Nem győzöm a kedves tudásszomjtól szenvedő fórumlátogatókat felvilágosítani ezen témában más topikokban. Mivel nem akarom másét szétoffolni, ezért remélem közmegelégedésre, nyitok egy ilyen témájút is.
(Forintocska)
A topikmoderátornak teljes hatásköre van arra nézvést, hogy ki írhat a topikba és ki nem. A reklamációkat ez ügyben hozzám kell benyújtani, bölcsen fogok dönteni az ügyben, minden együttérzésemet elővéve a kedves felhasználó panaszait illetően.
(Opi)
Figyelem! A Lelkisbe csak külön arra a topikra reggelt nickkel lehet írni!
A Lelkisben levő hozzászólások nem idézhetők és nem linkelhetők!
(Regina)
Figyelem! A topikon 24 órás késleltetés van, frissen reggelt nickek csak 24 óra elteltével tudnak kommentelni!
Mivel az utóbbi időben több emailfiók feltörési kísérlet is volt, ezért ne válaszoljatok senkinek, akit nem ismertek (ha ismeretlen ír, inkább kérdezzetek rá a topikban, hogy valóban ő küldött-e üzenetet), ne adjatok ki semmilyen személyes adatot magatokról, facebook profilt, ne kattintsatok semmilyen linkre, amit ezek az emberek küldenek! Ama bizonyos fórum üzemeltetője látja az IP-címeket, ennek tudatában menjetek oda nézelődni!
És ekkor Ádám mondá: -Olyan magányos vagyok, társ kéne. Meg dugnom.
És az Úr álmot bocsátott Ádámra egy bézbólütővel, és munkához látott. Reggel Ádám sajgó fejjel és oldallal ébredt.
-Ádám, keljél! Íme, kemény munkám meghozta a gyümölcsét: az oldalbordádból megteremtettem neked az örök társadat! szólt hozzá az Úr.
Ádám értetlenül meredt örök társára.
-Ez meg mi a fasz?- kérdezte végül. -Ez egy alma, te barom- felelé az Úr. Ő a te tökéletes társad. Szerintem nagyon szép, ahhoz képest, hogy csontból készítettem
Ádám nézte az almát, mely gyönyörű piros, fényes volt, de nem érezte magát boldogabbnak.
-És hogy basszam ezt meg? -Ez már a te dolgod. Légy kreatív. mosolyodott el az Úr, aztán elkomorodott. Viszont látod ott, az Édenkert közepén azt a fát?
Ádám odanézett, és valóban, egy fura valamit látott álldogálni az Édenkert közepén.
-Igen. Mi van vele? -Az ott Éva, a Dugás Fája. Kerüld el messzire. Nagyon durva. Eredetileg azt szántam neked társul, de végül inkább elültettem. Ne nyúlj hozzá. -Rendben. bólintott Ádám, és leült az almával szemben.
Így teltek-múltak a napok, de Ádám csak nem tudta megtermékenyíteni a neki szánt társat. Viszont az Úr alaposan felcsigázta kíváncsiságát, ezért végül összeszedte bátorságát, és odament Évához, a Dugás Fájához. Éva külsőleg hasonlított rá, Ádám valamiféle hormonzavaros prototípusnak vélte azt.
Ahogy közelebb ment, látta, hogy egy kígyó tekergőzik a fán. A kígyó kétségbeesetten próbált bebújni a fa odvába, de nem sikerült. Végül feladta. Aztán, mikor meglátta Ádámot, megszólította:
-Hé, srác, nem cserélünk? -Mit? Hogy? bámult rá Ádám; nem szokott még hozzá a beszélő kígyókhoz. -Hát te odaadod az almát, én meg átengedem neked a fát. Mindketten jól járunk. -Miért? értetlenkedett Ádám. -Miért, miért?!- mérgelődött a kígyó. Ne légy már töketlen. Hát nem izgató ez az Éva? Az Úr eredetileg neked szánta, csak feltámadt benne az irigység, ezért eltiltott téged tőle. De szerintem ti jól összeilletek. -Hmm. Na jó, áll az alku. nyújtotta oda Ádám az almát a kígyónak, mire az meg elhúzott a gyümölccsel egy közeli bozótba. -Na, lássuk csak- állt neki közelebbről szemrevételezni a fa odvát Ádám, amikor a fa megszólalt:
-Szia, Éva vagyok, nincs még egy Pepszid? -Te beszélsz?!- döbbent meg Ádám. -Persze, csak most ki vagyok száradva. Nem tudnál meghívni egy italra? Mondjuk Bélízre, lécciléccilécci! -Az meg mi? -Az egy jó drága pia, a Sátán is meghívott vagy egy literre. Király egy pasi. Ugye te is gazdag vagy? -Olyasmi. hazudta Ádám. -Szuper! - sikkantott fel Éva. Áss ki, lécciléccilécci! Nem leszek hálátlan!
És Ádám nekiállt kiásni Évát a földből a puszta kezével. Tíz körme bánta, de sikerült. Aztán hozott inni pezsgőt Évának, akinek ettől kezdve be nem állt a szája:
- és akkor a Sátán elvitt vacsorázni egy luxusétterembe, majd felmentünk a lakosztályába, és -Na, dugunk? kérdezte Ádám -Ja, persze!
Azzal félrevonultak a közeli bozótosba szeretkezni, de Éva még aközben sem bírta abbahagyni a szövegelést. És utána sem.
- na, és akkor lekurvázott, ugye, milyen szemetek a pasik?! -és ekkor Éva meghallotta Ádám horkolását. Hé, te önző disznó, nem is figyelsz rám?! Ébresztő! -Mivan?- mormogta félálomban Ádám. -Az, hogy úgy érzem, anya lettem. Szóval terhes vagyok, bazzeg. Vegyél el feleségül, vagy fizess tartásdíjat. -MI?! MÁRIS?! ugrott föl Ádám.
Ekkor egy égi hang kacagott föl:
-Ádám, Ádám, hát nem figyelmeztettelek?! Most aztán nagy szarban vagy. Itt nem maradhattok, nekem itt nincs szükségem visítozó hülye kiskölykökre. Na, tünés. Az almát meg majd visszaszerzem, te is jobban jártál volna vele.
Azzal az Úr odaküldött pár biztonsági angyalt, akik kidobták a párt az Édenkertből. Ádámot még jól meg is verték a kijáratnál.
-Úristen, miért pont egy ilyen töketlen pasit fogtam ki?! sopánkodott kint Éva. Nincsenek már igazi férfiak Jaj, de elnőiesedtek ma már, vigyél el Ibizára, add nekem a kocsit, szemét patkány, én olyan érzelmes vagyok, és vegyél nekem Bélízt, és...
És Ádám nem szólt már semmit, csak csendben sirdogált.
Átmennyünk viccmesélősbe? Ne mennyünk, megöntartóztatom magam. Na jó, csak egy kicsit... :-))) De mivel nőgyalázó vicc túl sok van, nézzük a túloldalt:
Q: Mi a közös ebben a háromban: csikló, házassági évforduló, vécékagyló?
A: A férfiak sosem képesek pontosan eltalálni egyiket se.
(Q: What do a clitoris, an anniversary, and a toilet have in common? A: Men usually miss all three.)
Férfi: Igazán szeretnék bejutni a bugyidba.
Nő: Kösz nem. Már van ott egy segg(lyuk).
(Man: "I'd really like to get into your pants." Woman: "No thanks. There's already one asshole in there.")
Eddig bírtam - olvastam, röhögtem, szörnyülködtem, gondolkodtam, stb., szóval egész jól szórakoztam a különféle hszeken, a te beírásaidat is egész - tőlem szokatlan - toleranciával viseltem, de ez kiakasztott:
Magammal viszem őket, hogy ne kelljen nekik szenvedni! - Paradox módon pont az anyai szeretet és a felelősség miatt dobta ki őket is.
Szerintem tényleg eljött a többek által is javasolt pillanat, hogy nézesd meg magad egy elmeorvossal.
De én is megyek veled, mert olyan még nem volt, hogy én a Polidibe írjak. Mindjárt keresek egy tükröt és szembeköpöm magam :-)
"Ha egy nőt egyszer megvernek és nem válik el, akkor utána már ne sírjon ha megegyszer/kétszer/százszor előfordul."
Nézd, egy darabig sokat el lehet viselni. Még "azt" is. De a pohárnak van egy olyan tulajdonsága, hogy nincs az alján luk.
Ennek a pohárnak a méretét viszont sem te, sem én sem senki más nem szabhatja meg, mint a nő: ha egy pofon után érzi úgy, hogy "vége", akkor akkor... ha tíz év verés után, akkor akkor.
"Mert az a rohatt hímsovén világ, a miatt van a pestis, és a földrengés is."
Naggyából... tudod, magam is úgy vélem, hogy khmm... kissé eluralkodott a Férfi. Node nem azt a Férfit kell kiegyenlíteni, amelyik a kocsmában "erősjános", hanem a csúcson ülő öltönyös szarháziakat... Tudod, amelyiknek reszket a keze a "piros gombok" fölött, amelyik egyre új és újabb ilyen "piros gombokat" tervez, alkot, gyártat MAGÁNAK, az élete védelmének félelmében, de a pusztítás jegyében. Merthogy ő a jelenlegi Férfiúi evolúció rosszabbik csúcsa: a Hatalommániás Sárkánytulajdonos. Nno, őket kéne egy kicsit esetleg "kiherélni", és a helyükbe több Nőt tenni. Nem hasonlóan hatalommániás vetély-társat... kemény, "acél-picsát"... hanem Nőt. A lágyan görbülő, puha-törékeny, teremtő játék-társat. A KiEgészítőt. Aki vízzé változtatja a Sárkány lehelletét, de sohasem oltja ki a Sárkány gyomrának hevét. Aztán már csak hagyni kell, hadd fújjon az a Sárkány, és vízzé változtatni... Attól mi CSAK többek lehetünk! :)
(Most lehet, hogy plagizálok, mert lehet, hogy egyszer olvastam valami ilyet, de...)
Ki a Nő? Aki kér, kap, és befogad. Ki a Férfi? Aki ad. Ki a rossz Nő? Aki nem annyit tud kérni, mint amennyit be tud fogadni. Ki a rossz Férfi? Aki nem annyit ad, mint amennyit kérnek tőle. Miért csúnyul a világ? Mert egyre kevesebben tudnak szépen kérni, és szépen adni. Mi a jó házasság titka? Ha a Nő épp annyira képes kérni, és befogadni, mint amennyire a Férfi képes adni. Mi a boldog házasság titka? Ha a Nő amennyit kérni tud, azt el is kéri-be is fogadja, a Férfi pedig oda is adja néki.
Ki a feminista? Aki azt hiszi, hogy a követelés lehet egyenlő a kéréssel.
"Ha bemész valahova, bevágod az ajtót jobb kezedben a csőre töltött Uzival, és köszönésképp fejmagasságban eleresztesz egy sorozatot, akkor a "na üljük le és beszéljük meg!" barátságos felszólításodra azért ne várj már rózsaszirmokat ugye..."
A sün terroristásat játszik.
Fölköti dinamit-övét, Gondosan igazítja, Begurul a topikba S bummm! A szélrózsa Minden irányába Tüskéit szerteszórja.
Háttal állunk, Bólogatunk. Úgy is tudjuk: "Megjött Gala!"
"Az volt a kérdés, miben értek egyet forintocskával. Pölö ebben."
Ez kiindulópontnak megfelel, de a bosszú nem megoldás, csak egyszerű viszont-erőszak. A Férfiak is tudják a kiegyenlítés helyes módját: a tenyerükre veszik, azon hordozzák a Nőt. Mennél Férfibbek, annál jobban.
Falvédőszöveg? Az. Sztereotípia? Az. Igaz? ...
A feministák olyan nők, akik nem szeretik az ilyen, férfias férfiakat.
Az "izomagyú barmot" gyűlölik bennünk, az ős-férfit. De mivel általánosítanak - igazsággal mert minden férfiben ott lapul az őse... ott lapul a Sárkány, közben épp a "csúcsot" teszik tönkre, a CSAK SZERINTÜK "nem eléggé hibátlan"-t, de a legjobbat, a "mindig igazi"-t, a többi - kisebb férfi - számára az örök példaképet. Akik miatt fejlődik - mert fejlődni igyekszik - minden náluk kevesebb.
Nno, ezt nem szabad hagyni nekik.
Nem egyszerűen azért, mert ennek a folyamatnak az eredménye csak egy "rossz férfi" lenne, hanem a férfiatlan férfi. Az meg egyszerűen, a szó matematikai értelmében szólva ugye... NULLA! A férfiúi nem jelenléte válik értelmetlenné, ergo a komplett férfiúi nem fogja magát, és kihal. Kihal, mert a feministák megölik. Aggresszívabb, őrültebb fajtájuk ezt a végcélt alig-alig is titkolja, ugye... szeretne megölni minden Férfit. (Ez meg már bizonyítottan pszichiátriai eset. Nno, az ilyet ismeri föl minden józan gondolkodású ember. Ennek megfelelő aggresszivitással reagál is. Erről szólnak a topiknyitót érő megnyilvánulások.)
Node ha mi kihalunk, akkor mi lesz? Technológiailag biztos megoldható lesz addigra: klónozás, génbank-marhaságok, fenetuggya. Csakhogy ez egy zsákutca. Az Egyenlőség zsákutcája: ahol ugyanis eltűnik a különbség, ott ottmarad az egyenletes, üres semmi. A Szél és Árapály nélküli vízfelszín. Végső nyugalom. Halál. Abból pedig épp csak egy valami hiányzik: maga a Teremtés.
Merthogy teremtés - bármiféle mozgás - kizárólag ellentétekből fakadhat. Teremtés addig létezik, ameddig folyik a kiegyenlítődés. Így szól a fizika. Tehát ha a Nő MINDENHOL ÉS MINDENKOR ÉS MINDENBEN tökéletesen egyenlő lesz a Férfivel, akkor mindkettő megszűnik. És ugyan errefelé haladunk - minden a kiegyenlítődés, a nyugalom, a halál felé halad -, akkor azért legalább nem kéne rohanni.
Minden nőnek joga (és kötelessége) nőnek lenni. Sem több, sem kevesebb, sem más. Minden férfinak joga (és kötelessége) férfinek lenni. Sem több, sem kevesebb, sem más.
Ez az egyetlen, és igazi egyenlőség köztünk. Ezen múlik az életünk.
A Világot Elemésztő Sötét Sárkány
A Világot Elemésztő Sötét Sárkány Aprócska gyík csupán a nő kezén. Lángja fúl, csak náthásan szipog, S hátát görbíti simogató ujjakért.
De ha kapja, feketéje Milliószín új ruha. Óriás lesz, tüze lobog, Száját tátja, lángot okád az Ég Ura! ... Világok születnek így Naponta.
"Napjaink feministája túl sok mindent akar. Férfimódra akar karriert, női módra családot akar, meg figyelmességet a férfiaktól."
Azt hiszem, a liberalizmus átka ez az atomizálódás.
A túlfejlesztett önállóságé, amelybe már egyetlen társ sem "fér bele", csak az EgyÉn. Törvényszerű hát, hogy az egyetlenben-önmagában próbálja megvalósítani a mindent. Egyedül akar Egész lenni a Fél. És ez az időosztásos módszer, amit említettél - X-évig karrier/Férfi, és aztán Y-évig családanya/Nő fizikai lehetősége (sőt, manapság a kikövetelése!) el is hiteti vele, hogy lehet... Szerintem károsodás nélkül nem lehet. Sem tíz-húsz évig, sem csak rendszeresen "napi nyolc"-ban. Tiszta skizónevelde. Vagy mi.
Aki pedig egymagában akar férfi és nő is - egyszerre önmaga, és önmaga ellentéte, "valóban minden" - lenni... nos, az nagyon, de nagyon bolond.
"S ha véletlenül szerencsétlen pasi nem tudja kitalálni, mi a feministáskodó nő elvárása vele szemben, akkor természetesen a pasi a rossz, az alávaló szemét."
Hát még ha a pasi véletlenül vetélytársnak - szintén pasinak - nézi a feministát, mert mondjuk az az ő szerepére pályázik (oszt tényleg). Azt úgy van vele, hogy "hamá' az is pasi (mer' annyira az akar lenni, ugyi...), oszt' harcónni akar... akkó' legyen harc!"
Azért, ha már szerepek/melók szabadságáról beszélünk... Kíváncsi lennék, hány rendőrfeleség gondolná úgy, hogy szívesen lenne maga is rendőr... vagy hány katonafeleség katona? Arra is, hogy mit mondana nekik a férjük? Azt, hogy "hát gyere édes, szíved joga", megminden, vagy azt, hogy "neked az a meló nem való"?
Melyiket mondja a KÖZÖNYÖS, és melyiket az, aki SZERET?
És melyik mondHAT egyáltalán igazat? Aki nem mond semmit, vagy aki a legtöbbet szeretné mondani?
Napjaink liberalizmusa nem más, mint a közöny. Az a közöny, amely a szerelem ellentéte... Nem tudom; ki, hogy van ezzel, de én szeretek szeretni.
Na, akkor ha békésen nem megy, hozok én is csörteanyagot :-)
Némi érdekesség a vérfeministák egyik kedvenc vesszőparipája, a családon belüli erőszak ügyében itt.
Ízelítőnek: "The family violence issue has been distorted and politicized by the gender wars. Believing what gender activists say about family violence is like believing what the tobacco companies say about cancer."
