Keresés

Részletes keresés

Tafkó Birgut Creative Commons License 2009.04.02 0 0 1701

"Akkor később keletkezett. "

 

Ennyit az elfogulatlanságodról, tárgyilagosságodról.

:DDD

 

Ám honnan is tudhatta volna egy több évszázaddal későbben élő hamisító csaló, hogy létezett Bélsazár, ha még a nagy történetírók sem emlékeztek meg róla...?

;-)

Előzmény: lyesmith (1700)
lyesmith Creative Commons License 2009.04.02 0 0 1700
Akkor később keletkezett. Na így még annyire se támaszt alá semmit.

Jeruzsálemre való nem hizatkozás meg semmit sem bizonyít.
Előzmény: Tafkó Birgut (1698)
Tafkó Birgut Creative Commons License 2009.04.02 0 0 1699

"a tórát a babiloni fogság idején (kicsit előtte és utánna) állították össze."

 

Annál érthetetlenebb, hogy a Jeruzsálemre való hivatkozásoktól nem hemzseg Mózes könyve...

Előzmény: lyesmith (1693)
Tafkó Birgut Creative Commons License 2009.04.02 0 0 1698
Dániel könyve 2:4-7:28-ig terjedő része arameus nyelven maradt fönn. Ebben is bizonyítékát láttátok annak, hogy a könyv nem keletkezhetett az i.e. 7-6. sz.-ban, hiszen azt állítottátok, hogy akkor a zsidók még nem ismerték az arameus nyelvet. Ma már azonban nyilvánvalóvá lett, hogy az i.e. 7-6. sz.-ban olyan közvetítő nyelv volt az arameus, mint későbben a görög, vagy ma az angol...
Tafkó Birgut Creative Commons License 2009.04.02 0 0 1697

Örülök, hogy szerinted is az i.e. 7-6. sz.-ban írták Dániel könyvit, amely megjövendölte a hellén világbirodalmat, sőt IV. Antiochus Epiphanés országlását (i.e. 2. sz.) is...

:-)

Előzmény: lyesmith (1694)
Tafkó Birgut Creative Commons License 2009.04.02 0 0 1696

"A tudomány azt tagadja hogy a Biblia Istentől származna"

 

vagyis a tudomány elfogult, prekoncepciózus...?

;-)

Előzmény: lyesmith (1694)
Tafkó Birgut Creative Commons License 2009.04.02 0 0 1695

Állítottam valaha azt, hogy a Dániel könyvit nem a 7-6. sz.-ban írták...?

:-)

Előzmény: lyesmith (1693)
lyesmith Creative Commons License 2009.04.02 0 0 1694
Nem tűnt még fel hogy senki nemcáfolja azt hogy a bibliát az ie 4.-7. században élő emberek állították össze különböző (izraeli, juda-beli, bablioni, egyiptomi) forrásokból, mitológából?

Nem meglepő ha ismerik a 4-7 századi politikát.

Ez csak azt bizonyítja hogy a Bibliát az emberek írták. A tudomány azt tagadja hogy a Biblia Istentől származna és tévedhetetlen lenne.

Van az istentől való származásra bizonyítékod? Azon kívül hogy a 6. században írt Biblia megemlíti egy a 6. században élt uralkodó nevét?
Előzmény: Tafkó Birgut (1690)
lyesmith Creative Commons License 2009.04.02 0 0 1693
Úgyérted hogy a bibliában eltaláltak valamit ami a babiloni fogság idején történt? Ez nagyjából megerősíti hogy a tórát a babiloni fogság idején (kicsit előtte és utánna) állították össze.
Előzmény: Tafkó Birgut (1686)
Tafkó Birgut Creative Commons License 2009.04.02 0 0 1692
Ráadásul teljesen méltatlan a tudományhoz, aminek ugyebár elfogulatlannak kéne lennie. A "héberre korcsosítás" kifejezés hangulatkeltő, érzelmi töltetű, antiszemita felhangú, egyáltalán nem tudományos meghatározás. Ugyan milyen tárgyilagos mércze szerint lenne korcsabb az egyik kultúra a másiknál? Korcsabb lenne a zsidó kultúra a mezopotámiainál, a neandervölgyi kultúra az egyiptominál vagy éppen az eszkimó kultúra a kínainál...?
Előzmény: kilenctizenegy (1678)
Tafkó Birgut Creative Commons License 2009.04.02 0 0 1691

Miért ragaszkodsz Jeruzsálem görög elnevezéséhöz? Nem vagy magyar...?

 

Előzmény: Rufella (1675)
Tafkó Birgut Creative Commons License 2009.04.02 0 0 1690
Dániel könyvét még ma is bíráljátok, és aszongyátok, hogy történelmileg megbízhatatlan, mivel említi a méd Dáriust, aki szerintetek sohasem létezett. Nem tanultatok Bélsazár esetéből? Miért vagytok ennyire önteltek, miért nem vagytok kicsit szerényebbek? A tudomány igaz tisztelője alázatos, és nem olyan magabiztos, mint ti...
Előzmény: kilenctizenegy (1687)
Tafkó Birgut Creative Commons License 2009.04.02 0 0 1689

"A szenvedélyben apjàra ütö Salamon...több, mint egyezer àgyast tartott."

 

Elég frusztrált egy alak vagy Te, Rufika. Te nem azért nem tartasz "több, mint ezer ágyast", mert erkölcsösebb lennél Salámonnál, hanem azért, mert nincs rá lehetőséged. Ha lenne rá lehetőséged, tán még kétezer ágyast is tartanál...

:-)

Előzmény: Rufella (1674)
Tafkó Birgut Creative Commons License 2009.04.02 0 0 1688
Annak idején kétségbevonták a hettiták létezését. Aszonták, hogy ilyen nép soha nem is létezett, csak a mesés Biblia kitalácziója. Ma penig világhírű egyetemeken találhatók hettitológiai tanszékek...
Előzmény: kilenctizenegy (1687)
kilenctizenegy Creative Commons License 2009.04.01 0 0 1687
És az, hogy a Biblia "jobban tudott" egy 2500 évvel ezelőtti valamit, mint a tudomány akkori állása, mennyiben cáfolja, hogy a Bibliát akkor élt emberek írták?
Előzmény: Tafkó Birgut (1686)
Tafkó Birgut Creative Commons License 2009.04.01 0 0 1686

"A Kànaànban is jàrt Herodotos aki Kr.e. 445-ben az athéni tanàcs elött fölolvasta történetiràsàt, nem emliti a zsidokat."

 

Hérodotosz, Xenophon és (ha jól emlékszem Beroszosz) Bélsazárt sem említik meg, ám a Biblia szerint uralkodóként ő tartózkodott Babilon utolsó órájában a városban. Természetesen ti ezért gúnyoltátok a Bibliát, mondván, hogy a fönti nagy történetírók Babilon utolsó uralkodójaként Nabonidészt nevezik meg, s Bélsazárról említést sem tesznek, vagyis a Biblia történelmileg megbízhatatlan mesekönyv. Nagy volt ám a riadalmatok, amikor előkerültek agyagtáblák, mik egyértelműen megnevezték Bélsazárt, ám ekkor sem ismertétek el önhittségeteket, hanem azt állítottátok, hogy csupán gyermek volt Bélsazár (azelőtt még a létezését is kétségbevontátok), s nem felnőtt, amiként a bibliai bezsámolóban szerepel. Újabb agyagtáblák tisztázták, hogy Bélsazár felnőtt volt, erre kitaláltátok, hogy nem volt király ((azelőtt még a létezését is kétségbevontátok). Újabb agyagtáblák tisztázták ezt a kérdést is: Nabonidész, Babilon utolsó uralkodója fiára, Bélsazárra bízta Babilon kormányzását, amolyan társuralkodóként. De ti továbbra is hazudjátok világszerte lexikonokban, enciklopediákban, hogy a Biblia történelmileg hiteltelen, noha Dániel könyve annyira pontos volt, hogy azt is följegyezte, hogy Bélsazár (aki szerintetek nem is létezett) jutalmul Dániel prófétának a harmadik helyet ajánlotta föl. Miért a harmadikat? Most már tudjuk: mert az első kettő (apa és fia) foglalt volt. Erről a fenti nagy történetírók semmit sem szólnak, ám a Biblia ebben is hitelesnek bizonyult, ti pedig szeretitek és szóljátok a hazugságot továbbra is, de jutalmatok sem marad el...

 

http://www.biblia.hu/biblia_k/k_27_5.htm

Előzmény: Rufella (1670)
Tafkó Birgut Creative Commons License 2009.04.01 0 0 1685

"Azt a területet abban az idöben homogén turàni népek laktàk a Biblia Enciklopédia szerint is, melyben a Jebezeusokat és hittitàkat <turàniaknak> mondja. "

 

Melik enciklopédia? Kiadás helye, éve, szerkesztője...?

Előzmény: Rufella (1670)
Tafkó Birgut Creative Commons License 2009.04.01 0 0 1684

"több, mint egyezer àgyast tartott."

 

Nem igaz: 700 ágyasa volt - és 300 felesége...

Előzmény: Rufella (1674)
Tafkó Birgut Creative Commons License 2009.04.01 0 0 1683

Jó, hogy nem már Hiroshyma...

:DDD

Előzmény: Rufella (1675)
Tafkó Birgut Creative Commons License 2009.04.01 0 0 1682
Persze az se piskóta, amikor a turáni I. András fellázítja a pogány magyarokat a katolikus egyházfiak ellen, és segítségükkel hatalomra kerül, majd kivégezteti őket, amiért fellázadtak az egyház ellen...
Előzmény: Tafkó Birgut (1680)
Tafkó Birgut Creative Commons License 2009.04.01 0 0 1681

"Az mindegy, hogy melyik vàltozatot hasznàltam."

 

Ennyire ragaszkodsz a göröghöz...?

Előzmény: Rufella (1675)
Tafkó Birgut Creative Commons License 2009.04.01 0 0 1680

"legkéjesebb kalkulàcioja a turàni hittita Uriàs agyonverettetése volt, hogy gyönyörü feleségét megeröszakolhassa..."

 

Butaság. Már rég kamatyolt vele, csak teherbe esett, és ezért gyilkoltatta meg orvul Uriást, nehogy kiderüljön. Aljasság volt, nem is tagadja a Biblia:

 

http://www.biblia.hu/biblia_k/k_10_11.htm...

Előzmény: Rufella (1674)
Tafkó Birgut Creative Commons License 2009.04.01 0 0 1679

"görögös ... Hierosolyma "

 

Kiejtése: hieroszolüma....

Előzmény: Rufella (1675)
kilenctizenegy Creative Commons License 2009.04.01 0 0 1678

" jebuzitai papkiràlysàg törvényeinek és szokàsainak héberre korcsositàsa"

 

Ez a legszebb. Meg az, hogy a Jeru- előtag a görög hiero-ból jött, Nagy Sándor korában.

 

A "soyma" meg Sólyom László nevéből, nem? :-))

Előzmény: Rufella (1674)
Tafkó Birgut Creative Commons License 2009.04.01 0 0 1677
Jeruzsálem nem magyar elnevezés? Szerinted Velence nem magyar elnevezés? Hát Párizs? Na, és Róma...?
Előzmény: Rufella (1675)
Rufella Creative Commons License 2009.04.01 0 0 1676
jav.
9. sorban: szereg helyett sereg
Előzmény: Rufella (1674)
Rufella Creative Commons License 2009.04.01 0 0 1675
Az mindegy, hogy melyik vàltozatot hasznàltam.
Ha elolvastad volna az iràst, làttad volna, hogy elôször volt Urusolyma, majd lett belöle a görögös (Macedon Sàndor àltali) Hierosolyma és abbol Jeruzsàlem.

Szerinted Jeruzsàlem magyarul van? Mit jelent ? (magyar etymologiàval kérem a magyaràzatot !)
Előzmény: Tafkó Birgut (1672)
Rufella Creative Commons License 2009.04.01 0 0 1674
folyt.
Dàvid a szisztémàt habiru (=kavart) hasznàlatra alakitotta. Központositotta a kiràlyi és egyhàzi hatalmat, a Sion-Cion-i istentiszteletet a kiràlyt àllitotta a középpontba, aki többé nemcsak hivatalnok hanem az Isten és nemzet közötti kapcsolat közvetitöje is. A koràbbi idökben Sechemben és màshol az Isten és nép között a törzsfök közvetitettek. Ezt tanulta el Mozes a kenita (= turàni - James Biblia) Jethrotol.
A jebuzita kultusz vagyis hatalomközpontositàs àtvételével Dàvid uj istentiszteleti formàt adott a zsidoknak. Yahwet tette az istenségek fölé. Yahweh a vilàgteremtö, a nemzetek ura, kiràlysàgok alapitoja és Sion/Cion a vàlasztott kiràly, a fölkent Dàvid széke. Yahveh is a Zionon tronolt és az ö kiràlya Dàvid a jobb keze felöl ült. A jebuzitai papkiràlysàg törvényeinek és szokàsainak héberre korcsositàsa megengedte Dàvidnak, hogy egy szereg elsö- és màsodlagos feleséget tarthasson (Sàmuel 2. K. 5:10) és legkéjesebb kalkulàcioja a turàni hittita Uriàs agyonverettetése volt, hogy gyönyörü feleségét megeröszakolhassa...Dàvid egyik fia, a hittita Bethsabatol született Salamon volt a zsidosàg legbölcsebb uralkodoja. A szenvedélyben apjàra ütö Salamon...több, mint egyezer àgyast tartott.
Az östuràni jebuzeusok ösi hitvilàgànak és àllamrenszerének elzsidositàsa utàn a Szent Vàros Urusolyma és Dàvid a vàrt Messiàs prototipusa lett...ilyenformàn a nép a késöbbi idökben a Dàvid-hàzbol vàrta a megvàlto jövetelét...Stb...

Előzmény: Rufella (1670)
ouzo Creative Commons License 2009.04.01 0 0 1673
Nagyon csapongó egy írás. Kevés a magyarázat, hivatkozás.
Előzmény: Rufella (1670)
Tafkó Birgut Creative Commons License 2009.04.01 0 0 1672

"Ha màr fölhoztàtok Hierosolyma kérdését"

 

A magyar neve Jeruzsálem. Miért a görög elnevezését használod? Nem vagy magyar...?

Előzmény: Rufella (1670)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!