Kérlek szépen veszek egy tejfölös vagy valamilyen poharat, belekeverem a den és szalmiák szeszt, alkalmanként még nitrohigítót is-triumvirátus.
Majd felkenem a lekívánkozó részre és várok , hogy meginduljon az oldódás , ha ez már érzhető az ecsettel akkor segédanyagként szórom rá a fűrészport vagy forgácsot, így dörzsölve szedem le a fölösleges lakkozást vagy festéket.
Mikor mit, ha makacs a fedőanyag akkor közben rásegítek citlingel is.
Amit te szeretnél úgy nevezik smír illetve smírelés , az egy színező eljárás a lakkozott felületen.
Minél többször mész rá ugyanoda úgy sötétedik színesedik be jobban a felület, nem köröző mozdulatokkal , hanem ahogy korábban írtam szálára húzkodva.
Csak ez szín visz a felületre pluszban.
Az esetlegesen már beolajozott átitatott teljes fafelületre felvihető közvetlenül nem minden esetben szükséges , hogy lakkozott alapozás legyen.
Lehet sellakos ,nitrolakkos , bármi egyéb amihez tapad a sellakos grundoló politúrba kevert alkoholos pácpor.
Gyakorlatilag ezzel a színezett sellakkal lehet beállítani a színtónusokat árnylatokat grundolás-rétegelés közben , ugyanúgy mint akézi dörzsölést csak sokkal óvatosabban és bő parafinolaj hozzáadásával.
Sajnos már a tulajai elmentek , de a lányuk birtokolja többek közt eme Steindl trümót.
Egyébként intarzia művész volt a nagyanya, elképesztő faliképeket készített nagy méretben is 1,5x1,5méter , láttam őket a zuglói családiházukban, hihetetlen kvalitású művész volt !
Amúgy milyen fára gondoltál, amikor pallót akartál felszabdalni?
Lentebb írtam, csak gondolom elkerültük egymást, addigra beírtad. Bükk, éger, kőris, tölgy, dió... Tudom, hogy ez mind egy kicsit más, de ha tudsz olyan helyet, ahol "két deszka ugyanannyiba kerül, mint egy ugyanakkora palló" akkor elő vele. PM is jó. :-)
Én még ilyet nem találtam. 120-500e Ft köbméteres árakat látok mindenfelé, gyalulatlan, légszáraz pallóra. Néha van egy-egy gőzölt, műszárított bükk, de ennyi. Biztos rossz helyen nézem.
A nagy átvágáshoz valami masszívabb szalag is kellene. A vékony kinyúlik, elkopik, berezeg, minden baja lesz ha nagy hosszon van az anyagban és dolgozik. A vastag szalag meg eltörik ha kis sugarú keréken kell görbülnie.
Minél kisebb a kerék, annál jobban igénybe veszi a fűrészlapot a hajlítás miatt, ezért azokra csak nagyon vékony szalagok jók (0,3mm), amiknek viszont kisebb a tartásuk, ha nem egyenletes tömörségű a faanyag, akkor a vékony lapot ki tudja téríteni a függőlegesből.
A Kiskőrösiekkel szerintem semmi baj nincs, ha jó állapotban vannak, jó rajtuk a bandázs, és jó a szalag, ugyanolyan szépen vágnak, mint a Laguna.
Vagy nézd meg az indiai csodákat, 4-500-as kerekekkel, szalagvezető nélkül vágnak vele egyenesen, derékszögben.
Nagy kerékre fel lehet tenni a vastag lapot is, nem fog berepedezni a fogaknál, mert nagy a hajlítási ív. Bátrabban meg lehet feszíteni, van tartása a lapnak, nem rezonál be.
Amúgy milyen fára gondoltál, amikor pallót akartál felszabdalni? Szélezetlen lombosoknál köbméterre van, két deszka ugyanannyiba kerül, mint egy ugyanakkora palló. Építési fenyőnél meg ha utánaszámolsz, hogy mennyi esik ki a pallóból vágásnál (mert el kell tüntetni a vágásnyomot is majd), és mennyi energia felszabdalni (elektromos, gépkopás, a fűrészlap sincs ingyen és kopik), meg még a munkaidőd, ami helyett hasznosabbat is csinálhatnál, ugyanott van a kicsit drágább deszka.
Én szalagfűrészben csak rönkök feldarabolásánál gondolkodtam, bár ahhoz nagyon kicsi a 200-as Einhellem. Persze voltak olyan vágásaim, amik sokkal egyszerűbbek voltak a szalaggal, vagy kis állatfigurák, amik kifejezetten szalagfűrészes projektek.
Nem a vastagsága volt a lényeg a kérdésnek, 5 centimétert szinte minden el tud vágni. A szélessége. Nem mindegy, hogy egy menetben 10 cm-rt akarsz átvágni vagy harmincat. Pallót mondtál először ezért annak a maximális szélességére kérdeztem rá. Szélezetlen keményfa szeletek esetében ez 50-60 centiméterre is felmehet.
Márpedig minél többet akarsz átvágni, annál erősebb gépre van szükséged, és annál nagyobb szabad átvágási magasságra. Szerintem nincs is olyan gép a piacon ami képes lenne 40-50 centimétert függőlegesen átvágni, ez az ipari gatter kategória. Vagy az igényekből kell lejjebb engedned, vagy a rászánt összeget megsokszoroznod.
Szélezetlen árukat nézegetek egyelőre, emiatt értelemszerűen változó széleségben és vastagságban vannak. Ahogy és aki gatterolta. Legtöbb esetben azért 50-55mm vastag legalább. Az alatt nincs értelme és még így is sokat fog veszíteni a vastagságából, ha tovább szárad. Nem? Lombos fáról beszélünk ugye, bükk, éger, tölgy, dió...stb. Nem fenyő.
Nem csináltam még ilyet, éppen ezért tudakozódom.
Ha jól gondolom, akkor egy 55mm-es pallóból ki lehetne hozni 2x20mm gyalult deszkát, ha nincs nagyon eltekeredve ...stb. Azzal már lehetne dolgozni szerintem.
De tanácsért jöttem, szóljatok, ha rossz az matek.
Ezt jó hogy írod, sosem értettem ennek a méretnek a pontos értelmét.
Tehát ha jól tudom, a 400-500-800stb a kerék átmérő. Mint az autó felninél, csak ez mm-ben. Jól tudom?
Ez mit határoz meg azon kívül, hogy milyen széles anyagot tudok eltolni az asztalon?
Mert, ha most nem vesszük a három kerekes modelleket, akkor ugye a kerék méretéből jön, hogy a felfelé menő és a vágást végző, lefelé mozgó ág között mekkora távolság van, vagyis az asztal mérete keresz irányban.
De ez miért befolyásolja, hogy milyen magas (ami ugye esetemben a palló szélessége lenne, elfordítva 90 fokkal és nekitámasztva a stellernek) anyagot tudok átvezetni rajta?
Az világos, hogy nem lehet végtelen távolságban lebegtetni a lapot, mert el fog mászni megvezetés nélkül, de ennek mi köze a kerék átmérőhöz?
És honnan tudom, hogy egy gép mennyire pontosan fog tudni vágni? Gondolom a kiskőrösi nem erről lett híres, de akkor milyet kéne keresnem?
Jönnek ám szembe a 3e $-os Harvey meg Laguna reklámok szép számmal csakhát ugye nem arra élünk, hogy bele lehetne nyúlni egy használt darabba olcsón egy garázs vásáron. Viszont legalább itt nincs hurikán. :-)
Az az igazság, hogy utána kellett néznem a benzotriazolnak, életemben nem hallottam még róla, de a talált leírások alapján igazad van, bár a védelem mértékét sehol nem közlik. Lehet, hogy nem is lehet. :)
"A lakk-lazúr kérdésben kell még egy kis idő, hogy ki tudjam érlelni a választ, mert veled nem lehet pongyolán :)"
Örülük, hogy komolyan veszed ezt a nehéz feladatot, ;)
Akár lazúr akár lakk, a színtelen nem fogja megvédeni az UV okozta elszíneződéstől a fát. A színtelen és az UV védelem üti egymást.
Ez szerintem nem igaz. Vannak színtelen UV abszorbensek, melyek nem a bevonatot, hanem alatta a fát védik (pl. benzotriazol). Az UV sugárzást hővé alakítják. A másik megoldás titanium-dioxid nanorészecskék alkalmazása, ezek visszaverik az uv sugarakat, de olyan kicsik, hogy áttetsző marad a lakk. A festéket védő adalékok általában szabadgyök-fogó molekulák, melyek a polimereket védik a földarabolódástól.
A lakk-lazúr kérdésben kell még egy kis idő, hogy ki tudjam érlelni a választ, mert veled nem lehet pongyolán :)
Mikor megvettem a Bosch GTS254-et azt hittem belenyúltam a tutiba. "Csak" 100e Ft és kék és professional meg minden, majd úgy vágok vele mint az amcsik a hammer sound-on. Lol, nagyobbat nem is tévedhettem volna.
De így legalább már értékelni fogom, amikor majd telik jobbra. Meg már fogom tudni mit nézzek, ha majd elmegyek megnézni a következőt.
Mi lett az a jobb kombi gyalu? Megspórolnék egy kört ezzel.
Én most ott tartok, hogy nem akarok ilyen kis lábon állót mint a Metabo vagy ezek az öreg Electrák. (Scheppah, Einhell..stb meg eleve meg sem fordult a fejemben).
A kabinetes gépek közül viszont nem tudom megfizetni a Hammer / Felder kategóriát, valahol a kettő közt kellene találni.
Holzstar, Bernardo... mondjuk úgy 500-600k-ig, és nem foglalkozós, mert nem vagyok se műszerész, se technikus.
Nem akar valaki éppen megválni az asztali körfűrészétől (ami lehetőleg egy GTS 10 XC)? Találtam egyet, kimondottan olcsón, de bár az eladó szerint "tökéletesen működik", kissé viharvertnek tűnik és mintha a stellere is hiányozna...
"Tőlem, de valószínűleg csak a hangsúlyokat tennénk máshová :)"
Ezzel sem értek egyet.
Megnéztem 2:12 ig amely idő alatt ugyanazt mondta el amit lejjebb is írtál. Azt mondom, hogy ha veszünk egy adott fajta festéket, egy hasonló anyagú vastaglazúrt és egy bizonyos fajta lakkot akkor az amit mond még igazolható is.Nincs értelme vitatkozni, hiszen ő már csak tudja mit gyártanak. De ez egy nagyon szűk szelete ezeknek az anyagoknak.
Csak festékből még vagy harminc félét lehet felsorolni a vízfestéktől kezdve a krétafestéken a temperán és a zománcfestéken át a különböző 2K anyagokig amelyek sosem fognak úgy létrejönni, hogy a lazúrhoz még pigmentet adagolnak, ahogy lakkból is van ugyanannyiféle legalább amire az állítás nem igaz. A színezett akrillakkból nem lesz lazúr, ahogy a 2K poliuretán lakk sem fog azzá válni némi pigmenttől. A lakkok 95%-ához hiába adsz színező anyagot az sosem lesz lazúr. És a színtelen lazúrt sem úgy árulják, hogy az lakk. Még a Milesi sem.
Szóval általánosan nem igaz amit írtál - csak egyetlen speciális esetre lehet ráerőszakolni.
Az eredeti kérdésre viszont továbbra is igaz amit mondtam. Akár lazúr akár lakk, a színtelen nem fogja megvédeni az UV okozta elszíneződéstől a fát. A színtelen és az UV védelem üti egymást.
UV álló színtelen lakk valóban létezik (és semmi köze ahhoz az anyaghoz amiről a bácsi beszél), de az csak azt jelenti, hogy maga a lakk nem fog tönkremenni az UV-től - viszont a lakkozott anyagot semmilyen modon nem védi tőle.... Azt csak a pigment fogja védeni.
Pár hete tanácsot kértem egy munkapad - asztalos gyalupad építése okán.
Kaptam is, köszönöm.
Jórészt megfogadtam, de azért makacs is vagyok, szóval kipróbáltam cikk-cakk gyalulást is felsőmaróval is.
A lényegi dolgokkal elkészültem, ha nem bánjátok, beszámolok az eredményekről.
Ma, kezdésként bemutatom honnan indult az agyalás.
Az alany egy megörökölt munkapad maradvány anyaga. Használható, csőből hegesztett váz, de teljesen amortizált tömörfa munkalap, kiegészülve pár öntöttvas alkatrésszel, amelyek a négy sarkán voltak telepítve, szóval szerintem valami iskolai munkapad lehetett az ötvenes években - vagy előbb...
Az eredeti mérete 200 x 100 cm. Tömör, keményfa keret kb. 10 cm-es szélességben és a közepe valamiféle bútorlap-panel puhafából, de csak morzsák maradtak belőle.
Nektek biztos nem újdonság, de nekem tetszett a csapolás. Megakadályozza, hogy hosszanti irányban kicsússzon a rövid oldal. ott is alakkal zár.
Ezt is mentem majd.
Az öntöttvas alkatrészek lényegében egy kb. 8 cm-t elmozdítható padvas tartót alkotnak, amelyek után sorozatban vannak a kivésett padvas helyek. Ezek már nincsenek bélelve, csak a tömör fa van átvésve.
Nem teljesen világos a használata, mert a rövid oldalon nekem hiányzik egy menetes-orsós satu rész, amivel az anyagot oda lehetne szorítani valamelyik - esetleg a mobil - padvashoz.
Ennek nyomát, maradványát nem találtam.
A fotók:
(Ha terjengősnek, vagy érdektelennek találjátok - jelezzétek. Nem akarom a türelmeteket terhelni, de még három részt tervezek...)
Nekem - sok tanácsra - ez volt a nagygépes sorrend:
Asztali körfűrész > kombi gyalu > jobb kombi gyalu > jobb asztali körfűrész > 400-as szallagfűrész.
Nem bántam meg a sorrendet, persze jobb lett volna kapásból a jobb gyaluval és asztali körfürésszel indítani, de akkor nem lenne összehasonlítási alapom :)
Használtban is drága, és legalább 400-as kellene. Főleg, ha olyat akarsz, ami szépen és pontosan is vág. A műhelyednek kétszer olyan hosszúnak kell lennie, mint a palló. Legalább.
