, egyértelmû. Ha e ténymegállapításhoz hozzávesszük, hogy valamilyen szinten valamennyien lokálpatrióták is vagyunk, ez nem is lehet másként.

 

Azt gondolom, egyetérteve Önnel, hogy valóban nem egyértelmû feltételezni a mongol-német "keveredést", meg kellene vizsgálni. Keresve egyéb megoldásokat és  ha tovább akarunk haladni hasznos lehet a szemiotika, mint tudomány, bevonása a további lehetôségek felkutatásában.

 

A szemiotikusok felfogása szerint a jelek egy nagyobb rendszerben kapnak jelentést. Egy nyelv szavainak és kifejezéseinek például egy adott nyelvben van jelentése, és csak azért van jelentésük, mert az adott nyelv szerkezetében bizonyos rendeltetésük, használati szabályuk van. (Georg Klaus)

 

Ha ezt egyetemesen értelmezzük és - miért ne tennénk - így van, akkor valójáben közömbös, hogy honnan - hová, mikor vándorolt/került az eredeti "káta" ha az mint utótag >> jel << az adott területen is  város megjelölésére szolgál.

 

Természetesen ez is csak elméleti következtetés, de azt gondolom Orbusánszky Borbála ebbôl - 

 

"Nyírbátor és Nyírkáta mennyire közel esik egymáshoz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyénkben, márpedig a -bátor végződés több mongol település nevében is szerepel (igaz, a bátor egyben személy- név is, számunkra ismertebb Szüh-Bátor, aki a modern Mongólia egyik fontos állam- férfija volt.)"  

 

- eléggé elnagyoltan vonta le  következtetését. Túl azon, hogy a bátor mint jelentéssel bíró szó egyebek mellett vezért, vezetôt egyszersmind központot jelent akkor érdekes lehet továbbgondolni ...dorf ....káta ....bátor, de melyik volt elôbb?

 

Kérem tisztelje meg gondolataival hevenyészett eszmefuttatásomat, köszönöm.

Én jártam már ott párszor.

szerintem ülj autóba...

TAR BÉLA teljes magyar név

Sőt, Tarr Béla meg még ismert magyar név is :-)
Ő rendezte pl. a Sátántangó c. filmet. :-)
Ebből a tangó szót Spanyolországban és Argentínában is ismerik, a TAN+GO első fele magyar, a másik fele angol, így az oktatásra utal, majd a távozásra, illetve az angolban a THAN GO kifejezés (pl. a better stay ThAN GO közmondásban) egyértelműen utal az ősmagyar gyökerekre.

Na, ennek a Vereschvarnak fuss neki még egyszer...

1., A Balaton környéke régebben tényleg mocsaras volt.
2., A Balaton nevű falu nem Borsod, hanem Heves megyében van, egy völgyben, és elég sok szláv (tót) lakik arrafelé.
3., Mivel a hangok száma elég korlátozott, a betűké pedig még inkább, elkerülhetetlen, hogy azonos betűsorok jöjjenek létre két egymástól teljesn független nyelvben is (még ha a kiejtésüknek semmi köze sincs egymáshoz, akkor is).
A távol-keleti (és még inkább az óceániai) nyelvek többségében nincsenek hosszú szavak, általában két szótagosak, vagy egy szótag + lezáró mássalhangzó, ami sokszor n vagy m, esetleg még t, r vagy s (mint leggyakoribbak), tehát mondjuk egy bala és egy ton szóból kiválóan összejöhet egy balaton tösszetétel, ami a franc tudja, mit jelent az ő nyelvükön. Már ha egyáltalán létezik ilyen nevű hely ott.

4., A következő lépés az lesz, hogy bebizonyítjátok, hogy mivel Amerikában (USA),Michigan államban van Budapest nevű település, az indiánok is magyarul beszéltek (megfejtés: lófaszt, kivándorolt magyarok alapították a XIX. század végén).

Lehet, hogy más irányból közelít, de ugyanaz a baromság mindkettő.
Olcsó játék hülye (érdekes módon kizárólag szélsőjobbos) gyerekeknek.

bokmark testvérünk, s testvéreim az Urban?

 Ur = világosság gyermeke, aki szeretettel megértéssel közeledne a vadállatokhoz is, de apukám tanitotta: ha kutyával kezdel, bot legyen a kezedbe, ha veszett a kutya, had találja meg a másik veszett - kutyát?

 nem rosz gyerek itt, senki, aki már hozzászól, mert megragadhatta valami? nos amiért én ezt Uriásinak tartam, mert az emberiséget közelebb hozzná, egymáshoz, mig a valóban a kátások, idegenitnek, amikor most magyarok közt, idegenül kell érezzük magunkat, mert az irány, merre?

 teljesen egyetértek veled, meg azokkal, ez nagyon jó, igy is, csak akik erre teszitek a fejeteket, csak lassan szépen, mert mondom, kölebb egymáshoz, közelebb a mennyekhez?

 csahojjjj... ha van szemednek világa?

Kedves bokmark !

 

Azt hiszem ki kell igazítsalak.

Az általad a 43 hsz-ból nevem alatt idézett kijelentést nem én állítottam, valójában turtur 33 hsz-ból származik, amit én a 43. hsz-ban hozzáfűztem, az azzal némileg ellentmondó megállapítás volt. Így hangzott:

 

"Gattendorf esetében nem tudok másra gondolni, minthogy egy Káta nevű falut neveztek át a sógorok úgy, hogy közben fogalmuk sem volt az értelméről." (33 hsz)

Lehet, hogy volt fogalmuk, sőt valószínű, lásd a rengeteg, későbbi, a hódoltságot követő betelepítések során beköltözött németek helynévalakítási szokását, amikoris a hangzás átvételével alakították ki a saját német helynevüket (Vereschvar- Pilisvörösvár). "

 

üdv:

milyennincs

 

UI:Az, hogy "kimaradtam a játékból", nem jelenti azt, hogy nem lett volna további észrevételem turtur 45 hsz-hoz - miszerint bárminek a közepébe találtam volna - csak nem kívántam/nem kívánom szaporítani a szót.

Ez a pontosítás azonban itt szükséges volt.

Kedves lehellke és tisztelt "Kollégák"!

 

Magam is azt vallom, hogy meglehetôsen körülményes dolog lehet, ha valaki olyan témában értekezik amelyröl eleddig egy hangot sem olvasott. Maxvall barátunk rendre eltévejedik saját jólmegkevert elméleti kuszaságában ami a maga módján érthetô, hiszen fogalma sincs a kutatás mibenlétérôl, attól eleve elhatárolódik hiszen annak felületes ismerete is meghaladja szellemi képességel egfelsô határait már, ha ebben az esetben beszélhetünk ilyesmirôl.

 

A maga egyszerû révületében úgy lehet Maxvall az elmélettel mint, a kínai kulináris szaktudomány a gyakorlattal: 

Ami mozog azt megsütjük, a többivel fûszerezünk.

 

Valóban érdemes volna egy új topikot nyitnia mondjuk olyan címmel, hogy: Ki is az a micsoda, vagy például mikor van azhogy... izé? Illetve az adott  - ezesetben erôsen korlátolt - szintnek megfelelôen bármilyen egyszerût.

--------------------------------------------------

 

Eddigi ismereteim szerint a kutatás nem érinti az egyes névszerkezetek szószerinti  jelentéstartalmát illetve azok kutatását, úgytudom azok  értelmezési meghatározását meghagyja az érintett  szaktudományoknak. Ezen túlmenôen a Tamana kutatás eddigi eredménye érdekes lehet még a történeti, ôstörténeti, geográfiai ismeretek szempontjából is.

 

"Gattendorf esetében nem tudok másra gondolni, minthogy egy Káta nevű falut neveztek át a sógorok úgy, hogy közben fogalmuk sem volt az értelméről."

 

>> forrás: Mijennincs 2005.07.26 09:03:11 (43) <<

 

Ha itt és most sikerült "egyet" azonosítani a 7500-ból, és annak értelmi illetve jelentésbeli tartalmára elfogadhatóan bizonyított meghatározást találnunk, akkor azt gondolom érdemes volna továbbgondolni a dolgot.  Talán  valamelyik tudományág szakavatott képviselôje is olvassa a topikot.

 

 

Kedves Kollégák!

 

E vitahelyen kérem szeretettel, hogy a TAMANA kérdéséről beszélgessünk. Azt reméltem a vita indításakor, előkerül néhány új adat. És így is lett már az elején, egy általános régi nyelvi adatként kezelt ősrégi név esetében sikerült adatokat nyerni annak magyar értelmére. Én ezt már nagy eredménynek tartom, és emiatt köszönettel tartozom mindazoknak, akik ehhez hozzásegítették a kutatást.

 

Ugyanilyen megbecsülést ajánlok a magam részéről minden vitapartnerünknek, akik hasonló új adatokkal gazdagítják a vita anyagát, mindannyiunk gazdagodását elősegítendő.

 

baráti üdvözlettel

Turtur

 

Maxwal

vagy maxi vagy, s harapós? azt hiszem mi, barátkozók vagyunk, aztán a Feri bátyánk, megy az Ő utján, jobb ha arra koncentrál, meg most mi, különösön, én megyek ezen az csillagösvényen, amiről most nem szabad lenne, hogy lerángassanak azok, akik ugyse fogják tudomásul venni, hogy mások, más vélemények is léteznek. ismerem, Vámost - Tóth testvéreünket, meg akik eredetileg elkezdték a TAMANA tantárgyat, na azok nagyon kedves emberek, s a nevek a szavak magukért beszélnek, s én igen igen örülök, hogy van ijjen téma is!

na, ebbe nem nagyon kéne Feri bátyánkat belehozni, mert megint, Ő jobb most is mindőnknél az Ő területein, én az enyémen? nagyon jók a hozzá szólások, de maga a nyelvünk régisége, nemcsak a zsidókat előzi meg, de a földet, előbb volt mint ez az egész koszmó?

 na, tessenek elviselni, hogy a magyar, a ma beszélt magyar elnevezések világviszonylatba, igen igen magyar volt, az egész világ nyelve, s magyar fajtáju volt mindenki, mielőtt, a kraxxx beütött volna?

 kis barátom Maxval, na ennek mán van zaga?

 cső

Kedveseim!

 itt van maxvell barátunk, meg a többiek, p.l. személyes barátságban vagyok Feri bátyánkkal, s merem mondani, a körme piszkában se vaggtok, vakok, mert az öreg, a legjobb, ma is köztünk, az más, hogy azóta mióta Ő elkezdte, meg mi a fene, az öreg szumirulógus, akik bizon magyaroknak hivták magukat, na most akkádály okédék bandák, mit okádnak, tessék bebizonyitani, hogy ugy van, aztán a helységneveket Tóth turós bátyánk, a legaranyosabb ember, s igen igen érdekes mindenekinek, mert ma is a föld hegyek völgyek elnevezései, magyarul még magyar értelmezést is adnak, p.l. vannak szorosok, meg szükkeblüek, akik esetleg, nem léleglezenek, mégcsak nem is érszükület?

 na mit akartok véralláf(utos)ossok?