Sőt, fel kellene kérni -ezt már vagy harmadjára-negyedjére írom le!- el kellene érnünk a kemény-fedeles, "kötéses" Frank Herbert életmű kiadását, ahogy azt teszik Asimov regényeivel, írásaival.
Nem tudja valaki dr. Torkos Attila e-mailcímét? Legalább ő hathatna a Kiadóra, ha meggyőzzük!
Egyébként a Kiadó ezzel kapcsolatban ezt írta még annak idején (2007), szerintem közölhető:
Kedves Dániel!
Igen, szerepel a terveink közt a még ki nem adott ill. a korábbi magyar nyelvű Herbert regények megjelentetése, de sajnos konkrét címekkel egyelőre még nem szolgálhatok. Jövőre szeretnénk elindítani egy új puhatáblás SF sorozatot, annak a keretein belül adnánk ki ezeket a könyveket is.
Üdvözlettel: Szukits Gábor
Arra az e-mailre, hogy javaslom...
Kedves Szukits Gábor!
Korábban már írtam a még ki nem adott Frank Herbert művekkel kapcsolatban. Bátrokodnék egy javaslatot tenni.
Karácsonyra az egyik barátomtól megkaptam Asimov Encyclopedia Galactia 4. kötét, ami annyira elnyerte a tetszésemet, hogy megrendeltem hiányzó 4 kötét is. :) Az oldalukon körülnézve azt láthattam, hogy Asimovnak nem az Alapítvány-Birodalom-Robot világába tartozó könyveit is megjelentetik keményborítós, fűzött formában.
Úgy vélem, hogy Frank Herbert legalább olyan volumenű -számomra jobb is- író, mint Asimov, így ő is megérdemelné, hogy más regényei is ebben az időtálló, egységes és igényes kivitelezésű formában jelenjenek meg. Nem lehetne, hogy a többi Herbert-regényt is ne a puhafedelűs formában, hanem az Asimov-művekhez hasonlóan keménytáblás formában adják ki? Bár nincs rálátásom az ilyen jellegű könyvek eladására, szerintem lenne rá igény.
Elsőnek kezdhetnék esetleg a The Tactful Saboteur című novellával, majd a rá alapozott két regénnyel a The Whipping Star-ral és a Dosadi kísérlettel.
Köszönöm, hogy elolvasta a levelemet. Maradok továbbra is olvasójuk.
Békés, boldog és eredményekben gazdag új évet kívánok Önnek és kiadó munkatársainak!
Üdvözlettel: ***** Dániel
...már nem válaszoltak.
Szóval valahogy fel kellene venni a kapcsolatot dr. Torkos Attilával! Frank Herbert nem érdemel kevesebbet, mint egy "Asimov-minőségű" kiadást!
Brájen-Enderszon folytatja a Mester Mesterműveinek lejáratását!
Eredetileg ezt tervezték:
Paul of Dune Jessica of Dune Irulan of Dune
Ám, tervbe van véve még egy kötet (ki hitte volna, hogy ennyi jegyzetet hagyott hátra a Mester, kiadhatták volna azt egy könyvben :D):
Leto of Dune
Tegyük fel ez mind megjelenik 6 év alatt. Akkor a kedves "írócsemeték" összesen 12 vaskos kötet írtak meg másfél évtized alatt, mennyiségre és hosszra messze felülmúlva a Mestert, de minőségben és mondanivalóban nem...
Emiatt nem kell moderálni más is keresett már itt könyvet,ráadásul ő az egyik eredeti kötetet sikeresen beszerezte. Sajnos arra meg nem tudunk hatással lenni,hogy Brájen ne kapjon áramot a számítógépjébe és a közelében élők zárják el előle az üres papírokat és a tollkészletét. Pontosabban egy módon tudunk tenni,hogy nem vesszük meg a nevével jelzett könyveket és ha elég sokan tesznek így akkor, lehet a következő "regényét" nem adja ki a kiadó.
A helyzet változott, mostmár a legendái trilógiából csak a 3. kötet, A corrini csata hiányzik. Viszont keresem még A Dűne eretnekeit is, csak a Szukits-féle kiadásban!
Aki a Dűne-legendái trilógián túl akar adni, dobjon mailt, én megvenném mindhárom kötetet, amennyiben jó állapotban vannak vagy esetleg ki sem lettek nyitva, mert olvasom volt, aki így járt. :)
Az öcsémnek is tetszett a Butleri Dzsihad-trilógia, szerinte is jó története volt. Nem vitatom, hogy "jól kidolgozott, megtervezett történettel, társadalmakkal, szereplőkkel, jellemekkel, párbeszédekkel rendelkezi a három kötet, mivel nem olvastam a trilógiát, így nem is véleményez(het)em (továbbra is csak az "írópáros" Dűne meggyalázásával nem éretek egyet; ha saját világot terveztek volna, nem lenne egyáltalán kifogásom ellenük). Az öcsém szerint jól bemutaja egy háború borzalmait, és az ebben megnyilvánuló -pontosabban megjelenő-emberi bűnöket és tetteket, valamint szerinte jól bemutatják a gépi logikát, ahogy az emberekről vélekedne. Megjegyzem, ahogy lentebb is írtam, belekezdtem az első kötetbe, de körülbelül a harmadik oldalon letettem: nekem már az elején visszásnak hatott emberi agyak gépekbe ültetése...
Viszont! (Urambocsá a kiemelésért, de igazán hangsúlyt akartam neki adni. :P)
Ahogy a Vadászairól írt kritiká(i)mban is írtam, és mások is írták itt lentebb az új regényekről, épp az egyik legfőbb hibájuk az általad is említett "sok akció". Bármennyire is szerepet játszik a történet (hisz ezen keresztül meséli el) és a cselekmény a Mester hat kötetében, mégis apró porszemek csupán, mert a lényeg a rajtuk keresztül ábrázolt és bemutatott "mély filozófia, évezredes eszmék, misztikum". Ettől értékes, különleges és egyedi Frank Herbert Dűne-sagája. (Ezek most nem egy elvakult, fanatikus "rajongó" szavai, csak ez a regényfolyam messze kiemelkedik a science-fiction és emellett a szépirodalom műfajából: mondanivalója van, és valahol azt hiszem, tanítani is akar egy másfajta világszemléletet és hozzáállást az élethez.)
Üdv mindenkinek, sikerült kicsit mozgásba hoznom a topicot, ez jó….:-)
Röviden, a Butleri Dzsihadról, azoknak, akik a lentiek szerint nem olvasták, annyit hogy szerintem jó.
.
Miután a hat alapkönyvön (ezekről külön később véleményezek) átrágtam magam, mint újdonsült Düne hívő igyekeztem mindent megszerezni még amit lehetett. PL ezt a topicot is végigolvastam, és felfigyeltem a rengeteg intő HSZ-re amelyek óvnak a BH-PA könyvektől.
Mégis, a Házakba belekezdtem, de hamar kisetek a kezemből, tényleg szörnyűek. Mintha az internetről leszedtek volna néhány leggyengébb fanfick-et és azt adták volna ki…Ezek után került elém a Butleri belekezdtem, és hát eléggé meglepődtem. Össze sem lehet hasonlítani a BH-PA által írt háromféle Ház történettel, és a Vadásszal. Mintha nem is ugyanazok írták volna.
Jól kidolgozott, megtervezett történet, társadalmak, szereplők, jellemek, párbeszédek. Ha kapcsolnom kellene akkor az ős-Dünéhez hasonlítanám, sok akció, intrika szövetségeken belül is, szenvedélyek, szenvedések, kegyetlenség emberi aljasság. Viszont nincs mély filozófia, évezredes eszmék, misztikum.
Szóval szerintem jó. Érdemes egy próbát tenni ezzel aki eddig (joggal) idegenkedett az BH-PA könyvektől.
Szerintem is csak a hat könyv a mérvadó,csak beugrott ez az enciklopédia miközben olvastam a hozzászólásodat és megnéztem mit ír a dzsihadról.
Az lett volna jó ha a 7. kötet után,F. Herbert közreműködésével jelenik meg egy enciklopédia, mintegy kiegészítve és összefoglalva a Dűne univerzumot.
Ahogy néztem már Brájen is 60 éves lesz lassan, szerintem végre visszavonulhatna pénzt számolgatni és abbahagyhatná az írást. Remélem nincs olyan gyereke a Dűnét akar írni.
A Dzsihad annyiban is meghatározta az emberiség történelmét, hogy ennek következményeként jött létre az a bolygóközi feudális rendszer, amit az első kötetben megismerhetünk, és aminek vélhetően a történelem eltorzítását és az "eredetmonda" kifejlesztését köszönhetjük.
Belenéztem, nem tudom honnan szedte ezeket az ötleteket Willis E. McNelly. Van egy "királylista" (aka herceglista) is benne. Ilyesmi nem volt a Dűnében, tehát én abszolúte nem tekitem figyelembe vevendőnek. Tudom, ez vaskalaposságnak tűnhet, de én maradnék az eredeti regényciklusnál.
Az enciklopédia szerint (remélem nem nagyon értettem félre) is volt gyerekük,de kórházban azt a tájékoztatást kapták,hogy a torz volt a gyermek ezért el kellett vetetni. A Bene Gesserit képzés kapott Jehanne szerint ez nem lehetett igaz. És elkezdett abban hinni,hogy a gyerek halála szükségtelen volt. Utánajárt a dolgoknak és megtudta,hogy a kórház igazgatója,egy gondolkodó gép,állhatott az igazolatlan abortuszok végrehajtása mögött. Na ezen bepöccent,végül a dolog egész a dzsihádig fajult.Bár a fajulós rész legalább 3 oldalon van kifejtve,de ez volt a kiindulási pont. Persze ez nem igaz biztosan, csak egy közel 16000 évvel későbbi feltételezés.
Érdekes dolgokat írtál. Nem tudom mennyire tekinthető hitelesnek dr. Torkos Attila kronológiája, de ott nem írnak időpontot, mikor találták meg a dares-balati leleteket, és a L.sz. 14.929 előttre teszik. Ha jól emlékszem a GEoD-ban azt írják Hadi Benotto jelenti be a felfedezéseket a Rakison, tehát még jóval azelőtt, hogy a Tisztelet Matrónái elpusztítják. Ha a Te általad dátumot vesszük figyelembe Hadi Benotto munkája jóval a Káptalanházban történtek utánra esik, ha Torkos Attila munkáját vesszük figyelembe.
Szia Shaddam!
Nagyjából egyetértek, magam is azért írtam, hogy a legvalószínűbbnek azt a tartom, hogy politikai/gazdasági megfontolásból hirdettek háborút, pontosabban nem látható, tudható okokból fogtak bele. Erre az is utal, hogy a gépek alatvalója is támogatta ezt. Azonban, hogy az egyszerűbb tömegeket megnyerjék, hogy álljanak be a seregekbe, a vallás segítségével tehették meg legkönnyebben.
Felhozhatnám példának a keresztes-háborúkat, amik koránt sem arról szóltak -vezető szinten!!!, nem az egyszerű földműves-katona szintjén, sőt néha még ott sem-, hogy vallási áhítatban menetelő emberek azért özönlöttek a Közel-Keletre, hogy felszabadítsák a Szentföldet. A kereskedővárosok mindenképpen rá akarták tenni a kezüket a Nyugat-Kelet közötti árukereskedelemből -főként luxuscikkek- származó haszonra. A különböző lovagok, akik a promogenitúra alkalmazásból kifolyólag elsetek a családi örökségtől, igen kecsegtető volt, hogy útközben vagyont, vagy esetleg messzi vidéken földet szerezzenek.
Természesetesen ennek ellenkezőjét sem tagadhatjuk, hogy voltak, akik igenis vallási áhítattal karöltve keltek útra, a bűnbocsánatért.
Mégis, bármilyen okai is voltak -politikai, gazdasági - nem hunyhatunk szemet afelett, hogy a Dűne világát alapvetően meghatározta ez az esemény, hisz oly mértékben hatott az emberiség fejlődésére, hogy egy emberközpontú, és az emberek képességeire támaszkodó univerzum jött létre. Tehát a fenti ismeretlen és feltételezett okok mellett kellett lenni valami olyan mozgatóerőnek, ami a következőt eredmenyezte:
“Ne készíts gépezetet az emberi elme hasonlatosságára”
Érdekes, hogy a gépi fejlődés mennyire jelen van a későbbi regényekben, az Eretnekeiben és a Káptalanházban, ám ez mégsem tűnik olyan mérvadónak, hogy alapvetően átírná a Dűne-univerzum természetét.
Az Enciklopédiát nem FH írta, és ez a lényeg. Nyilván elfogadta, ha csepegtettek neki egy kis pénzt, és imponált neki a talán számára sem olyan világos univerzum rendszerbe szedése. De ennyi, sztem az Enciklopédia csupán egy lehetséges magyarázata a dolgoknak, alternatíva, spekuláció, nem több.
A Butler=hely elméletet elvetném, furcsa, nem tudok Butler nevű várost/bolygót/országot elképzelni. A butleriánus kifejezés sztem egyértelműen emberre utal.
Az első kötet függelékéből az derül ki (most nincs előttem, ezért idézni nem tudok), hogy a dzsihadot nem feltétlenül idióta robot-ember konfliktusként kell elképzelni. A dzsihadot egy bizonyos társadalom/ország/birodalom hirdette meg más, gépi intelligenciát szervesen felhasználó társadalom/stb. ellen. Erre utal a korábban általad idézett miniszteres szöveg. Még az is lehet, hogy minden vallási tartalomtól mentesen, pusztán gazdasági, vagy mondvacsinált okokból (tehát nem dzsihadként, hanem háborúként) indították, és később telítődött az Orániai Katolikus Bibliához vezető eltorzult tartalommal.
Egy tiszta forrás létezik, amelyen keresztül be lehet mutatni a történteket: egy tisztelendő anya Más Emlékei. Ebből mutat valamit az általad idézett pár mondat.
Az enciklopédia szerkesztője Willis E. McNelly, F. Herbert barátja volt. A probléma valóban az,hogy menet közben jelent meg így a későbbi regényeket nem dolgozhatta fel. Herbert halála után újra ki akarták adni (gondolom a későbbi regények tükrében bővítve),de ehhez az örökösök nem járultak hozzá. Biztos már ekkor megvolt az ötlet,hogy 3 oldal jegyzet = 3 regény. És mivel náluk voltak a jogok,könnyen mondhatták,hogy csak a jegyzetek és amiket mi írunk az a hiteles ez meg nem.
Az enciklopédia,azonban nagyon okosan úgy van megcsinálva mintha 15540-ben Hadi Benotto szerkesztette könyv lenne. Azaz nyilvánvalóan egy olyan munka,ami történelmi adatokra épül, illetve a hézagokat spekulációval tölti meg, esetleg szándékosan ferdít el tényeket.
Tehát hasznos forrás,de nem nagyon hiteles.
az linkelt wiki oldal szerint: In the Encyclopedia, the Butlerian Jihad is attributed to "Jehanne Butler"; in the Legends of Dune series, it is established that Serena Butler and her son Manion are the namesakes of the Jihad. Both versions, however, use the precept that the Jihad's origins stem from the death of Butler's child.
Ez talán azt erősíti,meg hogy mégis személy volt. Ugyanis a cetlisek azt hangoztatják,hogy ők a mindig a cetlikről szedik az infókat és nem használják fel az enciklopédiát, mint forrást. Azaz,ha igazat mondanak (bár lehet,hogy csúfosan megbuknának az Igazság árában),akkor valóban találtak egy olyan jegyzetet,ami szerint Butler személy volt.
A Dűne Enciklopédia nekem is meg van otthon internetről (http://scifi.try.hu) letöltött formában, csak a még alapszintet talán épphogy megütő angol tudásom kevés hozzá, így nem szoktam "forgatni". Másrészről, én csak az eredeti HAT kötet tekintem mérvadónak, semmi mást. Az ElőUtózmányokat semmiképp. Tavaly betettem két "fanfiction" linkjét, ami két alternatív Dűne 7 volt. Kíváncsi vagyok végigolvasta-e valalki ezeket, és milyennek tartotta a Zutódok írásaihoz képest.
Azonban úgy látszik Brájen-Enderszonék azért csak merítettek a regényeikben az Enciklopédiából, hisz Sheeana egyik őse a rémséges Vadászaiban Serena Butler, egy nő, tehát egyes dolgokat átemelhettek belőle. Már csak arra lennék kíváncsi, hogy a Dzsihad-trilógiájukban a saját Butler karakterük születési és halálozási éve megegyezik-e ezzel. Viszont a két karakter nem egyezhet meg, mert az Enciklopédia szerint nem volt gyereke, tehát Sheeana nem lehet a leszármazottja (amúgy se az). :)
Shaddamnak abban igaza van, hogy az egész az ElőUtózmányok és Dűne Enciklopédia ellenére a Butleri Dzsihad továbbra is megmarad homályosnak, és továbbra is találgatásoknak ad táptalajt. Majd neki esek szótárral ennek a bevezetőnek! ;)
Azonban továbbra is fenntartom azokat a felvetéseket, amit a 2933-as hozzászólásomban írtam. Így, a saját gondolatmenetemet (:P) végigkövetve, talán az idézetek utáni irányvonalon kellene végighaladni... Tegyük fel, hogy a keresztes hadjáratokhoz hasonlóan egy "zsinaton" hirdették meg a vezetők a Dzsihadot. Így is legalább három elképzelést vethetünk fel:
1. Egy Butler nevű helyen volt ez a zsinat. 2. A "butler" egy, a múlt ködébe vesző fogalom, szimbólum vagy jelkép a kereszthez hasonlóan. A dzsihadban ezt viselték magukon. 3. Továbbra sem vethetjük el EGYszemély meglétét, mégis, nekem a CoD-béli idézet kapcsán úgy tűnik, hogy egy központi vezetés irányításával történt mindez. A Dzsihad kihirdetését hosszú viták előzhették meg.
" I must confess that I found it fascinating to re-enter here some of the sources on which the Chronicles are built. As the first "Dune fan," I give this encyclopedia my delighted approval, although I hold my own counsel on some of the issues still to be explored as the Chronicles unfold."
Az Enciklopédia 1984ben jelent meg. az Eretnekei is 1984es, a Káptalanház 1985ös, ezért utóbbiak tartalmát nem is rendszerezheti, sőt azokkal a fentiek alapján (a FH által fenntartott jogon) ellentmondásos is lehet.
