Nagyon jó rövid cikk azokról a lámpatípusokról, melyek egyesítik a vegetatív (növekedési) és a generatív (virágzási) szakaszban a növények fénykövetelményeit. Kicsit átírtam, azaz pár nem túl fontos részt kihagytam. Az előző linkben pedig éppen ezeket a lámpákat sorolják fel árakkal együtt magyar beszerzési forrásból. Egyik sem olcsó, mind nagy fogyasztású/teljesítményű.
HID lights (High Intensity Discharge = nagy fénykibocsájtású lámpák) most closely mimic sunlight, and they make excellent lights for using when growing plants hydroponically. HID stands for High Intensity Discharge, and it puts out a very bright full spectrum light. The light spectrum is important depending on what growth stage your plants are in. Young plants need blue light, whereas when you need your plants to flower and fruit they perform best under red and orange light. Providing both of these types of lights in one light bulb will provide your plants with everything they need in terms of light appropriate for any stage of plant growth.
These grow lights come in two different types. Metal halide HID lamps (MH = metal halide - fémhalogén lámpák) come in some varieties featuring blue light and some that offer more in the red/orange light spectrum. Metal halides are sometimes less expensive than other HID lights. High Pressure Sodium bulbs (HPS = high pressure sodium - nagynyomású nátriumgőz körték) put out a great light in the red, orange and yellow spectrum. They last twice as long as metal halide light bulbs, and emit a brighter light.
CFL bulbs (compact flourescent lamp = kompakt fénycső) contain warm and cool spectrums of light, and they are also a great option for lighting your plants that you are growing hydroponically (azaz talaj nélkül, tápfolyadékkal). They are typically less expensive than HID lights, but they also do not put out as much light as an HID lamp.
Plants do well when they are under light for the appropriate amount of time, usually 14 to 15 hours per day. You can put them on a timer so they come on and go off without you having to think about it. The light available to your plants is crucial to their ability to thrive and flourish, so don't skimp on light.
Nagynyomású nátriumgőz izzó. Teljes színspektrumot tartalmaz, így növekedési és virágzási szakaszban is alkalmazható.
teljesítmény: 100W alkalmazás: növekedés és virágzás egyaránt élettartam: 15000 óra lm: 12.000
Az oldalon ez a legkisebb teljesítményű izzó.
Vannak még kompakt fénycsövek és MH (metal halide - fémhalogén) izzók is náluk. Ezek utóbbiak színképére a kék szín hangsúlya jellemző, ezért a növekedési szakaszhoz ajánlottak. Mind egyébként brutális teljesítményű és az árak is magasak.
"Ha viszont abból indulsz ki, hogy a megadott K érték (szinte mindig) a tartomány maximuma, akkor lehet, hogy tényleg 2000K az alja és valóban szuper. De mint mondtam, még mindig csak a csereszabatos Osramról beszélünk és az egész nem több mint feltételezés."
Ehhez még annyit, hogy ha viszont palántázáshoz használod, ahol a kék tartomány kell, akkor meg pont nem neked megfelelő.
Alapvetően csak "palántázok" azaz nemrég kicsírázott eperfákat világítok meg pluszban ablakban kompakt fénycsővel. De mint mondtam azért mentem bele abba a kérdésbe, mekkora a színhőmérséklet tartomány és ennek függvényében mennyire megfelelő az alkalmazott mesterséges fényforrás, mivel érdekelt, hogy is van ez és untam, hogy ha az eladót erről kérdezem, akkor olyan szinten fogalma sincs róla, hogy az már bosszantó. Nem mintha az ő hibája lenne.
Még egy kevertfényű lámpa 4200K-val és (számomra) brutális fényerővel. Ismét csak feltételezés, hogy ez a tartomány maximuma, és a minimum jó messze esik tőle - ezért nagyon jó.
Innen tudsz is választani,8-10 nap alatt általában ideér,ha tudsz kérjél tracking numbert-t és a posta honlapján élőben követheted az útvonalát. És ehhez még kell egy pc processzor hűtő ami ventillátoros és egy adapter. Ha gondod van keress nyugodtan,ha kell segítek összeszerelni.
A másik szempont a "kényelem". Egy kompakt fénycsövet ugye csak be kell csavarni és kész is a dolog. Nekem emellett hosszúkaros lámpáim vannak, így a már becsavart kompaktot tetszőleges helyre és magasságba tudom pozicionálni - no persze korlátok között.
További szempont a fogyasztás. Ehhez a kisebb fogyasztású kompaktok (50W alatt) ideális megoldásnak tűnnek, ha már majdnem egész nap égetem őket.
A kevertfényű lámpához annyit, hogy nem egészen értem az optimizmusod okát. Most tekintsünk el attól, hogy a fogyasztása miatt eleve kívül esik azon a spektrumon, ami engem érdekel. Nyilván vannak emberek akiknek ez nem szempont, vagy más szempontok alapján hoznak döntést.
Nem adnak meg K értéket! Akkor színhőmérséklet milyen tartományra vonatkozhat? Ha a csereszabatosként feltüntetett Osrammal vetem össze és az annál megadott 3600K-ből indulok ki, akkor még mindig nem tudom, hogy mi a Kelvin tartomány.
Ha viszont abból indulsz ki, hogy a megadott K érték (szinte mindig) a tartomány maximuma, akkor lehet, hogy tényleg 2000K az alja és valóban szuper. De mint mondtam, még mindig csak a csereszabatos Osramról beszélünk és az egész nem több mint feltételezés.
Az ebay-en valóban jobbnak tűnik a kínálat, de a komolyabb készülékek árai igen magasak. Nekem, mint írtam, csak kiegészítésképpen kell a természetes fényhez a mesterséges.
Ezek a T5-ős fénycsövek eléggé elterjedtek és jók,viszonylag kedvező áron kaphatók és elég hosszú ideig működnek. De előfeltétel az elektronikus előtét! És érdemes beszélni még a hőmérsékletről is:
A ledek és a fénycsövek nem túl sok hőt és meleg sugarat(infra) termelnek,ezért is jó a hatásfokuk. Viszont akkor kell bent palántázni amikor kint még nem alkalmas erre az időjárás és jó lenne az idővel is spórolni. Persze lehet annyi leddel világítani,ami fűt,de van értelme? Vajon megéri? A legtöbb növénynek megvan,hogy milyen környezetben képes élni és milyenben érzi igazán jól magát és ezt meg is hálálja a növekedés ütemével. Ezeket a körülményeket,ha sikerül megteremteni nagyon látványos eredmények várhatóak. A különböző betegségekkel szemben is sokkal ellenállóbak ilyenkor. Vannak trükkök amiket érdemes ellesni a nagyoktól,például a ventillátor,az uv fény és még sok más. Nemsokára folytatom,ha van kérdés szívesen válaszolok,ha tudok,minden esetre nehéz okosnak lenni,hogy melyik éri meg jobban.
Ez tipikusan az,ami nem jó szinte semmire,de itt legalább csak 600Ft házhoz szállítva.
Érdemes elgondolkodni azon,hogy a legkevesebb 50W/ NM-hez hány darabot kell venni és ehhez még kell ugyan annyi foglalat plusz vezeték,dugó... Egy vicc,1 db olyan mintha nem is működne.
A helyzet eléggé bonyolult,főleg a kompakt fénycsövekkel. Van a tungsramnak is növényvilágító fénycsöve,méghozzá sok fajta. Olcsónak nem nevezném egyiket sem. És azokat sem amit linkeltél. Különszedem a témákat és akkor talán nem esek újra bele az elveszett írás agyrémeibe...
Én nem szeretem az aliexpresszt,nekem nem szimpatikus,nehezen áttekinthető és még drága is. Az ebay sokkal jobban bejött nekem és ezen keresni is egyszerűbb,a fizetés módjáról nem is beszélve. Csak PAY-PAL! Egyedül itt van igazi pénz visszafizetési garancia! Már eleve gyanús az a kereskedő,aki ezt nem használja...
Lacika71-nek igaza van. Kissé utánanéztem a témának, hogy a kereskedelemben kapható fénycsövek vajon miért nem jelentenek TELJESEN jó megoldást akkor, hogy ha napfényt egyáltalán nem kapnak a növények. Bár pl. a Tungsram márkakereskedés honlapján szereplő kompakt fénycsövek mellett a „Növények növekedését elősegítő színspektrum.” szöveg szerepel. Szóval miután megvettem innen
Be is karikáztam pirossal: szóval a 2700-6500 Kelvin tartományban működik.
A növények a fény teljes tartományából durván a
450nm körüli tartományt (KÉK tartomány, a vegetatív növekedés során elsősorban ez kell) ill.
a 650nm körüli tartományt (VÖRÖS tartomány, a virágzás során elsősorban ez kell) hasznosítják:
Most már csak azt kell tudni, hogy ezen tartományokhoz milyen Kelvin értékek tartoznak.
Innen indultam:
„The color temperature for vegetative growth is between 7000k and 5500k, focused around 6500k between 460nm and 500nm. The color temperature for flowering is between 2000k and 2700k, focused around 2300k at 650nm. These color temperatures, 6500k and 2300k offer the most energy in the wavelengths that chlorophyll is the most reactive to.”
Szóval itt az áll, hogy a vegetatív növekedéshez a színhőmérséklet 7000K és 5000K között kell hogy legyen, 6500K körül fókuszálva, 460-500nm-es tartományban (kék szín).
Virágzáskor a színhőmérséklet 2000K és 2700K között kell hogy legyen, 2300K körül fókuszálva, 650nm körül(vörös szín). Ez az ábra ugyanezt támasztja alá (a fekete vonalakat én rajzoltam be):
Innen jól látható, hogy a 2700 és 2000K közötti virágzáskor fontos tartomány gyakorlatilag teljesen kiesik a fenn említett kompakt fénycső színhőmérsékleti tartományából. Ez persze csak akkor jelent gondot, ha természetes napfényt a növények nem kapnak. Ha viszont kapnak, akkor nincs gond és angol „ablakkertészek” elég jó eredményeket értek el pont ugyanilyen színhőmérsékletű kompakt fénycsövekkel:
Fent ugyan belinkeltem a bolthely.hu-t de itt nem érdemes vásárolni. Túl drágák az áraik és hozzájön ehhez a szállítási költség. A helyi lámpaboltban 1220Ft-ért megvehettem volna a fenti fénycsövet, amiért végül kiszállítva kb. 3200-at fizettem.
Még egy: aki csak mesterséges fényre kell hogy támaszkodjon (pl. a papám télre a pincében tudja csak teleltetni a növényeit), annak a bolthely.hu fenti linkjén bejövő fénycsövek közül az utolsó kettő közül (45W ill. 55W) javasolnám valamelyiket. Ezek igen nagy fényerővel világítanak, azaz a lumen érték magas. (Olcsóbb persze valamelyik lámpaboltban megrendelni.)
(Érdekes viszonyítási alapot jelentenek ehhez az itt akvaristák által közölt lumen értékek akváriumok megvilágítására!
Viszont itt is megmarad az a probléma, hogy a vörös fény hiányzik. Erre az alábbi „kukoricalámpát” javasolnám:
/Elég durván félrefordították a nevét, az eredeti elnevezés (corn bulb) csak az égő kukoricára emlékeztető formájára utal, a kukorica termesztéséhez köze nincs./
Azért éppen ezt ajánlanám a fénycső mellé kiegészítésként annak, aki hasonló helyzetben lenne, mivel 360fokban szórja a fényt a fénycsőhöz hasonlóan. Ha persze csak egy kis területet kell megvilágítani és van az embernek (max.) 60 napja várni, akkor rendelhet előre utalással valamilyen égőt ezek közül is (ingyenes szállítás többnél Kínából):
Sajnos ez fedex-el küldi,ami gyors,de szinte biztos az áfa fizetés. Az a tapasztalatom,hogy nem szabad ekkora teljesítményt egy helyen használni,mert hajlanak a lámpa felé a növények,vagy messze van. Ez jó esetben elég 1 m2-re,viszont úgy már messze van a lámpa és oldalra nagyon sokat világít,amit fényvisszaverővel lehet kompenzálni. A 100W-os ledek még 5 centiről is égetik az ember kezét,nagyon durva fénye van,még több méterről is vakít. Én biztos nem veszek ilyet,szerintem értelmetlen. És pont ugyan ez a baj a gyári lámpák nagy részével,kis méretre össze van zsúfolva nagy teljesítmény. Mert mindenki csak a Watt-ot nézi...
Ez egy új termék,két hete még 52$ volt az ára. Az előnye a hátránya is egyben,nem lehet variálni a színösszeállítást,de ha jól sikerült akkor jó. De még ehhez kell táp és hűtés... És palántázni elég a kék is.
Pontosabban arra gondoltam, hogy a nemesítés célja nem az volt, hogy ne legyen íze a paradicsomnak, hanem, hogy sokáig friss maradjon, az íz pedig véletlenül tűnt el. Mellesleg a frissesség megőrzése érdekében általában azt alkalmazzák, hogy nem érett állapotban szedik le, mivel a paradicsom és paprika is utóérő. Így viszont sokszor még éretlenül vásárolja meg az ember a paradicsomot, így még kevesebb íze van.
"A paradicsomtermelők évtizedek óta olyan fajtákat termesztenek, amelyek érés előtt egyenletesen világoszöld színűek: így az érett termés is mindenhol azonos színű lesz, ráadásul egyszerre lehet szüretelni." ...
"Az egyenletes érést biztosító molekuláris folyamatok ugyanis gátolják a paradicsom édességét adó cukrok szintézisét - derül ki a Science tudományos folyóirat cikkéből." ...
"Az egyenletes érés hátterében álló génváltozat pont ezeket az édességet és jó ízt adó faktorokat hatástalanítja, ezért lesz a végeredmény savanykás és ízetlen. Ha viszont mesterségesen megnövelik a paradicsom GLK-szintjét, az érett, lédús, cukrokban és jótékony likopinban gazdag termést eredményez. A felfedezéstől a szakemberek azt remélik, hogy nemsokára nagyüzemi méretekben is lehetővé válik a hagyományos fajtákra ízben és színben is hasonlító paradicsomok előállítása."
Akkor rosszul emlékeztem, de akkor tudod, miről beszéltem. :)
Azt kétlem, hogy a paradicsomnak szándékosan nincs íze. Nem az íz megléte vagy nem léte a feltétele annak, hogy hosszú távon elálljon a polcon. Az tény, hogy a sok tápnak és víznek köszönhetően sokkal gyorsabban terem, ezáltal kevesebb íze van, de a tipikus paradicsom ízért is gének felelősek, amik nem hiszem, hogy befolyásolnák a romlandóságot. Lényegében pont erről szólt a cikk, hogy csak most jöttek rá, hogy melyik gén okozza a tipikus ízt, ami elveszett a nemesítések során. Persze vannak olyan nemesített fajták, amiknek jó íze van, de nálunk a boltokban nem kapni annyiféle paradicsomot, mint pl Olaszországban, mert nálunk csak a gömbölyű piros a menő. Elvileg az emberek ehhez ragaszkodnak, de nem vagyok benne biztos, hogy nem lenne kereslet a más színű és alakú paradicsomokra.
A nagyüzemi paradicsom szándékosan olyan hibrid,aminek nincs íze. Cserébe majd egy hónapig eláll a polcon büntetlenül,nagyon gyorsan nő,folyton érő és még ehhez hozzájön a szándékos túltápozás,persze szigorú kontroll mellett,de nem mindenhol... Ennyit a paradicsomokról. Amiről beszélsz,az usa-ban található. Kísérletnek indult és profitot termel. Egy vas konténerbe van telepítve öt emeleten saláta. Leddel van világítva,számítógépes kontroll van az egészen és a lényege,hogy 3 hetente egyszer kell kinyitni az ajtót,szüretelni és elültetni a következő generációt. Viszont pont ezért teljesen vegyszermentes,mivel klón növényeket használ,teljesen egyforma méretűek és minőségűek a kész saláták,és osztályon felüli 100%-osan hibamentes és homokmentes. Éppen ezért kapkodnak érte a sokcsillagos előkelő éttermek. Egy konténerben 3 hetente 300 kg salátát termeszt az ember,télen,nyáron. Valami hasznot hoz,de csak ezért nem éri meg újat építeni,viszont az itt elvégzett kísérletek haszna miatt visszajött az ára. Valahol olvastam a cikket magyarul.
Ja, és olvastam egy cikket, hogy miért van az, hogy a hipermarketekben meg úgy szinte mindenhol kapható nagy mennyiségben termesztett paradicsomnak miért nincs paradicsom íze :D. Elvileg kiderült, hogy a tipikus paradicsom ízért egy gén felelős, ami a sorozatos nemesítések hatására egyszerűen eltűnt, jelenleg még nem tudják, hogy mikor veszett el. Ezért van az, hogy ha finom paradicsomot szeretnénk enni, akkor magunknak kell megtermelni.
Azért összefoglalom: Tudom, hogy már manapság is a zöldségek nagy részét még nyáron is fóliasátrakban termesztik, de én nem erről beszéltem. Hollandiában egy teljesen irányított, kizárólag természetes fényt, beállított hőmérsékletet kapnak a növények, így a fóliasátras termesztéshez képest is optimálisabb a környezet. Ez manapság még nem elterjedt, sőt, még csak kísérleteznek vele, mivel a bekerülési költsége azért jóval magasabb egy fóliasátornál. Tény, hogy ez hasznos lehet. A fóliasátrakban egyelőre a hőmérséklet szabályozása nem tökéletes, nyáron még mindig a napfényt alkalmazzák, és ilyenkor gondot is szokott okozni a megfelelő árnyékolás. Egy teljesen zárt rendszerben a kinti ötven fok sem befolyásoló tényező. Én erre mondom, hogy ez már annyira mű, hogy elveszti a szépségét a növénytermesztés. De haszna nyilván van, mert szinte teljesen kórokozómentesen lehet termeszteni, pontosan beállított hőmérséklet-, tápanyagszint és öntözés mellett.
Akkor most nem fogsz nyugodtan aludni,mert a hiperekben és szinte az összes zöldségesnél a zöldségek,gyümölcsök elég jelentős része termőföld nélküli üvegházakban terem. De ezt lehet jól is csinálni,nagyon sok bió folyékony táp van,amik nagyon jók! És az előzőleg leírtak alapján a víz és tápanyag legoptimálisabb felvétele megoldott és ez nagy mértékben észrevehető a növényeken és a termesztési időkön is. A legnagyobb sláger a paradicsom,25-ös szorzó van a termés mennyiségre a szabad földi,fóliasátras termesztésben egész évre lebontva,ez elég durva. Jó azért ehhez sok minden kell,komoly gépészet és felkészült szakemberek,24 órás számítógépes kontroll. Viszont aki ezt csinálja,teljesen vegyszer és kártevő mentesen termeszthet,tehát még a biónál is bióbb...
Jól néz ki az a kép, de szerintem nem a legpraktikusabb. Ha amellett a világítás mellett jól fejlődnek a növények, akkor tényleg sokkal jobb lehet a fénycső, mint a CFL.
Mert a kép alapján semmi fényvisszaverő anyag nincs, tehát rengeteg fény kárba vész. Viszont a hűtéssel nyilván nincs gond, nekem viszont van, mivel én meg körbeburkoltam a polcot :D.
Egy kicsit más:
Amúgy olvastam egy cikket, hogy a jövő a mesterséges megvilágítással előállított növényeké, vagyis ipari mennyiségben termesztett zöldségek mesterséges megvilágítással (van is már ilyen komplexum, ahol ezt tesztelik). Palánta nevelésre, és egy két növény beltéri tartásához jónak tartom ezt a megoldást, de szerintem az egész szakma elveszti a szépségét, ha rózsaszínes fényben úszó uborkákat kellene gondozni nagy hangárokban. Persze megvannak az előnyei, de a mezőgazdaságnak a sok kiszámíthatatlan tényezővel is van egy szépsége, amit csak a természetben tudok elképzelni.
Ugyanez vonatkozik a konyhakerti termesztésre is. Nem cserélném le a kertemet egy épületre, ahol konyhakerti mennyiségben termeszteném a zöldségeket. Pont ezért az aquaponiás termesztés sem tetszik annyira. Annak is sok előnye van, de nekem a talaj valahogy hiányzik a rendszerből :). Szóval ezeket a valódi talajban termelés mellett tudom elképzelni pót- és kényszermegoldásnak.
Habár tény, hogy egyre több az ember, egyre több élelmiszer előállítására van szükség, és a Föld mezőgazdasági területei egyre jobban kimerülnek, ezért szükség lehet ilyen megoldásokra.
Na, ez csak egy kis filozofálgatás volt részemről :).
Nem véletlenül töltöttem le a facebbok-ról a 179-es hozzászóláshoz tartozó képeket,ha jót látok mindig felteszem ide. Sajnos magyarul nagyon kevés írás érhető el erről és az angolom sajnos nekem se erős,bár dolgozom rajta. Amik elérhetők azok főleg a kender termesztési írások,de nagyon jók azok is,pl.:
Ez igen hasznos írás :), legközelebb nekem is kell valamit módosítanom a megvilágításon. Sajnos olyan megvilágítást nem tudok építeni, mint, amilyet te készítettél LED-ekből, most meg elég gyorsan kellett összeraknom valamit, hogy időben legyek.
Érdekes, amit írsz, miszerint szinte feketének kell lennie a növényeknek, ha jó a megvilágítás. Ez végül is ésszerű, mert ez esetben alig van visszaverődő fény. Nekem ettől elég messze van a dolog :D. A 6400 K-es fénycső mellett zöldek, a növénymegvilágító lámpa rózsaszínes fénye mellett inkább sárgás a színük. Viszont úgy érzem, hogy ez a növénymegvilágító izzó nem ad elég kék fényt, ezért szereztem mellé még 6400 K-es fénycsövet is, de ez nem növényekhez lett kifejlesztve.
Most megnöveltem a megvilágítás hosszát, de kb. négy óra sötétet kapnak. Ezt már csak azért is, mert abban a szobában vannak elhelyezve a növények, ahol alszom is, és a ventilátort ilyenkor nem tudom működtetni, így pedig túl meleg lenne nekik.
Várom az írásod folytatását, hasznos dolgokat írsz! :)
Van egy egyszerűbb trükk is a szöveg megmentésére.
Ha sokat írtál, és úgy érzed van benne kockázat, hogy a zindeksz elnyelje, akkor az elküldöm gomb előtt kijelölöd az egészet és rányomsz jobb egérrel a másolás funkcióra.
De sokkal gyorsabb a Ctrl+A és a Ctrl+C gombok megnyomása. :)
Ha nem jelenik meg a fórum a hozzászólásoddal, akkor úgy is új hozzászólás ablakot kapsz üresen. Oda csak Ctrl+V és elküld.
Nem kell külön szövegszerkesztőt, sem más mankót használni.
A folytatás hamarosan,már sokadszorra járok úgy,hogy közel egy oldal veszik el... Most már nincs türelmem még egyszer leírni... Ez volt a sokadik tanulópénz,hogy szövegszerkesztőt kell használni. Ilyenkor kívánom melegebb éghajlatra a programozókat...
Azután egyszer csak elkezdődik a változás,megnyúlnak a szárak asszimetrikusak lesznek a szemközti levelek és megjelennek a nemi jelek a szártövekben,ekkor kezd ivaréretté válni a növény. Ha alkalmas a környezet neki elkezd bimbókat növeszteni és virágozni. Ilyenkor sok hormonális és egyéb változás lesz. Megváltozik a fény és tápanyag igény és kezd a növényke felkészülni a gyümölcs illetve termés növesztésére. Hamarosan folytatom...
A növényeknek a kihajtás után kék(!) fényre van szükségük,szinte 99%-ban. Ha ez nincs nyúlnak amíg el nem érik,vagy a tápanyag határáig... Az első egy-két hétben,főleg,ha gyenge a világítás,nyugodtan lehet 24 órát világítani. Ilyenkor azért használható a hideg(6000-6400K) fénycső,mert a fényspektruma viszonylag sok kék hullámhosszú fénysugarat tartalmaz és ezért nem az igazi a meleg fehér,mert abban nagyon kevés van. A növényeket azért látjuk zöldnek,mert ezt a fényt visszaverik,semmi nem hasznosul belőle. Az igazán jó növényvilágításnál szinte feketének látszanak a növények,ha nincs egyéb kiegészítő fény,az enyém is ilyen,ha kis pótvilágító ledeket lekapcsolom. Azután ahogy fejlődnek szükségük lesz egyre jobban a piros fényre is,de még mindig kék túlsúllyal. Ez a vegetációs szakasz végéig így van és a leg optimálisabban akkor fejlődnek ha legalább 16 órás megvilágítást kapnak. Bizonyos növényfajtákat szinte a végtelenségig ebbe az állapotba lehet tartani a 12-13 óránál hosszabb megvilágítással.
