Keresés

De távolságfüggő. Egy fegyver lehet, hogy 100 yardon 1 MOA-t tud, de ha 200-on vizsgáljuk a pontosságát akkor nem kizárt, hogy 1,5 MOA-t kapunk.

Pedig ezt mar leirtak nehanyan valamerre a forumon is... az MOA, nem MAO!

Minute Of Angle, ja, szogperc, azaz 1/60 fok... innentol meg derekszogu 3szog, hosszabbik befogoja a lotav, (durvan) ezen befogo es azatfogo kozti szoget adja meg (masik befogo a celnal van)

Az AN 94 bennem semmiféle indulatot nem keltett, ezért én nem kezdtem matekozni.:-)

A MAO (Mao Ce-tung, élt 1883-1976-ig), az egy kínai vezető volt, amiről te írsz az a MOA (minute of angle, magyarul szögperc). Ez arról szól, hogy egy adott távolságon a szóráskép két szélső pontjából a csőtorkolathoz húzott egyenes hány szögperces szöget zár be egymással. Az amiknál leggyakrabban 100 yard távolságon adják meg egy adott fegyver MOA értékét a szakírók, de ez még nem sokat mond arra nézve, hogy mit tud a fegyver 200, 300 yardon. Szerintem a különböző távolságokon lőtt szórásképek átmérője kifejezőbb.

Az AN 94 olyan indulatokat keltett,hogy megpróbáltam a matematikát segítségül hívni.De olyan érték jött ki amit nem merek leírni.

Valaki leírná mit jelent a MAO (a puskacsövek pontossága).Nekem csak rémlik,1 MAO azt jelenti,hogy a lövedékek 1 fokperc pontossággal hagyják el a puskacsövet.Ez egy olyan szög,aminek a csúcsa a puskacső torkolata és a szög szárai innen távoznak és elméletben a lövedék útját mutatják meg.De én már azt se tudom 1 fokperc hány fok?

Szóval segítsen ki valaki mert ki akarom számolni hány MAO kell az AN 94-hez.

Az ábrák igen szaharák, a szövegből sem sok derül ki, de első ránézésre a szerkezet különlegessége, hogy már a zár hátra mozgása során megkezdi az adogatást. Ezzel nagyobb zársebességet lehet megengedni, ami nagyobb tűzgyorsaságot jelent. A lövéskor már külön adogatópályában csücsülő lőszer előnye (kétlövéses sorozatot feltételezve), hogy nem kell bazi erős, kezelhetetlen tárrugót alkalmazni. (Ilyen nagy tűzgyorsaságnál egy hagyományos tárból, hagyományos adogatással, nem érne fel a 2. lőszer az adogatópályába, mielőtt a zár az adogatási helyzetbe érne.)

Ennyit első blikkre, de mivel nem filóztam olyan sokat az egészen és az ábra-szöveg is vacak, nem 100%ig biztos, amit leírtam 

Nincs olyan Angol-Magyar szótár, ami használható lenne a fegyverterminológiára. Lásd a sok magyarra fordított könyvet, ami tele van félrefordításokkal, nyerítő szakszerűtlenségekkel. Pl: a "blowback", amit "szó szerint fordítva "visszalökőnek " írnak, pedig "tömegzáras" a valódi jelentése. Ez csak úgy megy jól, ha ismered mondjuk a PA-63 összes alkatrészét, működését magyarul, majd ugyanezeket megtalálod egy angol anyagban és kitotózod, hogy mi-mit jelenthet.

Egyébként meg nem téged fikáztalak, csak arra hívtam fel a figyelmet, hogy ha vki valamit leír - és még ügyesen meg is érted - az nem feltétlenül van beszélő viszonyban a valósággal.

Van olyan szótár vagy e-szótár ahol lefordíthatom az angol szakmai terminologiát?

Valaki lefordítaná a terminológiát itt.

Akkor aki nem ért angolul jobban értené mit magyaráznak a képek.

Szóval akkor nem fordítottam rossszul,mert ha megint,akkor nagyon szégyelltem volna magam.Az állítás olyan szenzációs és ilyenkor elcsúszni gáz.

Csak azt nem értem minek az AN 94 akkor,ha nem várható rőle a csoda.Amennyit megértettem a működéséből elég unikális (nem helikális heheh:))).Csicsa meg stb.

Nem egy földi gépkarabélyba való  a szekezete akkor meg minek brillírozni egy fényes elmével.

Mire jó az,hogy 0.5555 milisecundum telik el két lövés között 5.45x39 (M74) -es lőszerrel.Akit egy ilyen eltalál annak már elrontották a napját.

Mondom, hogy kacccsa! Nagyon-nagyon-nagyon jó fegyver-lőszer kombináció (értsd verseny, v. mesterlövészfegyver) amivel produkálható 100 m-en az egylukas pontosság két lövés esetén. Ezt a pontosságot még hiperszuper lövőtől sem lehet elvárni egy katonai tömegfegyverrel és acélmagvas hadilőszerrel. Jó esetben 100 m-en kb. 5-8 cm -es ötlövéses szórásképet lehet ilyenekkel lőni egyeslövéssel.

Abban lehet vmi igazság - bár a gyakorlati jelentősége sztem igen korátozott -, hogy ha a kétlövéses sorozat szórásképe rettentő jó (mondjuk 10 cm alatti), akkor az egymáshoz közel becsapódó lövedékeknek várhatóan nagyobb lesz a hatása a testpáncélon. Az első lövedék nagyobb területen megrongálja a védőanyagot, amin esetleg a második könnyebben átszalad. De ilyen erővel fejbe is lehet lőni a kuncsaftot, oszt annyi.

radom1

Hát ez a "lövedék belekloffolja az előtte kilőttet a célba" dolog olyan kacsa, hogy akár a magyar sajtóból is származhatna.:)

Utána néztem és a forrás  Max R. Popenker weboldala.

AN 94 oldala ha jól számolom a 3. bekezdés (adattáblázat nem számít).

Ha megint elcsúsztam a fordításban akkor bocsánatot kérek,de az én szegényes nyelvtudásommal az jött le,a második lövedék röppályálya olyan hasonló az elsőéhez,hogy egy jó lövész és az AN 94 képes azt megcsinálni,hogy a második lövedék oda csapódjon ahova az első (ezt 100 méterig).Aki érti az angolt kíváncsian várom mit fordít le,mert ez nekem fantasztikus és nagyon kíváncsi vagyok,hülyeséget mondtam-e.

Hát ez a "lövedék belekloffolja az előtte kilőttet a célba" dolog olyan kacsa, hogy akár a magyar sajtóból is származhatna.:)

Ha az elméletet nézzük, akkor Bel szerintem közelít az igazsághoz. Ugyanakkor gyakorlatban akármi is lehet.

Mindenesetre egy jól sikerült fegyvercső, igényes torkolati kúppal, a megengedett méretek alsó határán lévő töltényűrrel, egy jól illesztett, stabil, bevált  zárszerkezettel, teljesen állítható elsütéssel, az ergonómikus agyazásba jól felfekvő, stabilan rögzített tokrésszel egy klafa kaliberben elég nyerő kombináció... És akkor a céltávcsőről és egyéb kiegészítőkről még nem is beszéltünk.

Mi hiányzik ezek közül a vadászfegyverek jelentős részénél? (És most azért tényleg nem az SSG-ről mekegek.) A puskacső, csak véletlenszerűen sikerül jó szórásképűre. A töltényűrök néha egészen izgalmasan gagyik, esetenként még komoly gyártók fegyvereinél is. A cső csak igen ritkán "szabadon lengő", legtöbb esetben nyomja az ágyazat. A tok-ágyazat illeszkedés igen gyakran ócska, a fegyverzerkezet "billeg" a farészekben. Az elsütőszerkezetek is igen változatosak (extrém példa: ma volt a kezemben egy FÉG GV rettenet. Az elsütőerő saccra olyan brutál 50-60N lehet, bár gyorsítóval azért jobb. Ugyanakkor: a gyorsító billentyű elhúzási ereje kb. 100-150N lehetett, erőművészek előnybeni).

Az egészből azt akarom kihozni, hogy ha a csillagok éppen jól állnak, egy vadászfegyver is rendelkezhet mesterlövészfegyver szintű pontossággal, de ez inkább a kivétel. Az átlag vadász úgy sem tud egy dinnyénél (néha kétszárnyú ajtónál) kisebb tárgyat nagy biztonsággal eltalálni 100 méterről, még feltámasztott fegyverrel sem, nekik teljesen felesleges a precíziós csúzli.

Amennyire látom, a leggyakoribb rendvédelmi mesterlövészuskák gyakorlatilag távcsővel szerelt céllövő puskák, amire esetleg ráírják a marketingesek, hogy "Police Ultrasniper Plus Model".

Itt megint sokat segíthetne nekünk ha megnézhetnénk hogyan müködik elkábított sertésben különböző akadályokat helyezve a fegyver és a sertés közé.

Pl.:

-lövedékálló mellény a sertésre

-jármű karosszériaelem a sertés mellett

-deszka

-tiszta találat

de a többit úgy is mindenki kitalálja.

De ez nekünk valszeg állom.Kapjunk el egy magyar származásu belga TESZ-es fickót,és addig ne engedjük el amíg el nem árulja a titkot:))).

"De egy TESZ meg egy hadsereg nem mondhatja,hogy kérem én vadászpuskákat veszek."

Mi is a kulonbseg egy .308 Win Steyr SSG mesterloveszpuska meg egy .308 Win Steyr SSG vadaszpuska kozott? Esetleg mas szinu az agyazas:-))

(es akkor itt a kategoria egyik legjobbjarol beszeltunk)

Ott az AN 94,ami csak annyival tud többet egy AK-nál,hogy a második lövedék

fenéken találja a másodikat segítve az áthatolást."

Hat, ezt azert igy helybol nem hiszem el.

Az Abakan lenyege ez, hogy a sorozat elso 2-3 lovese oylan gyorsan koveti egymast, hogy a fegyver meg nem mozful hatra. Ezaltal uralhatobb, es valoban kozelebb csapodnak be a lovesek. De azert mire a masodik loszer "elsul", az elso nagy esellyel reg a celban van mar.

Altalaban az ara, meg az, hogy a marketingesek mit irnak ra cimkenek.

Hát már ezek is?(kédezem álnaivan)

De egy TESZ meg egy hadsereg nem mondhatja,hogy kérem én vadászpuskákat veszek.

Kicsit komikus a dolog.

Az átütőképesség nem olyan mellékes pl. az oroszoknak.

Ott az AN 94,ami csak annyival tud többet egy AK-nál,hogy a második lövedék

fenéken találja a másodikat segítve az áthatolást.Ha ez az oroszoknak megéri a költséget és a részleges rendszeresítést akkor az elemzőik látnak benne valamit vagy olyan nagy a korrupció.Én ez utóbbiban nem hiszek az AN 94 esetében.

Mi a különbség a három forgótolózáras puska között:

a,katonai

b,rendőri (TESZ)

c,vadász"

Altalaban az ara, meg az, hogy a marketingesek mit irnak ra cimkenek.

(csak keves gyartorol hiszem el, hogy valoban van difi)