Nem győzöm a kedves tudásszomjtól szenvedő fórumlátogatókat felvilágosítani ezen témában más topikokban. Mivel nem akarom másét szétoffolni, ezért remélem közmegelégedésre, nyitok egy ilyen témájút is.
(Forintocska)
A topikmoderátornak teljes hatásköre van arra nézvést, hogy ki írhat a topikba és ki nem. A reklamációkat ez ügyben hozzám kell benyújtani, bölcsen fogok dönteni az ügyben, minden együttérzésemet elővéve a kedves felhasználó panaszait illetően.
(Opi)
Figyelem! A Lelkisbe csak külön arra a topikra reggelt nickkel lehet írni!
A Lelkisben levő hozzászólások nem idézhetők és nem linkelhetők!
(Regina)
Figyelem! A topikon 24 órás késleltetés van, frissen reggelt nickek csak 24 óra elteltével tudnak kommentelni!
Mivel az utóbbi időben több emailfiók feltörési kísérlet is volt, ezért ne válaszoljatok senkinek, akit nem ismertek (ha ismeretlen ír, inkább kérdezzetek rá a topikban, hogy valóban ő küldött-e üzenetet), ne adjatok ki semmilyen személyes adatot magatokról, facebook profilt, ne kattintsatok semmilyen linkre, amit ezek az emberek küldenek! Ama bizonyos fórum üzemeltetője látja az IP-címeket, ennek tudatában menjetek oda nézelődni!
Miért? Mondtam valamit, ami azt sejteti, hogy nő volnék? Ahogy mondtam: Nem kifejezetten a nők kedvéért tartom fontosnak a feminin értékek hangsúlyozását, hanem azért, mert szerintem a jelenlegi helyzetünkben elengedhetetlen az emberiség emberhez méltó boldogulásához.
Igen. Mindenki nagyon örült neki, és akik közel álltak hozzám, büszkék voltak rám, és többnyire motiváló volt, de nem ugyanaz, mint amikor a jó teljesítményem egy csapatmunka részeként a közös prodzsekt sikerét segíti elő. Mert ebben az utóbbi esetben igazibb a többiek öröme is, büszkesége is, és a motiváció is. Ha egy csapatmunka nem tud igazán motiváló sikerélményt adni az egyénnek, akkor rossz a menedzsment. Éppen ezért kell fejleszteni a csapatszellemet és a csapatmunkát.
bizony, az őskori vadászat egy hierarchikus redszer szerint mehetett, másképp nem is mehet, az ősember nem ülhetett le megbeszélni a csapattársakkal vadászat közben a dolgot, ott az volt amit a főnök mond...olyan ez kb. mint a háború..ott sem lehet leülni, és megdumálni, hogy ez szerintem lem lesz így jó őrmester úr....az van amit mondanak...
Kedves Halálhalálhalál, a partner-szellem nem csak egy ellentétektől mentes társadalomnak lehet sajátja. Hanem abban különbözik a dominancián alapuló közösségiségtől, hogy egymás társainak tekintjük egymást, nem pedig egymás alárendeltjeinek. Az, hogy létezett-e olyan korszaka az emberiségnek, amikor a partnerszellem volt jellemző, nem pedig a dominancia, az egy archeoantropológiai kérdés, és sem eldönteni, sem igazolni nem tudom. Vannak olyan modernkori primitív közösségek, ahol a partner-szellem a meghatározó. Tehát benne van az emberben ennek a lehetősége. De azt nem tudom, hogy minek mekkora realitása van konkrétan a mi jövőnkre nézve. Hanem azt mondom, hogy szerintem mire lenne szüksége az emberiségnek, és hogy alapjában véve optimista vagyok ebben a kérdésben. A sötét középkor óta azért sok szempontból sokat haladtunk a jó irányban. Nem abszolútokban gondolkozom a kérdésről, hanem tendenciákban.
Ami az emberiség túlélését és a feminin értékrend jelentőségét illeti, ez egy nagyon nagy téma, de kiemelek egy szempontot: A férfiak hajlamosak élet-halál kérdést csinálni elvi kérdésekből. Kitalált, eszmei, virtuális dolgoknak nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, mint az itt és most hús-vér valóságnak. A nők viszont közelebb vannak a közvetlen valósághoz, és jobban átérzik a jelentőségét. És az van, hogy mi, férfiak háborúkat vívunk elvi kérdések felett, miközben az élet legalapvetőbb szempontjait figyelmen kívül hagyjuk. Egyre nagyobb a hatalmunk a sorsunk felett, és egész egyszerűen ez a mentalitás nem összeegyeztethető a modern körüényekkel. Sok szenvedést okoz, és eltereli a figyelmet a legfontosabb dolgokról, az emberek jólétéről és boldogságáról.
A csapatmunka értéke természetesen nem a csapatátlag. A csapatmunka értéke éppen abból adódik, amit hozzáad az egyének puszta összegéhez.
Két egymást kioltó gondolat következménye csapatmunka esetén az elvetés vagy a kompromisszum lesz, éppen a csapategység megőrzése érdekében. Pedig a kettő közül az egyik esetleg zseniális volt, mégis fel kell áldozni a team érdekében.
A vadászat pedig nem a mai értelemben vett klasszikus csapatmunka volt, hanem (már csak a fennálló kockázatok miatt is) szigorú szereposztáson alapuló "projekt". Ennek mai analógiája a munkahelyi hierarchia, és nem a középszer önkifejezési vágyainak terepet adó ad hoc team.
Nem, dehogy! A csapatmunka értéke természetesen nem a csapatátlag. A csapatmunka értéke éppen abból adódik, amit hozzáad az egyének puszta összegéhez. És az egyéni sikerélmény és önbecsülés szerintem egyáltalán nem jobban sajátja az egyéni munkának, mint a csapatmunkának.
De akárhogy is, a csapatszellem szerintem nem egy kifejezetten feminin dolog. A legarchetipikusabb férfi munka, a vadászat rendkívül nagy mértékben épít a csapatszellemre.
A csapatmunka termékének értéke törvényszerűen a csapatátlag. Ezért a kommunikáció és a csapatszellem egyetlen valódi következménye, hogy eljelentékteleníti a kiugróan kreatív gondolatokat, amelynek eredője mindig az individuum.
Igaz, a csoport a kiugróan rossz gondolatokat is kontrollálja, de ezt a szerepkört ellátja a külső szakértő vagy a felettes.
Az angolszász piacról beszélsz. Vannak gyökeresen más konstrukciók is.
Helyesbítek. Az elit rétegnek szeretném látni h neki már ne kelljen 20 éves supportosokkal stb-vel kommunikálni... Saját maguk közt persze kommunikálhatnak, de nem ilyen low-level réteggel.
Mondok egy példát. Amikor a Manhattan projektet elkezdték csinálni az USÁban akkor az elit tudósok köré felépítettek egy komplett várost mindenfajta supportal h a nagy elméknek ne kelljen mással foglalkoznia! És egy óriási projektet hoztak létre! Humán hozzáállás nélkül!
Én meg remélem, hogy mire feltalálják a fúziós erőművet és a "hiperhajtóművet", a reál szakmákban mindenki számára teljesen természetes lesz a kommunikáció, a "csapatjáték" és hasonlók fontossága. Ahogy a közvetlen tapasztalat és az élmények elsődlegessége az elmélettel szemben. Mert ha nem bontakozik ki a társadalomban az ilyen értékek és például az empátia jelentőségének a tudata, akkor hiába lesz a technológiai fejlődés, mert nem fogunk tudni emberhez méltó módon élni vele.
A kommunikáció és a csapatszellem jelentőségére egyébként azért kerül mostanában nagyobb hangsúly a reál szakmákban, mert ez a hatékony. A piac törvényei különben nem is engednék.
...hát kérem én feminista vagyok 10 százalékig, de abban nem vagyok biztos, hogy a kuncefi balambér is nő párti. A malacka meg hülye és a fletó egy gazember!
teljesen igazad van....megvannak az alapvető férfi és nő szerepek, amelyek százezer évek alatt alakultak ki, nem véletlenül....mindig csak az azonos jogokért valóü siránkozás megy, kérdem én ( amíg volt sorkatonaság) miért nem láttam egy feministát sem azért harcolni, hogy igenis, nekik is kötelező legyen a katonaság....ja, hogy az már nem előny lenne....
Én nem igazán tartom sokra a feministákat. Megkapták a választójogot egyenjogúságot ennyi!
Mérnők szférában dolgozom akármekkora az egyenjogúság pl. a BME villamosmérnökire még mindig 5% körül van a nők aránya! Ha valaha feltalálják majd a fúziós reaktort, a hiperhajtóművet, a fermat tétel teljes bizonyítását azt 100 h ffi fogja megtenni.
Nem is nagyon szeretem a nőiesség, humán dolgok(kommunikáció, csapatjátékosság blabla...) térnyerését a reál szakmákban pl. azt sem tartom helyesnek h pályakezdőként 20 éves hr-es szőke libuskáknak kellett magyarázni a mérnöktudásomról. Persze ez ma már nincs így.
A ffi alkatilag nagyon jól tud 1 dologra koncentrálni. Ez kb 100e évek alatt alakult így ki. Emiatt tudta lenyomni a mamutot meg a barlangi medvét. Nem értem ezt a dolgot miért kell tőle elvenni és helyette nőiesebb dolgokkal is foglalkoztatni mert ugye ha a nő már ezeket nem csinálja vkinek kell!
Ha akarnak vmit lehet bizonyítani nem szájalni! Teremtsenek önerőből értékeket ne elvegyenek a ffi-aktól! Marie Curie-t is sokra becsülöm!
Szerintem az is egy nagy előrelépés lenne, ha egyenlő tisztelet irányulna a nőkre és a férfiakra. De tekintve, hogy a mai világban mennyivel értékesebbek a nőiség értékei (azért is, mert eltolódott az egysúly, és azért is, mert most nagyobb szükség lenne a női értékekre), én azt mondom, hogy természetes lenne, ha a nőket több tisztelet illetné, mint a férfiakat. Ami egyáltalán nem kellene hogy matriarchális társadalmat jelentsen. Nemcsak a dominancián alapuló társadalmakban van tisztelet, hanem ott is, ahol partnerként kezelik egymást az emberek.
Ami a nők elférfiasodását illeti, nyilvánvaló, hogy ellentétes a feminin értékkel. Én abszolút támogatom, hogy a nőknek meglegyen a joguk, hogy férfiasak legyenek, és hogy a társadalom egyenlő lehetőséget biztosítson nekik ehhez, mint a férfiaknak, de a mai világnak abszolút nem erre volna szüksége. Akkor már sokkal inkább arra lenne szüksége, hogy a férfiak kevésbé szélsőségesen férfiak legyenek, valamennyire felöltsenek olyan hozzállásbeli és szerepvállalásbeli jegyeket, amik nőiesek. A nők pedig legyenek igazán nők.
Nem tudom, mi a feminizmus abban, amikor egy nő férfi akar lenni. Ez így eléggé ellentmondásos szóhasználat.
helyenként igen. A néreknél pedig nem a nők döntenek, hogy kevesebbet kapjanak. Ez sajnos diszkrimináció és ezt mindenki tudja. Nem csodálkozom, hogy néha tényleg átfordul ostobaságba a feminizmus...
"Ezért ma igenis fontosabb a feminin értékek hangsúlyozása és kultiválása, mint a maszkulin értékeké. Mind a férfiak, mind a nők gondolkodásának és hozzáállásának, mind pedig a társadalmi értékrendnek és berendezkedésnek nőiesebbé kellene válnia."
Ez mind szép és jó, de...a mai "feministák" nemhogy, nem erősítik a női oldalt, hanem inkább gyengítik azzal, hogy át akarják venni a férfi oldal tulajdonságait...
"És ehhez természetesen hozzá tartozna a nőket illető nagyobb tisztelet és társadalmi elismerés."
Igazából ezzel van a gondom... Most vagy legyünk "egyenlőek" és akkor a tisztelet is legyen egyenlő, vagy legyenek meg a szerepek és akkor mindenkinek meg lesz a helye...
Én abszolút feminista vagyok, de nem a nők egyenjogúságáért, hanem az emberiség túléléséért. A férfiak dominanciáján alapuló társadalmi és kulturális berendezkedés a tapasztalatok szerint nem vezet semmi jóra. A feminin értékeknek nagyobb hangsúlyt kellene kapniuk mind a nők, mind a férfiak életében. Túlságosan elbillent az egyensúly a maszkulin kulturális, társadalmi és személyiségi jegyek irányába. Ezért ma igenis fontosabb a feminin értékek hangsúlyozása és kultiválása, mint a maszkulin értékeké. Mind a férfiak, mind a nők gondolkodásának és hozzáállásának, mind pedig a társadalmi értékrendnek és berendezkedésnek nőiesebbé kellene válnia.
És ehhez természetesen hozzá tartozna a nőket illető nagyobb tisztelet és társadalmi elismerés.