Ezen a fórumon a citrusfélék és a banánfélék hazai neveléséről osztjuk meg egymással tapasztalatainkat. Bárki elmesélheti sikereit, de esetleges kudarcait is, hátha találunk közösen megoldást az utóbbiak kiküszöbölésére.
Kezdő citruskedvelőknek javasoljuk a http://quicktor57.fw.hu/ weblap Citrusnevelési útmutatójának alapos áttanulmányozását. Ebben átfogó ismeretekre lelnek az otthon nevelhető citrusfélékről, azok beszerzési forrásairól, az alapvető nevelési körülményekről és a gyakori hibákról, kártevőkről, növényvédelemről, a magoncok neveléséről.
Ha a törpésítés összeadódna, a ma termesztett gyümölcsfák már térdig sem érnének. :)
A poncirus alany gyakorlatilag csak a növény gyökerét adja és mivel ennek a nedvszállítása lassú, ezért lassú a rá oltott nemes növekedése. A nemes hiába tudna jobban nőni, nem kap "kaját" a gyökértől, ezért lelassul, de ez a lassulás csak arra az alanyra (arra az alanyfajtára) érvényes, a nemes genetikailag meghatározott növekedési erélye attól még megmarad, csak a kevés kaja miatt nem tud kibontakozni.
Tehát ha a poncirusra oltott nemesről levágsz egy ágat és ezt ráoltod egy másik poncirus alanyra, akkor két teljesen egyforma tulajdonsággal rendelkező citrusod lesz, mert csak a nemes tulajdonságait oltod át. Ugyanaz lesz az eredmény, mintha a másodikat is az eredeti nemesről szedett vesszővel oltottad volna be...
Igen, de a poncirus alany lassítja a nemes növekedését, emellett a génállományát persze nem változtatja meg. Igazából én az újra ponciusra oltott nemes növekedésére lennék kiváncsi, remélem nem kínkeservesen fog növekedni.
Én is így gondolom, viszont ebben nem vagyok biztos: ha poncirusra oltott nemes részt tovább oltok poncirusra, akkor a végeredmény "még törpébb" lesz, mert ugye vadcitrom alanyra törpésítés miatt (is) oltanak, vagy ugyanakkora méretű lesz a növény, mint amiről tovább oltom?
Nálam még virágzásban van a Sweetie. (Első virágzás.) Átnéztem a virágokat, a 90 %-a bibés virág, a többi bibe nélküli. Letsz-e belőle termés, majd később kiderül.
Bocs, én csak leírtam a többi lehetséges variációt is, hogy egyben átláthatóbb legyen. Sehol nem tagadtam az állításod. Sőt ha úgy vesszük, megerősítettem.
Lehet rossz válaszgombot nyomtam és az eredet kérdezőnek kellett volna válaszolnom, bár a reakciódat tekintve azt hiszem mindegy lett volna...
De nyugi! Tiéd a "dicsőség", hisz te válaszoltál először... :)
Az oltás fölötti vesszők nemesnek számítanak és tök mindegy, hogy virágoztak vagy teremtek-e már, nyugodtan tovább olthatók.
Gond akkor szokott lenni, ha az oltás környékén egy alvó rügyből alakul ki hajtás és nem egyértelmű, hogy az alanyból vagy a nemes részből fakadt. Na ezt nem szabad tovább oltani addig, míg nem terem nemesre jellemző gyümölcsöt.
Ami hajtás az oltás alól fakad, az viszont egyértelműen vadhajtás és csak akkor szabad meghagyni, ha felette az oltás elpusztult és ebbe szeretnénk majd megismételni...
Elég pajzstetves forma ez, ha erősen ragadós cseppek vannak, ha még sem, akkor mézgaképződés, ami azért igen ritka, gombás vagy baktériumos betegségből eredhet.
Én az oltott növényeket általában alapból nemesnek veszem, hisz azért oltották, hogy nemes hajtás kerüljön rá, ha csak nem csalók oltották.
Ezért írtam.
A kérdés egyébként arra irányul sztem, amit még Timonil öcsisajt bizonygatott itt anno, hibásan.
Tehát ha nemes termő oltást feloltunk egy alanyra, majd mondjuk 1 év múlva a megeredt, de még nem termő hajtásról ismét tovább oltva is nemes marad a leszedett hajtás, tehát az újabb alanyra oltott ilyen hajtás is fog attól majd teremni 2-3 év alatt, nem kell megvárni míg mindenképp virágzik az elsőként oltott növényen.
A guttáció gyakori jelenség a Brassica nemzetség, a varjúhájfélék és a kőtörőfűfélék családjainak levelein. Fás szárú növények guttációja mérsékelt égöv alatt igen ritkán figyelhető meg, mivel a meleg, a magas páratartalom és a nedves talaj szükséges kombinációja ritkán fordul elő; trópusi esőerdőkben azonban éjszakánként gyakori jelenség.[1]Toboztermőknél nem figyeltek még meg guttációt, ami a nagyon alacsony gyökérnyomás miatt nem meglepő; mesterségesen megnövelt gyökérnyomással azonban ott is előidézhető.[2]
A guttáció esetenként összetéveszthető a harmattal, amikor a légköri nedvesség csapódik le a növény felületén.
