Mármint a fórumban van folyamatos öntözés? Az bizony jó hatással van a növényekre. :)
Nekem a telken nincs áram (egy pici benzinessel locsolok, ha nagyon muszáj), tehát nem is értek az elektromos szivattyúkhoz, csak az itt leírtakra alapozva: A búvárszivattyút nem engedheted le az aljára, mert szétveri magát. Annyira pontosan nem tudod beállítani, hogy pont csak 1 centire legyen az aljától. Tehát elég sok víz fog benne maradni. Nem olyan rettentő sok, de csak sajnálja az ember. Ezért én inkább a kerti szivattyú mellett döntenék. Ennek a szívócsövét le lehet engedni az edény legaljára. Fent meg lehet fölé egy kis házikót csinálni, hogy ne legyen feltűnő. Meg lehet csinálni lakatolhatóra is. Több ismerősnél is láttam már ilyet, minden össze van szerelve fixre, és mikor kell, csak benyomja a kapcsolót. Nem is kell a kert közepére, feltűnő helyre tenni, be lehet rakni a fenyő vagy egyéb bozót alá.
Ha kicsi, akkor kevesebb magot hoz, ennyi a különbség. Sőt nagyon kicsinél az is előfordulhat, hogy nem tudja kinevelni a magokat, virágzik, de a magok üresek lesznek.
Maghozáshoz már nem nő, mert a dumóban, vagy, mint a káőosztafélék, a fejben felhalmozódott tápanyagot használják fel a maghozásra. Minden növénynek a véső célja a szaporodás, azaz a maghozás. Így a kétéves növények, a másodévben bármit csinálsz vele, magot hoz. A retek egyéves, de mivel későn volt, most megy magba. Így dobd ki, ne foglalja a helyet.
Ejnye-ejnye, nem tudod, hogy nálunk folyamatos öntözés van? Látástól vakulásig locsolunk. Láttad az szivattyúról szóló eszmecserét? Itt is, meg a ciszternáson is. Neked mi a véleményed?
"Eredményes" napom volt, bár olyan ez mint a rák; minél többet elvégzek, annál több keletkezik még. Vetettem az üvegházba tépö- és korai salátát, meg kísérletképpen háromféle lejárt retket, amik nagyon jófajta magok, és sajnáltam volna úgy kidobni, hogy legalább meg ne próbáljam. Az a baj, hogy az üvegház összel nem lett fölásva, mert mindenféle félig-meddig fagytürö növényeket teleltettem ott cserepestül beásva. Most meg már elvetettem ezeket, és ahogy én a fejlödési tempónkat ismerem, legalább május lesz, mire ezek lekerülnek, úgyhogy most se lesz fölásva. A barázdát ahogy húztam, kevertem bele egy kis marhatrágyát, majd ha palántázok, mindegyik növény alá külön teszek. Kevertem földet virágföldböl, homokból, perlitböl meg egy kis maradék kókuszrostból, de nem sütöttem meg, hanem megöntöztem Dithane-nal. Megcsináltam a próbacsíráztatást kb. 10 féle maggal konyhai papíron fedeles tortadobozban. Vetettem ilyen fedeles átlátszó müanyag dobozba, amiben a szölöt árulják egy-egy csomag porcsinrózsát, óriásvirágú petuniát és csüngö lobéliát. Joghurtospoharakba vetettem 8x2 tö paprikát, ugyanannyi korai karalábét, 4x2 tö padlizsánt és ugyanennyi hibrid lugasparadicsomot. 1 pohár zellert (szárzellernek elég ennyi, gumója meg úgyse lesz), 8-8- pohárral a háromféle basilicumból (ezt nem eszem mind meg, de nagyon keresik a piacon, ahová néha kimegyek.)Ekkor elfogyott a föld és közben beesteledett. Kevertem új földet, de most kókusz helyett egy kevés tözeg van benne. Most nincs kedvem folytatni, meg különben is nagyon hideg a föld, mert azt kint tartom az udvari kamrában.
Én ugyan még csak boltban láttam kínai kelt, de egész biztos, hogy maxárba megy. Az összes káposztaféle kétéves növény, az első évben nő, a másodikban a hideghatás után magot hoz.
A kínai kel se fog? Gyakorlatilag minden tragikusan rossz lett, amit másonövényként vetettem. Különösen a kukorica. Kicsi, torz, üszkös-férges, vagy semmilyen csövek lettek rajta, enni egyet se ettünk. A cékla is, most meg ez a fekete retek; nem mentek semmire
Szerintem erre már válaszolt a múltkor: a fekete retek és a kínai kel is ki fog magvadzani. Ezért lett nekem tavaly nyár elejére annyi feketeretek-magom. :) Túl későn vetettem, már nem tudott megnőni, és kipróbáltam, hátha még nő egy kicsit tavasszal. Nem nőtt. Egy métert azért meghagytam, magnak.
Ma elvetettem bentre a paprikát és a paradicsomot, kíváncsi leszek, mi lesz belőle. Régen minden évben így termeltem és mindig bejött. Már csak azt nem tudom, miért nem lehet sok magot palántával szaporítani. Nem értem, miért csak szabadföldbe lehet vetni ? Erről tud valaki valamit ?
A növénytermesztés két alapvetően különböző helyen történhet:
1. szabadföldön természetes körülmények között. 2. hajtatásban, nagyrészt mesterségesen biztosított körülmények között. (üvegház, fólia) Hajtatás akár a szobában előnevelt palánta előállítása is.
Az, hogy milyen habitusú egy fajta, a zacskóra írják rá. A folytonnövők, és féldetermináltak több helyet igényelnek, főleg fölfelé. Azt hogy melyik jobb, nem nagyon lehet eldönteni, mert az határozza meg inkább, hogy milyen paradicsomot akarsz termeszteni. (enni, lének, pürének, korai, kései stb...) Amagasabbra növőket viszont karózni kell, minél magasabb, annál erősebb.
A csíráztatásrál, csak annyiban másabb, hogy felül is takarva van a mag a kiszáradás ellen papírral, de a másikat is le kell fedni szerintem egy átlátszó fedéllel. Nem kell minden módszert szószerint elfogadnod. Az határozza meg, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésedre. A végső eredményt tekintve, mind jó. A cél elérééhez sok út vezethet:)))
Köszönöm szépen, akkor megyek vetni! De még egy hülye kérdés: mi az a hajtatás? És honnan lehet tudni, hogy a vetendö fajta melyik kategoriába tartozik? Milyen szempontból kell ezt figyelembe venni? Melyik jobb?
Más a csíráztatásnál te azt írtad, hogy a magokat be kell "csomagolni" a zitatósba, Morcsi pedig csak ráteszi és berakja a tortatálba. Melyik módszer jobb? Nekem Morcsié azért tetszik, mert látom, hogy mit csinálnak.
A paradicsomos oldalon felmerült, a paradicsomok növekedési habitusára vonatkozó kérdésre ítt írok, hatha itt is érdekel benneteket: (ott már ez az írás volt)
A determinált fajták között két nagy – és mindmáig kevéssé ismert – különbség van: 1. a főhajtás növekedése hányadik virágfürttel záródik – 2. két fürt között mennyi a levelek száma. A tipikus determinált fajta esetében a 6. fürt zárja le a főhajtás növekedését, és két virágfürt között egy levél van. A determinált növekedési típus azonban nem egységes, ezen belül további 3 típus különböztethető meg (FARKAS, BALÁZS, 1985). A gyakorlat által féldetermináltnak nevezett típus hajtásnövekedését a 8. vagy a 9. fürt zárja, a felső oldalhajtásoknak erős a tendenciájuk a főhajtás szerepének átvételére, és két fürt között 2–3 levél található. Folytonos növekedésű: a főhajtás növekedése korlátlan, 2 virágfürt között rendesen 3, kedvezőtlen környezeti hatásokra esetleg 4–5 levél is képződik. A folyton növő növekedési alkat teszi lehetővé az üvegházban az ún. egész éves kultúrák létesítését (pl. Anglia) és a támrendszeres (pl. „gúlás”) paradicsom termesztését a házikertben. Forrás: http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b57/ch10s01s02s02.html
A kacsozás a hajtatott és a támrendszer mellett nevelt paradicsom ápolási munkája. Célja a gyengén determinált és folyamatos növekedésű fajták növekedésének szabályozása. E növényeket többnyire egyszárasra nevelik, ehhez a levelek hónaljában keletkező hajtásokat el kell távolítani. Az eltávolítás időpontja függ az oldalhajtás méretétől, s akkor a legmegfelelőbb, ha az 4–5 cm hosszú. (én kb 2 cm körül szoktam, ezekből fejlődne új szár.) A korai eltávolítás elősegíti az újraképződést, a kései pedig növeli a sebfelületet. A tetejezés célja már az érés gyorsítása és a tenyészidő végének meghatározása. A hajtatott paradicsomon alkalmazott eljárás. A növényeket olyan magasságba kell visszavágni, hogy a tetejezés alatt lévő fürt még beérjen a tervezett időre. A tervezett idő legtöbbször a szabadföldi paradicsom tömeges piacra kerülési időpontjával azonos. Alkalmazható még az őszi hajtatásban is. A levelezés érést gyorsító eljárás. Hajtatásban a paradicsomon és uborkán alkalmazzák elterjedten. Az öreg, már világosodó színű leveleket fokozatosan eltávolítják. Ez egyszerűsíti a növényvédelmet is, mert megszűnnek a kártevők, de főleg a betegségek számára kedvező körülmények.
Köszönöm az infót megpróbálom keresni ,a snidlinget én is nagyon szeretem gyönnyörü mikor virágzik, még a virágaim közé is ültettem.Valaki látott valahol kleopátra tűje magot? Az idén nem találkoztam vele még sehol.
Igen, késő ősszel vetetem mahóniát, az március közepén szokott kikelni.Télen vetettem, amikor jó idő volt, hibiszkuszt, annak is kell a hideghatás.Akkor próbára még vetettem 1 sor sárgarépát és 1 sor korai petrezselymet.Ez is szokott sikerülni ebben a homokban.Minden sort megjelölgettem dughagymával, most azoknak látszik a hegye.Az őszi fokhagyma föld feletti része sem mutat még semmi újat, de néztem a búzát is ma, még alszik.--A szárzeller szépen kikelt a cserépben, el is vittem 1 hidegebb napos ablakba, mert 1 nap alatt képes volt megnyúlni.
A föld itt fagyott, nagyon goromba idő volt ma.Nagyon nem szeretek sietni, mert van amikor előbb kikel ami később van vetve.
Nem tudom, hagymamagot nem szoktam elrakni. Snidlingmaggal már jártam úgy, hogy egy szem se kelt ki, de azt egy kollégámtól kaptam, nem tudom, mennyire volt friss. De ha ráírják, illene elálljon. Próbáld ki papírban. Megnéztem a régi naptáramban, 2 hét alatt kezdett csírázni. Egyébként tettem el magot, küldhetek, ha nem kel ki. Március 11-én kezdtem csítáztatni annak idején, úgyhogy időben vagy. Bár arra már nem emlékszem, virágzott-e az első évben.
