éjjeli lélegzet elhagyja ajkadat
lassítsd az ütemet, közel a pirkadat
álmodban nevetsz majd, vidámság-áradat
könnyű kis pilleként növeszthetsz szárnyakat
vámpírként csapolhatsz mézízű ereket
bánatos felhőkből eshet rád szeretet
szórványos zápor szárazra törölhet
szokványos életed itt sosem kerülget
nem mozdulsz, utazol a társas magányba
az álmodók képlékeny ezoterikája
elkísér utadon, ha akarod vezet
ha te mész előre, nem fogja a kezed
ismerd meg az erdőt, a fákat ne számold
tévedj el ezerszer, ébredj fel akárhol..
(..pislogsz a plafonra, polcodon ékszerek
rakd fel a láncaid, s folytasd az életed)