Keresés

Látszik még új vagy itt...

Kedves Provó !

Életünk nem egyformán vezérelt. Saját (rövidke élet-) tapasztalatból mondom, hogy a GANDHI féle ( de egyáltalán nem mazohista) BÉKÉS (ámbár ERÉLYES és ERÉNYES) közelítés sokkal kevesebb energiába telik, mint az AGRESSZÍV (nem utolsósorban szem előtt tartva az egészséget) , főleg nálam, ha észreveszem, hogy az ellenfél üvöltését úgysem tudnám túlszárnyalni. Ilyenkor kell bedobni a HIGGADT, NYUGODT és CSENDES MEGFOGALMAZÁST, ami miatt , hogy az ellenfél is MEG AKARJA HALLANI amit mondok, MUSZÁJ LECSENDESEDNIE.. Ha nem, akkor az üvöltés sem segíthet..... Mindenesetre nekem 95 %-ban bevált.
Ettől függetlenül viszont IGAZAD van: velük kapcsolatban semmi reményem.. (Már csak abból a viselkedésváltozásból kiindulva is, ahogy mindazokhoz a kutatókhoz viszonyulnak, akik a FINNUGOR-EGYOLDALÚSÁGBÓL váltanak egy SZÉLESEBB PLATFORMRA. Itt rögtön belép valami PÁNIKHANGULAT, AGRESSZIÓ és MEGBÉLYEGZÉS stb....egyfajta személyes sérelemként élik meg a FINNUGOR-ÁRULÁST....)

Írtad: "A szaron át kell lépni." ::: Már ha lehet...... Ha nem, akkor kell húzni gumicsizmát és orrot befogni..

 

Ha komolyan ezt gondolod rólunk, akkor valóban nincs miért vitatkozni.

 

No nem azt mondtam, hogy az egész nyelv ismeretlen.

Azonosítottak szavakat, amit a rómaiak átvettek az etruszkból.Sőt, az etruszk feliratokat el tudjuk olvasni, mivel az írásukat főleg a görögök nyomán alkották meg.

 

De pl. úgy tudom, hogy olyan jelentős nyelvemlékekenek, mint pl. a zágrábi múmiatekercs, nincs megnyugtatóan megfejtve.

 

Megvagyok. 83%!

Kedves najahuha!

Te is abban reménykedsz, hogy értelmes érveléssel értelmes párbeszéd alakulhat ki ezekkel? Az eddigiek alapján erre kár számítani. Hiába vonultatsz te fel bármilyen érvet (például hiába hivatkozol a legnagyobb nevekre, vagy akár egy finnugrászra is) ez ezeknél nem hat. Nem olvasnak,nem gondolkodnak, semmi értelmes tevékenységre nem képesek. Céljuk csak a magyar kultúra tagadása, a hazug finnugrista blöff ismételgetése. Ne legyen velük kapcsolatban semmi reményed.

A szaron át kell lépni.

Kedves Zoroastro !

Tényleg ajánlom elolvasni a könyvet ahhoz, hogy legalábbis az iménti kijelentésedet önmagad számára is tisztába tegyed, illetve hogy túltegyük magunkat végre a "mennyire már /még elfogadott-e stb.." feltételezéseinken.

Alinei egyértelműsítette az előszóban, hogy kutatásai mind a meglévő és mások által nagy elismerésben is végzett kutatásokra épül, itt jegyzendő meg akár az általa sokat idézett RÓNA-TAS (akit gondolom azért te is elfogadsz e kérdésben autentikusnak), PALLOTTINO szemelvénygyűjteménye, HELMUT RIX pontosabb és gazdagabb felsorolása, illetve nagy segítségére volt a kétnyelvű: etruszk-főniciai PYRGI tábla, Támogatói között ott szerepel: MARCEL OTTE, ALEXANDER HAEUSLER, CICERONE POGHIRC , XAVIERO BALLESTER, majd a fiatalabb nemzedékből GABRIELE COSTA , FRANCO CAVAZZA.
írja: "Látva azt, hogy Renfrew új "újkőkori" teóriája milyen kemény ellenállásba ütközött az intézményes IE kutatásban, úgy gondoltam, nekem is azzal kell számolnom, hogy elsőre a magyar-etruszk is merev elutasításban részesül. Ezért előbb kétségbe kell vonnom a rézkori harcos pásztorok....nagy inváziójának hagyományos elméletét, valamint Renfrew újkökori földművelős nagy bevándorlására vonatkozó tételeit, majd felvázolnom a KONTINUITÁSelmélet főbb vonalait. Ez az 1980-as évek végén (1987.) meg is történt, általánosan megismert és széles körben támogatott nézet lett...."
Az etruszk-magyar kapcsolat kutatása a ZILA (=JULA=GYULA) és a CAM#E (KENDE) tisztségnevek etruszk tisztségbeli megfelelésével kezdődött, ez irányította ALINEI figyelmét a magyar nyelvre...


EHHEZ még tisztelettel ajánlom HUGH HENCKEN KM-re vonatkozó munkáit.


Azt sem felejthetjük, hogy minden új tézisnek meg kell vívnia a maga harcát. A mai korunk embere a készen csomagolt, mikróból ehető termékek bűvöletében él, olyan környezetben, ahol gyakorlatilag semmiért nem kell megküzdenie. Ez a fajta szemlélet ( PIAC-ÁRUKAPCSOLÁS) ívódott bele a kulturális tudatába is, párosulva az öregedésünkkel együttjáró "változásellenesség" előítéletünkkel, ami akár személyre lebontva rigolyává is válhat. Ilyen esetekben elfeledjük, hogy a FINNUGORIZMUS kutatása is kb. 50 éves harccal indult, majd tudjuk, hogyan folytatódott....

"..Ne felejtsük el, hogy amikor MICHAEL VENTRIS a mükénéi göröggel azonosította a lineáris B írást, ----ma ugye alapvető ismereteink közé tartozik ez --- azonnal éles és durva támadások érték..."

Egy friss elméletnek a tudomány bármely területén ilyesfajta a természetrajza, és ezt EGYÁLTALÁN NEM AZ ELMÉLET KIDOLGOZÓJÁN KELLENE SZÁMONKÉRNI !!!!!!!

A lefordított lexémák száma elegendő az etruszk nyelvből a magyar nyelv irányába megvalósuló fonetikai fejlődések elemzéséhez, a morfológiai elemzéshez azonban nem. Az esetgyűjtemény még túlságosan szűk korlátok között van ahhoz, hogy általa a morfológia megfelelően bemutatható legyen.

Az uráli nyelvek morfológiai differenciálódásának mértéke az indoeurópai nyelvekéhez képest egyébként is sokkal nagyobb. Ez nemcsak a finnugor nyelveknek a szamojéd nyelvhez való hasonlításakor érvényes megállapítás, hanem a finnugor nyelvek egymás közti összevetésekor is, és ami számunkra fontosabb, még a magyar nyelvnek a többi uráli nyelvhez való viszonyításakor is.

Az etruszk nyelv az ősmagyar és a mai magyar nyelv kialakulása közötti átmeneti időszakot képviseli. Ennek megfelelően morfológiája, legalábbis annak nagyobb része, még nem ugyanaz, mint a mai magyaré, hanem annak korábbi, ám a későbbiekben részben megújított szakasza. (Alinei/2005/349-351)

LEXICOGRAPHIC WORKS

 

 

Alinei, Mario (1962), Dizionario Inverso Italiano, 's-Gravenhage, Mouton.

Alinei, Mario (1963), Lexical, GrammaticaI and StatisticaI Indexing of Italian Texts whit the Help of Punched Card Machines at the University of Utrecht, in Levende Talen 219, pp. 166-173.

Alinei Mario (1965), Lessicografia italiana con l' ausilio di macchine a schede perforate alI' Uni versita di Utrecht. Prime esperienze e prospettive, in Atti del Quarto Congresso dell' Associazione Internazionale per gli Studi di Lingua e Letteratura Italiana (Magonza eColonia 1962), Wiesbaden, pp. 315-328.

A linei, Mario (1965a), La lista di frequenza della Divina Commedia, in Miscellanea Dantesca, Utrechti Antwerpen, pp. 138-270.

Alinei Mario (1965b), Elektronisch-linguistisch onderzoe van het Italiaans van de 13de eeuw, in ZWO Jaarboek, pp. 116-119.

Alinei, Mario (1968), The Mechanolinguistic Center of the Italian Institute at the University of Utrecht, in A.A.V.V., Les machines dans la linguistique, Praga 1968, pp. 73-74.

Alinei, Mario (1968a), Lexical, Grammatical and StatisticaI Indexing of Italian Texts with the Help of Punched Card Machines at the University ofUtrecht, in A.A.V.V., Les machines,dans la linguistique, Colloque interna­tional sur la mécanisation et l'automation des recherches linguistiques, Editions de l' Académie Tchécoslovaque des Sciences, Praga 1968, pp. 95-108 (reprint of (1963».

Alinei Mario (1968b), Lessicografia italiana con l'ausilio di macchine a schede perforate all'Universita di Utrecht. Prime esperienze e prospettive, in A.A.V.V., Les machines dans la linguistique, Praga 1968, pp. 221­225 (reprint of (1965».

Alinei, Mario (1968c), Spogli Elettronici dell' Italiano delle Origini e del Duecento (= SEIOD) III: -ine - ed. A. Schiaffini, Bologna, Il Mulino.

Alinei, Mario (1969), The Study of Old Italian at Utrecht: A Progress Report, in Computers and the Humanities 4, pp. 115-119.

Alinei Mario (1971), Spogli Elettronici dell'ltaliano delle Origini e del Duecento (= SEIOD) II 2: Il Novellino - ed. C. Segre, Bologna, Il Mulino.

Alinei Mario (1971a), Spogli Elettronici dell'Italiano delle Origini e del Duecento (= SEIOD) II 3: Brunetto Latini, La Rettorica - ed. F. Maggini, Bologna, Il Mulino.

Alinei, Mario (1971 b), Spogli Elettronici dell' Italiano delle Origini e del Duecento (= SEIOD) II 4: Jacopone da Todi, Laudi - ed. F. Ageneo, Bologna, Il Mulino.

Alinei Mario (1971c), Spogli Elettronici dell'Italiano delle Origini e del Duecento (= SEIOD) II 5: Dante Alighieri, La Commedia - ed. G. Petrocchi, Bologna, Il Mulino.

Alinei, Mario (1971d), Spogli Elettronici dell' Italiano delle Origini e del Duecento (= SEIOD) II 6: Il libro dei Sette Savi - ed. A. D' Ancona, Bologna, Il Mulino.

Alinei Mario (1971e), Spogli Elettronici dell'Italiano delle Origini e del Duecento (= SEIOD) II 7: Chiaro Davanzati, Rime - ed. A. Menichetti, Bologna, Il Mulino.

Alinei Mario (1971f), Spogli Elettronici dell'Italiano delle Origini e del Duecento (= SEIOD) II 8: Dante Alighieri, La Vita Nova - ed. M. Barbi, Bologna, Il Mulino.

Alinei Mario (1971 g), Spogli Elettronici dell' Italiano delle Origini e del Duecento (= SEIOD) II 9: Il Bestiario Toscano - eds. M.S. Garver - K. Mckenzie, Bologna, Il Mulino.

Alinei Mario (1972), Spogli Elettronici dell'Italiano delle Origini e del Duecento (= SEIOD) II 10: Bono Giamboni, Della Miseria dell'Uomo - ed. F. Tassi, Bologna, Il Mulino.

Alinei, Mario (1972a), Spogli Elettronici dell'Italiano delle Origini e del Duecento (= SEIOD) II ll: Dante Alighieri, Rime - eds. M. Barbi - F. Maggini - V. Pernicone, Bologna, Il Mulino.

Alinei Mario (1972b), Spogli Elettronici dell'ltaliano delle Origini e del Duecento (= SEIOD) II 12: Bono Giamboni, Il libro de' vizi e delle virtudi e il Trattato di virtu e di vizi - ed. C. Segre, Bologna, Il Mulino.

Alinei, Mario (1972c), Spogli Elettronici dell'ltaliano delle Origini e del Duecento (= SEIOD) II 13: Dante Alighieri, Il Convivio - eds. B. Busnelli - G. Vandelli, Bologna, Il Mulino.

Alinei, Mario (1972d), Spogli Elettronici dell'ltaliano delle Origini e del Duecento (= SEIOD) II 14: Andrea da Grosseto, Volgarizzamento di Albertano da Brescia - ed. F. Selmi, Bologna, Il Mulino.

Alinei, Mario (1972e, Spogli Elettronici dell'ltaliano delle Origini e del Duecento (= SEIOD) II 15: Prose Sangimignanesi - ed. A. Castellani, Bologna, Il Mulino.

Alinei, Mario (1973), Spogli Elettronici dell'ltaliano delle Origini e del Duecento (= SEIOD) II 16: Il Fiore e il Detto d' Amore - ed. G. Parodi, Bologna, Il Mulino.

Alinei Mario (1973a), Spogli Elettronici dell'ltaliano Letterario Contemporaneo (= SEILC) 1: A. Moravia, La Ciociara, Bologna, Il Mulino.

Alinei, Mario (1973b), Spogli Elettronici dell' Italiano Letterario Contemporaneo (= SEILC) 2: I. Calvino, Il sentiero dei nidi di ragno, Bologna, Il Mulino.

Alinei, Mario (1973c), Spogli Elettronici dell'ltaliano Letterario Contemporaneo (= SEILC) 3: C. Cassola , Ferrovia locale, Bologna, Il Mulino.

Alinei, Mario (1975d), Spogli Elettronici dell'ltaliano Letterario Contemporaneo, Bologna, Il Mulino.

Alinei Mario (1977), L'informatica linguistica applicata all'ltaliano: esperienze e ricerche in corso a Utrecht (Mesa redonda sobre informatica y linguistica, Barcellona 1977), in Informatica y linguistica 1, Barcellona, pp. 62-82. Alinei, Mario (1978), Spogli Elettronici dell' Italiano delle Origini e del Duecento (= SEIOD) I 2: Prose Veneziane - ed. A. Stussi, Bologna, Il Mulino.

Alinei, Mario (1978a), Spogli Elettronici dell' Italiano delle Origini e del Duecento (= SEI OD) II 17: Prose Veneziane - ed. A. Stussi, Bologna, Il Mulino.

Alinei, Mario (1978b), Spogli Elettronici dell'Italiano delle Origini e del Duecento (= SEIOD) II 18: Prose Fiorentine - ed. A. Castellani, Bologna, Il Mulino.

 

ARTICLES

 

Alinei, Mario (1960), Taglia: ricerca storico-etimologica, in Vox Romanica 19, pp. 180-199.

Alinei, Mario (1961), Latino talus, talis, talea. Studio semantico-comparativo, in Vox Romanica 20, pp. 47-6.

Alinei, Mario (1961 a), It. mer. fergia, in Lingua nostra XXII, pp. 117-118.

Alinei, Mario (1962), L' astragalo e il talento. Contributo alle ricerche sull' origine delle unita di peso, in Annali dell'Istituto Italiano di Numismatica 7-8 (1960-1961), Napoli, pp. 9-23.

Alinei, Mario (1962a), (Review) K. Jaberg- J. Jud, Index zum Sprach- und Sachatlas Italiens und derSüdschweiz (Bern 1960)", in Neophilologus 46, pp. 160-161.

Alinei, Mario (1963), Gr. petea > it. pizza, it. mer. pitta, in Romance Philology XVII, pp. 108-110.

Alinei, Mario (1963a), Salpare, in Lingua Nostra XXIV, pp. 71-77.

Alinei, Mario (1963b), Origin and History of the Italian Word ambasciata "embassy", The Hague.

Alinei, Mario (1963c), (Review) Vocabolario dei dialetti della Svizzera italiana, fascicoli 1- VI (Lugano 1952-1961), in Neophilologus 47, pp. 155-156.,

Alinei, Mario (1963d), "(Review) L. De1attre - E. Evrard, avec la collaboration de S. Govaerts et P. Hazette, Séneque, Consolation a Polybe. Index Verborum, Relevés statistiques (Liege 1962)" ,in Mnemosyne XVI, pp. 425-427.

Alinei, Mario (1964), (In collaboration whit 1: Hijmans-Tromp), ltaliaanse Grammatica, Amhem, Van Loghum Slaterus.

Alinei, Mario (1964a), (Review) C. Battisti, Le valli ladine dell' Alto Adige e il pensiero dei linguisti italiani

sull'unita dei dialetti ladini (Firenze 1962), in Romance Philology XVIII, pp. 127-128.

Alinei, Mario (1964b), Origin and History of the Italian Word ambasciata 'embassy', in Linguistics. An Inter­

national Review, pp. 5-30 (reprint of (1963».

Alinei, Mario (1965), Di un antico esito di J postconsonantica in Italiano, in Straka, Georges (a cura di), Actes du Xe Congres International de Linguistique et Philologie Romanes (Strasbourg 1962), Paris 1965, pp. 965­

989.

Alinei, Mario (1965a), Rada, in Lingua Nostra XXVI, pp. 110-114.

Alinei, Mario (1965b), (Review) L. ANTAL, Content, Meaning, and Understading (The Hague 1964), in Lin­

guistics ll, pp. 64-70.

Alinei, Mario (1966), Appunti per un'analisi strutturale di alcuni tipi sintattici italiani, in Lingua e Stile 1, pp.

281-303.

Alinei, Mario (1966a), Ancora dell'etimologia di ambasciata, in Romance Philology XX, pp. 32-35. Alinei, Mario (1966b), The Concept of Semantic Density in Linguistic Geography, in Handeligen van het negenentwintigste Nederlands filologencongres (Amsterdam 1966), Groningen, pp. 143-144.

Alinei, Mario (1967), Evaluation of Semantic Isoglosses with Regard to Romance Dialects, in Schmitt, Ludwig Erich (a cura di) (1967), Verhandlungen des zweiten internationalen Dialektologenkongresses, Marburg/Lahn 5.-10 september 1965, Franz Steiner Verlag, (Zeitschrift für Mundartforschung (Beihefte, Neue Folge 3-4), Wiesbaden 1967, pp. 7-13.

Alinei, Mario (1967a), Bagattella, in Lingua Nostra XXVIII, pp. 98-101.

Aline_ Mario (1967b), Linguistic Problems and the Computer, in II Nationale Slavistenkongres, Enkhuizen, pp.8-9.

Alinei, Mario (1969), (Review) H. Guiter, Atlas linguistique des Pyrénées Orientales (Paris 1966); H.Bourcelot, Atlas linguistique et ethnographique de la Champagne et de la Brie, Vol. I (Paris 1966), in Lingua 22, pp. 289-293.

Alinei, Mario (1969a), Lessico e grammatica generativa, in SLI: La grammatica, la lessicologia. Atti del Ie del II convegno di studi (Roma 1967, 1968), Roma, Bulzoni, pp. 73-96.

Alinei, Mario (1970), L'ipotesi del sostrato osco-umbro e l'etimologia di capanna, in Vox Romanica 29, pp. 177-191.

Alinei, Mario (1971), La norma della 'densita semantica' ne lIa geografia linguistica, in Actele celui de-al XII lea congres international de lingvistica si filologie romanica (Bucarest 1968), Bucarest, pp. 263-265.

Alinei, Mario (1971a), Il tipo sintagmatico 'Quel matto di Giorgio', in Medici, Mario - Simone, Raffae1e (a cura di), SLI: Grammatica trasformazionale italiana. Atti del III convegno internazionale di studi. Roma 29-30 novembre 1969, Bulzoni, Roma 1971, pp. 1-12.

Alinei, Mario (1971b), Primi appunti per una descrizione generativo-trasformazionale del nesso temporale, in Medici, Mario - Simone, Raffaele (a cura di), SLI: Grammatica trasformazionale italiana. Atti del III convegno internazionale di studi. Roma 29-30 novembre 1969, Bulzoni, Roma 1971, pp. 13-22.

Alinei, Mario (1971 c), (In collaboration with I. Hijmans- Tromp) L' italianistica in Olanda, in SLI: L'insegnamento dell'italiano in Italia e alI' estero. Atti del quarto convegno internazionale di studi, Roma 1-2 giugno 1970, 2 volumi, Bulzoni, Roma 1971, pp. 5-7.

Alinei, Mario (1974), "De struktuur van het lexicon. Openingsrede", in Handelingen van het tweendertigste Nederlands filologencongres (Utrecht 1972), Amsterdam, pp. 1-17.

Alinei, Mario (1974a), Semantic Density in Linguistic Geography: a Study of Some Romance Words Related to the Wheel, in A.A. Weijnen-Alinei, The wheel in the Atlas Linguarum Europae. Heteronyms and Semantic Density, Amsterdam, pp. 16-28, with 5 maps.

Alinei, Mario (1975), The Structure of Lexicon, in ALLC Bulletin, Lent, pp. 10-14.

Alinei, Mario (1975a), "lntroduzione" in Spogli Elettronici dell' Italiano delle Origini e del Duecento (= SEIOD) 1: Prose Fiorentine - ed. A. Schiaffini, Il Mulino, Bologna.

Alinei, Mario (1976), L' evoluzione del significato della parola, Istituto Trentino di Cultura, Trento.

Alinei, Mario (1977), Aspetti sociolinguistici dellessico italiano, in Simone, Raffaele - Ruggiero, Giulianella (a cura di), SLI: Aspetti sociolinguistici dell'Italia contemporanea. Atti del' VIII congresso internazionale di studi. Bressanone, 31 maggio - 2 giugno 1974, Bulzoni, Roma 1977, pp. 57-73.

Alinei, Mario (1977a), Le strutture semantiche dellessico italiano, in Italiano d' oggi. Lingua nazionale e varieta regionali (convegno internazionale, Trieste 1975), Trieste, pp. 39-59.

Alinei, Mario (1977b), Il sisterna allocutivo dei saluti in italiano, inglese e olandese, in Lingua e Stile XII, pp. 199-213.

Alinei Mario (1977c), Etimologie lati ne e neolatine, in A.A.V.V., Homenaje a Robert A. Hall, jr.,Ensayos lingüísticos y filológicos para su sexagésimo aniversario, Playor, Madrid 1977, pp.29-35.

Alinei, Mario (1977d), (Review) IsoIde Burr, Lateinisch-romanische Konsonaten-verbindungen mit Liquid. Untersuchungen zur Lautgeschichte und Etymologie (Bonn 1975), in Romanistisches Jahrbuch XXVIII, pp. 180-184.

Alinei, Mario (1979), The Structure of Meaning, in A Semiotic Landscape. Proceedings of the First Congress of the International Association for Semiotic Studies (Milano 1974), Berlin, pp. 499-503.

Alinei, Mario (1979a), Lessicologia, in Enciclopedia Italiana, Appendice IV, Roma.

Alinei, Mario (1980), Dialect: A DialecticaI Approach, in Dialekt und Dialektologie, Ergebnisse desinternationalen Symposions "Der Theorie des Dialekts" (MahrburglLahn 1977), hrsg. von J. Göschel, P. Ivic, K. Kehr, Wiesbaden, pp. 11-42.

Alinei, Mario (1980a), Questioni di metodo e di fatto nella ricerca etimologica romanza, in Bork, Hans Dieter - Greive, Artur - Woll, Dieter (a cura di), Romanica Europaea et Americana. Festschrift für Harri Meier zum 8. Januar 1980, Bouvier Verlag Herbert Grundmann, Bonn 1980, pp. 11-21.

Alinei, Mario (1980b), Evidence from Plautus for Oscan-Umbrian Substrate in A.A.V.V., Central and Southern Italian Dialects, in Liber Amicorum Weijnen, Van Gorcum, Assen 1980, pp. 274-280.

Alinei, Mario (1980c), LexicaI Grammar and Sentence Grammar: A Two-Cyc1e Model, in Quaderni di Semantica 1, pp. 33-95.

Alinei, Mario (1980d), "Presentazione", in Quaderni di Semantica 1, pp. 3-4.

Alinei, Mario (1980e), The Structure of Meaning Revisited, in Quaderni di Semantica 1, pp. 289-305. Alinei, Mario (1980f), Mariti traditi come 'becchi' e come 'cuculi'. In margine ad Anton Blok, "Montoni e becchi", in Quaderni di Semantica 1, pp. 363-372.

Alinei Mario (1981), More on red Ochre. The Contribution of Diachronic Semantics, in Current Anthropology 22, pp. 443-444.

Alinei Mario (1981a), Presentazione (Tre studi onomasiologici sull'arcobaleno), in Quaderni di Semantica, PI?' 51-53.

Alinei, Mario (1981b), Osservazioni suI rapporto semantico fra 'arcobaleno' e 'itterizia' in Latino e nel dialetti e folklore italiani, in Quaderni di Semantica II, pp. 99-110.

Alinei, Mario (1981 c), Dialetto: un concetto rinascimentale fiorentino. Storia e analisi, in Quaderni diSemantica II, pp. 147-173.

Alinei Mario (1981d), Barbagianni 'zio Giovanni' e altri animali-parenti: origine totemica degli zoonimi parentelari, in Quaderni di Semantica II, pp. 363-385.

Alinei, Mario (1982), Etymography and Etymothesis as Subfields of Etymology. A contribution to the Theory of Diachronic Semantics, in Folia Linguistica 16, pp. 41-56.

Alinei, Mario (1982a), Semantica e fonetica in Montale, in Quaderni di Semantica III, pp. 189-195.

Alinei Mario (1982b), Ricordando Hugo Plomteux, in Quaderni di Semantica II, pp. 199-201.

Alinei, Mario (1982c), Rams and Billy-Goats, in Man (N.S.) 17, pp. 771-775.

Alinei, Mario (1983),Problemi di fatto e di metodo ne lia ricerca etimologica. A proposito dell' etimologia del toponimo *CALMA, in A.A.V.V., Scritti linguistici in onore di Giovan Battista Pellegrini, Pacini editore, Pisa

1983, pp. 629-644.

Alinei, Mario (1983a), Lo scricciolo ed altri animali magi ci in Italia: da "parole ecose" a "strutture di cose e di parole", in A.A. V. V., Langue, dialecte, littérature. Etudes romanes a la mémoire de Hugo Plomteux, éditées par C. Angelet, L. Melis, EJ. Mertens et F. Musarra, University Press, Leuven 1983, pp. 21-33.

Alinei Mario (1983b), L' evoluzione dal totemismo al cristianesimo popolare studiata negli sviluppi semantici dei dia letti italiani, in Quaderni di Semantica IV, pp. 3-29.

Alinei, Mario (1983c), L' evoluzione dal totemismo al cristianesimo popolare studiata negli sviluppi semantici dei dialetti italiani (II), in Quaderni di Semantica IV, pp. 253-270.

Alinei, Mario (1983d), "Introduction", in Atlas Linguarum Europae 1, 1, Assen, pp. XV-XXXIX.

Alinei, Mario (1983e), Atlas Linguarum Europae 1, 1. Cartes et Commentaires (ed.), Assen, Van Gorcum. Alinei, Mario (1983f), Arc-en-ciel, in Atlas Linguarum Europae 1, Assen, Cartes 6-9, Commentaire, pp. 47-80. Alinei, Mario (1983g), Altri zoonimi parentelari, in Quaderni di Semantica IV, pp. 241-251.

Alinei, Mario (1983h), Onomasiologia strutturale ed etimologia: il caso di barba 'zio' e amita 'zia"', in Linguistica e dialettologia veneta. Studi offerti a Manlio Cortelazzo dai colleghi stranieri, a cura di Günter Holtus e Michael Metzeltin, Tübingen, pp. 115-131.

Alinei, Mario (1984), Lavoro c1assista e preclassista gli sviluppi etimografici di a1cune lingue europee, in La ricerca fo1clorica 9, pp. 71-80.

Alinei Mario (1984a), A1cuni nomi italiani dell'arcoba1eno, in Revue de Linguistique Romane 48, pp. 161-165. Alinei, Mario (1984b), Naquane nella Va1camonica nei suoi rapporti con le Aquane, esseri mitologici delle Alpi centro-orientali, in Quaderni di Semantica V, pp. 3-16.

Alinei, Mario (1984c), Lessico come romanzo, romanzo come lessico,- in Lingua e stile XIX, pp. 135-155.

Alinei, Mario (1984d), L' evoluzione dal totemismo al cristianesimo popolare studiata negli sviluppi semantici dei dialetti italiani (III), in Quaderni di Semantica V, pp. 245-258.

Alinei, Mario (1984e), Riflessioni sui meteoronimi parentelari, in Quaderni di Semantica V, pp. 235-243.

Alinei Mario (1984f), I nomi dell'arcobaleno in Europa: una ricerca nel quadro dell' ALE, in A.A.V.V., Diacronia,

sincronia ecuitura. Saggi linguistici in onore di Luigi Heilmann, Editrice La Scuola, Brescia 1984, pp. 365-384.

Alinei, Mario (1985), Due nomi dialettali della strega: pi em. masca e lig. bazura, in Quaderni di Semantica VI, pp. 397-399.

Alinei, Mario (1985a), Evidence for Totemism in European Dialects, in International Journal of American Linguistics 51 (dedicated to Eric Pratt Hamp), pp. 331-334.

Alinei, Mario (1985b), «Silvani» latini e «Aquane» ladine: dalIa linguistica all'antropologia, in Mondo Ladino. Bollettino dell'Istituto Culturale Ladino IX, pp. 49-78.

Alinei Mario (1985c), «Clockwise» and «Anticlockwise» Semantic Developments. A Contribution to the Theory of Diachronic Semantics, in Zbornik matice srpske za filologiju i lingvistiku XXVII-XXVIII (posveceno akademicima Milki Ivic i Pavlu Ivicu povodom 60-godisnjice zivota), pp.49-55.

Alinei, Mario (1985d), L' etimologia di a1cuni nomi dialettali e del nome latina del ginepro alla luce del folclore e della documentazione etimografica, in Quaderni di Semantica VI, pp.3-11.

Alinei Mario (1986), Atlas Linguarum Europae 1, 2. Cartes et Commentaires (ed.), AssenlMaastricht, Van Gorcum.

Alinei, Mario (1986a), Introduction to ALE I 2, in Atlas Linguarum Europae 1, AssenlMaasstricht, pp.xVII XXXIV. .

Alinei Mario (1986b), Belette, in Atlas Linguarum Europae 1, AssenIMaasstricht, pp. 145-224.

Alinei, Mario (1986c), Dante's visies en Dante's visioenen, in Stuip, R.E.V.-Vellekoop,C. (eds.), Visioenen, pp. 169-192.

Alinei, Mario (1986d) (en collaboration avec M. Barros Ferreira), Les noms européens de la coccinelle: pour une analyse basée sur la théorie de Propp, in Quaderni di Semantica VII, pp. 195-204.

Alinei, Mario (1987), Cinque saggi suI rospo: presentazione, in Quaderni di Semantica VIII, pp.205-6. Alinei, Mario (1987a), Riflessioni suI passaggio semantico da «sifone» a «tromba marina», in Holtus, Günter- Kramer, Johannes (a cura di), Romania et Slavia Adriatica, Festschrift für Zarko Muljacic, Helmut Buske Verlag, Hamburg 1987, pp. 243-249.

Alinei Mario (1987b), Rospo aruspice, rospo antenato, in Quaderni di Semantica VIII, pp. 265-296.

Alinei, Mario (1987c), Semantics and phonetics in Montale, in Zavala, I,M.Diaz-Diocaretz, T.A.Van Dijk (edd.), Approaches to discourse, poetics and psychiatry, AmsterdamlPhiladelphia, 1987, pp. 171-179. Alinei, Mario (1988), La monografia suI tabu linguistico dell'etnografo sovietico Zelenin: Presentazione, in Quaderni di Semantica IX, pp. 183-5.

Alinei, Mario (1988a), Pollice o alluce? Ovvero D' Annunzio contro 'il Dottor Giovanni", in Quaderni di Semantica IX, pp. 357.

Alinei, Mario (1988b), Slavic baba and other 'old women' in European dialects. A semantic comparison, in A.A.V.V., Wokól Jezyka. Rozprawy istudia poswiecone pamieci profesora Mieczyslawa Szymczaka, Wydawnictwo Polskiej Akademii Nauk, Wroclaw 1988, pp. 41-51.

Alinei, Mario (1988c), Een nieuwe hypothese over de oorsprong van de Italiaanse Dialekten, Afscheidsrede ("lezione d'addio"), Utrecht, pp.I-19.

Alinei, Mario (1988d), Linguistica e marxismo, in Marxismo Oggi, II, n. 3, pp. 38-40; n. 5, n.6 pp. 27-31. Aline_ Mario (1988e), I dia1etti e il mare, Atti del Convegno Internazionale di studi in onore di Manlio Cortellazzo, in Quaderni di Dialettologia 1, Gianna Marcato ed., Padova, pp. 163-167.

Alinei, Mario (1989), Bronzo: Nuovi argomenti per un' origine da Brundisium, in Revue de Linguistique Romane 53, pp. 443-451.

Alinei, Mario (1989a), Geografia semantica: continuatori di draco in Italia e in Francia, in A.A.V.V., Espaces Romans: études de dialectologie et de géolinguistique offertes aGaston Tuaillon, vol. II, Ellug, Université Stendal, Grenoble 1988, 459-487.

Alinei, Mario (1990), Coccinelle, Manuela Barros Ferreira (en colI. avec), ALE I 4, Cartes 42-44, Commentaires, pp. 99-199, Assen.

Alinei Mario (1990a), I primi dieci anni di "Quaderni di Semantica", in Quaderni di Semantica, XI, pp.199-201. Aline_ Mario (1990b), Il Natale come 'ceppo' in Italia: in margine al saggio sugli alberi-totem di Zelenin, in Quaderni di Semantica, XI, pp. 203-208.

Alinei, Mario (1990c), Atlas Liguarum Europae 14, Assen.

Alinei, Mario (1990d), Introduction to ALE I 4, Assen, pp.xIX-XXII.

Alinei Mario (1990e), Illat. TRANSENNA alla luce dei continuatori roman zi di *TRANSIENDA", in Quaderni di Semantica, XI, pp. 159-194.

Alinei Mario (1990f), Nomi magici delle scintille, in Quaderni di Semantica, XI,pp. 269-276.

Alinei, Mario (1990g), Per una nuova interpretazione della "paletta" nell'arte preistorica della Val Camonica, in Quaderni di Semantica, XI, pp.3-45.

Alinei Mario (1991), «QSem» Round Table on: Dove va la dialettologia, in Quaderni di Semantica, XII, pp. 207-214.

Alinei, Mario (1991a), Résultats et perspectives de l' Atlas Linguarum Europae, in Congres International de l' Atlas Linguarum Europae, Saint-Vincent 6/8 juin 1989, Musemeci Editore, Aoste, pp. 10-20.

Alinei, Mario (1991 b), ConcIusions, in Congres International de l' Atlas Linguarum Eurcpae, Saint-Vincent 6/8 juitl 1989, Musemeci Editore, pp. 178-180.

Alinei, Mario (1991 c), Il problema della datazione in linguistica storica, in Quaderni di Semantica, XII, pp. 3-19; Commenti pp. 21-46; Replica, pp. 47-51.

Alinei, Mario 0991d), Metodologia per la costruzione di un lessico tematico, in Atti dell ° seminario di Studi Lessici Tecnici Greci eLatini, Messina 8- 10 Marzo 1990, Messina, pp. 31-45.

Alinei, Mario 0991 e), New hypotheses on the linguistic origins of Europe: the contribution of semantics and dialectology, in Quaderni di Semantica, XII, pp. 187-203.

Alinei, Mario 0991 f), L' approccio semantico e storico-culturale: vers o un nuovo orizzonte cronologico per la formazione dei dialetti, in Atti del Colloquio «dialetti e la dialettologia negli anni Novanta», Lecce 9- 1 1 maggio 1991, Rivista Italiana di Dialettologia. Lingue dialetti societa, XV, Bologna, CLUEB, pp. 43-65 - pdf file (224KB)

Alinei, Mario 0992), «QSem» Round Table on: Dove va la dialettologia? II, in Quaderni di Semantica, XIII, pp. 93- 1 02.

Alinei, Mario (I992a), La studio culturolinguistico delle motivazioni L' «Atlas Linguarum Europae» fra teoria e prassi, in Mocciaro, Antonia G., Soravia, Giulio (a cura di), L'Europa linguistica: contatti, contrasti, affinita di lingua. Atti del XXI Congresso Internazionale di studi. Catania JO-12 settembre 1987, Bulzoni, Roma 1992, pp. 7-22.

Alinei, Mario O 992b), L'interesse dell' ALE per la romanistica, in Ruffino, Giovanni (a cura di), Atlanti Linguistici Italiani e Romanzi. Esperienze a confronto. Atti del Congress o Internazionale. Palermo 3-7 ottobre 1990, Centro di Studi Filologici e Linguistici Siciliani, Palermo 1992, pp. 275-287.

Alinei, Mario O 992c), Onomasiologia strutturale: il sis terna lessicale del "padrinaggio" nei dialetti. italiani e corsi, in Quaderni di Semantica, XIII, pp. 195-222.

Alinei, Mario 0992d), Tradizioni popolari in Plauto: bibit arcus (Curculio 131), in Lares, LVIII, Firenze, Leo S. Olschki, pp. 333-340.

Alinei, Mario (1 992e), Dialectologie, anthropologie culturelle, archéologie: vers un nouvel horizon chronologique pour la formation des dialectes européens, in A.A.V.V., Nazioarteko dialektologia biltzarra. Agirak. Actas del

Congreso International de Dialectologia Euskaltzaindia, Bilbo 199I.X.21/25, Luois Lucien Bonaparte, Bilbo 1992, pp. 577-606 - pdf file (204KB)

Alinei, Mario O 992f), The problem of dating in historicallinguistics, in Folia Historica Linguistica, XII, Societas Linguistica Europea, pp. 107-125.

Alinei, Mario O 992f), Regen bei Sonnenschein. Zur Weltgeschichte einer Redensart, di Matti Kuusi –Ragioni di una traduzione, in Quaderni di semantica, XIII, pp. 277-278.

Alinei, Mario 0993), Due note su "totem" e "tabii" nei dialetti, in Quaderni di Semantica, XIV, pp. 3-7. Alinei, Mario O 993a), 1 fuochi di S. Elmo (in attesa della carta dell' ALM), in Bollettino dell' Atlante linguistico

mediterraneo. Studi in memoria di Mirko Deanovic, 22-28 1980-1986, Pisa, Giardini editori e stampatori in Pisa, pp. 9-23.

Alinei, Mario O 993b), Un articolo di E.Ju. Kricevskij del 1933 sulla questione indeuropea, in Quaderni di Semantica, XIV, pp. 171-176.

Alinei, Mario O 993c), Onomasiologia strutturale: Il sistema lessicale del padrinaggio nei dialetti italiani e corsi, in Bollettino dell' atlante linguistico italiano, III Serie, Dispensa n.11-16 0987-1992), Torino, pp 5-14.

Alinei, Mario 0993d), Nuove prospettive e nuovi metodi in geografia linguistica, in Bollettino dell'atlante linguistico mediterraneo, n.29-35, 0987-1993), pp. 9-16.

Alinei, Mario O 994), Terni magico-religiosi fra evoluzionismo e diffusionismo: un approccio interdisciplinare, in Quaderni di Semantica, XV, pp. 9-22.

Alinei, Mario (l994a), Trentacinque definizioni di etimologia, ovvero: il concetto di etimologia ri visitato, in Quaderni di Semantica, XV, pp. 199-221.

Alinei, Mario 0994b), In margine al Vocabolario della pastorizia della Campagna Romana di Trinchieri, in Quaderni di Semantica, XV, pp. 323-325.

Alinei, Mario 0994c), O problema da data9ao em Linguistica Historica, in Arqueologia Medieval, Edi90es Afrontamento, Lisboa, pp. 5-16.

Alinei, Mario O 994d), L' Atlas Linguarum Europae: risultati, struttura, storia, prospettive, in Mouton Pilar Garcia (a cura di), Geolingüística. Trabajos Europeos, Consejo Superior de Investigaciones Cientificas, Madrid 1994, pp.1-39.

Alinei, Mario 0994e), La strada: una svolta nel rapporto fra lingua e poesia, in Annali della Scuola Normale Superiore di Pisa, Classe di lettere e filosofia, serie III, vol. XXIV, 4, pp. 1013- 1022; pubblicato anche in Resine quaderni liguri di cultura, nuova serie n065-66, Marco Sabatelli editore pp.29-35.

Alinei, Mario 0995), Thirty-five definitions ofetymology or: etymology revisited, in A.A.V.V., OnLanguages and Language - The Presidential addresses of the 1991 Meeting of the Societas Linguistica Europaea, Werner Winter (editor), Mouton de Gruyter, Berlin-New York 1995, pp 1-26.

Alinei, Mario 0995a), Giovannino il baco, in A. A. V. V. Scritti di Linguistica e dialettologia in onore di Giuseppe Francescato, Universita degli studi di Trieste Facolta di lettere e filosofia, Edizioni Ricerche, Trieste 1995, pp. 1-6. Alinei, Mario (l995b), Etimologie dal cassetto, in Quaderni della sezione di Glottologia e LinguisticadeIl' universita di Chieti, VII, pp. 1 3-37.

Alinei, Mario, O 995c), Theoretical Aspects of Lexicai Motivation, in Elmevik, Lennart, Mal i sikte. Studier e dialektologi tilHignade,Almquist & Wiksell Tryckeri, Uppsala, pp. 1 - 10. (= Mal i sikte. Studier e dialektologi tilHignade, Svenska landsmal och svenskt folkliv 1995).

Alinei, Mario (1 995d), La stabilizzazione del quadro geolinguistico europeo nel Mesolitico e Neolitico: stadio III di Homo Loquens, in Quaderni di Semantica, XVI. pp. 197-210.

Alinei, Mario (l995e), Vers un nouv el horizon chronologique pour l' origine et la formation des langues et des dialectes européens, in Géolinguistique, n° 6-1995, pp. 33-41 - pdf file (92KB)

Alinei, Mario O 995f), Aujourd'hui, demain, hier, in ALIR, vol. I.

Alinei, Mario O 995g), 1 nomi europei del 'Natale, in Bollettino dell' Atlante Linguistico Italiano, pp.5-46. Alinei, Mario (1995h), L' Atlas Linguarum europae: Risultati, struttura, storia, prospettive, in Bollettino dell' Atlante Linguistico Italiano, III, pp. 155-190.

Alinei, Mario (1996), The principle of morphosemantic density and the etymology of the Latin 'rota' word family, in A.A.V.V., Studier i talesprogsvariation og sprogkontakt. TIl Inger Ejskjrer pahalvfjerdsarsdagen den 20. maj 1996, Institut for dansk Dialektforskning, C. A. Reitzels Forlag, Kobenhavn 1996, pp. 11-16. Alinei, Mario (1996a), Osservatorio, in Quaderni di Semantica, XVII, pp. 181-182.

Alinei, Mario O 996b), Aspetti teorici della moti vazione, in Quaderni di Semantica, XVII, pp. 7-17.

Alinei, Mario (1996c), Postilla alla recensione di Rita Caprini, in Quaderni di Semantica, XVII, pp. 179.

Alinei, Mario (I996d), The correlation between Lithic and Linguistic Development: a Geolinguist's view, in The first humans and their cultural manifestations, Volume 4 of The Colloqui a of the XIII International Congress of Prehistoric and Protohistoric Sciences, Forli (Italia) 8-14 settembre 1996, CoIloquium VIII "Lithic Industries, Language and Social Behaviour in the First Human Forms", Fiorenzo Facchini, A.B.A.C.O., pp. 107-116.

Alinei, Mario (1997), L'etimologia di magnano _calderaio ambulante' e l'inizio dell'articolo nelle parlate neolatine, in Quaderni di Semantica, XVII, pp. 191-202.

Alinei, Mario O 997 a); Yankee: A Dutch Etymology Revisited, in Ramisch, Heinrich - Wynne, Kenneth, Lan­guage in time and space. Studies in honour of Wolfgang Viereck on the occasion of his 60th birthday, Franz Steiner Verlag, Stuttgart 1997, pp. 1-6.

Alinei, Mario (1997b), L' etude historique des etres imaginaires des Alpes dans le cadre de la theorie de la continuité, in A.A.V.V., Actes de la Conference Annuelle sur l'activité scientifique du Centre d'Etude Francoprovencales. Les Etres imaginaires dans les recits des Alpes, Aosta 1996, pp. 103-11 O.

Alinei, Mario (1997 c), Di alcuni presunti nomi pre-indoeuropei della fragola, in Quaderni di Semantica, XVIII, pp.7-11.

Alinei, Mario (1997 d); Geolinguistic and other lines of evidence for the correlation between lithic andlinguistic development, in Europaea, III, pp. 15 - 38.

Alinei Mario (1997e), La teoria della continuita ed alcuni esempi di lunga durata nellessico dialettaleneolatino, in Rivista Italiana di dia1ettologia, Lingue dialetti societa, XXI, Bologna, CLUEB pp 73-96 - pdf file O 96KB) Alinei Mario O 997f); Magico-reIigious motivations in european dialects: a contribution to archaeolinguistic, in Dialectologia et Geolinguistica, 5, pp. 3-30 - pdf file (204KB)

Alinei Mario (1997g); L'aspect magico-religieux dans la zoonymie populaire, in Les zoonymes (Publications de la Faculté des Lettres, Arts, et Sciences Humaines de Nice, Nouvelle série, n. 38), 9-22

Alinei, Mario O 997h), Principi di teoria motivazionale (iconimia) e di lessicologia, motivazionale(iconomastica), in Mucciante L., Teirnon T. (a cura di), Lessicologia e lessicografia. Atti del XX Convegno della SIG. Chieti­Pescara, 12-14 ottobre 1995, Il Calamo, Roma 1995, pp..9-36.

Alinei, Mario (1997i), Illinguaggio come denaro comunistico, in L'immagine riflessa, V, pp 1-9.

Alinei, Mario (19971), Noel. Commentaire et cartes, in Atlas Linguarum Europae 1, pp. 253-291.

Alinei, Mario (l997m), Il 'timone', fra navigazione e agricoltura, e l' origine celtica di lat. plaumoratum"Jn Marcato, Gianna (a cura di), "1 dialetti e il mare", Atti del Convegno Internazionale di Studi in onore di Manlio Cortelazzo. Chioggia, 21-25 settembre 1996, Uni press, Padova 1997, pp. 245-256.

Alinei, Mario 0997n), L'europa delle lingue, in A.A.V.V., L'Europa dei Popoli (Vol. 1) Fondamenti d'Europa, Instituto poligrafico ezecea della stato, Editalia; Roma 1997, pp. 231-246.

Alinei Mario (1998), Origini del linguaggio, prime industrie litiche e innatismo chomskyano, in Quaderni di Semantica XIX, pp 7-28.

Alinei Mario (1998a), The Atlas Linguarum Europae after a quarter century: a new presentation, in Atlas Linguarum Europae, Vol. 1, Perspectives nouvelles en géolinguistique, Istituto Poligrafico e Zecca della Stato. Alinei, Mario (1998b), Towards an invasionless model of indoeuropean origins: the continuity theory, in A.A. V. V. Papers from the EEA Third Annual Meeting at Ravenna 1997 - Vol. I Pre-and Protohistory - Ed. M. Pearce And M. Tosi - pp. 31-33 - pdf file 003KB)

Alinei, Mario (1998c), Nuove prospettive nella ricerca storico-semantica ed etimologica, in Quaderni di Semantica, XIX, pp. 199-212.

Alinei, Mario O 998d), Il problema dell' etnogenesi ladina alla luce della "teoria della continuita", in Mondo Ladino,("Atti del Convegno I Ladins dIes Dolomites", Convegno Interdisciplinare, Vigo di Fassa, 11-14/9/ 1996), Vich, XXII, pp. 459-487 (Carte 59).

Alinei, Mario (1998e), I dialetti e il mare. presentazione, in Marcato, Gianna, Lingua., dialetto, processi culturali. Atti del Convegno di studi, Sedico (BL), Villa Pl att - SappadaPlodmn (BL), 21-24 settembre 1997, Belluno 1998, pp. 163-167.

Alinei, Mario (1998f), Nuove prospettive nella ricerca storico-semantica ed etimologica, in Quaderni di Semantica, aXIX, n. 2, Atti del XXX Congresso SLI Budapest, Bulzoni, pp. 199-212.

Alinei, Mario (1999), Le grandi tappe della preistoria europea, dalIa fine del Paleolitico al Ferro, e i loro riflessi linguistici, in Quaderni di semantica, XX, pp. 7-31.

Alinei, Mario, O 999a), Streghe come animali, animali come streghe: una nuova etimologia di sp. bruja, in Quaderni di Semantica, XX, pp. 225-232.

Alinei, Mario, (1 999b), Prime annotazioni al Ladinisches Wörterbuch di Vgo De Rossi, in Mondo Ladino, XXIII, pp. 157-177.

Alinei, Mario, 0999c), Dialogando con Grassi, Nocentini, Renzi e Varvaro, in RIO, Rivista Italiana di dialettologia, lingue, dialetti sociem, XXIII, Clueb, Bologna.

Alinei, Mario, (2000), An alternative model for the origins of European peoples and languages: the continuity theory, in Quaderni di Semantica, XXI, pp. 21-50.

Alinei, Mario (200Oa), L' etnogenesi Ladina alla luce delle nuove teorie sulle origini dei popoli indoeuropei, in Atti del Convegno "Ad Gredine forestum: Il costituirsi di una vallata", Ortisei 23.9-25.9, 1999, pp.23-64. Alinei, Mario, (200Oc), A stratigraphic and structural approach to the study of magico-religious motivations, in Remetic, Slovodm (a cura di), Yuznoslovenski filolog, in memoria di Pavle Ivic, LVIII-2, Accademia Serba delle Scienze e delle Arti Ist. di linguistica serba, Belgrado 2000, pp. 75-92

Alinei, Mario, (2001), Conseguenze delle nuove teorie indoeuropeistiche sulla dialettologia romanza, in d' Antoni, M.lBadia, I Margarit (a cura di), Estudis Romanics, Volume XXIII, Institut d'Estudis Catalans, Barcelona 2001, pp. 7-47.

Alinei Mario (200la), Un modeIlo alternativo delle origini dei popoli e delle lingue europee: la "teoria della continuita", in Bocchi, Gianlucal Ceruti, Mauro (a cura di), Le radici prime dell' Europa, Gli intrecci genetici, linguistici, storici, Bruno Mondadori, Milano, pp. 177-208.

Alinei, Mario (2001 b), Inizio ufficiale di una nuova Glottologia? In margine alla pubblicazione del programma OMLL, nuovo ambito di ricerca del CNR e della European Science Foundation (ESF), in Quademi di Semantica, 22, pp. 59-66.

Alinei, Mario (200Ic), Nuove prospettive nella ricerca storico-semantica ed etimologica, in Semantica e Lessicologia Storiche, Atti del XXXII Congresso della SLI, Bulzoni, pp. 25-46.

Alinei, Mario (200ld), European dialects: a window on the prehistory of Europe, in Lingua estile, 2,Quadrlmestrale, Anno XXXVI, pp. 219-240.

Alinei Mario (200le), Aspects of a theory of motivation (iconymy), in VS 88/89 Quademi di studi semiotici, pp. 89-97.

Alinei, Mario (2001 f), Confini dialettali, confiniarcheologici: verso una dialettologia interdisciplinare, in Marcato, Gianna (a cura di), I confini del dialetto, Atti del Convegno SappadaIPlodn (Belluno) 5-91uglio 2000, pp. 75-94.

Alinei, Mario (2002), Witches as lizards, lizards as mothers: a new etymology of gm. hexe and eidechse, in Quaderni di Semantica, a. XXI, pp. 339-346.

Alinei Mario (2002a), L' ALD di Hans Goebl, e la cosiddetta "questione ladina", in Quaderni di Semantica, a. XXI, pp. 349-369.

Alinei, Mario (2002b), Towards a Generalized Continuity Model for Uralic and Indoeuropean Languages, in A.A.V.V., The Roots of Peoples and Languages of Northern Eurasia 1, Oulu 18.8-20.8.2000, Edited K. Julku & K. Wiik, Turlcu 1998, pp. 9-33 - pdf file (I,3lMB)

Alinei Mario (2002c), Streghe come animali, animali come streghe: una nuova etimologia di sp. bruja, in Aumague, Michel- Roché, Michel (a cura di), Romania sans frontieres, Hommage a Jacques Allieres, 2, Atlantica Alinei, Mario (2002d), Tre studi etimologici: O) biondo e bianco, (2) marmotta, (3) continuatori di gr. lamia, in Quaderni di Semantica, a. XXIII, pp. 9-38.

Alinei, Mario (2002e), Il ruolo della motivazione nellessico, in Dialectoloxía e léxico, pp. 15-28.

Alinei, Mario (2002f), Anomalie della lingua italiana: il voi fascista e il voi postfascista, nel quadro della sdoppiamento dei pronomi soggetto e del suo significato socio-cultura1e, in Quaderni di Semantica, a.XXIII, n.2/02, pp. 211-222.

Alinei Mario (2002g), The Founding of the Atlas Linguarum Europae Revisited, A comment on Jan B. Berns' artic1e A Tribute: Professor Dr. Toon Weijnen, Pioneer in Geolinguistics, Founder and First President of the ALE (DiG 10 (2002), 97-98), in Quaderni di Semantica, a.XXIII, n. 2/02, pp. 347-348.

Alinei, Mario (2003), Nomi di animali, animali come nomi: cosa ci insegnano i dialetti suI rapporto fra esseri umani ed animali, in Tugnoli, Claudio (a cura di), Zooantropologia, Storia, etica e pedagogia dell'interazione uomo/animale, Franco Angeli Ed., Milano.

Alinei Mario (2003a), Acque pericolose nei dialetti italiani: continuatori di Gr. lamia "drago", in A.A.V.V., Sempre los camps segadas resurgantas, Mélanges Xavier Ravier, CNRS - Université de Toulouse - Le Miral, Collection "Méridiennes", Toulouse, pp. 23-28.

Alinei Mario (2003b), Cos'ha da offrire la linguistica storica alla storico?, in Trampus, Antonio - Kindl, Ulrike (a cura di), I linguaggi e la storia, Il Mulino, Bologna.

Alinei, Mario (2003c), 'Stranezze' della lingua italiana: 10 sdoppiamento dei pronomi soggetto, il voi fascista, e il voi postfascista, in Marcato, Gianna (a cura di), Italiano. Strana lingua?, Atti del convegno SappadaIPlodn (Belluno), 3-7 luglio 2002, pp. 71-78.

Alinei, Mario (2003d), Interdisciplinary and linguistic evidence for Palaeolithic continuity of Inda-European, Uralic and Altaic populations in Eurasia, in Qsem.

FORTHCOMING:

Alinei, Mario, Sanga Glauco (Universita Ca Foscari, Venezia); L'etnolinguistica: le denominazioni della natura eper mezzo della natura. Convegno sui "Saperi naturalistici".

Alinei, Mario, Le conseguenze per la linguistica corsa delle nuove teorie sulle origini indoeuropee, in Atti del Congresso "Environnement et identité en Mediterranee", Corte, 13-16 juin 2000).

 

 Freskók a mártonfalvi templomból.

 

Ez a templom azért fontos a számunkra, mert kézzelfoghatóvá teszi, hogy milyen lehetett a székely "j" rovásjel népi képjel változata, vagy ha úgy tetszik, lineáris előzménye.

 

Ez ugyanis segít megérteni a Szent Koronán lévő hasonló (csak aranydrótból hajlított) kacskaringó alakú filigránok jelentését; valamint az indián és csángó Jóma ligatúrák kacskaringóit is.

A mártonfalvi templom rajza.

 

A templomot nagyon nehéz úgy lefényképezni, hogy minden részlete látható legyen a képen. Vagy egy fa lóg bele, vagy a forgalmas úttest közepére kéne állni, vagy a torony teteje lemaradna ... Ehhez a látószöghöz át kellett másznom egy kerítésen és fel kellett kapaszkodnom egy földkupacra, amit azóta nyilván elegyengettek.

Mártonfalva az Őrség elcsatolt peremén, a Muravidéken található, ma Szlovéniához tartozik.

 

Egy őrségi kirándulás alkalmával megtekinthető. A környéken van néhány figyelemre méltó román, vagy gótikus falusi templom. Némelyikben (Nagytótlak, Velemér, Mártonfalva) párját ritkító freskók maradtak fenn.

 

Az öregek errefelé nem azt mondják, hogy "sok víz lefolyt azóta a Dunán", hanem úgy, hogy "sok víz lefolyt azóta a Murán". A vizet azonban inkább az alsómaráci (ma Moravske Toplica-i) termálstrandon érdemes kipróbálni.

Itt van a mártonfalvi freskó teljes képe. Alul látszik a folyó vizét ábrázoló "j" (jó "folyó") hieroglifák sora.

 A mártonfalvi jó "folyó" hieroglifa (vallásos vonatkozású népi képjel).

 

Szent Kristóf a vállán vitte át a kisdedet a folyón. A mártonfalvi templom külső oldalán jó állapotban maradt meg a középkori Szent Kristóf freskó. Ezen a folyót kis álló kacskaringókkal ábrázolták, amelyek a székely rovásírás "j" azaz jó "folyó" jelével genetikusan összefüggenek.

 

Az álló kacskaringó bicskával róva (és ezért szükségképpen leegyszerűsítve) a székely "j" rovásjele adja.

Csakhogy az, hogy a világ összes népe a magyarból származik, sehol sem szerepel az én kínálatomban.

 

A másikban (az 50 000 évben) pedig nekem adtál igazat.

 

Akkor hogy is van ez?

Ez azt jelenti, hogy nem lehet félig forradalmár az ember.

Alinei eltúlozza a török szó használatát. Amit ő törökként emleget, az talán andronovói, vagy valami hasonló.

 

Götz László bizonyította be, hogy a magyar nyelv "török jövevényszavai" egyúttal sumér szavak is. Azaz korántsem kellett a törököktől vennünk ezeket a szavakat. S az etruszkokkal közös szavaink jó része is megtalálható a sumérben. Kellene csinálni egyszer egy olyan szótért, amely a magyar, török, etruszk és sumér szavakat párhuzamba állítja. Igen érdekes lenne.

Igazad van.

"Emlékeink" legnagyobb részét a finnugorizmus egyoldalú kutatása tölti ki. Így nincs is min csodálkoznunk, ha hirtelen kiderül, más országokban azért nem éppen úgy áll a helyzet, mint ahogy nekünk tálalják.

Ugyan már.. áltatod magad.

 

Külföldön a tudományosság - ha foglalkozik egyáltalán a magyarokkal -a finnugrista álláspontot képviseli.

 

Az ilyen partvonalra szorult, saját hazájukban is megmosolygott outsidereket kivéve, mint Alinei és Marcantonio.....

Honnan veszed ezeket az ötleteidet? Saját agyszülemény, vagy olvastad valahol? Ez a Nagy Károly kötet mikor jelent meg? A hazai nyelvészeti, őstörténeti "tudományosság" fő tevékenysége az útszéli stílusú pamfletek írása. Ez is ebből a sorozatból való?

 

2003-as. És nem útszéli stilusú....

 

Ugye nem gondolod komolyan, hogy az én álláspontomat bárkinek is össze kellett volna előbb gründolnia?

 

Ugyan (p)rovó... Ezt az 50 ezer éves magyarság, meg hopgy a világ öszes népe a magyarból származik sztorit már 1896-ban elsütötték (igaz akkor mnég nem 50 ezer évvel, mert akkor még nem tudták hogy a homo sapiens ennyi idős :) )

 

Talán Alineinek meg kéne tanulnia magyarul, és utána elolvasni egy bizonyos Kazinczy Ferenc és téársai munkásságát...

 

Akkor nem hasonlitgatna 19. sz-ban gyártott műszavakat bizonytalan értelmezésű etruszk kifejezésekkel.......

Kedves Turtur !

Értem.. vagy legalábbis sejtem... De Alineitől mégsem várhatjuk, hogy kimondja, amit még ( "mi" tudunk/sejtünk és) a régészet egyes képviselői állítanak csak (KRANTZ jut eszembe) a KM kezdeti kiáramlásáról ( "PULZÁLÁSÁRÓL") illetve az időközönkénti visszatérésről...
Éppen azért mondtam, hogy meghagyta azokat az elnevezéseket "törökös"-nek stb, amik időben nem vethetők ugyan össze, de sajnos a követhetőség érdekében nem volt más választása. ( Én amúgy megkülönböztetném az ALINEI által említett magyart is legalább valamire ilyesmire: Xmagyar--ami az ősnyelvet jelentené, és magát a népet XmagyarP -vel jelezném...)
De ha a tisztségekre visszatérnénk, az már a zsidóság körében is megvolt, és ha jól emlékszem, ők is úgy vették át másoktól ( Egyiptom vagy Mezopotámia?). CDK = KND ? CADOK = KENDE ? Lásd a zsidók esetén a szakrális vezető mindig a Levi nemzetségből/? törzséből jött, a világi vezető pedig Izrael nemzetségből/?törzséből. (Teres Ágoston: Biblia és asztronómia)

Ráadásul Alinei is bizonyította annak a módszernek a létjogosultságát (PALLOTTINO-val), amit Varga Csabánál és sokan másoknál idehaza váltig beléjük akarnak fojtani a FOLY-tatni helyett.

Nem érzed át a drámát eléggé, Nahajuja

 

Alinei a törökös méltóságneveket hasonítja 2500 éves nyelvi anyaghoz, miközben annak párhuzama 2000 évvel később jön elő!!!!

 

Ebből az következik, hogy a +500 körüli törökök valahonnét vették majd a tisztségneveiket. Remélem tudsz követni.

Kedves Turtur !

Számomra úgy tűnik, Alinei csak azért marad meg a FINNUGOR és a HIVATALOS MAGYAR ŐSTÖRTÉNETI TERMINOLÓGIÁNÁL, mivel már a saját elmélete is kellően újító, és ha a többit is felbolygatná, követhetetlen lenne az egész. Szerintem, ahogy írja is a könyvében, az már az utókor feladata lesz, ő ehhez túl öreg, hogy ezen az oldalon is megtegye a lépéseket. Másrészt tiszteletben tartja azt a nézetet, ami nem volt konktrétan kutatásának tárgya. Részemről ezért értelmezhető a török jövevényszavak bekapcsolása, holott a történelmi folyamat időben pont fordított.

Most már mindegy, úgyis összeetruszkozzuk magunkat.

 

Alinei szerint  a tisztségviselők neve törökös eredetű. Megállapítása nehezen értelmezhető, hisz rendes törökről +550 előtt nem beszélhetünk. Nyilván olyanok keveredhettek oda jó ezer évvel azelőtt, akiknek a törökös nyelvűek a leszármazottjai lehettek.

 

Sutty. Igaz is, a törökösöknek is kellet valahonnét szerezni a tudományukat. Az az ezer év nekik is annyi.

 

Na most akkor merre van előre?

Kihagytam egy nagyon fontos mozzanatot.

A KM-ben a -1200 körül kialakult az ún. urnamezős műveltség. Ezek 500 év leforgása alatt birtokba vették Szilézia, az Alpok és Itália területét -700-ra. Épp az etruszkok kialakulásának idején. Ezért van az, hogy Alinei meg az olasz források mind erről beszélnek.

 

Az Alinei által felismert nyelvi anyag ekkor került Etrúriába. Hogy menetközben még közvetlen, vagy a KM-beliekkel összefüggésbe hozható szkíta nyelvi anyag miképpen került oda, azt ma még nem tudom. De ott van 2500 éve legalább. Ezért nevezem őseurópainak az ő nyelvüket.

De Öregem!

 

Nem néhány szót ismerünk, hanem ezres tételekre rúgó etruszk szótáraink vannak. A botorkálásos időszakot már régen el lehet felejteni.

 

És miképpen lehet ezt kihámozni? Hát Varga Csaba honlapja erről is szól. Amit ő a latin és a magyar közt felhoz, az egyben etruszk is. Ilyen egyszerű. A magyar gyökök tömegével fordulnak ki a latinból, és egyiket sem kenheti senki a középkori latin átcsurgására a magyar nyelvbe. Pontosabban az őseurópai nyelvbe, aminek egyenesági leszármazottja a magyar, a kelta, az etruszk is.

 

Ma már nem az a kérdés, hogy ki kitől "vett át" finnugrista tanítás szerint, hanem az, hogy ki MIT ŐRZÖTT MEG az ősnyelvből. Nagy különbség.

 

Így van ez paradigmaváltások idején...

Amíg te filozofálgatsz, addig a nyetet már többször is telenyomták etruszk szótárakkal. Úgyhogy ne filozofálj, mert máris lemaradtál a történetről.

etruszk.lap.hu nyelvi fejezet...

Szólj az eltén is, hátha rátalálnak egyszer végre.

 

Hogy a szavak jelentésével mi van? Hát öregem ez a nyelvészek témája. Az mindenesetre biztos, hogy itt a zűrzavar ábrázolása nem jött be.

Ha két nyelvnek 100%-ig, tehát az összes szava megegyezik, attól még az a két nyelv NEM ROKONA EGYMÁSNAK, ha csak ennyi bizonyítaná a rokonságot.

 

Vonulj el kicsit a dolgot átgondolni. ha megkérhetlek. Mert eszerint az önmagával azonos magyar nyelv nem lehet azonos önmagával. Vagyis szerinted az önmagával azonos magyar nem lehet magyar, hisz te azt eleve kizárod.

 

Bár nem kedvelem politest, most mégis azt kell mondjam, hogy ez egy ordenáré nagy baromság.