Én azt olvastam, hogy még a fagyás sem árt neki, jövőre ugyanolyan jó lesz. Bár az én uram a nagy őszi rendrakásban ráöntötte a megmaradt lötyimet a komposztra.
A petrezselymet és a sarjadékhagymát kár lecsupaszítani, a száraz lomb is védi a hidegtől, tavasszal hamarabb kezd hajtani. Betakarni meg felesleges a hagymát, még soha nem fagyott ki. Mondjuk, így hosszabb lesz a fehér része. A nagyobb fagyok után leáll a levelek növekedése. A petrezselyem kétéves növény, első évben kikel és megnő, a második évben virágzik, magot érlel és elpusztul.
Köszi szépen a választ!Ma kint voltunk a telken,úgyanis ez egy hétvégi ház ahol van a telkünk.Szóval levágtam a petrezselyem zöldet.Azt nem mondom,hogy teljesen elsárgult,mert még lehetett róla szedni,de ebben az évben már úgysem megyünk ki ezért gondoltam jobb lesz így neki.:)Egyébként idén ültettem csoda szép volt és nem virágzott. Ha még arra tudnátok választ adni,hogy a sarjadékhagymával ilyenkor ősszel mi a teendő?Én azt is levágtam és betakartam (kb.2 hete)de kb.1 hét után ki is hajtott. Köszi szépen a segítséget! Valószínű,hogy én is többet fogok itt serte-pertélkedni,mert nagyon szeretek kertészkedni.Az egész nyarat a telken töltöttük és csak a földet túrtam,mint egy vakond.:D
A hideg, vagy valami más baja van. Mi nagyon hideg helyen lakunk, többször volt már -7 °C körül hajnalban, de még teljesen zöldek. Tényleg hamar kezd felmagzani, de elég sokáig szoktam a virágzó szárról is leveleket csipkedni, nagyjából az újig kitart. Finom illatos virágja van, hemzsegnek rajta a szép színes bogarak, úgyhogy valamennyit érdemes meghagyni. Nálunk majdnem mindig elszórt magból kel a metélő petrezselyem, ritkán kell vetni.
Gyakorlatilag teljesen mindegy. Ha most nem vágod le, akkor leszárad és tavasszal kell levágnod. Mindenképpen ki fog hajtani tavaszra. De fel is fog magozni gyorsan.
Segítségeteket szeretném kérni!Tavasszal ültettem metélő petrezselymet,amiből még nemrég szedtem.Kérdésem az lenne,hogy mit kell vele csinálni,mert kicsit már szegény kezd elsárgulni,gondolom a hideg az oka.Sztetek teljesen vágjam le a szárát és tavasszal majd kihajt vagy hagyjam igy ahogy van??? Sagítségetek előre is köszönöm! Gyöngyi
Tavaly dugdostam összel (na nem is annyira ősszel, decemberben) a fóliába újhagymának lila és Stuttgarti dughagymát, egyszerre. A lila mind felmagzott, amit nem sikerült időben megenni, a Stuttgarti nem. Persze lehet, hogy véletlenül sikerült így, de idén próbálok Stuttgartit szerezni, hátha máskor is kevésbé magzik fel.
Lila dughagymát inkább majd rendes lilahagymának érdemes tavasszal. De, ha neked korai zöldhagymának kell, ebben a jó időben még lehet dugdosni, de azt majd zölden kell felszedni, mert a hideghatás miatt majd felmagzana.
Büdöskét nem nagyon merek ültetni, mert rengeteg csigánk van. Amik különben - valami rejtélyes okból eddig nem mentek be a veteményesbe, csak a füvön legelésztek...nem is értem...na nem mintha hiányoznának onnan! Csak olvastam, hogy a büdöskére nagyon buknak, félek becsalogatom őket oda is. Lehet különben, hogy a békák segítenek be, mióta olvastam, hogy csigákat és azok tojásait is eszik, a személyes védelmem alatt áll az összes béka. Nem is beszélve róla, hogy az egyetlen állat, amitől UNDORODOM...brrrr... az a csiga...ÁÁÁÁÁ....(na mi a fiam jele az oviban? Csigabiga! :-)))
Olvasgatni szoktalak benneteket, mert nagyon szeretek kertészkedni.
Kérdésem lenne:Van valakinek tapasztalata, mi a titka annak, hogy a kelbimbó jó sikerüljön?Megnőjön,kemény maradjon, ne lazuljon fel? Valahol olvastam róla, de nem tudom felidézni.
Évek óta most vetettem újra, de nem tűnik elég bíztatónak.
Köszi a segítséget!
Látom, titeket se nagyon zavar, hogy ősz van. Egy kertkedvelőnek mindig van mire készülődnie.:)
Folytatom másik részben, mert kicsit hosszú lett:)
A társíthatóságből lehet következtetni arra is, milyen növény előtt mit érdemes vetni elő, illetve utó növénynek.
A kert betetlepítésénél lehetőség szerint alkalmazni kell a vetésforgó szabályait.
Négy részre osztva a kertet. A negyedikkel nem foglalkozunk most külön, mert ide mennek az évelők, és több évig egy helyen maradó növények.
A kert első részébe, az ágyásban keresztbe, 20 cm sortávra vetheted a sárgarépát, petrezselymet, fokhagymát,vöröshagymát, retket, korai céklát, amikor már rá lehet menni a talajra, márciustól. A juliusban felszabaduló hagymafélék helyére kései karfiot, kései kelkáposztát lehet ültetni. Másik két ágyás fenntartható a paprika és paradicsom részére. Ez is attól függ, hogy mennyire van szükséged belőle. Ide kiültertésig fejes salátát, jégsalátát, korai karalábét, korai zöldborsót lehet vetni. Elveted a borsót, és ha majd felszedted, a helyére lehet uborkát, meg olyan paprikát ültetni, amelyiket később használsz föl. A harmadik harmad a káposztafélék, uborka, krumpli, kukorica részére. A kelkáposzta, vöröskáposzta az egyik ágyásba, hosszába 40 cm sortávra, így az 1,20 m széles ágyásba 3 sor fér el hosszában. Egy sor vörös káposzta, egy sor kekáposzta, korai karfiol. A középső sorba védőnövénynek zeller. A sorok szélére szintén védőnövénynek bazsalikom. Az ágyás szélére, északi oldalra egy sor csemegekukorica, ami védi az uborkát, és néhány tő krumpli meg zöldbab,ami termelhető a kukoricával. Az uborka másik oldalára védőnövénynek néhány tő bazsalikom, és sorba kapor. Ezt a beosztást lehet eggyel mindig eltolni évente, trágyázni a második és harmadik táblát kell. A korábban lekerülő növények helyére vethető juliusban kései cékla, őszi és téli fekte retek, kerekrépa.
Koraiak: répa, petrezselyem, retek, saláta, zöldhagyma, vöröshagyma magról, karalábé, tavaszi fokhagyma. korai zöldborsó. Még korán vetem a büdöskét, körömvirágot. Ez általában március. Később ahogy a hőmérséklet engedi, még zöldborsó, újabb csapat karalábé, cékla, palántázva korai kelkáposzta, vörös és korai fejes káposzta, brokkoli, póréhagyma, zeller, fűszernövények. Csak palántról nevelem a paprikát, paradicsomot, padlizsánt, uborkát, cukkínit, kései káposztát, brokkolit, karfiolt. Késeinek, juliusban vetek még céklát, őszi és fekete retket, kései karalábét, duggatok zöldhagymának valót. De biztos van amit kihagytam.
A később bevetésre kerülő kinti ágyások szélébe tavasszal mindíg szoktam vetni egy magkeveréket évek óta, amit később ha útban van ki lehet vágni. A termések felhasználhatók. A következőkből áll: körömvirág, büdöske, kapor, fehér jégcsapretek, karalábé. Ez addig a talajt takarja és haszna is van. A retekből mindíg hagyok felmagzani, így évek óta nem kell magot venni.
Végül a padlizsánról. A társíthatóságáról nem tudok írni, mert én üvegházban nevelem, mert nagyon melegigényes. Eddig bazsalikom volt mellé ültetve, és szép volt mindkettő. A bazsalikom még most is virágzik, a padlizsán pedig újra virágzik:))) (ebből persze már semmi sem lesz)A paradicsom rokona, társításnál annak szabályait lehet alkalmazni.
Egyes növényeknek egymásra gyakorolt hatása eltérő. Vannak, amelyek egymásra pozitív, mások semleges hatással vannak, míg más növények nem viselik el egy egymás társaságát. (Akár az emberek) A középkori kolostorkertekben a veteményeskertet erősen aromás növények szegélyezték, hogy a kártevőket távoltartsák. Ezt a módszert követik a biokertészek is. A növények társítása időben a vetésforgó alkalmazását jelenti, térben pedig a jó és rossz szomszédság figyelembevételével vegyeskultúrák kialakítását. A büdöske (Tagetes), vagy a körömvirág (Calendula) a rózsa, paprika vagy a paradicsom közé ültetve magához vonzza a lebegőlegyeket, amelyek a peterakás előtti fehérjeszükségletüket az előbb említett két növény pollenjéből nyerik. Azonkívül , főleg a büdöskének a gyökével fonálféreg riasztó hatása van, ezért szoktam a répa és petrezselyem ágyásba ültetni, sőt a burgonyához ültetve is hasznos. A körömvirágot, mivel rendkívül sok magot hoz, zöldtrágyaként alkalmazom, amint már lejjebvalamelyik Hsz-ben írtam róla. A bazsalikom erős aromájánál fogva elrisztja káros rovarokat, kevésbé alakul ki lisztharnat fertőzés, aromájának hatására jobb ízű lesz tőle a paradicsom, amivel fogyasztáskor is remekül összefér. A lisztharmat fertőzés csökkentésére uborkához is ültettem. Azonban későn, májusban lehet szabadföldbe kiülteteni, mert nagyon melegigényes. Magról szaporítjuk, palántának előnevelve. Lehet szakaszosan is. Én januártól havonta vetem. Így már van már néhány tő korai felhasználásra, és növényházi kiültetésre. A vöröshagymát és a sárgarépát vegyesen ültethetjük , mert védik egymást a hagyma-és a répalégy támadása ellen, valamint a mélyen gyökerező répa kiválóan fejlődik a sekélyen gyökeresedő hagyma társaságában. Mivel a két növény gyökerei a talaj más-más rétegeit hálózza be, így nem versengenek egymással a tápanyagfelvételben. A lombozatuk is kiválóan összeillik, a hagyma karcsú magasra törő szárai alatt remekül elfér a sárgarépa levélzete. A saláta megvédi a földibolhától az alá ültetett retket, karalábét. Szoktam néhány tő jégsalátát a káposzták közé is ültetni. A káposzta közelébe ültessünk büdöskét , mert átható "szagával" elriasztja a káposztalepkét. A zeller is hasonló hatású, azonkívül a lisztharmat fertőzés veszélyét is csökkenti. A büdöske gyomfojtó hatása miatt alkalmas még a gyomok visszaszorítára is. A borsikafű, ami a babot megvédi a fekete levéltetűtől, a levesben fűszerként pedig emésztésjavító, a bab puffasztó hatását ellensúlyozza. A Kukorica, főleg az északi és a szélirányba eső oldalon védi az uborkát és tökféléket, mert a magasabbra nővő kukorica megfelelő mikroklímát teremtve védi az alacsony, szélérzékeny növényeket. Az uborkánál ezt kaporszegéllyel is elérhetjük. A kapor ritkásan keverve segíti a petrezselyem és a répa kelését, utánna pedig riasztó hatású. Hasznos növénytársítás lehet, amikor a következő évre gondolva egy adott földterületre nitrogén szolgáltató pillangósokat ültetünk. (Pl borsó, bab)
Március óta nekünk is van kertünk, jó nagy, nagyon élvezem!:-)
A bioket topikban ajánlottak titeket, így kerültem ide:-) Teljesen kezdő vagyok, kapát idén tavassszal fogtam először a kezemben, mint minden kisgyerekes anyát, engem is elkapott a vegyszermentes őrület, szóval erjesztem a csalánlevet, kapálok, gyomlálok és küzdök a mezőgazdász családból származó férjemmel, aki mindent le akar permetezni, ő meg röhög rajtam, amikor visítozva ugrálok a kertben a csigák között :-)
Szóval az első tanulóéven már túlvagyok, nagyon élveztem, alig várom a tavaszt! Már tervezgetem a jövő évi veteményest.
Ajánljatok kérlek valamilyen előveteményt paradicsom, paprika, uborka, cékla és kelbimbó elé! Nem tudjátok véletlenül, hogy a padlizsán milyen szomszédokat szeret/utál?
Nekünk nem agyagos a talaj, hanem nagyon sötét, laza szerkezetű humuszos, viszont egy kis völgynek gyakorlatilag a legalján fekszik, az erdő közepén, így jó a vízellátottsága, a fű is olyan kövérre nő a veteményes mellett, hogy sokszor a fűkasza damilja alig bír el vele:-) Idén nyáron gyakorlatilag nem is kellett locsolnom semmit:-)
:-)) Nem öntöztem, idén nyáron felénk elég sok eső esett. Nantit és Danwerset vetettem, az utóbbiból kerültek ki ezek a nagy példányok, bár lehet, hogy a Nanti is megnőtt volna, de azt nyári fogyasztásra szántam, így abból őszre nem nagyon maradt. Ráadásul nem is ritkítottam őket, egymás hegyén-hátán nőttek meg ekkorára. Az előző tulaj is azt mondta, hogy a répák még akkor is gyönyörűre nőttek, ha csak a háta mögé hajigálta el a magokat:-)) És ami a lényeg, sem vegyszert, sem műtrágyát nem látott:-)
