Vegyünk egy körmozgást végző HK mágnesdarabot, ami elhalad egy radiális vezetékdarab alatt. Mikor éppen ott van, feszültséget indukál benne. Mivel az elektrodinamika lineáris, érvényes benne a szuperpozíció. Rakjuk tele a mozgáskört HK mágnesdarabokkal (így egy forgásszimmetrikus gyűrű lesz, akár korong is lehet). A szuperpozíció elve alapján következik, hogy akkor folyamatosan indukálódik az előbbi feszültség a radiális vezetékdarabban. Ennyi. Ez egyszerű. Aki nem akarja, csak az nem érti meg.
Ha azt gondolod, van egy elektromos mező, és ez befolyásolja a hurokban fellépő feszültségeket, akkor meg kellene mondanod, milyen az a mező, és milyen feszültséget hoz létre a hurok melyik szakaszán.
Pont úgy, olyan világosan és egyértelműen, ahogy azt az általad leszólt cikkben teszik. Ilyen és ilyen mező (képlet) ilyen és ilyen feszültséget hoz létre ezen a szakaszon. Konkrét képlet, világos jelölések, drótdarab megnevezése, hossza stb.
szerinted miért nem számít a mágnesrészek sebessége?
Mert ugyanolyan mágneses teret generál. Az indukció esetében pedig ez az, ami számít.
Magában a mágnes anyagában persze meghatározza a töltéselosztást - ez is egy olyan dolog, amiben eltér a véleményünk. Mert szerintem a mágnes anyaga mozog a saját teréhez képest, ezért elmozdulnak a mágneses mezőben mozgó elektronok.
Fogjátok már fel végre! A mozgó mágnes(darab) indukál, nem a dΦ/dt.
Miért? A kísérlet nem ezt mutatta. Lehetnénk ravaszabbak, mert cenripetális gyorsulás is van. A feszültséget egy küllön nem hosszában, hanem keresztben is lehetne mérni.
Mutatok neked mozgó mágneses mezőt. Elektromágneses hullámok, fény. Elhagyta a szülőhazáját és száguld a téren át. Leszel szíves behelyettesíteni a képletbe. :-)))
Semmit nem indokol (ahogy most se tudta kiszámolni azt a "létrehozott" E mezőt), hanem kinyilatkoztat, mint valami orákulum, de az is merő egy homály, olyan, mint akinek nincs gyakorlata a szakmai körökben szokásos világos fogalmazásban, mint aki csak magával szokott értekezni, egy magának kialakított nyelven, saját magának kitalált szavaival és fordulataival. És hajlamos áltatni magát is mindenfélékkel, most ezzel a forgó töltésgömbhéjjal.
De ez a beszédmód egy stratégia is, ezzel igyekszik kidumálni magát minden szorult helyzetből. Mint most a mozgó erővonalakból. Már a Kozmofórumos vitáiban is ezzel operált. Ott, és a Szkeptikus fórumon ilyen homályosan használta még a formalizmust is. Végtelen hosszú "levezetésekben" törte kerékbe a matematikát mindaddig, míg azt nem hitte, hogy bebizonyította az igazát. Tele saját találmányú értelmetlen definíciókkal, deriválási hibákkal, nemlétező integrálokkal, stb. Aztán amikor dgy. vagy más szakértők leleplezték, akkor feldühödött, s hirtelen átváltott valami egészen útszéli gyalázkodásba.
Szerinte minden vita addig tart, amíg ő ki nem hirdeti a maga győzelmét. A többiek meg elkullognak, elundorodnak tőle.
Persze, hogy ott van. Mert az elektromágneses mező egy komplex entitás, és minden vonatkoztatási rendszerben a saját vetületüket látják. Például ha a mágnes nyugszik, abban a vonatkoztatási rendszerben csak tuszta mágneses mező van és ott áll. Egy hozzá képest mozgó volatkoztatási rendszerben van mágneses és elektromos mező is. Az is áll, de időben változik; és implicite térben is.
Megpróbálom másképp. Ez ugyanaz a transzformáció, mint a hely és az idő. Legyen két megfigyelő. Az egyik áll, a másik mozog. Ezek szerint az álló megfigyelő számára a mozgó megfigyelő ideje mozog? Hová megy térben a másik ideje? ;)
HK kísérlete nem ezt mutatta. Mindegy, hogy a mágnes forog vagy nem forog. Einstein pedig az indoklásban összemosta a mozgási indukciót a fluxusváltozással.
Valahogy ezt elemi lépésenként le kellene vezetned. Szerintem szuperpozíciót kell alkalmazni. Töltött gömb + semleges köráramok. A nem forgó töltött gömb belsejében az elektromos térerősség nulla. A semleges köráramoknak pedig az egymenetes tekercs belsejében van mágneses terük. Most jön a rotáció rotációja. Mennyire vagy jó vektoralgebrából? Ha az elektromos mező rotációja tengely irányú, milyen irányú a rotáció rotációja?
Azért, mert egyértelműen badarság. Nem fogok minden hibás kijelentésre részletes hibaleírásokat adni, mert nincs rá időm.
Te mondd meg azt, hogy szerinted miért nem számít a mágnesrészek sebessége? Ugyan miből gondolod, hogy azzal nem is kell foglalkozni, csak a vezeték sebességével? Nem gondolod, hogy itt valami nagy hiba van akkor?
Képzeledben felszeleteled a korongot. Csakhogy az erővonalak nincsenek dedikáltan hozzárendelve a korong darabkáihoz. Kicsit más lenne a helyzet, ha a darabkák között nem mágneses anyag töltené ki a hézagot. De még az sem jelentené azt, hogy az egyik darabka cipeli a saját erővonalát. Az erővonalak a nyugvó megfigyelő vonatkoztatási rendszerében vannak, az erússégük változik, de nem mászkálnak. A mozgó megfigyelő vonatkoztatási rendszerében is vannak erővonalak. Ez két külön dolog.
Már többször elmondtam, de olyan, mintha nem olvastad volna. A mágnesrészek mozgása alapján lesz E. Ennyi. Tekintheted hozzá az EM tér Lorentz-transzformációját.
Vagy honnan veszed mondjuk, hogy az egyáltalán nem számít?
