Azt hiszem megtaláltam közben. Felhívtam őket és azt mondta az ügyintéző, hogy a 25-s a 3/4nek megfelelő. Azt mondta a szalag miatt mindenképp menjek be, mert azt látnom kéne...
Szabadföldinek kicsit még korán van. Eddig csak a korait vetettem, amit hamarabb ki tudok ültetni, mert fagyveszély esetén le lehet takarni, nem kell nekik nagy karó meg állvány. Hét végén lehet, hogy vetem a többit. Az északi fekvés tényleg nem nyerő. A 15 fok még nem lenne rossz a paradicsomnak, nálunk se kap többet, de déli az ablak. Nálunk is csak egy szobában van párkány, pont ott, ahova V. H. Oszkár is bemehet, és persze igényt tart a párkányra. Egy másik szobába, amit nem lakunk és nem fűtünk, csinált apám az ablak elé egy polcot, amire ráférnek a palántás tálcák, és ott vannak a palánták. Jó időben meg napközben kihurcolom az üvegházba. Azt a szobai üvegházat nem lehet egyszerűen polcnak használni, nejlon nélkül? A paradicsom barátai topikban van valaki, aki egész jó paradicsom megvilágító lámpát bütykölt, ő tájékozott fényforrás ügyben. Talán nézz be oda, és kérdezd meg a lámpát.
Azt esetleg nem tudod, hogy a 3/4-es KPE cső az milyen néven fut? Mert kaptam vissza az Intermas-tól egy árlistát, de ők a KPE csövet 16,20,25,32,40,63 számokkal jelölik. Ebből melyik lehet 3/4-es?
A mikor vetek kérdésre elsősorban az időjárás a meghatározó. Koraiak: répa, petrezselyem, retek, saláta, zöldhagyma, vöröshagyma magról, karalábé, tavaszi fokhagyma korai zöldborsó. Meg korán vetem a büdöskét, körömvirágot. Ez általában március közepe, ha rossz az idő, a vége. Később ahogy a hőmérséklet engedi, még zöldborsó, újabb csapat karalábé, cékla, palántázva korai kelkáposzta, vörös és korai fejes káposzta, brokkoli, póréhagyma, zeller, fűszernövények. Csak palántról nevelem a paprikát, paradicsomot, uborkát, cukkínit, kései káposztát, brokkolit, karfiolt. Késeinek, juliusban vetek még céklát, őszi és fekete retket, kései karalábét, duggatok zöldhagymának valót. De biztos, hogy hagytam ki így hírtelen valamit. Palántanevelésre két időpontom van. Első a zeller, mert annak sok idő kell, azt már január közepén vetem. Azokat, amiket fűtetlen üvegházba szánok, paradicsom, paprika, azokat január legvégén vetem el ládába, és meleg lakásban nevelem, mad ha kikel áttűzdelem. Így maradnak addig, amíg márciusban, ahogy az idő engedi ki lehet ültetni az üvegházba. Az üvegházba ilyenkor el lehet vetni a földbe a retket, karalábét, és lehet dugdosni zöldhagymának valót. Fontos a retek, karalábé folyamatos vízellátása, mert ellenkező esetben pudvásodik. Ennél alkalmazható a kis adag víz, de naponta. (erre elég egy, vagy két locsolónyi rózsával öntözve) Szabadföldi ültetésre a paprikát, paradicsomot, káposztaféléket én palántának március 8-án szoktam elvetni. Az uborka, tökféléket pedig március 2. felében. A kései uborkát is palántázom, május végén, junius elején vetem pohárba. Amíg kellően a szabadban nem melegedett fel a talaj, nem érdemes az igényesebb növényeket elvetni. A répát, petrezselymet sem, mert hiába alacsony a hőkívánalma, de soká kel ki hidegben, így a vetés egy része elrohad, vagy elhúzódó, hiányos kelés lehet. A vöröshagyma pedig hideg hatására magszárba megy. A retket meg későn nem érdemes vetni, áprilisban, mert a meleg és hosszú nappalok miatt az magzik fel. A mit mikor itt bizton szóba fog kerülni, úgyis beszélünk róla.
A benti fóliás helyed jó lesz palántanevelésre, az alsó rész meg addig ,1-2 hétig, míg ki nem bujnak a növények, kiváló, mert addig nem is kell fény. A vetést akár néhány napig lehet nedves ruhával is takarni. Erre kiváló a felszabdalt felmosóruha.
Valahol van egy táblázat, ami a vetési időt a kiültetés idejéből számítja vissza, figyelembevéve a kelési, és a palántanevelési időt. De nekem a fent írt időpontok beváltak.
Palántadőlés ellen a legfontosabb védekezés, hogy SOHA ne öntözd kikelés után felülről a földet, csak alul, tálcából szívja fel azt. Kivétel: Egyszer vetés után, és kétleveles korban érdemes réztartalmú szerrel a tő szár környékén belocsolni a földet.Szokta spriccolóba tenni egy kis tejes, fokhagmás vizet, azzal szoktam hetetnte lefujni őket, ez gombától véd. De alkalmazható bármilyen gombaölőhatású szer is.
A föld, amibe vetek az legolcsóbb, 20 literes, Pennyben kapható virágföld, amit lazítok egy kis homokkal, perlittel, kovafölddel. neked kiváló, ha felesbe kevered gombakomposztal.De akinek van, az egyharmad arányban tehet bele tőzeget is. Teljesen megfelel a célnak. A növények a fejlődésuk első szakaszában nem a földből a gyökerükkel veszik fel a táplálékot, hanem a szíklevelük tartalmát élik fel. Amikor ez kimerül, le is sárgul, lehullik. Ezután kaphatnak némi tápoldatot. Tehát elvileg bármilyen közeg alkalmas lehet a nevelésre. Ez a földkeverék kellően laza, nem tömörödik, a nedvességet tartja, így ki tudnakfejlődni a gyökerek is.
A benti szobai növényház alsó része a kikelésig biztosan megfelel, mert addig kell melegebb idő. utána már fölötte is jó lesz, de 15 foknál hidegebb ne legyen, mert megáll a fejlődése. A kelésig meg nem kell külön világítás (Nóra csíráztatójában a fűtés miatt volt égő)
Na ennyi egyszerre, ha kihagytam valamit, szólj.
(Ja , azt a nagy macskát kimostad a csapa alatt, és összement, vagy ez másik:)))))
Köszi, majd kiszámolom, de csak holnap, mert holnap tudom megérdeklődni hogy egy ilyen fej mennyit ad le óránként. A szivattyú kb 4000l/h-ra képes, majd ehhez számolok.
ha olyan mint a képen, alul az elektromágnes (nem motor) akkor ha elfogy a víz nem tud leégni mert akkor is van hűtése (ma már csak ilyet lehet kapni) igen az jó lesz főleg ha van is otthon 1. Arra vigyázz ne érjen le a fenékre mert szétveri saját magát!!!!!!! nálam a régi típusból ahol fölül volt a mágnes minden évbe lelet égetve 1 (a kút mélyítés előtt).
Il, léci ismételjük át a vetemények optimális vetési idejét, az ideális földkeverék összetételét meg a palántadölés elleni védekezés leghatékonyabb módjait. Nekem Dithane van itthon, az jó?
Az ezüstöt végül nem tettük le, avval valami más baj volt; azt hiszem nem volt úszókapcsolója, és túl sok vizet hagyott volna a ciszternában. azt mondták, ez ilyen mély csökútba való. mégis ez a nyerö?
ha valóban 55m akkor jó lehet kapni szűkítőt (pl. víz gáz szaküzlet stb.) 1”-ról 1/2”-ra ha a képen látható „ezüst” sem működött ami 40 m-es 4báros akkor nálad más gond is van vagy csak elbeszélünk egymás mellet. Mert az garantáltan tudja 1 báros üzemi nyomásnál 600 l/h
Fuck, ezt találtam: http://rogerkisgep.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=67&Itemid=28 Itt ugyanerre a gépre csak 6m emelömagasságot írnak. Melyiknek higgyek?
nme kell végelzáró, a végét megmelegíted gázzal belül kicsit megolvasztod összenyomod és kész. Arra nagyon figyelj , ki kell számolni hány fej, fejenként az óránkénti vízmennyiség és mit tud a szivattyúd, tehát a 0,6-1,2 bar-os határon belül maradjál de inkább max 1 bar. Vagy lekel tenni annyi fm csövet vagy kell nyomáscsökkentő ami elég borsos ár.
Bocs, összevissza beszélek, mert lentröl fölfele sorba megyek a nekem szóló hozzászólásokon, és mindegyikre válaszolok. Tehát: nem szájbarágós, most értettem meg, hogy hogy müködik, és mi kell nekem, kösz! 2: A linken nem szerepel az a szivattyú, amit én szeretnék, annak ugyanis csakugyan 55 m az emelömagassága. 3: Igazad van, amiket eddig vettem, azokból az egyik olyan volt, mint a képen a piros, másik meg, mint az ezüst. Amire most készülök, az sárga. Jó lesz? Az egyetlen aggodalmam ez a csatlakozás; ezeknek mindnek ilyen szörnyü nagy átméröjü csö-csatlakozásuk van. Az enyém meg, mint mondtam, csak 1/2 "-s.
Félreértettél: emelömagasság 55 m. De a te hozzászólásod i megerösíti: ezexerint azemelömagasság, meg a nyomás összefüggnek? Arra is rájöttem, hogy a legtöbb kedvezö árú szivattyú, amit árulnak szennyvízszivattyú, ami arra való, hogy valami elöntött pincéböl kiszívják a vizet, de ezt "Merülö szivattyúnak" titulálták. A kerti szivattyúnak több hátránya is van, amellett, hogy drága: valószínüleg nem lehetne örizetlenül hagyni a kert közepén. Nálam csak hagyományos drótkerítés van, mint régen, hogy a szomszédok csodájára tudjanak járni a kertemnek:-)
Na, hát nálunk pont "normál" szobahömérséklet nincs. Ill. a szobában nem nagyon tartunk növényeket, csak ebben a szobai üvegházban. Nálunk belül nincs ablakpárkány, ahova növényeket lehetne tenni, csak egy fütetlen konyhánk van, de az északi fekvésü és kb 15 fokos, nem szeretik a növények, különösen nem palántáknak való. Van még egy nagyon veröfényes terasz is, de ott nagyon hideg van. Ennek az üvegháznak az alsó két polca meg üres, ott jól elférnének, ha az az izzó elég nekik. Paradicsomnak nincs még korán?
Megnéztem... Majd körbeérdeklődöm itt hogy tudnak e ilyen fúrót szerezni. Megnéztem most itthon a kertet, Tulajdonképpen ide összesen 1 18m-es KPE cső kell, és arra egy idom ami lezárja a végét, és egy amivel a slagot rá tudom csatlakoztatni + a szűrő ami már megvan. Úgy gondoltam hogy 1 méterenként leágazik ebből egy ilyen szalag, így durván 15 leágazás lenne, mindegyik 8 m hosszú. (úgy is kevesebb lesz az utak, meg a nagyobb sorközök miatt, ezt most csak saccoltam.) Holnap elmegyek Albertirsára uborkahálóért, azt mondták KPE csövet is árulnak ott, és megkérdezem a szalagos csepegtetőt is akkor már ha úgy is ott leszek.
Kösz, hogy aggódsz, ez egy vízszállító lajt, csak meg van a szivattyúegysége is, ami azért célszerű, mert így a tüzivíztározóból is tudtunk kiemelni vizet, ha siettünk.Most már van kút is aminek van ipari csatlakozása, így ez a problémánk is megoldott.
Kikelt a zárzellerem! 12 napra már látszottak a csírák, ma 15 napos és szépen zöldül.
Vetettem metélő fokhagymát (Allium tuberosum).Van valakinek tapasztalata vele? Tavaly is próbálkoztam, de nem kelt ki.
Itt van 3 féle szivattyú. Az első, piros, 6000Ft-ért. Ilyened volt eddig és most is hasonlót találtál. Nagy vízhozamú, de nem tudja magasra/messzire nyomni a vizet. Szennyvíz átemelőnek, vagy pince leszívásához használják. Mellette az ezüstös az amit én ajánlottam, ilyesmit lehet kapni a lengyel piacon is. Az enyém kék és nem Tesco gazdaságos, de ugyan így néz ki. Ezek dugattyúsak, marha hangosak, kisebb a vízhozamuk, viszont magasra/messzire elnyomják a vizet.
A kerti szivattyú a legjobb, ha nem kell mélyről szívni, az előbb leírtam, hogy ő mit csinál.
A szívásmélységet és az emelő magasságot itt össze-vissza használják.
A szívásmélység azt jelenti, hogy milyen mélyről tud vizet felszívni, mennyivel lehet lejjebb a víz, mint a berendezés. Az emelőmagasság azt jelenti, hogy a berendezéstől milyen magasra tudja felnyomni a vizet, mekkora nyomást tud létrehozni. Mivel a víz sűrűsége~1, a grav. erő ~10, ezért az emelőmagasságot elosztod 10-zel és megkapod, hogy mekkora nyomásra képes. Ez a nyomás nyilván vízszintesen jóval messzebbre viszi a vizet, mint felfelé.
Bocs, ha túl szájbarágós.
Remélem a link segít, de ezt csak példának tettem be, nem azért, hogy itt vedd meg. :))
Szerintem ez pont az, amilyet már kettőt visszavittél. Rákerestem és a szállítómagassága 6m. Ez azt jelenti, hogy 0,6Bar nyomást biztosít. (a vízhálózatban 1,5-2Bar van) Ez nagyon kevés. Arra elég, hogy elárasztott pincéből a vizet kiszivattyúzd! Mindjárt keresek neked olyat, ami nekem van. Az a 6m-rel szemben 60m mélyről tudja felhozni a vizet (6bar nyomás). (elméletben)
Ha nem kell mélyről szívni, a kerti szivattyú is jó neked. Az nincs a víz alatt. Ledux egy csövet a vízbe azon felszívja és a slagon kinyomja.
Szerintem nem kell agyonkényeztetni a palántákat. Kelésig maradhatnak a szobai üvegházban, de utána vedd ki, elég a normál páratartalom! Egy átlag fűtött szoba a paprikának is elég, a paradicsom megnyúlik melegben, az üvegház fóliája meg csak elveszi a fényt. Az izzóhoz nem tudok hozzászólni, nálunk déli ablak vagy kinti üvegház nagyjából elég.
Én fűszermániás vagyok. 3 féle bazsalikomom volt eddig, most további hármat szereztem mellé. Mentából is van otthon bors, fodor, ánizsillatú, almaillatú, eperillatú, illetve macskamenta. 3 féle zsálya, 2 féle levendula, 2 féle rozmaring stb. Szóval lehet, hogy ez nálam már kóros :))
